Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)

1924-07-24 / 200. szám

Poštarraa pkćeisa u gofovois • ám m ^ra eSFy és fél dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizevfe XXV^ol Subotica, CSÜTÖRTÖK, 1924 jiilius 24. 200. szám Megjelenik ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Sserkosztöseg 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatali Subotica, Aleksandrova ukl.^Lelbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Rossia-Fonciére-palota) A szegényjog (+) A szegénység joga a jog szegénységéből táplálkozik. Mi­nél szegényebbek vagyunk jog­ban, annál több ok van arra, hogy a szegénység jogait külön kodifikálják. Viszont azokból a jogokból és kedvezményekből, amelyeket még a jövedéki szem­pontot mindennél többre becsülő finánchatóságok is a bizonyítható szegénység számára engedélyez­nek, következtetni lehet azoknak a terheknek súlyosságára, ame­lyek a szegénység címétől, de nem jellegétől megfosztott nagy tömegeket nyomják. Az uj illetéktörvény mentesíti a pör megindítása esetén előre lefizetendő horribilis bélyegkölt­ségek alól mindazokat, akik sze­génységüket hatósági bizonyít­vánnyal igazolják. Ennek az in­tézkedésnek az voina a célja, hogy mindenki, anyagi helyzetre való tekintet nélkül, egyképpen részesülhessen abban a jogvéde­lemben, amely az igazságszolgál­tatás részéről az állam polgárait megilleti. A szegénység jogénak méltánylását azonban olyan föl­tételhez kötötte a sziklából is adót fakasztó bölcs pénzügyi előrelátás, hogy az illetéktör­vénybe becikkelyezett jog a gya­korlatban nem egyéb, mint a sze­gényemberek jogkeresési lehető­ségeinek elkobzása. Hatósági értelmezés szerint szegénysorsunak az tekinthető, akinek sem vagyona, sem jöve­­~delme nincs. Az illetéktörvény egy lépéssel tovább megy és tíz dinárnál nem magasabb közvet­len adó fizetését állapítja meg a szegénység hivatalos kritériumául. Akire tehát ezt a minimumot meghaladó közvetlen adót róttak ki, az elesik az igazságszolgálta­tási illetékmentesség beneficiu­­mától. Ezzel szemben vitathatatlan, hogy a szegénység fogalmának a valóságban nem a jövedelem­nélküliség, sem a ritka kivételké­pen előforduló évi íizdináros adó­fizetés a lényeges jegye, hanem a tényleges szükségletek színvo­nalán alul maradó jövedelem. Az adókivetésnél tudvalévőén nem szokták arányba állítani az adó­alany jövedelmét a megélhetési viszonyokkal. Ha csak azt adóz­tatnák meg, akinél ez az arány kedvező, akkor az állami tisztvi­selők, magánalkalmazottak, mun­kások mind adómentességet él­veznének. Minthogy pedig az adókulcs olyan, hogy kisebb évi fizetés után, mint amennyi most egy tisztviselő átlagos havi jöve­delme, tiz dinárnál több közvet­len adó jár, az uj illetéktörvény­ben megjelölt feltétel egész tár­sadalmi osztályoktól vonja meg azt a szegénységi kvalifikációt, amely nélkül szegény ember nem keresheti igazságát a bíróságnál. A volt magyar hadügyminisz­ter, akinek egy magyarországi község elöljárósága kiállította sze­gényjogon való perlés céljára a szegénységi bizonyítványt, mert keresete nem több a napszámos bérénél, nemcsak Magyarorszá­gon, nálunk is típusa a leromlott középosztálybeli ekszisztenciának. Mennél cifrább, annál égetőbb az a nyomorúság, amelyet a tiszt­viselőknek el kell szenvedniük anélkül, hogy a „szegény“ minő­sítést kiutalnák nekik, amikor az valamelyes könnyítést jelentene. A munkások szintén nem szegé­nyek, hiszen megkeresik maguk­nak és családjuknak a minden­napi kenyeret, nem állnak ki az uccasarokra koldulni és több har­madosztályú kereseti adót fizet­nek, mint amennyit a hivatalosan elismert szegény fizethet. Mit ér ezekre nézve az a szerződés, a mely a munkaviszonyból vagy bármely más megállapodásból eredő jogaikat őrzi, ha szükség esetén nem indíthatnak port, mert a bélyegületékek lerovása nem áll módjukban és a szegényjogot eldisputálták tőlük a törvény­hozók ? Egy jámbor parasztasszony, a ki mint magánvádió felebbezett férje gyilkosának felmentése miatt, igy szólt a noviszadi Tábla előtt, amikor a tárgyalás bevezetéséül az előirt illetékek lefizetésére szó­lították fel: — Nem fizetek, mert nincsen pénzem. Különben is a bíróság fizessen nekem, amiért kenyér­keresőmet elvesztettem. Ezekben az együgyü szavakban plasztikusan domborodik ki an­nak az állapotnak tarthatatlansága, hogy valakit bélyegköltségek hiá­nya miatt el lehessen zárni a bírói igazságszolgáltatás segítsége elől. De még élesebben jut kife­jezésre az igazságszolgáltatás ren­des menetét zavaró fináncérdek jogosulatlansága abban az elvi jelentőségű döntésben, amelyet a novisadi Tábla ezzel az üggyel kapcsolatban hozott. Kimondta a felebbviteli bíróság, hogy a ma­­génvádló feiebbezésének tárgya­lását az illetékek előzetes lero­vása nélkül is megkezdi, mert bűncselekmények üldözését az illetéktörvény