Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)
1924-07-27 / 203. szám
Poštarina plaćena u gotovom Ára 3 dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve BAGSMEGYEI XXV. évfolyam Sulhotica, VASÁRNAP, 1924 Julius 27. 203. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Suhotica, Aleksandrova ul.l.(Lelbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rosaia-Fanciére-palota) A téboly népe Ma már nem lehet tovább fillppikázni a felelősség kérdéséről. Ot év óta emlékiratok, brosúrák, visszaemlékezések, vádak és védekezések rágják a „ki kezdte" gyerekszájba való promenclicuícorjót s adatokon, tényeken, elszólásokon, okmányokon és vallomásokon keresztül föltarul a pokol tornácénak apokaliptikus képe, a tiz év előtti kezdeté, a soha meg nem állásé. Főbekólintó elámulással, hidegleléssel, reszketéssel kérdezzük, az ordító tények, az üvöltő figyelmeztetések és harsogó magátólértetődések közepette, mi az amit nem leheieli előre látni. Olvassuk, mi történt, mik történtek tiz év előtt és rémülten kérdezzük, hogyan lehettek olyan vakok a szemek és olyan süketek a fülek, hogy olyan dermedt öntudatlansággal, ájult tehetetlenséggel zuhantunk bele a történelembe. Milyen érthetet lenül kevés ellenálló erőnk volt a tömegmérgezéssel szemben, milyen határtalan naivitások karójára kötöztük lelkesedésünk lobogóját s milyen bárgyú gondolatnélküliséggel hittünk az államférfiak dadogásának, akik kikerülhetetlenségről s a türelem végső határáról rikácsoltak botor szavakat. Tiz évvel ezelőtt indult a végzet útjára s milyen méltatlan emberek s méltatlan helyzetek voltak a történelmi sors beteljesedésének első szálláscsinálói. Hazardőrök és szélhámosok, panamisták és eszelősök emelték fel ezt a követ, mely tiz évvel ezelőtt szabadult ki a reszkető ujjak szorításából, tiz évvel ezelőtt kezdett repülni s ki tudja még ma is, hogy hol ál! meg. A Herosztrateszek lakodalma volt a tiz év előtti julius, a piromániások tobzódásos kéjelgése, amikor a hús és tészta között ultimátumokat szövegeztek s két pohár bor között háborút üzentek. Ugylátszik, nincs az a vasbeton-konstrukció, mely teherbíróbb lenne, mint az egyéni felelősség érzése. Ha mindenkinek viselnie kellene minden cselekedetéért a felelősséget, ha fülébe üvöltene minden jaj, amit gonoszul kilocscsantott embertársa fájdalmából, ha mindenki látná a vért, amit ontott, a könnyeket, amiket okozott, a kíntól eltorzult arcokat, melyek irgalomért valaha rámeredtek — csupa őrült járna a világon. S akik ma memoárokat imák, emlékiratokkal védekeznek, azok összeszijazva és leláncolve is üvöltő dühöngői lennének a lelkiismeret tébolydájának. Az amerikai öskuliura kutatói a mexikói ásatások közben olyan szobrokat és képeket találtak, melyek groteszk elgondolásukkal, soha nem látott vonalvezetéssel és soha semmi élő organizmusra nem hasonlító elképzeléssel azt a látszatot keltik, hogy őrült voií az egész nép, mely azokat alkotta. Egy őrült nép élhetett valamikor Mexikó területén, egy őrült nép őrült művészetének emlékei bontakoznak ki az ásatások nyomén. Ki tudja, nem volt-e az a nép is — nem a metafora vigasztalásával, hanem a pathologia kétségtelenségéve! — a szó orvosi értelmében őrült, amelyik azon a vérszagu júliuson háborúért üvöltött, fölvirágozta a halál lakodalmasait, a boldogságtól fetrengett, ha tébolyult nagyjainak tapsolhatott s a kötelességteljesités hősi pózával vigasztalta azokat, akik egészségüket, fiatalságukat, vagy életre, örömre, kalácsra és csókra szült gyerekeiket a legeszteienebb tébolynak áldozták fel. Kiátkozták és keresztrefeszitették a tisztán látókat, az egészségeseket, az őrület lett úrrá, e téboly ült a trónusra s a megzavarodott elme a tízparancsolatból kitörölte az ötödiket. Máig sem láboltunk ki abból a lázból, aminek azon a júliuson áldozatai lettünk. Szemünkre még a vérgőz hályogot takar s agyunkat a gyűlölet vérhulláma borítja. Csak világos pillanataink —■ lu~ cdum intervallumaink — vannak, amikor földereng a béke elvesztett képe, hallunk egy hangot a régi harmóniából s Hamlettel mondjuk: őrültség, őrültség, de van benne rendszer. A gyilkolás rendszere. Pasics mellett döntött a radikális-párt főbizottsága Jovanovics Ljuba is résztvett a határozat megszövegezésében —- Kompromisszumos megoldás — Jovanovics tovább folytatja akcióját — Kihallgatások a királynál Hírek Davidovics Ljiifea deiignálásárél Beogradbói jelentik : Háromnapos tanácskozás után szombaton befejeződött a