Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)

1924-07-17 / 193. szám

1924 juíius 17. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal A német aranyjegybank szervezés alatt Tíz márka less a legkisebb bankjegy Berlinből jelentik: Hir szerint kedvezően folynak azok a tár­gyalások, amelyeket Schacht, a német birodalmi bank elnöke Kindersley angol bankárra! a né­met aranyjegy bank megalapítása dolgában folytat. Ennek a bank­nak az eddigi tervek szerint Ber­lin lesz a székhelye. Főtanácsa tizennégy ingből fog állani, ezek közül hét német ember lesz, egy egy főtanácsos pedig a hitel­nyújtó államokat, Amerikát, Olasz­­országot, Angliát, Franciaországot, Belgiumot és Hollandiéit fogja kép­viselni. A főtanács elnöke szin­tén német ember lesz, még pe­dig valószínűleg maga Schacht elnök. Az uj aranyjegybahk a német kormánynak csak 100 milliós hiteti nyújthat, a postának és a vasút nak azonban mihelyt a D íves­féle tervezet életbelépett, 200 mil­liót. Az uj bankjegyet, amelyet ki fog adni, birodalmi márkajegy­nek fogják hívni, legkisebb egy­sége pedig 10 márkáról fog szólni. Azt is tervezik, hogy a bank arany-, ezüst- és rézpénzeket is ‘ve­rs/, . mégpedig egypfennigestői kezdve 20 márkásig. Grieger Miklós kilépett a magyar keresztényszociaiista pártból Helyteleníti a Wolffékkal való párt­­szövetséget Budapestről jelentik : A keresz­tényszociaiista párt kedden este értekezletet tartott, hogy a ke­resztény gazdasági párttal való pártszövetség ügyében döntsön. A*z értekezleten Haller István elnökölt és a hat keresztényszo­cialista képviselő közül négyen voltak jelen és pedig az elnökön kívül: Grieger Miklós, Haller Jó­zsef és Csik József. Az értekezlet a pártszövetség mel­lett döntött, különösen Haller Ist­ván erős kapacitációjára. Grieger Miklós a szövetség elnöke érveli, kijelentve, hogy nem lehet egész­séges olyan pártszövelség, amelynek egyik pártja kormánytámogató, a másik pedig ellenzéki. Grieger vé­gül kijelentette, hogy a pártból kilép. Grieger Miklós szerdán el is küldte kilépő levelét Hallernak. Kommunista vihar a porosz országgyűlésen Megfenyegették az elnököt Berlinből jelentik: A porosz taríománygyülés keddi ülésén egy mást érték a botrányos jelenetek. A kommunisták indítványt ter­jesztettek elő, amelyben azt kö­vetelték, hogy adják vissza azo­kat az iratokat, amelyeket nem­rég a vizsgálóbíró lefoglaltatott a kommunista tartománygyülési kép­viselők pérthelyiségében. A jobb oldali képviselők haragos kiállá­sokkal tiltakoztak a kommunista indítvány ellen, mire a kommu­nisták öklüket rázva, éktelen szi­dalmakkal illették a jobbolda­liakat. Dr. Mayer kommunista azt kiál­totta az elnök felé, hogy a tar­­tománygyülést iparszeréi kéjelgés le­bujává telte. Amikor ez elnök ezért rendreutasitotta Mayert, a kommunisták megfenyegették az el­nököt. Több jobboldali képviselő neki akart rontani a toknak, mire az elnök kijelentette hogy mindazokat a kommunistá­kat, akik lármáznak, ki fogja vi­hetni az ülésteremből. Az ülést kommunis-' ismételten fel kellett függeszteni Megkezdődött a londoni konferencia Macdonaldot választották a konferencia elnökének A megnyitó ülés Londonból jelentik: Szerdán dél­előtt nyitotta meg Macdonald angol miniszterelnök a londoni konferen­ciát. Az első ülésen résztvettek az összes delegátusok és szakértők. A konferencia megnyitása Macdonald dolgozószobájában folyt le. amely olyan nagy. hogy a 150 résztvevő szinte elvész benne. Macdonald Snowden pénzügymi­niszter és a titkárok kíséretében lé­pett a terembe és egy nagy diplo­mataasztalnál helyet foglalva, angol nyelvű beszédben üdvözölte a kon­ferencia tagjait. Az angol miniszterelnök beszédé­ben áttekintést nyüjtott a Dawes­­javaslat által teremtett helyzetről. A konferenciának, — mondotta — az a feladata, hogy megteremtse azokat a feltételeket, amelyek mel­lett a Dawes-tervezetet meglehet valósítani. Ennek két nagyon fon­tos előfeltétele van: először Német­ország gazdasági és pénzügyi egy­sége, másodszor a Németországnak