Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)

1924-07-13 / 189. szám

12. oldal

BACSMEGYEI NAPLÓ

1924. julius 13.

látogatóba. Szerencsei valóban Istenáldás., hogy akácoktól védett házikója a falu közepére esett, mert nem lehetett valamennyi érkezőt meglátni, csakis azokat, akik előtte hajtottak eh Nem kellett volna, igaz, ezt sem nézni, de mikor olyan bolond az ember, hogy szereti megkinozni önmagát.

Azok az uríiak pedig furcsán vélekednek felőle, meri úgy. tartják, hogy gyámoltalan ember, semmire se jó, hiszen nem iszik, nemi kártyázik, nem táncol. Szegény!

Azért nagyon megszerették az uj tiszteletest a komolyabb népek és szerették a férjek is, talán ugyanazért, amiért az asszonyok epéskedtek vele. Az asszonyok ugyanis szintén a gyámoltalanságát emlegették,

jboonddal együtt, mit használ nagyobb

bölcsességre törekednem? És meggondolván ezt jól magamban, ügy találtam, hogy ez is csak hiúság.

Mihelyt az ember hiszi is azt, amit mond, már kezdi legyőzni önmagát. Igaz, hogy a papi lakás talán örökre üres marad, de bizonyos lelkek bizonyos korban már képtelepek uj érzésekre. Ahhoz bohő, gondtalan gyermeki korszak kell, mikor' egy-egy álom meghozza ,a képzelt szerelmet s máris tovább rőpiti. Később, hogy behavazza az lelet tele a fejet, ott rezeg az akkord mélabusan a szívben. Már nem tud tisztán emlékezni egyes dolgokra, de vágyakozván- a szerelem után, rájön, hogy csak a szerelem fogalmáim volt szerelmes.

mint legnagyobb férfiul hibáját és szörnyű. nagyokat ásítottak a bibliai példáin.

A hallgató-közönsége is megszaporodott, a kathoíikus Pribóczy-hölgyek is eljöttek, részint a családfő vallását tisztelvén, részint hogy megtássák az uj papot. Ilyenkor Ilonka hallgatta a legnagyobb áhítattal Jób keserveit, a vízözön csodálatos történetét, mely meghozta az esőt, holott azelőtt csali harmat vqjí. Tiszta harmat, — amelyből magasztosan kerültek ki a lelkek — s nem szivek őszi zivatarja. És jöttek sorba a bölcsek könyvei, emlékezvén azokról, akik csalárd álmokra figyelni ezvén, hasonlókká válnak azokhoz, akik árnyék után kapkodnak. Olyan szépen kapcsolatba kerültek mindezek a völgyek liliomával, ciprusfák fürtös, illatos virágával, hogy megértette] mindenki, talán csak az nem, akinek szóltak.

Az emberek a hangra lettek figyelmesed, amely most szolid volt és jött bársonyé«, jpines szárnyain Jákob, aki találkozott vál.a az atyja juhait őrző Ráhellel, sőt hét évekig szolgála érte. És csak kevés napoknak tetszék neki az egész idő, mert fölötte szereié őtet.

Pribóczyéknál ősszel kezdődött az igazi eleven élet s belenyúlt a sok embert összeterelő télbe. A tiszteletes a szokottnál is csendesebb lett, csakhogy _épp mosollyal vont fátyolt a belső világára. Hogy ez a mosoly fájdalmas, azt már nem, vették észre, mint ahogy a világ mindig olyasmit lát meg, amit nem kellene s óriási dolgok mellett halad el észrevétlenül. És nyájas volt az ő arca akkor is, amikor tudtára adták Ilonka menyasszonyságát, nagy örömét az egész családnak.

Valami csodaszépen esett akkoriban ä hó, a tiszteletes ur úgy el tudta nézni az ablakból, ügy állt ott, ahogy hazaérkezett az este, a fejér maradt a kalapja is, — viszont a szoba kihűlt. De hát az izzó test nem veszi ezt észre, a dermedező szív azt is gondolhatja, hogy őhozzá formálódik most a természet.

A katholikusoknál roráíéra harangoztak, mikor föleszmélt a pap.

— Nini, mintha reggel volna! Hogy nem vette® én ezt észre?

Kellemetlen volt a gyilkos szoba levegője, mint az olyan szobáé, amelyet nem tesz barátságossá assgonyi test illata, csak a pipyíüst válik benne, otthonossá s futó cirógatás után elkerül a napsugár is.

