Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)
1924-07-27 / 203. szám
1924. julius 27. BACSMEGYEI NAPLÖ 3. oldal Ságban még ma is érvényben van — nem lehet senkit kiutasítani illetőségi helyéről és ennek . alapján még az idegen állampolgárok közé sorozott egyének se volnának kiutasíthatók tartózkodási helyükről, ahol megszerezték a községi illetőséget. Ezzel szemben azonban az opciós rendelet és az ezzel összefüggő miniszteri utasítások annyira zavarosak, hogy egyes hatóságok értelmezése szerint az állampolgárság _ meg nem szerzése maga után vonja a községi illetőség elvesztését. Erre vonatkozólag azonban ezideig nincsen semmiféle rendelet és az ilyen magyarázat gyakorlati alkalmazása nagyon veszedelmes precedens volna. Az idegenek összeírása körül tehát még nagyon sok tisztázatlan kérdés vár megoldásra, mert elképzelhetetlen. hogy az állampolgársági törvény meghozatala előtt olyan jugoszláviai községi illetőséggel biró egyéneket is kiutasítsanak az ország területéről, akik már évek óta itt laknak és akiket családi vonatkozások és egzisztenciális érdek köt ide. s olyanokat is. akiknek — ha ma nincs is még elintézve opciós kérvényük — holnapra esetleg már a törvény erejénél fogva is S. 11 S. állampolgárok lesznek. A helyi hatóságok azonban alig okolhatók ezekért a zavarokért, amelyeknek csaknem kizárólagos okozója, hogy a kormány évek óta nem rendezi az állampolgárság kérdését. Aszegésiyt segélyezni nem szabad adóbizonylat nélküli fia nem volna annyira komoly, ha nem ékít, egészség és existencia függne olykor attól, hogy a szegény polgár, akit sorsa szuboticai lakossá tett, kap-e adóbizonylatot, altkor már a cirkuszrovatba kívánkoznék a temérdek vexaturának a leírása, amellyel egy-egy ilyen adóbizonylat megszerzése jár. Nemrégiben a vajdasági pénzügyigazgatóknak a pénzügyminisztériumban tartott konferenciáján azt állapították meg, hogy a Vajdaságnak nyolcszáz millió dinár hátraléka van. Mi azt hittük, hogy ha ,a vajdasági pénzügyigazgatók konferenciára gyűlnek össze, arról tanácskoznak majd, hogy miképpen lehetne az állami pénzügyigazgatás rendszerét megreformálni, mikép lehetne segíteni azon, hogy a Vajdaság minden polgára aránylag sokkal több adót és közterhet visel, mint az ország más területén lakók közül tiz polgár, s azt gondoltuk, hogy megállapítják, hogy a Vajdaság maáa több adót, illetéketj fogyasztási adót fizet, mint az ország többi részei együttvéve. Ehelyett a konferencia azzal a határozattal oszlott szét, hogy ezt a nyolcszáz millió hátralékot sürgősen és erélyesen be kell hajtani. ' Hogy mit jelent ez a sürgősség és erélyesség, erre nézve talán mindenné! jellemzőbb ja következő eset: A napokban megjelent a szuboticai adóhivatalban egy nyugalmazott vasúti tisztviselő, aki az útlevél kiállításához adóbizonylatot kért. Az adóhivatalban megkérdezték tőié, hogy mennyi a nyugdija. A tisztviselőnek mintegy 600 dinár havi nyugdija van. Az a pénzügyigazgatósági tisztviselő, akitől végső fokon függ az adóbizonylat kiadása, igen helyes szociális érzékkel és nagy részvéttel megjegyezte, hogy havi 600 dinárból nem lehet megélni. Az iránt érdeklődött tehát, hogy a hiányt miből pótolja a nyugdíjas. — Vannak rokonaim, akik :itt-ott segélyeznek. Erre megkérdezték, hogy kik ezek a jószivü rokonok, s mikor megállapították, hogy ezeknek az adója nincs kifizetve, megtagadták az adóbizonylat kiadását. így tudja meg a szegény ember, aki segélyre szorul, hogy milyen veszedelemmel jár, ha jó emberek a kérő szavát meghallgatják. Az a veszedelem fenyegeti, hogy neki kell jobb módban élő polgártársainak az adóját is kifizetni, ha adóbizonylatot akar. Még csak egy lépés és a koldus is adóbizonylatot kér Budapestről jelentik : Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter e szanálási akcióról és azzal kapcsolatban a pénzügyi és gazdasági helyzetről a következő nyilatkozatot tette a lapok tudósitóinak : — A szanálási akció normális mederben, várakozásainknak megfelelően halad előre. Az állami bevételek általánosságban teljesen elérik az előirányzatot, a kiadásoknál is sikerűi betartani a megállapított kereteket. Gazdasági tekintetben azonban a helyzet