Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)

1924-07-20 / 196. szám

1924. julius 20. \ BACSMEGYEl NAPLÓ 3. oiđai Kifcinda uj polgármestere Vasárnap ajánlják feS az állást Tabakovics Miklósnak A Bácsmegyei Napié szombati száma hirt adott már arról, hogy Veiika-Kikinda város polgármesteri állására Tahakovits Miklós szubo­­ticai helyettes-polgármestert akar­ják kinevezni. Mainszki Lukács polgármester felmentése óta a belügyminisztérium néhány napon beiül két polgármes­terrel próbálkozott. Először Nádas­­ki György s azután Lakovics Du­sán főszolgabirákat nevezte ki. A kinevezést azonban egyik sem fo­gadta el. mert a kikindaiak párt, nemzetiség és valláskülömbség nél­kül úgy nyilatkoztak, hogy Tabako­­vits Miklóst akarják megnyerni a polgármesteri állásra. A város kö­zönségének egyetemesen megnyi­latkozó akarata elől a belügymi­nisztérium sem zárkózhatott el s a belügyminiszter kijelentette, hogy ha Tabakovits elfogadja az állást, hajlandó kinevezni. Tabakovics a magyar rezsim alatt Kikindát képviselte az ország­gyűlésen s a kikindaiak körében igen sok barátot szerzett, ezért ra­gaszkodnak a kikindaiak a kineve­zéséhez. Értesülésünk szerint vasárnap né­pes küldöttség érkezik Kikindáról Szuboticára. amely felajánlja Taba­­kovicsnak a polgármesteri állást. Kérdést intéztünk Tabakovics he­lyettes polgármesterhez, hogy elfo­gadja-e a kikindai polgármestersé­get. Kérdésünkre kijelentette, hogy nem határozott ugyan még véglege­sen. de elhatározására minden eset­re befolyással van. hogy régi vá­lasztókerülete egyhangúlag, pártkü­lönbség nélkül azt óhajtja, hogy ö vezesse a város ügyeit. Nem kap utlevelet, szláv utlevelet kapott minden ne­hézség nélkül moist pedig csak az­ért teszik lehetetlenné utazását, ment még nem intézte el a belügy­minisztérium opciós kérvényét. Még súlyosabb azoknak a hely­zete, akiknek opciós kérvényét a belügyminisztérium bármely okból elutasította, mert ezeket a hatósá­gok idegen állampolgároknak tekin-A hadügyminisztériumnak az ál­lampolgári egyenlőség elvét mélyen sértő rendelete okoz most riadal­mat a nemzetiségi kisebbségek nyelvét beszélő katonakötelesek és szülők körében. A hadügyminisztérium rendeletet adott ki, mely szerint az a katona­­köteles, aki nem beszéli tökéletesen az államnyelvet, tiszti iskolába nem vezényelhető, ennélfogva tiszti vizs­gát sem tehet. Akinek meg van a megfelelő iskolai kvalifikációja, an­nak nincs joga a kedvezményes szolgálati időhöz, kilenc hónap he­lyett tizennégy hónapot kell szol­gálnia, s ezt az időt az ezrednél kell eltöltenie, tiszti iskolába nem járhat. Hogy joga van-e a hadügyminisz­tériumnak ilyen rendeletet kiadnia akkor, amikor az alkotmány dekla­rálja azt az elvet, hogy vallás és nemzetiség nem lehet akadálya az állampolgári jogok gyakorlásának, ezt most nem vizsgáljuk, rá kell azonban mutatni, hogy e rendelet mennyire« sérelmes a magyar had­kötelesekre. A szegény magyar fiúra soha nem volt valami nagy gyönyörü­tik és nemcsak utlevelet, de még az egyszeri utazásra jogosító úgyneve­zett feuille de route-ot se adnak ki. Számukra, igy nem maradna más hátra, mint az illetékes követségtől kérni utlevelet, azonban bizonyta­lan, hogy bármely állam beogradi követsége kiállit-e utlevelet olyan egyén részére, aki az S. H. S. ki­rályság javára optált. ség a katonáskodás. A magyar re­zsim alatt az a magyar fiú, aki nem tudott németül, elbukott a tiszti vizsgán s tovább kellett szolgálnia. Az osztrák ármádiának ezt a rend­szerét átvette az S. H. S. királyság hadserege is, nagyon kevés magyar fiúnak volt olyan szerencséje, hogy letehette a tiszti vizsgát. A katonai szolgálat azonban eddig módot adott arra, hogy a kaszárnyában elsajátíthassák a szerb nyelvet s legalább elvi akadálya nem volt ed­dig annak, hogy a magyar, vagy német anyanyelvű katonából is tiszt lehessen. Ennek most