Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)
1924-07-20 / 196. szám
Poštarlna plaéena u gotovom Ünnepi szám — Ara 3 dinár Postaszállítási dij készpénzben lefizetve BABSMEGYEI NAPLB XXV. évfolyam Snjiotica, VASÁRNAP, 1924 juntas 20. 196» Megjelenik minden reggel, ünnep után ős hétfőn délben Te-efon szásns Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 ____ Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.fLelbach-palota) Előfizetési ar negyedévre 135 dinar „ ...... , , . Szerkesztoseg: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fonciere-palota) Magyar seregszámlát! 1 Irigykedve nézünk most át erdélyi magyar testvéreinkhez. Az irodalom szeretete s az a bánatos közösség, mely nagy Íróival testvérlánccá fűzi össze a sors kitagadottjait, gyönyörű megmozdulásra készteti Erdély magyar népét. Ady Endre szülei most készülnek aranylakodalniult megtartására s ezt a családi ünnepet Erdély magyar népe, hogy megmutassa háláját annak az emberpárnak, akinek Ady Endrét köszönheti Erdély, a magyarság, a világirodalom, irodalmi ünneppé fogják kiszélesíteni. Az ünnepély keretében emléktáblával fogjál megjelölni az érntindszenti házat, ahol Ady Endre a világra jött. Az ünnepélyen résztvesz Románia szépművészeti minisztere is. Nem is tudjuk, mire irigykedjünk a legjobban? Arra-e, hogy az erdélyi magyarság magyar irodalmi ünnepet rendez, arra-e, hogy Ady Endre emlékét ünnep Ük, a szent vetését, a magyar sors, eidélyi sors,, keserű sors megsiratójáét, a legfájdalmasabb S legigazabb szavú magyar költőéi, vagy arra-e, hogy a román kormány egy tagja megjelenik a magyarság irodalmi ünnepélyén. Hányszor kiáltottuk már a süket, a visszhangtalan pusztaságba: kellenek, végzetesen kellenek magyar kulturesemények, irodalmi ünnepek, színházi esték, előadások, nem azért, hogy szórakozásra adjanak tanulságos és kispénzű alkalmakat, hanem azért, hogy két háromszázas csoportokban összetalálkozzék egymással az itt élő magyarság, ha már népgyüléseken s választási urnák előtt úgysem találkozhatunk össze. Nemcsak az eposzoknak van szükségük seregszámlcira, hanem az eposzi sorsoknak is. Milyen fátumosan kikerülhetetlen szüksége lenne a magyar sorsnak arra, hogy nemcsak a közömbösség kevés számú — s kevés tiszta szavú — harsonása s a fásultság kevés számú — s kevés tiszta hitü — ébresztője, — mint távoli posztokra kiállított íávirászok — adna jelt a magyarság életéről s élni akarásáról, hanem ez egész magyarság föl frissülhetne, föl bátorodhatna, föllelkesülhetne a magyar törne gek láttára. Hogy kellenének ezek az összetalálkozások, bi zonyságul a magunk kétségei ellen, vigasztalásul a magunk hi tének megroppanásai ellen, simogatásul, igazolásul és világgá harsogó harsonául : hogy vagyunk, élünk, egymáshoz tartozunk. Hogy azok között a keretek között, melyeket a történelem kijelölt azon a földön, mely hazánkká lett s vállalva és teljesítve azokat a kötelességeket, melyek az állampolgári jogból és alattvalói hűségből folynak, ez a nép szívósan és öntudatosan, lelkesen és meggyőződéssel magyarnak akarja magét vallani. Az élethez való jognak nem a kard, nem az erő az igazi alapja, hanem a kultúra. Elvesz az a nép, melynek teremtő kultúrája nincs. Ha a magyarság néma marad és mozdulatlan, feji élete legerő sebb jegeimének irányításával marad adós. Aktiv román politikus, tényleges miniszter jelenik meg az erdélyi magyarok irodaimi ünnepélyén. Milyen messze vagyunk mi még attól, hogy a magyarság kulturünnepélyeít ilyen megjele nésekkel legitimálják. Jó! tudjuk, hogy nem a miniszteri látogatás adja meg az irodalmi ünnep kulturjelentőségét. A miniszteri látogatás csak a közszellem tisztulásának, a belátás emelkedettségének a bizonyítéka, mely nem kiált mingyárt csendőr után, ha „itt valahol, ott valahol, esett, szép, szomorú fejükkel négy-öt magyar összehajol“ s nem lát irredenta készülődést abban, ha a magyarság a világirodalom egy magyar nyelven irt kiválóságának megünneplésére összejön. Az érmindszenti kúria fehér falai alatt, a nagy költő ünneplésében mindenütt ősszetaiálkozhatik a „szláv és magyar bánat.