már nem egészen ilyen kiél égi tő. Az üzleti forgalom, a vállalkozás lanyha, az egész gazdasági élet igen nehéz helyzetben van. Ennek oka természetesen az átmeneti helyzetben rejlik. Az eddigi konjunkturális üzletek lehetősége megszűnt, a régi szilárd alapokon nyugvó gazdasági tevékenység pedig még nem kezdődhetett meg. Ennek azonban most már el kell következnie és azt hiszem, az átmeneti idő nem lesz nagyon hosszú. A nehézségeket jelentékenyen növeli a hitel drágasága és elégtelensége. Ez ellen mesterséges eszközöh-Londonból jelentik: A lapok közlése szerint a francia pénzügyi szakértők az amerikai Morganbankcsoport makacsságával szemben a Z)mw?s-javaslatban tervezett nemzetközi kölcsön kibocsátására ellenszindikátust szeretnének összehozni. Herriot miniszterelnök pénteken lord Swaytüng-nél. a Montegue bankház főnökénél volt ebéden, a melyen részt vett vele együtt Kuhn Ottó. a Kuhn. Loeb és társa bankház igazgatója is. A lapok úgy tudják. hogy ez alkalommal fölvetődött a kérdés, nem lehetne-e külön pénzcsoportot alakítani a Lazare Fréres párisi és londoni, továbbá a Culm. Loeb new y or ki és a Montague londoni bankházak részvételével. lehetséges-e a. Morgan-bankház ellenében egy szindikátust létrehozni, amely mérsékeltebb politikai garanciák mellett is vállalkoznék a német kölcsön elhelyezésére. A Times értesülése szerint ez a hir minden alapot nélkülöz. A Culm- j Loeb bankház már csak azért sem vehet részt egy ellenszindikátus alakításában, mert tagja a Morgancsonortnak. A hétfői ülésen szóba kerül a Ruhr-vidék katonai kiürítése A Daily Herald úgy tudia, hogy lord D’Abernon. a berlini angol követ a brit külügyminisztériumtól utasítást kapott, hogy értesítse a német birodalmi kormányt, hogy meghívást fog kapni a konferenciára. Ez a közlés egyelőre nem volt hivatalos. csupán tájékoztatás céljából történt, mert a hivatalos meghívás ideje csak akkor érkezik el. ha a konferencia teljes ülése hétfőn a ingj szakértők véleménye alapján tisztázza azt a kérdést, hogy milyen formában vegyen részt Németország a konferencián. A hétfői ülésen egyébként Macdonald hivatalos formában javasolni fogja a Ruhr-vidék katonai kiüritőled, mielőtt az alamizsnát elfogadja. Elvégre a koldus is kerülhet olyan helyzetbe, hogy el akar utazni s esetleg nincs olyan kedve, hogy a milliomos földbirtokos adóját kifizesse, pedig ez hetenként egy-két dinárt ad neki. kel küzdeni alig lehet. — Egész Európa súlyos pénzügyi és hitelügyi krízisben van. A legutóbbi idők üzleti bukásai, sok nagyobb cég fizetési zavarai megrendítették a bizalmat. Két ségteíenül vannak ugyanis nálunk olyan tőkék, amelyek termelési célokra felhasználhatók. Ezek azok a tőkék, amelyek eddig a tőzsdei spekulációban voltak érdekelve, most azonban felhasználatlanul hevernek. Ezek a tőkék még nem helyezkedtek el a gazdasági életben, mert tulajdono saik várják az alkalmat, hogy a tőzsdén újból nagy nyereséggel járó üzletekben vehessenek részt. Hogyha azonban látni fogják, hogy konjukturális nagy nyereségek már el nem érhetők, örökké ezek a tőkék sem maradhatnak gyümölcsözetlenü!, hanem keresni fogják a reális hasznothajtó elhelyezkedést a gazdasági élet más terein. Amint ezek a jelentékeny összegek a bankokhoz befolynak és a pénzforgalomba bekapcsolódnak, a bankok is könnyebben tudják majd kielégíteni a hiteligényeket. tését. A miniszterelnök olyan formában tervezi e kérdésben a megegyezést. hogy a Plattform Amerika javaslatait teljes mértékben honorálná. Coolidge bízik a megegyezésben A washingtoni Fehér Ház-ban — mint egy kábeltávirat jelenti — péntek este saitötanácskozás volt, amelyen Coolidge elnök azt a véleményét fejezte ki. hogy a londoni konferencia eredménnyel kecsegtet és minden ok megvan az optimizmusra, Meggyőződése szerint múlhatatlanul szükséges a Dawes-tervet végrehajtani, mert anélkül az európai államok nem juthatnak megegyezésre. Noha még tegnap este sem találtak végleges formulát a bankárok és a pénzügyi szakértők. 