kölcsönt nyújtó tőkéscsoportok tel­jes biztonsága. A Dawes-javaslat­­nak legnagyobb előnye az volt, hogy kereskedelmi szempontból foglalkozott a kérdéssel és kikap­csolta a politikumot. Reméli, hogy a konferencia ugyanabban a szel­lemben fog hozzá a probléma meg­oldásához. A Dawes-javaslat önma­gában még nem fogja véglegesen szabályozni a jóvátétel kérdését és Európa újjáépítését, de legelőször mégis ennek életbeléptetése szük­séges, hogy igy szabad legyen az ut más ^problémák tárgyalására. Is­mételten kijelenti, hogy a konferen­ciának kizárólag a szakértői javas­lattal kell foglalkoznia, nem pedig a biztonság, vagy a szövetségközi adósságok ügyével. A jelentés uj utakra való áttérést jelent, a szak­értői javaslatnak nagy előnye, hogy megtalálta azokat a módozatokat, a melyek révén újjá lehet építeni Né­metországot és egyidejűleg biztosí­tani lehet a szövetségesek számára a német fizetést. Végül az amerikai delegátusokat üdvözölte Macdonald. Kijelentette, hogy bár az Unió kiküldötteinek nincs a többi delegátusokkal egyen­lő felhatalmazásuk, megjelenésük mégis Amerika jóakaratának és az együttműködésire való készségének bizonyítéka. Herrlot a béke helyre­állításáért Herriot francia miniszterelnök szólalt fel ezután és mindenekelőtt köszönetét mondott Macdonald sza­vaiért. Hangsúlyozta, hogy a kon­ferencia súlyos feladatok előtt áll. Egyesíteni kell először a konferen­cián képviselt államok érdekeit és meg kell találni a béke helyreállítá­sához szükséges lépéseket, annál is inkább, mert valamennyien szere­tettel viseltetnek hazájuk és a béke iránt. Végül azt javasolta, hogy a konferencia elnökéül Macdonaldot válasszák meg. Kellős amerikai nagykövet meg­köszönte Macdonald üdvözlő sza­vait. Az amerikai delegátusok mondotta — nem ugyanabban a mi­nőségben és nem ugyanoly felhatal­mazásokkal vesznek részt a tárgya­lásokon. mint a többi államok kikül­döttei. miután az Unió nem irta alá a versaillesi békeszerződést, de a segítségre való készsége ugyan­olyan. mint a többi államoké. A leg­nagyobb elismeréssel nyilatkozik a Dawes-javaslatról és kijelenti, hogy a washingtoni kormány és az ame­rikai néo szerint a javaslat elfoga­dása az első nagy lépés Európa megbékélése utján. De Stefani olasz delegátus ma­gáévá teszi Herriot javaslatát Mac­donald elnökkéválasztására és hangsúlyozza, hogy Olaszország Európa újjáépítésében közre akar működni. Ugyanilyen értelemben beszélt a japán delegátus, majd Theunis bel­ga miniszterelnök csatlakozott Her­riot javaslatához és a belga kor­mány készségét fejezte ki a béke helyreállítására. Ezután Macdonald átvette a kon­ferencia elnökségét és kifejezte azt a reményét, hogy a londoni tanács­kozások eredménnyel fognak vég­ződni. A konferencia tagjai azonnal rátértek az albizottságok megalakí­tására. amelyek a további munka­­programmot fogják megállapítani. Azt hiszik, hogy a konferencia ke­vés plenáris ülést fog tartani, hanem főképpen a bizottságok fognak ülé­sezni. Csütörtökön már össze is ül­nek az albizottságok, amelyek első­sorban a német jegybank és a né­met vasutak ügyével, valamint ka­tonai és politikai kérdésekkel fog­lalkoznak. A londoni konferencia diplomá­ciai körök véleménye szerint Il­lő napig fog tartani. Bizakodó a hangulat Londonban Londoni jelentés szerint Herriot megérkezése után az újságíróknak kijelentette, hogy abban a meggyő­ződésben érkezett Londonba, hogy az európai béke és talpraállitás kér­dése a londoni konferencia eredmé­nyeképpen uj fázisba fog jutni. Az angol kormány felfogását leg­pontosabban juttatja kifejezésre a Daily Telegraph mai vezércikke. A cikkíró megállapítja, hogy a ma összeülő konferencia rendkívül nagy előnyben van valamennyi megelőző konferenciával szemben. A konferencia feladata egy telje­sen kidolgozóit tervezet kommentá­lása és alkalmazása. Ez a tervezet pedig olyan, amelyet a konferencián képviselt kormányok már előre elv­ben a legélénkebb megelégedés és a legjobb reménység kifejezésével fo­gadtak el. Oly terv ez. amelyhez