Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)
1924-07-23 / 199. szám
Postaszállítási díj készpénzben Iefizefó táKP? PoStarina plaéena u gotovom Sabotica, SZERDA, 1924 jalias 23. XXV. évfolyam Kiadóhivatal: Scfcotica, Aleksandrova ni.l.fte!bach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Rossia-Fonciere-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. .*. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár A magyar sajtó s a „jugoszláv demokrácia“ írta: Végfa Lajos dr. Nagyon kedvemre való lett volna, ha a B csmegyei Napló múlt keddi számában „Quo vadis“ című vezetöcikknek visszhangja kelt volna. Helyesen cselekedtek volna a magyarság itteni sajtóorgánumai, ha az abban felvetett —- bár kézén fekvő — gondolatot minél szélesebb rétegekbe belevitték volna. Nem jó szolgálatot tesznek a magyarság lapjai, ha külön érdekeiket fölibe helyezik a magyarság külön érdekeinek. Azt a sajnáíatramélló tényt, hogy a magyarság nem egyenlőjogu polgára hazájának, állandóan szem előtt kell tartania és minden más szempontot félre kell tolni, ha arról van szó, hogy a magyarság egyetemes érdekeit szolgáljuk. Az olvasóközönségért való természetes és helyes versengés csak e kereten belül engedhető meg. Mig az egymás közt való civakodést igezen kerülni kellene személyi presztizs-áidozatok árán is. A közönség nem azért fizet a lapért, hogy az ő pénzén az egymás szennyesét a nyilvánosság előtt mossák. Árt a lap erkölcsi és anyagi érdekének és sérti a kuiturember Ízlését. A módos embernek nem árt a pörösködés, mert van rá ideje és pénze. A szegény embernek csak úgy van értéke, ha karöltve, zárt sorokban halad. 4 Szomorú, ha a fegyvert a közös ellenfél helyett egymásra emeljük akkor, amidőn az a fegyver, amellyel alkotmányosan rendelkezünk, a létvédeimünkre is alig elegendő. A magyarországi lapokban olvastuk Nincsics külügyminiszterünknek a prágai konferencia alkalmából adott intervjuját — a beogradi lapok nem közölték — hogy Magyarország és Jugoszlávia .gazdasági és politikai együttműködésének feltételei a többek között: „az őszinte demokrácia.“ Örömmel tölthet el minden jugoszláv állampolgárt, hogy egyik legsúlyosabb politikusa és vezető államférfié a demokrácia olyan hívének vallja magát, hogy olyan országgal, amely nem követné ezt a gyönyörű kormányzati politikai elvet, szóba állni sem hajlandó. Vájjon gondolt-e azonban a külügyminiszter ur arra a kétszerkettőnégyre, hogy csak az követelhet mástól demokráciát, ha az önmagánál megvan ? Meg lehet-e a külügyminiszter ur arról győződve, hogy nálunk demokrácia van ? és épp ezért apodiktikus nem-mel kell válaszolnunk. N ncsics, mint tudós tanár és nagymüveltségü diplomata tökéletesen tudja, hogy mi a demokrácia. Tudja, hogy a demokrá ciának egyik alkotó eleme az állampolgároknak teljes jogegyenlősége. Senki sem volt még oly merész állítani, hogy a SHS. királyságnak összes polgárai teljesen egyenlőjoguak. Ellenkezően, nem keli hozzá merészség azt áüitani, hogy a mi államunk eleddig klasszikus hazája a jogegyenlőt lenségnek. Politikailag nem szervezkedhetünk, politikai jogot evőkanálként kapunk, iskolákat nem tarthatunk fönn, földet nem kapunk, nyelvünket nem használhatjuk. Egyébként, tudniillik a vér- és pénzszolgáltatásban teljesen egyenjogúak vagyunk. Ilyen a mi demokráciánk, ha ennek a szép és kívánatos poli tikai elvnek csak egyik alkatelemét vizsgáljuk. Pedig van ennek a demokráciának még egyéb szép és kívánatos tartalma is. Hogy többet ne említsünk: a szabad kereskedelem, az esküdtszéki intézmény, a progresszív adórendszer, a fogyasztási adók csökkentése, munkásjóléti intézmények nagy sorozata, az anyaság védelme, köztisztasági és közegészségügyi berendezkedések és még sok más, a melyekre azonban annyi igaz, hogy mindannyian egyformák vagyunk ; egyenlő jogunk van mindennek hiányát érezni. Hálásak lehetnek • Magyarországon a kulturemberek, hogy egy olyan európai tekintélyű ember, mint a mi külügyminiszterünk, az ő részükre őszinte demokráciát követel. De nagyon melegen és őszintén kérjük a külügyminiszter urat, hogy itt, o saját hazájában — a mi hazánkban — az ő súlyosan latba eső szavával követelje a demokratikus intézményeket. Minden kulturercber hálója fogja őt ezért ezen utján kisérni. Ezen a téren van nagy hivatása a sajtónak. Erre a szép feladatra koncentrálja erejét. Magyarázza és ismételje napról-napra, hogy a parasztizmus nem demokratizmus és akkor kevesebb tér lés kevesebb erő fog rendelkezésére ólleni az áldatlan személyes- I kedésre. JovanovicsLjuba megegyezett az ellenzékkel