Oh, az a napsugár! Milyen messzire kerül ezentúl! És oh, gyogge, gyámoltalan lélek, amely nem tudta itt-tartani, meg sem kísérelte ittmarađpsat.

' Kapta a botját, nekivágott a havas, világnak, hátha ott még jobban össze lehet gémberedni. De istentisztelet idejére megint vissz: éri arcára a szelíd mosoly, úgy Idézte a prédikátorok könyvéből a szavakat, mintha a sajat lelke tenne vallomást.

— A bölcsnek fejében vigyáznak a szernek, a bolond sötétségben jár- De tapasztalam, hogy mind a kettőnek azopegy vége vagyon. , Mondám azért szivemben: ha egy állapot ér engem a

De az még messze van, addig nagy utakon vergődik át a lélek s jó arcot kell. vágni az esküvőn is. Hiszen itt mindenki boldog, sőt Pribóczynó szelíden teszi kezét a vállára:

— Az asztalkendő, tiszteletes ur, az asztalkendő! Most már összehajthatja, ha úgy tetszik.

Két konferencia

A prágai konferencia, amelyen a kisantänt politikai orvostudományának doktorai jöttek össze, hogy a békeszerződések által teremteti helyzet konszolidálásáról és a béke megóvásáról konzíliumot tartsanak, a teljes harmónia külsőségei között folyik, miután -a súrlódási felületül szolgáló kérdéseket kiküszöbölték a tárgyalások anyagából. Diplomáciai hagyomány, hogy szövetségeseknek a nyilvánosság előtt történő hivatalos összejöveteleit megtisztítják mindazoktól a mozzanatoktól, amelyek a barátságos egyetértés hangulatát zavarhatnák;

A besszarábiai kérdés és a jugoszláv—román viszony rendezésre váró problémái ezért nem kerültek szőnyegre a prágai konferencián, de az első napi tanácskozásokról ki-I adott hivatalos kommüniké utal ezekre az ellentétekre, amelyeket a Sjőviszony és a kisantant alapeszméjének érdekében kikapcsoltak az' eszmecseréből. Románia belenyugszik! abba, hegy Oroszországgal szemben nem számíthat az SHS királyság és Csehszlovákia föltétien

Í támogatására, azoknak az egyéb előnyöknek tudatában, amelyeket a két utódállam szövetsége számára

Ibiztosit. Amikor a kisántánt külügyminiszterei leültek a tárgyaló,asztalhoz, ez már előre meg volt állapítja és igy mentesítették a találkozás ünnepélyes méltóságát minden diszszonanciától.

Talán díszesebb keretek között, de hasonló simagással fog gördülni saz e hét közepére kitűzött londoni konferencia is. Ami eltérés a francia és, angol, álláspont között mutatkozott, azt Macdonald lecsiszolta párisi látogatása alkalmával és a konferencia megtartását lehetővé tette. Az angol munkáspárti kormány elnöke ezen a téren nem kívánja azt a világnézleíének megfelelő újítást életbe léptetni, hogy a különböző álláspontok magán a konferencián tisztázódjanak és a tárgyaló felek ne rejtsék gondolataikat és szándékaikat a diplomácia keményre vasalt plasztronja alá. Mihelyt megtudta Macdonald, hogy a francia jobboldal Herriotnak nehézségeket támaszt és a konferencia megvalósítását veszélyezteti, nyomban Párísba utazott és a gáncsvetőket lefegyverezte. _ ami azt jelenti,

Ihogy a londoni tanácskozások tárgyát, irányát és szellemét a francia nemzeti blokk kívánságaihoz képest szabta meg. Macdonald és Herriot lerakták a síneket és a konferencia vonatának pályáját pontosan kijelölték.