véget vet a hadügyminisztérium rendelete s azokat, akik nem szláv anyanyel­vűek, még ha akadémiai képzettsé­gük van is, nem engedi a tisztikar­ba. A magyarságnak nincs parlamenti képviselete s nincs senki, aki a had­ügyminiszterhez kérdést intézne rendeletének jogalapja és célja fe­lől. Fel kell azonban jegyezni, hogy amikor a nemzetiségekkel való megértés szükségességét hangoztat­ják, akkor ilyen rendelkezések te­szik lehetetlenné, hogy a nemzeti­ségek az állam egyenlőjogu polgá­rainak tekinthessék magukat. esetén a kamatok kifizetésének a lobbi fizetések élőit kell megtörtén­nie és az erre szükséges összeget a szankciók alkalmazásával behajtják. 4. Az előző határozatokon kí­vül a szövetséges hatalmak to­vábbra is fentartják maguknak azokat a jogokat, amelyeket a versaiilesi békeszerződés biztosit számukra. Ezzel a tervezettel szemben a francia-beiga javaslat a követke­zőket tartalmazza. 1. Közvetlen azután, hogy Né­metország elfogadja a Dawes­­tervezet végrehajtásával kapcso­latos törvényeket, minden elhatá­rolás megszűnik a megszólt s meg nem szállt területek között. A meg­szállt területeken az adók és ki­adások olyan összegre csökken­tendők, mint amilyenek a meg nem szállt területeken érvényben vannak. 2. Mihelyt Németország telje­sítette a jóvátéteii bizottság által előterjesztett öt feltételt, illetve busz nappal azután, hogy a jo­­vátéteii bizottság megállapítja ennek megtörténtét, a francia­belga gazdasági rezsim fokozato­san csökkentendő és a leépítés há­rom hónap alatt teljesen végrehaj­tandó, kivéve a vasúti rezsimet, amely csak akkor szűnik meg, ha a Dawes-tervezetben előirt vasúti társaság megalakult. A katonai technikai emlékirat­ban azt követelik a franciák és belgák, hogy a Tricr-Coblenz és Aachen-Kreefeld vasutaknál a né­metek 3000 francia és 1000 belga vasutast alkalmazzanak, a német alkalmazottakkal egyenlő fizetés mellett. Magyar önkéntes nem lehet tiszt a hadseregben / Aki Eemt tudja az állaárnyelvet, nem kerül tiszti iskolába Németországot is meghívták a londoni konferenciára Szankciókkal biztosítják a német kölcsön kamatait akinek nincs elintézve az opciója Még egyszeri utazásra szóló igazol­ványt sem adnak az elutasított optáióknak Az útlevél-nehézségek ahelyett, hogy enyhülnének, állandóan súlyo­sabb mérveket öltenek. Bár leg­utóbb megjelent egy kormányren­delet, amely lényeges könnyítéseket tartalmaz az útlevél megszerzése terén, ezt a rendeletet eddig még nem hajtották végre, hanem hóna­pok óta a különböző referensek ta­nulmányozásának a tárgyát képezi, ahelyett, hogy az utazó közönség tényleges hasznát látná a könnyí­tésnek. A vajdasági hatóságok — ezek­nek soráiban a szuboticai is — újab­ban ismét főképpen csak három, vagy legfeljebb hat hónapra szóló útleveleket állítanak ki, ami sok ké­nyelmetlenséget és fölösleges pénz­kiadást okoz azoknak, akik gyak­rabban kénytelenek külföldre utaz­ni, igy elsősorban a kereskedőknek. Ezenkívül még egy súlyos intéz­kedéssel nehezítették meg a ható­ságok az útlevél-szerzést. Sok pa­nasz hangzik el a Vajdaság sok he­lyén — igy Szuboticán is — amiatt, hogy a hatóság újabban nem ad út­levelet azoknak, akiknek még nincs elintézve az opciós kérvénye. Épp a napokban irtunk arról, hogy az op­ciós kérvényeknek mintegy a feie nem érkezett még vissza a belügy­minisztériumból, ahol ezek az akták már hónapok óta feküsznek. Ezért a hivatali késedelmességért semmi­esetre se méltányos a feleket bűn telni, annál kevésbbé, mert nincs is semmi alap arra. hogy a hatóságok ezeket az elintézetlen opciós kérvé­nyeket agy tekintsék, mint amelye­ket vissza lógnak utasítani. Az op­­tálók legtöbbje már évek óta tartóz­kodik ezen a területen, itteni illető­sége is van és ezelőtt rendes jugo-A londoni konferenciának leg­nagyobb jelentőségű eseménye, hogy Macdonald tárgyalásokat folytat Herriol-val