elvben a jóvátételi bizottság és a né­met kormány is hozzájárul. Mussolini nem vall szint Londonból jelentik: Itteni politi­kai körökben szinte egyértelműen megállapítják, hogy ama kérdések közül, amelyeket a londoni konfe­rencia felvetett, a legnagyobbak és a legnehezebben megfejthetőknek egyike az a kérdés, milyen maga­tartást fog tanúsítani Olaszország. Már egy héttel ezelőtt nagy feltű­nést keltett az a Rómából érkezett bejelentés, hogy Mussolini maga nem fog résztvenni a londoni konfe­rencián. hanem a pénzügyminiszter­rel és a gazdasági miniszterrel kép­viselteti magát. Mussolini távollétét azzal okolták meg. hogy hivatalos elfoglaltsága nem engedi meg neki a Londonba utazást. Beavatottak azonban tudják, hogy ez az elfog­laltság nem akkora, hogy miatta ál­landóan Rómában kellene maradnia. Az igazi ok. hogy Mussolini elége­detlen azzal a megállapodással, a8 melyet a keletafrikai Juba-tarto-' many dolgában kötött Anglia Olasz’ országgal s amelyben az ő felfogásé szerint Anglia érdekei a kelleténél jobban érvényesültek. Mussolin most távolból akarja megfigyelni s londoni konferencia lefolyását és e közben mutatkozó jelenségekhez képest szándékozik dönteni maga­tartásáról. arról ugyanis, hogy k mellett foglal állást. Anglia vagy Franciaország mellett. Májusban még azt hitte az olasz miniszterelnök. hogy Anglia és Franciaország esetleg egy demo■ kritikus német kormány bevonásá­val olaszellenes blokk alakításán készül. Most azonban Olaszország mái jobban bízik a maga erejében. Amerika a DaweMerVezel végrehajtásáért Newyorkból jelentik: Nowés voll amerikai Rajna-tartómányi biztos felszólítást intézett Daweshez. hogy hasson oda az amerikai kormány nál. hogy a londoni konferenciái résztvevő amerikai delegátus olyan ránvu utasítására, hogy tudassa Franciaországgal Amerika ama kí­vánságát. amely szerint Franciaor­szágnak fel kell adnia a Rnhr-kér­désben eddigi elszigetelt politikáját Amerika szükségesnek tártja, hogy Franciaország és Anglia a Dawes­­tervezet mielőbbi életbeléptetése ér­dekében megegyezésre jusson. A .ióvátéíeü bizottság a Dawes-javaslat mellett Párisi jelentés szerint a jóvátétel' bizottság határozatáról még neír adtak ki hivatalos jelentést. Úgy hirlik. hogy a jóvátételt bizottság egyhangúlag elhatározta, hogy a Dawes-tervezet mielőbbi végrehaj­tására fog törekedni. A novisadi radikális-pár! megüresedettnek tekinti a városi főjegyzői állást Noviszadró! jelentik: A Zasztavc szerdai számában a radikális-párt kö. vetkező kommüniké^ jelent meg : „A radikális-páiv helyi szervezem Péter Pál-este rendkívüli gyűlést tar tott, amelyen elhatározták, — tekin tettel arra, hogy a párt egyes tagja eljárásukkal vétettek a párt tekintélyé­nek — hogy Vujosevics Hadován Klicin Predrad és dr. Aracki Mitó tagokat kizárják a párt szervezetéből Egyúttal elhatározta a gyűlés, begy a kizárt tagoknak mindazokat c iisztségeif, amelyeket a párt bizal­mából és előterjesztésére töltöttel\ be, megüresedetteknek tekinti.“ A kommünikének különösen nagy feltűnést keltett az utolsó mondata, amely arra céloz, hogy Vujosevic.-. Radován, mint a párt bizalmi embere került be a kiszélesített tanácsba, Klicin Prerad pedig ugyanilyen ala­pon lett városi főjegyző. A radikális­­párt, amely most kizárta őket tagja' sorából, arra az álláspontra helyezke­dett rendkívüli gyűlésén, hogy ezekei a tisztségeket ö adományozta és amit adott, azt vissza is veheti. A kizárt párttagok nem hajlandók í rendkívüli gyűlésnek ezt a felfogásé akceptálni és nem mondanak le a városnál viselt tisztségükről. A radikális-pártnak azok a tagjai, akik a fenti kommünikében ismerte­tett határozattal nem értenek egyet, elhatározták, hogy a párt beográdi főbizottságához beadvánnyal fordulnak, amelyben tiltakoznak Klicin, Vujose­vics és Aracki kizáratása ellen. Egy­úttal a legközelebbi napok egyikére népgyülést is össze fognak hívni, amelyen felszólítják a helyi radikális pártszervezet vezetőségét, hogy távoz­zon helyéről.

Next

/
Thumbnails
Contents