Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)

1924-07-23 / 199. szám

2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 julius 23. a radikális párt régi vezére köz­vetít, aki két év óta ugyan nem vett részt az aktiv politikai élet­ben és vidéken éi, de valahány­szor a párt döntő elhatározás előtt áll, mindig megjelenik Beograd­­ban, hogy nagy auktoritásával megóvja a pártérdekeket. Politi­kai körökben úgy látják, hogy Stanojevics Aca személye rendkí­vül alkalmas a közvetítésre és sikerülni fog neki ezúttal is meg­egyezést létrehozni Pasics és Jovanovics között. Tekintette! arra, hogy mindkét részről erős törekvés nyilvánul meg a párt­­egység megóvására, Stanojevics akciója sikeresnek Ígérkezik. Masukra maradnak Pribicsevicsék Pasicsnak legközelebbi hivei: Janjics, Markovics Lázár, Kojics és Dragovics, a parlament alelnöke még mindig a választási kormány mellett igyekeznek hangulatot csinálfsi, azonban akciójuk nem talál visszhangra, Pribicsevicsékröl nem sokat be­szélnek, tekintettel arra, hogy a radikális párt egységének meg­óvására irányuló törekvések való­színűtlenné teszik, hogy sikerül nekik a párt egységét magukkal ellenzékbe vonni. ■ Bimyevác lesz a szuboticai alpolgármester — Gycrgyevics főispán nyilatkozata — A szuboticai alpolgármesteri ál­lás jnegüresedésével érdekes megol­dás terve foglalkoztatja a szuboticai politikusokat. T abakovics Miklós polgármesterhelyettes ugyanis — mint már tegnap jelentettük — a ná­la járt kikindai küldöttség előtt ki­jelentette. hogy hajlandó elvállalni a kikindai polgármesteri állást. Ked­den már szabadságra is ment, a melyről valószínűleg már nem is tér vissza a szuboticai városházára, ha­nem a most már egészen bizonyosra vehető kinevezése után elfoglalja a kikindai polgármesteri széket. így most aktuálissá vált az a kér­dés., hogy ki lesz Szuboticán Taba­kovics Miklós utóda. Az alpolgár­mesteri állás betöltése körül már a legkülönfélébb kombinációk merül­tek fel. A »Bácsmegyei Napló« mun­katársa ezért az ügyre vonatkozó­lag kérdést intézett Gvorgyevics Dragoszláv főispánhoz, aki a pol­gármesterhelyettesi állás betöltésé­ről a következőket mondotta: — Arra vonatkozólag, hogy ki lesz Szubotica város uj polgármes­terhelyettese. még nem történt dön­tés. Ebben az ügyben előbb meghall­gatjuk a radikális klub véleményét, mert figyelembe kell venni a klub jelöltjeit. Én helyesebbnek tartanéin, ha a polgármesterhelyettesi állást a bmyevác-sokác-párt egy tagjával töltenék be. Gyorgyevics főispán nyilatkozata után valószínűnek látszik, hogy a polgárrnesterhelyettesi állást nem a jelenlegi városi tanács valamelyik tagjával fogják betölteni, hanem uj ember kerül erre a helyre. A főis­pánnak az a terve, hogy bunyevác­­cal töltse be a megüresedő fontos állást, annál érdekesebb, mert a megértés politikájának fontos doku­mentuma. Más oldalról nyert értesülésünk szerint a terv élénk visszhangra ta­lál a szuboticai politikai körökben, amelyek megelégedéssel: látják a közeledésnek ezt a módját. A radi­kális-párt még nem foglalkozott ér­demlegesen a tervvel és igy nem le­het előre tudni, hogy mi lesz a párt állásfoglalása, azonban a jelek sze­rint a radikális-párt