arra vonatko­zóan, hogy Németországot meghív­ják a londoni konferenciára. Az angol és francia miniszterelnök pénteken hesszasan tárgyalt erről a kérdésrőt. Macdonald azt kí­vánja, hogy N 'metorszúgot minden feltétel nélkül hívják meg a konfe­renciára. Herriot hajlandó elvben hozzájárulni ahhoz, hogy Német­ország is résztvegyen a tanács­kozásokon, de csak olyan mér­tékben, mint a versaiilesi béke­­tárgyalások alkalmával, vagyis mint 'legyőzött és nem mint egyenlő­jogu tárgyalófél A két miniszterelnök álláspontja közt e tekintetben egyelőre nagy az eltérés, azonban beavatott kö­rökben úgy tudják, hogy sikerűin fog a két javaslat közt kompro­misszumot létrehozni és a szövet séges hatalmak javaslatainak el­fogadása után a konferencia ha­tározatait Londonban fogják is­mertetni Németország delegátu aival és még a konferencia: Németország el fogja fogadni a "londoni határozatokat. Uj jóvátételt javaslatok Londonból jelentik: Perelti deli Rocca francia külügyi államtitkár az angol szakértőkkel és Jouílg amerikai megbízottal együtt uj javaslatot dolgozott ki a jóváté­telre és a szankciókra vonatko­zóan. A javaslat a következőket tartalmazza: 1. A 17-ik szakasz alapján meg kell állapítani, hogy Németország eleget teit-e jóvátéteii kötelezett­ségeinek. Ha a jóvátéteii bizott­ság megállapítja, hogy Német­ország nem felelt meg a Dawes­­tervezetben vállalt kötelezettségé­nek, akkor mindaddig, mig Ame­rika a jóvátéteii bizottságban nem képviselteti magát, a bizottság egyhangú szavaziíssal egy amerikai polgárt nevez ki a jóvátéteii bizott­ságba. Ha a szavazás nem volna egyhangú, akkor a hágai béke­­biróság elnökét kérik fel erre a tisztségre. A kinevezés öt évre szól. Ha öt éven belül az Unió hivatalosan képviseltetné magát e óvátéteii bizottságban, akkor a megválasztott tag megbízatása megszűnik. 2. Ha a jóvátéteii bizottság megállapítja, hogy Németország nem tett eleget kötelezettségeinek, akkor a szövetséges kormányok saját pénzügyi érdekeik és a köl csont nyújtók érdekeinek meg­óvására nyomban olyan szankci­ókban állapodnak meg, amelyek alkalmasak arra, hogy gyorsan meghozzák a kívánt eredményt. 3. A 800 millió aranymérká^ kölcsön kamatának biztosítására a szövetséges hatalmak kijelen­tik, hogy a szankciók alkalmazása Két véres párbaj a Prőnay-féle titkos parancs miatt Kiár főorvos összevagdalta Újhelyi és Vermes ezredeseket Budapestről jelentik: Újhelyi Pé­ter ezredesnek nemrégiben lovagias affér je támadt dr. Nagy Lajos ügy­véddel. Az ügyet barátságosan el­intézték, közben azonban lovagias ügyek támadtak egyrészről Nagy segédei, Rácz Vilmos dr. és Kiár Zoltán dr. főorvos, másrészről Új­helyi Péter és segédei, Vermes Ot­tó ezredes, továbbá Csermák Győ­ző ezredes között. Az utóbbiak ugyanis — báró Nagy Pál honvéd­­főparancsnok a Prónay-ügyben ki­adott titkos parancsa alapján — til­takoztak. Rácz Vilmos dr. segédi szereplése ellen. Rácz és Kiár erre az ügyet egyoldalú nyilatkozattal intézték el, amelyben súlyosan meg­sértették Újhelyit, Vermest és Cser­mákot. A három katonatiszt Rácz­­tól — továbbra is a titkos parancs­hoz ragaszkodva — nem kórt elég­tételt, ellenben az egyoldalú jegy­zőkönyv másik aláíróját, dr. Kiár Zoltánt provokáltatta. Hosszas lovagias tárgyalások, párbajbirósági határozatok, majd a honvédfőparancsnok döntése után. a megbízottak súlyos feltételű kard­­párbajban állapodtak meg, amely pénteken este nyolc órakor folyt le Santelli vívótermében. Dr. Kiár Zoltán megbízottai, dr. Pakoís József nemzetgyűlési képvi­selő és Battenberg Tibor, mig Új­helyi, Csermák és Vermes ezrede­sek megbízottai Salmen Henrik és Serényi Róbert huszárkapitányok voltak. Dr. Kiár Zoltánnak a kato-' nai döntés folytán mind a három ezredessel meg kellett volna vere­kednie, tekintettel azonban Csermák ezredes rokkantságára, csak Ujhe-

Next

/
Thumbnails
Contents