A vajdasági ratiikálisok a koncentráció meüeit — Megindult a közvetítés Pastes és iovancvics között Nem akarjuk tavo'rol sem meg-. uuncu^ct' bántani a külügyminiszter urat!között nem lesznek nehézségei a Beogradból jelentik : A válság az általános várakozásnak megfelelően, nem nyert megoldást a keddi nap folyamán, tekintettel arra, hogy a szerb politikai körökben a keddet szerencsétlen napnak tekintik és semmifele fontosabb döntést nem hoznak ezen a napon. A helyzet egyébként nem változott és amennyiben beszélni lehet az erőviszonyok eltolódásán)1, úgy ez Jovanovics Ljuba javéra történt, aki naptó'napra tért hódit a radikális-klubban a koncentrációs kabinet eszméje számára. Egyre bizonyosabbá válik, hogy a krízis megoldása kizárólag a radikális-klub belső viszonyaitól függ, tekintettel arra, hogy Jovanovics Ljuba az ellenzékkel már az első napon teljesen tisztázta a helyzetet és megállapodást létesített részletkérdésekre nézve is. jovanovics Ljuba — amennyire a pártvezérek szűkszavú nyilatkozataiból kihámozható — magáévé teile gz ellenzéki blokk munkaprogrammját a nemzetgyűlés legközelebbi feladataira nézve. Amenynyiben a koncentrációs Jovanovics-kormány megalakul, a parlamentben ilyen körülmények rr.unkatervezetet illetőleg. Az ellenzéki blokkot azonkívül biztosította Jovanovics Ljuba, hogy ha kormányra jut, gondoskodni fog arról, hogy a közigazgatás Horvátországban és Szlavóniában teljesen a kiengesztelődés szellemében működjék. Garanciákat kopott azonkívül az ellenzéki blokk Jovanovicstól arra nézve is, hogy az alkotmánynak azokat a centralisztikus szellemű intézkedéseit, amelyek ellen a föderaiista blokk évek óta küzd, nem fogják végrehajtani. Tekintettel arra, ho-y az ellenzéki blokk és Jovanovics Ljuba között ezek az elvi megállapodó sok létrejöttek, Jovanovicsnak nincsen már egyéb föladata, mint a radikálispárt támogatását a koncentrációs kormány számára biztosítani. A párt képviselőinek a koncentráció eszméje számára való megnyerése érdekében Jovanovics Ljuba hívei nagy akciót indítottak, különösen Peles Dusán és Trifunovics Misa tevékenységének hatása érezhető ; ők ketten számos olyan képviselőt nyertek meg Jovanovics Ljuba számára, akik eddig Pasics miniszterelnök ’egbizalmasebb hívei közé tartoztak. A párt két szárnya között nagyszámban helyezkednek el a semlegesek, akik még nem döntötték el, hogy melyik félhez csatlakoznak, illetőleg úgy döntöttek, hogy azt a frakciót támogatják majd, amelyik győzlesen fog kikerülni a küzdelemből. A semlegesség hivei magatartásukat a következő formulával magyarázzák : — A mi álláspontunk az,, hogy eleget kívánunk tenni az uralkodó óhajának és azt fogják támogatni, akit a király kormányalakítással megbíz. Kétségtelen, hogy a lojális semlegesek száma meglehetősen nagy, azonban Jovanovics Ljuba mint csöndes segítőtárs akra számíthat reájuk, mert ha a párt szavazással döntene magatartásáról, a semlegesek zárt sorokban fognak rá leszavazni, ha — a király megbízólevelével zsebében áll eléjük. A vajdasági és szerémségi képviselők most már teljes számban Jovanovics Ljuba hivei, aki őket tekinti legbiztosabb támaszainak. A vajdasági képviselők állásfoglalásáról Milasinovics dr. vajdasági képviselő a következőket mondotta a Bácsmegyei Napló munkatársának : — A válság véleményünk szerint a legrövidebb időn belül megoldást nyer, még pedig úgy, hogy Jovanovics Ljuba megalakítja kormányát, amelyet a radikális-párt is támogatni fog, minthogy ennek az eszmének kétségtelen többsége van a pártban. A jelenlegi nehéz helyzetben kétségtelenül ez a legszerencsésebb megoldás és a magunk részéről ezért vagyunk hivei. Összehívták a radikálispárt főbizottságát Azt, hogy a radikális-párton Délül mikor fog eldőlni a kérdés, egyelőre nem lehet pontosan megjósolni. A képviselők türelmetlenül várják a klub összehívását, amire egy-két napon belül alkalmasint sor fog kerülni. A radikális-párt főbizottságát — Jovanovics híveinek tiltakozása ellenére — összehívták, még pedig csütörtökre. Ez a tény a koncentráció hivei között rossz vért szült és már most hangoztatják, hogy a főbizottság nem illetékes a klub nevében dönteni s ez lenne a helyes, hogyha nem is prejudikálna a klub döntésének. Ez a felfogás I mély gyökeret vert a pártban, úgy, hogy a csütörtöki fŐbizottsági ülésen ha fel is vetik a kérdést, az valósziriüleg olyan formában fog megtörténni, hogy inkább csak megbeszélésnek legyen tekinthető. Stanojevics Aca közvetít Pasics és jovanovics között Pasics és Jovanovics Ljuba között két nap óta Stanojevics Aca