többsége szive­sen fogadná a bunyevác-sokác-párt­hoz való közeledést, amelynek érde­kében már régebben mozgalom van a pártban. A bunyevác-sokác-párt — értesü­lésünk szerint — egyelőre teljes re­­zervdltsággal fogadja a tervet, a melyről a pártnak nincs még hivata­los értesülése. A pártban azonban erős áramlat kívánja azt. hogy a bunyevác-sokác-párt végre ragadja meg ezt az alkalmat a szuboticai vá­rosi közigazgatásban való intenzi­vebb részvételre. Az alpolgármesteri állás elfogadását azonban — a meg­induló tárgyalások során — a bu­nyevác-sokác-párt bizonyos feltéte­lekhez kötné. úgy. hogy egyelőre még teljesen bizonytalan, hogy mi­lyen eredményre vezetnének az em­lített megoldásra irányuló tárgyalá­sok. msaiKgi A kisebbségi kérdések másutt Az olaszországi szlávok jogaikat követelik — Az erdélyi szászok vezetői ekéden voltak a román királynál A kisebbségi probléma Jugoszlá­vián kívül Románia. Csehszlovákia és Olaszország közvéleményét fog­lalkoztatja. Jugoszláviában a ma­gyar nemzetiségi kisebbség problé­máit úgy igyekeznek megoldani, hogy a magyarság politikai pártját feloszlatták. Magyar párt ugyan nincs, de azért senki sem hiszi, hogy ezzel a magyar probéma megoldást nyert. Az iítlévő magyarság, amely becsületesen teljesiti állampolgári kötelességét, az állam egyenjogú polgára kíván lenni s a magyar kér­dés addig nem juthat megnyugvás­ra. amíg a törvények és főleg a tör­vények végrehajtói különbséget nem tesznek az állampolgárok közt a szerint, hogy milyen nemzetiségűek. ' Az »unita Italia« egységét is meg­bontotta. hogy az ui határok foly­tán Olaszország szláv és német nemzeti kisebbségekhez jutott. A fascizmus egy ideig csak annyiban vett tudomást a nemzetiségekről, hogy a fascista alakulatok és az ál­lamhatalom is üldözte az olaszor­szági szlávokat és németeket. A ki­sebbségi probléma azonban ezzel Olaszországban sem szűnt meg. s amióta Olaszország Jugoszláviával kereskedelmi szerződést kötött, az olaszországi szlávok sokkal erőtel­jesebben és öniiidatosabban követe­lik jogaikat, mint valaha. A Triesztben megjelenő Edlnost cimü szláv lap julius 20-iki számá­ban ezeket irja: »Most. hogy kereskedelmi szerző­dés van az olasz királyság és a mi országunk között, okvetlen rendez­ni keli a kisebbségek ügyét is. ltá-Párhaj Irta Terescsényi György — Kezdhetjük, embörök, — tá­­pászkodott fel az öreggazda és a két legény nehéz, munkabéli lépésekkel állt be a rendbe. János előbb volt »vagy négy lépéssel, hogy a kasza­­kanyaritás a sarkába ne érjen. Egy­ezerre suhintották, egyszerre rán­tották vissza a nagy, görbe acél­kést. amely éles volt, mint a borot­va és pendült is egyet-egyet. amint fölemelkedett a lenyirt torzsákról. |Vagy öt percig ütemesen folyt a munka. A kinyújtott bronzkarok szabályos Ívben simultak a mellhez és lendültek el a melltől, minden kanyaritáswa fellépést toppantott I előre a baJláb és félépést rukkolt I utána a jobb. Két óra volt ebéd után, a lucernás I sűrűjéből áporodott meleg lobogott fel a izzó homlokokra és a fehér tüzláng könyörtelenül zuhogott alá a magasból. Az öreggazda a har­madik renden messze ' elmaradt a két legény mögött akik bus neki­­keseredéssel vágták a luoernát. Já­­jjnos