radikális-párt főbizottságának folytatólagos ülésé. A bosszúra nyúlt vita nem eredményezett egyebet annak tisztázásánál, — ami azonban előzetesen is köztudomású volt — hogy Pasicsnak a párt főbizottságában kétségtelen többsége van, azonban a válság megoldását egy lépéssel sem vitte előbbre. A főbizottság megszavazott ugyan egy határozati javaslatot, de ezt Jovanovics és Pasics híveinek kompromisszumos tárgyalásai alapján szövegeztek meg és igy nem is szolgálhatott arra a célra, hogy egyetlen vágással megoldja a gordiusi csomót, hanem inkább csak arra volt hivatva, hogy a radikális-párt egységének megóvása tekintetében tegyen hasznos szolgálatokat. A főbizottság állásfoglalását politikai körökben egyébként nem értékelik túl, mert bár kétségtelen, hogy hatását a radikális képviselői klubban is éreztetni fogja, de az is bizonyos, hogy a képviselői klub összetétele egészen más, mint a főbizottságé s teljesen nyílt kérdés ezután is, hogy a radikális klubban kié a többség, Pasics miniszterelnöké-e, vagy pedig Jovanovicsé-é'? A szombati szónokok A főbizottsági ülés harmadik napjának Oraovac Torna montenegrói képviselő volt az első szónoka és az egész tárgyalási nap folyamán ö képviselte Jovanovics Ljuba álláspontját. Rámutatott arra a körülményre, hogy a kormány népszerűsége — különösen Montenegróban, ahol a nép érdekeinek kielégítésére semmi sem történt — egyáltalán nem növekedett a legutóbbi választások óta és attól kell tartani, hogy ha most Iuj választásokat írnak ki, az ország lakosságának elégedetlensége / dvezőtlenül fogja majd befolyásolni a radikális párt választási eredményeit. Azt ajánlotta, hogy a párt foglaljon állást a válasz tésok tervének kiírásával szemben és a jelenlegi nemzetgyűlés keretén belül keresse a kibontakozás útját. Martináé Mio dubrovniki kiküldött a dalméciai közállapotokat ismertette és kijelentette, hogy mindenben helyesli Pasics miniszterelnök politikáját. — A dalmát nép választásokat akar — mondotta — és ezért azt indítványozom, hogy a főbizottság ebben az értelemben döntsön. Alekszics Jován kumanovói kiküldött a választások kiírása mellett szólalt föl. — Délszerbia —- jelentette ki — egyértelmüleg Pasics miniszterelnök hála mögött áll. Marianovics Mihajlo délszerbiai polgármester szintén Pasics állás pontját helyeselte és azt hangoztatta, hogy a főbizottságnak nem szabad megfeledkeznie a miniszterelnöknek a nemzet és a párt felvirágoztatása körül kifejtett érdemeiről. Hasonló szellemben nyilatkoztak Tanovics Stefán gyevgyeliei, Parlies Koszta petrovói és jovanovics Jocó beogradi kiküldöttek, akik hangsúlyozták, hogy valamennnyi radikálisnak Pasics miniszterelnök mögé kell állni. Szokolovics Dimitrie beogradi kiküldött kifejtette, hogy az országot és a radikális pártot a jelenlegi válságból csak a választások vezethetik ki, melynek kétségtelen. eredménye a radikális páti hallatlan arányú megerősödése lesz% Dr. Sztanics Andra novibazéri, dr. Domoíics Koszta prisztinai és Prota Pisziics hercegovinál kiküldöttek ugyanilyen értelemben beszéltek, majd a gyűlés utolsó szónoka, dr. Ilisevics Sime boszniai képviselő a boszniai viszonyok hosszas ismertetése után az uj választások azonnali kiírását követelte. A határozati javaslat Ilisevics fölszólaiása után félbeszakították a vitát és Jovanovics Ljuba, Markovics Lázár, meg Srkics belügyminiszter együttesen megfogalmaztak egy határozati javaslatot, amelyhez utóbb Pasics is hozzájárult. A javaslat megszövegezése egy óra hosszat tartott. A kiküldöttet rendkívül türelmetlenül várták, mig a bizottság elkészült munkájával, majd az ülés megnyitása után nagy tapssal fogadták Pasicsot és Jovanovicsot, akik együtt léptek be a terembe. Ezután fölolvasták a határozati javaslatot, amelynek szövege a következő: „A nemzeti radikálispárt kiszélesített főbizottsága julius 24., 25. és 26-án "tartott ülésein — amelyek Beogradban a |)árt vezére, Pasics Nikola elnökletével folytak le — tárgyalás alá vette a jelenlegi politikai és parlamenti helyzetet és a pártvezetőség, valamint az egész királyság területéről öszszegyült delegátusok meghallgatása után megállapítja : 1. Annak a politikának iránya, amelyen a radikéiispárt eddig haladt, legjobban szolgálja az állam és nép egységét, amelyet súlyos áldozattal vívtunk ki és amely az alkotmányban jut kifejezésre, 2. A radikálispárt soraiban a legteljesebb egység és összhang uralkodik, amely egyáltalán nem gyengült, bár a napi-Lajptmk mai száma 20 oldal