nem gátolhatja. A vádlott ügyvédje semmiségi panaszt jelentett be, hivatkozva arra, hogy a magánvádló nem felelt meg a törvényes előfeltétel­nek és ezért a tárgyalás nem Ur' tató meg. A tételes törvény értelmében bizonyára az ügyvéd­nők van igaza. Mennyivel gyen­gébb azonban ez a formális igaz­ság annál a mélységes belátás­nál, amely a bíróság döntését sugalmazta! A szegénynek is meg kell találnia igazságát a bíróság­nál. Ha nem vonják kétségbe a polgárság széles rétegeinek, köz­tük a vezető intelligenciának jogát a szegénységhez, akkor a szegénységnek szánt jogot se sajnálják tőlük. t Fasics hívei sajtótámadásf kezdtek jovanovies ellen Kiélesedett a viszony a radikális-párt két frakciója között Csütörtökön dönt a párt főbizottsága Beogradból jelentik : A válság­ban még 8 szerdai nap sem ho­zott döntést. A radikális-párton beiül tovább folyik a harc Jova­­novics Ljuba és Pasics hívei kö­zött, akiknek szemmellátható erős küzdelme egyre élesebbé válik és olyan méreteket ölt, hogy ko­molyan tartanak a párt szétsza­kadásától. A két szembenálló cso­port harcából most már nem hiányzik a személyeskedés sem. A Pasics szolgálatában álló sajtó kíméletlen kampányt kezdett Jo­­vanovics Ljuba intakt személyisége ellen, akit a miniszterelnök fiának, Pasics Rede érdekcsoportjához tartozó Beogradski Novosti meg­vádol azzal, hogy veje, Siojadi­­novics Dragisa utján támadást kezdett Pasics Rade ellen. A iap meggyanúsítja a parlament köz­tiszteletben álló elnökét, hogy veje szolgáltatta ét azokat az ok­mányokat, amelyek kompromit­tálók Pasics fiára nézve. Jovanovics Ljuba a támadások ellenére tovább folytatja akcióját a koncentrációs kormány megala­kításéra. A radikális párt többsé­gére már teljes bizonyossággal számíthat, a főbizottságban azon­ban előreláthatólag nehéz küzdel­mei lesznek. A főbizottságban ugyanis — amelyet csütörtökre | hívtak össze — a vidéki kikül­döttek jórészt Pasics hívei, akik nem helyeslik a koncentrációt az ellenzékkel. Jovanovics hívei azon­ban teljes számban felvonulnak az ülésre és megütköznek a Pasics csoporttal. A főbizottság határo­zata egyébként semmiben sem érinti Jovanovics Ljuba akcióját, aki szerdán a nála járt hivei előtt, hir szerint, kijelentette, hogy amennyiben a főbizottság döntése rá nézve kedvezőtlen lesz, — nem fogja figyelembe venni, mert nem tekinti illetékes pártfórumnak. Jc­­vanovicsék a pártklubban érzik magukat erőseknek, a pártklu­bot azonban még mindig nem hívták össze, bár a már úgyszól­ván teljes számmal Beogradban tartózkodó radikális képviselők nagy érdeklődéssel várják a klub összehívását. Pasics látogatása a radikális-klubban Nagy feltűnést kelteit, hogy Pasics miniszterelnök szerdán dél­előtt megjelent a radikális-klub helyiségében, ahol nagyszámú képviselő tartózkodott. Pasics be­szélgetést kezdeti a képviselőkkel, akiknek megmagyarázta állás­pontját. Jovanovics hivei, hogy ki­térjenek a Pasiccsal való beszélge­tés elöl, lassan elhagyták a klub­­helyiséget. Pasics miniszterelnök délután ismét megjelent a klubban és tovább folytatta a képviselők meggyőzését. Hir szerint a be­szélgetések folyamén kifejtette, hogy maga is hive a horvátokkal való megegyezésnek, de csak a nemzeti egység keretein belül hajlandó a horvátok bizonyos kö­vetelését teljesíteni. Ä • klubban ez alkalommal megismétlődtek a délelőtti jelenetek : Jovanovics politikájának hivei ezúttal is el­hagytak a klubhelyiséget. Politikai körökben Jovanovics híveinek magatartását élénken kommentálják. Jovanovics Ljuba ta­nácskozása Pasiccsal jovanovics Ljuba szerdán több ízben tanácskozott híveivel, leg­inkább Trifunovics Misával, akit kétszer is felkeresett az építésügyi minisztériumban. Este féinyolckor általános meglepetésre Jovanovics Ljuba a miniszterelnökségre ment. Pasics és Jovanovics találkozását Slanojevics Aca hozta létre, aki­nek közvetiíő szerepéről már teg­nap beszámoltunk és aki jelen is volt a szerda esti megbeszélésen. A rendkívül fontos és d válság kimenetelére döntő tanácskozás fél­­nyolctól kilenc óráig tartott. Mint beavatott forrásból érte­sülünk, a két államférfi kifejtette véleményét a politikai helyzetről és mindketten hangsúlyozták, hogy a pártegység föltétien y meg­óvását szükségesnek tartják. Érdemi megegyezés azonban nem jött létre Pasics és Jovanovics közölt, mert egyikük sem volt hajlandó en­gedni a maga álláspontjából. Vé­gül is elhatározták, hogy a radi­kálispárt főbizottságának csütörtöki ülésén fogják megkísérelni a meg­egyezést. Ennek következtében a főbizottság csütörtöki ülése nyert jelentőségben és annak döntését óriási érdeklődés előzi meg po­litikai körökben. Jovanovics Ljubát tanácskozásai során szerdán felkeresték az el­lenzéki pártok vezetői is, akiket informált eddigi tárgyalásainak eredményéről. A hangulat az el-

Next

/
Thumbnails
Contents