elől éppen pihentetni akart, mert nehéznek ćrežte gyomrát a déli tarhonyától, amikor megszólalt a hátamögött Sándor. Különös volt a hangja, tompa, mintha a föld alól jönne és érezni lehetett rajta, hogy nyelve minden szótagnál a szá’a padlásához tapad. — Áll-e a párbaj, testvér? János, az öregebbik, merthogy' Itestvérek voltak; mind a kettő Só­­svárgó gyerek, egy órában jöttek a lkában mindenki belátja, hogy a. két szomszédos országnak ió barátság­ban kell élnie. Kétségtelen azonban, hogy jó baráti viszony a két állam közt csak úgy képzelhető el, ha minden egyes jugoszláv, aki Itáliá­ban él. állampolgári helyzetével megelégedett. Ennyi visszahatásá­nak kell lenni annak, hogy a két or­szág • szerződést kötött. Itáliában csak most lesz igazán égető a szláv kisebbségi kérdés megoldása s ép­pen a két állam nemzetközi viszo­nyában beállott változás folytán el­várható. hogy az irányitó tényezők ezt a kérdést igazságos megoldás­hoz segitsék.« Hogy Itáliában hozzáfognak-e a kisebbségi kérdés törvényes rende­zéséhez. megadják-e az itáliai szlá­­voknak a szláv iskolákat, biztosit­­ják-e anyanyelvűk szabad használa­tát. nem tudjuk. Annyi bizonyos, hogy sem az Edinost cimü szláv la­pot nem tiltották1 be. sem az olasz­­országi szlávok politikai szerveze­teit nem oszlatták fel. Romániában az uralkodót is fog­lalkoztatja a kisebbségi probléma. Mint Kolozsvárról jelentik. Korodi- Lutz nyugalmazott államtitkár és Kreutzer Ferenc szász kisebbségi képviselő ma délben a sinaiai Peles­­kastélyban udvari ebédre voltak hi­vatalosak a királynál. Az ebéd után a két szász politikusnak alkalma nyilt a király előtt kifejteni az uj is­kolatörvénynek a kisebbségekkel kapcsolatos vonatkozásait Ezután rámutattak arra. hogy a kisebbségekhez tartozó tanítók és tanárok soha végetérni nem akaró világra, egy ágyban háltak, egy is­kolát jártak és egy lányt szerettek. János szemei előtt ezüst csilla­gok röppentek szét, de fogait egy­másra harapta. Nem felelt. Hátamö­gött élesen harsogott a kasza a te­lj nyémyi széles acélpenge, amivel a [kétéves élőfát is el lehet nyisszan­tani, ha erősen ráereszti az ember. Elnézett a heretábla felett, amely haragos-zölden nyújtózkodott el messze, messze egész a deszki er­­időig. A Gilice-báró ötvenholdas he­­rése volt egy tagban. Ebből vágtak ma két hosszú pántlikát Jánosék és a harmadikat el kellett végezniük naphajlatig. — Áll-e hát, yagy nem áll? — hangzott föl ismét a megszólítás, de most már hetykén és gőgösen. — Áll! — ordított vissza János, — mér ne állna? Veled mindig —kö­lyök. És vad hajsza kezdődött ezután. Több, mint vetélkedés, harc, való­ságos párbaj. A lchelletük zihált, ; homlokukról- szakadt a veríték, szá­juk szögletén fehér tajték habja vert ki és vágták, vágtáié, vágták a rem­idet. János minden kaszásul:anásnál nyilalást érzett az oldalában, a tar- Ihójától a liáíaközepéig meg mintha I hangyák'szaladgálnának, a jobblába ■■ isíaghusába pedig görcsös ránga­ss állott, öccse a gyöngéfcibik, a oajrahivó, ziháló mellel fújtatott há­tul. görcsös kétségbeeséssel tartot­ta a tempót és véres fátyolon ke­resztül bátyja két izmos lábszárát látta, amint azok egyet-egyet lép­nek előre és az