1— irja a Daily Herald — mégis alapos a remény. hogy most már gyorsan meg fognak egyezni, A jogi szakértők abban a véleményben, amelyet a miniszterelnök elé terjesztettek, arra a következtetésre jutottak, hogy a Dmves-javaslat kétféle rendelkezéseket tartalmaz és azokat két csoportba kell osztani. Olyanokra, amelyek a versaillesi békeszerződés keretei között mozognak s amelyeknek megvalósításáról tehát a jóvátételt bizottság közvetlenül tárgyalhat a németekkel. továbbá olyanokra, amelyek a békeszerződés keretein tulmennek s ezek csak akkor valósíthatók meg, ha a szövetségesek megállapodásra tudnak jutni Németországgal. mint egyenrangú tárgyaló féllel a végrehajtás módjairól. Nyilvánvaló tehát, hogy tárgyalni kell Németországgal és igy meg kell | hívni a konferenciára a német kormányt. A párisi Matin értesülése szerint? a jogi .szakértők — akik Németor-| szág meghívásának kérdését vizs-j gálták — megegyezésre jutottak. A« Korányi magyar pénzügyminiszter a szanálásról r Átmeneti krízis következik Magyarországon Macdonald a Ruhr-vidék katonai kiürítését kívánja Németország meghívása ügyében megegyeztek a szakértők szakértők a felmerült kérdéseket három csoportba osztották. A német kormány álláspontja Berlinből jelentik: Marx és Síresemann kijelentették, hogy ha ők képviselik Londonban Németországot. nem csak a Ruhr-vidék gazdasági. hanem katonai kiürítését is követelni fogják a szövetségesek" tői. mert csak a katonai kiürítés ad lehetőséget Németországnak gazdasági konszolidációra. Poincaré fé! a német ipar konkurreneíájáfó! Párisból jelentik: Az Intrcnsigeant részleteket közöl abból az emlékiratból, amelyet íianneco űrt, a Riihr-terüieíien lévő beiga műszaki bizottság vezetője kormánya nevében a londoni konferencia számára kidolgozott. A memorandumnak az a célja, hogy meggyőzze Angliát. arról, hogy a Ruhr iparterülete rendkívül veszedelmes konkurrenciával fenyegeti az angol ivart, tehát súlyos illetékekkel kell megterhelni. hogy képtelen legyen a konkurrenciára. Erről a témáról Poincaré hosszabb cikket közölt a Daily Mail tegnapi számában. Egyes párisi lapok foglalkoznak Poincaré londoni cikkével és megjegyzik, hogy Angliának nincs szüksége ilyen kitanitásra. mert a saját gazdasági szakemberei tisztában vannak a német konkurrencia veszedelmével és legalább is kérdéses, hogy ez a francia technika megfelel-e Franciaország érdekeinek. Nagyon tekintélyes szám ban vannak olyan francia szakférfiak. akik azt tartják, hogy Franciaország érdekében való a német gazdasági élet szabad kifejlődése, de természetesen azzal az előfeltétellel. hogy Franciaország ipari téren megegyezzék Németországgal.---------- ■■■■ -----------A vrbászi kiállítás Ä mezőgazdasági osztály programja Novivrbászról jelentik: Az au- I gusztus 10-én megnyíló novivrbá- I szí kiállítás előmunkálatai befejezé- I sükhöz közelednek. Az ipari és kereskedelmi részen 160 kiállító vesz részt, a mezőgazdasági kiállításon pedig az egész Vajdaság mintagazdaságainak termékeit mutatják be és szerb, magyar és németnyelvű vándorgyűlést is tartanak. A gazdasági kiállítás programját a Bácsbodrogvármegyei Gazdasági Egyesület és az Agrária szövetkezet egyetértőén a következőképpen állapította meg: Szarvasmarha kiállítás augusztus 10—12-ig. lókiállítás 14—16-ig, sertés- és juhkiállitás 15—17-ig. baromfikiállitás 10—17-ig. méhészeti 10—17-ig. konyhakertészet, szőlő és gyümölcs 10—13-ig. borászati 10—12-ig. kocsiverseny 15-én délután 3 órakor. Motorekeszántás 10-én. 15-én és 17-én reggel hat órakor, lóverseny 17-én. A szerbnyelvü vándorgyűlés előadója többek között dr. Pálics és Maletni Márkó. a »Kamenđin« szérumgyár igazgatója. Magyar nyelven Törley Bálint. Kiss Lajos. Aíögassy Rezső. Pető Flórián. Zsótér J. és Halbrohr Mór tartanak előadásokat. A németnyelvűi vándorgyűlés előadói Léh Ferenc, dr. Schmidt Konrád, Schultze mérnök, Punzengrüber Ferenc és Krebs János. A méhészetről Bugarszki Milivoj. Tosics Zsivkó. Nagy József, Reppert Frigyes, dr. Resch Ignác, Waller Mátyás és Bartha Gábor tartanak három nveiven elméleti és gyakorlati előadásokat. A szerbnyelvü vándorgyűlés augusztus hó 10-én lesz Sztari-Vrbászon. a magyarnyelvű J5-én és a németnyelvű 17-én lesz Novi-Vrbászon. A kereskedelmi- és iparkiállitás iránt is, amelyen legnagyobbrészt vrtbásziak vesznek részt nagy érdeklődés mutatkozik.