“ S ha összetetalálkozik, kezet is foghat örökre. Ä király felajánlotta Jovanovics Ljubának a kormányalakítási megbízást Jovanovics Ljuba egye’őre uem fogadta el a megbízást A radikális-párt válaszúton — A klerikálisok hajlandók belépni a kormányba Beogradból jelentik: Szombaton folytatódlak a kibontakozási tár gyalások, amelyek azonban még mindig nem vezettek konkrét eredményre. Jovanovics Ljuba — mint már tegnap jelentettük — megbízást kapott a királytól a koncentrációs kormány megalakításának előkészítésére. Jovanovics Ljuba szombat délelőtt féltiz órakor audiencián jelent meg a király előtt és referált a kormánypárti s az ellenzéki politikusokkal folytatott tárgyalásairól. A király a jelentés meghallgatása után felajánlotta Jovanovics Ljubának a megbízást koncentrációs kormány alakítására. Jovanovics Ljubu azonban . ezúttal sem fogadta el véglegesen a megbízást, hanem azt a választ adta a királynak, hogy mielőtt határoz, tanácskoznia kell politikai barátaival. A kormányalakítási megbízás ügye ilyen módon továbbra is függőben marad. Az udvarból Jovanovics Ljuba visszatért a parlament épületébe, ahol a kormány tekintélyesebb tagjaival tanácskozott. Srsk'CS beiügy-, Nincsics külügy-, Miletics Krszta földművelésügj*-, Trifunovics építésügy-, U unovics szociálpolitikai- és Vukicsevics postaügyi miniszter vettek részt a megbeszélésen. Ezek közül az első három a nemzeti blokk fenntartását rs az intranzigens politika folytatását kívánja, mig az utóbbi három a koncentrációs megoldás s a megegyezés politikájának hive. A tanácskozás délután I óráig tartott, de pozitív eredményt nem hozott. Nincsics ezután az udvarhoz ment és referált a királynak a politikai helyzetről és külpolitikai kérdésekről. A délutáni órákban Jovanovics Ljuba folytatta a tanácskozást ugyanazokkal a miniszterekkel, majd a miniszterek a kormány ülésére mentek, amelyen Pasics elnöklete alatt a válsággal össze függő ügyeket beszéltek meg. Hir szerint Jovanovics Ljuba megvárja a kormány döntését, hogy elvállalhatja-e a kormanyalokitási megbízást, vagy sem. Radikális-klerikális kormány Pribicsevicsék nélkül? Jovanovics Ljuba eddigi tárgyalásainak az az egy konkrét eredményük van, hogy a klerikálisok hajlandóknak nyilatkoztak a kormányba való belépésre. Ennek folytán az a kombináció nyomult előtérbe, hogy radikális-klerikális kormány fog alakulni Pribicsevicsék mellőzésével. Ezt a parlamenti munkakor mányt az egyesült ellenzék kividről támogatná és a válság ilyen megoldásának sok hive van a ra dikális-pártban is. Mindenesetre a helyzet súlypontja a radikálispártra esik, amelynek döntenie kell, vájjon az intranzigens politikát választja-e, vagy pedig a megegyezés politikájának útjára tér. A radikális-párt főbizottságát hétfőre hivták össze ennek a kérdésnek eldöntése céljából. A főbizottság ülésén éles őszszeütközés várható a párt két árnyalata között, különösen akkor, ha nem jön időközben megegyezés létre Pasics és Jovanovics között. Az kétségtelenül megállapítható, hogy Jovanovics Ljubának erős tábora van a radikális-párton belül. különösen a vajdasági és a montenegrói képviselők támogatják, de mögéje sorakozik a szerbiai radikális képviselők nagyrésze is, mig a boszniai radikális képviselők a Pasics-irányzat hívek Az ellenzék számítása szerint, ha szavazással dőlne el a kérdés a radikális-pártban, úgy fovano• vies Ljubának lenne többsége. Az ellenzék szakit Radiccsal ? Az ellenzék soraiban is nagy élénkséget idézett elő a legújabb politikai fordulat, de az a nézete az ellenzéknek, hogy egyelőre semmilyen elhatározás sem időszerű és be kell várni, hogy Jovanovics Ljuba hogy intézi ei a dolgai: sóját pártjában. Kétségtelen, hogy az ellenzék pozíciója nagyon megjavult, azonban azért van a világon Radios, hogy ezeket a megjavult kilátásokat elrontsa. Lapja, a Slobcdni Doni éppen tegnapi számában közli Radics és a moszkvai parasztinternacionálé levélváltását.* Ezekből az okmányodból kiderül, hogy a horvát köztársasági paraszlpártnak a moszkvai parasztinternacionáléba való fölvétele befejezett tény. Radies az okmányok közlésével elérte, hogy az ellenzék — amely talán még sohasem állt olyan közel a kormányrajutáshoz, mint most — vagy kénytelen lesz erről lemondani, vagy pedig szakítania kell a Radics párttal. Az ellenzéki körök számolnak azzal a gondola ital, hogy m egszüntetik a Radlcs-párttal az együttműködést, annál is inkább, mert Radics a moszkvai parasztinternacionálé vezetőségéhez intézett levelében isméi kijelenti, hogy az SHS. királyságot mai formájában nem ismeri el. A Bicsmegyei Napló beográdi munkatársa szombaton kérdést intézett a demokrata-párt egyik vezető tagjához, hogy Radics újabb lépése után lehetségesnek tartja-e a demokrata-párt az együttműködést Radicsékkal. A megkérdezett politikus kijelentette, hogy az ellenzéki blokkra nézve teljesen közömbös, hogy a külföldön mit csinál Radics. A demokraták a parlamenti együttműködésre nézve egyeztek meg a Radics-párti képviselőkkel, akik továbbra is megtartják az egyezményt és igy egyelőre semmi ok sincs ennek az egyezménynek a felbontására. tápnak mai száma 20 oldal