árnyékot, amely vizsgái, mint valami állandó lidérc­nyomás nehezednek reájuk s hogy milyen felszabadulást jelentene az egész közéletre, ha ezeket a vizsgá­kat a kormány végre eltörölné. A vizsgákat — mondották — nem iga­zolja semmiféle pedagógiai szem­pont.. sőt azok erőltetése alkot­mány- és törvényellenes is. Úgy ezt, mint az iskolakérdést elvi alapokon kell megoldani, mert a további erő­szakos intézkedések politikailag is végzetes következményekkel járhat­nak. A király a fejtegetéseket nagy megértéssel hallgatta végig s igy remélni lehet, hogy az összes ki­sebbségekre oly nagyfontosságu is­kolakérdésben a közeljövőben a ki­sebbségek javára kedvező fordulat következik be. Asentai merénylőket áikisérik az ügyészségre A letartóztatott áldetektiv károm ártatlan embert belekevert a botrányba Szentáról jelentik: A szentai rendőrség befejezte a nyomozást Viczey Lajos és Jurica János csend­őr ügyében, akik — mint a Bdcsme­­gyei Napló megírta — merényletet követtek el két szuboticai urileány ellen. A rendőri nyomozás során beiga­zolódott. hogy Viczey Lajos, mint áidetektiv. Jurica csendőrrel követte el a merényletet az urileányok ellen és Ferenczy Istvánt. Hever Nándort, Krausz Józsefet csak azért keverte bele az ügybe, hogy igy a felelősség egy részét rájuk hárítsa. A rendőr­ség megállapította, hogy a három fiatalembernek semmi köze sincs a merénylethez, sőt egyikük: Krausz József volt az, aki a Keczeli-vendég­­lőből hazatérő leányokat jóakaratu­kig figyelmeztette, hogy vigyázza­nak. mert meg akarják támadni őket. A nyomozás befejezésével ezért Krausz Józsefet. Hever Nán­dort és Ferenczy Istvánt, mint telje­sen ártatlanokat, a rendőrség elbo­csátottá és az eljárást ellenük meg­szüntette. A merénylet elkövetőjét Viczey Lajost szerdán beszállítják a szubo­ticai ügyészséghez. egészen a kaszaél vágásvonaláig nyúlt el. Mintha azt az árnyékot kellett volna levágni. Ezerszer és milliomszor csapott hozzá, de a két lendülő kar Ívelése ott vibrált ismét a tarkó fölött, halaványan, mint a Üdére, aki éjjel jár a tápai rét sur­­jákjában. Libegeti a két kar, a bá­tya két karja, éppen úgy, ahogy a lányt szokta ölelni vasárnaponként a libalegelőn és a táncban, a márto­­gatós alatt. Hosszú negyedórák, végtelen per­cek múltak el. Az öreggazida már kiáltozott utánuk hátul, de ők az is­métlődő morgások makacs és meg­állíthatatlan lendületével, halálos ki­merültséggel tuisakodtak tovább. I Nem lehetett többé megállani. Pe­dig már régen' félbe akarta hagyni mind a kettő. Sándor föl szeretett volna nevetni' régen és János is, hogy komédia az egész, nincs; is ér­telme és minek is volna. De nem lehetett már. A csontjaik és az ide­geik lázas viíustáncban rángatóztak és agyukat megbontotta a rettene­tes verőfény, amely elöntötte őket pokolbéli áradatával. János rogyott le előbb. Kaszája valami fagyökéribe vágott és ő a ránditás erejétől messze bebukott a vágatlan lucernásba, arccal a föld felé. Sándor sem tett több kaszavá­gást, csak eilomlott a tarlón. Az öreggazda vagy félóra múlva állott meg felettük, mert azt hitte, hogy lustálkodnak a szép rendvágás után. I Egyikükben, sem volt már akkorá­ira élet.

Next

/
Thumbnails
Contents