A_ helyzet igazi képét magánál a I konferenciánál sokkai hivebben tükjiöztetik vissza azok az előcsatáro- I zások, amelyek Párisban és Londonban a nevezetes diplomáciai összejövetel körül zajlanak. Poincaré megveregeti utódjának vállát, elismeri jóakaratát, de óva inti az idealizmus csalogató délibábjaitól. Macdonaldot figyelmezteti a hajthatatlan jóvátételi politika szerzője, hogy a német kérdésben igen veszélyes a meggyőző erőt iktatni a kényszer helyébe. Az ellenzékbe vonult francia nemzetiek vezére olyan útmutatásokat ad a francia és az angol politikai jelenlegi irányitóinak, mint az élettapasztalatok tüzén megedzetíj apa az álmok pillangóit kergető fiának. És a jelek szerint nemcsak Herriot alkalmazkodik a jobboldal tanácsaihoz és — legalább részben — a gyakorlatban bevált módszereihez, hanem Macdonald sem zárkózik el Poincaré mementója elől. A pacifista Macdonald és a népek békeakaratának végrehajtására vállalkozó Herriot engedelmesen meghajtják magukat a francia imperializmus utasításai előtt, csak hogy a tervezett londoni konferencia kudarcai ne valljon.

Londonban az uralmon lévő munkáspárt ellenzéke, különösen Lloyd George méltatlankodva kel ki azok ellen az engedmények ellen, amelyekkel Macdonald Poincaré táborának aggodalmait honorálta. A volt angol premier évek óta küzd az ő hathatós közreműködése mellett létrehozott versaiilesi békeszerződés sérthetetlenségének megdöntéséért és most szemére veti Macdonaldnak. hogy Párisban lekötötte magát ehhez a népek megbékülését akadályozó elvhez. Lloyd George csak mint publicista szállt szembe Poincaréval. rnig miniszterelnök korában ő is deferált a francia követeléseknke. A politikai és diplomáciai taktika szükségességei alól fölszabadulva. a iiberáiispárti vezér, 'aki a háború után azt hirdette, hogy ki kell forgatni a németek zsebeit és elvenni tőlük az utolsó fillért, az utóbbi időben nagylelkű engedékenységet követel a németek számára. Ezzel szemben Macdonald, aki mindig a békeszerződéssek igazságtalanságainak reparádójáért szállt síkra mint miniszterelnök beletörődik a versaiilesi béke megváltozhatatlanságába.

Az elméletek és programútok kínos próba alá kerülnek, ha szószólóikra a gyakorlati kormányzás kötelezettségei hárulnak és az angol konzervativek és liberálisokat bizonyára ez a fölismerés vezette, amikor a német jóvátételi kérdés végleges megoldásának súlyos feladatát a munkáspártra cedáiták.

I Macdonald diplomáciai sikert aratott egynapos párisi tárgyalásaival, amelyekkel a londoni konferencia útját könnyen járhatóvá kövezte Herriot-vai együtt geometriai szabatossággal kirajzolta a konferencia menetét úgy. hogy az előzetes jelentések alapján akár előre meg lehetne írni a tudósítást róla. Ez a jelenség azonban némileg lehűti azt a föl lobbanó bizakodást, amely Macdonald és Herriot kormányrajutását kömlrepeste. A francia és az angol baloldali kormányzat tanúságot tesz arról, hogy a nemzetközi konferenciák rendezésében nem marad el a jobboldaliak művészete mögött.

Azoknak, akik az európai politika atmoszférájának felfrissülését várták. a londoni konferencia csalódást hoz. Poincaré. Baldwin és Lloyd George pedig elégedetten dörzsölik a kezüket: Macdonald és Herriot eddig az ő politikájukat igazolták.

bm.

Arvizjelzés

Hogyan lehet előre megállapítani a foly ókvizállásának emelkedését

Á „zöldár" és a nyári áradás

A tavaszi, úgynevezett »zöldár«-t évekre előre is meg lehet jósolni olyan számítások alapján, amilyenek segítségével eíulirott az idei nyár lefolyását előre jelezte a Bácsrnegyei Napló húsvéti számában. Ezek a számítások annyiban tévedhetnek. amennyiben a napfoltponiodusok nem a föld évei szerint igazodnak s a hatás nem mutatkozikminden ugyanazon fázisú tavaszkor ugyanolyan alakban. A tél lejártakor azonban, amikor az utolsó havazás ideje sőt a tavaszi esőzések tartama is meglehetős pontossággal kiszámítható. inár egészen pontosan meg lehet jósolni az árvizet, sőt a vízállás magasságát, is. Erre ugyanis döntő fontosságú a a hóréteg magassága — nem az, hogy mennyi esett az egész tél idején, hanem az, hogy mennyi maradt meg a tavaszi hóolvadás idejére. E céibói ismerni kell a hóréteg vastagságát egész a viz válasz tőkig. Ha még ehhez a hozzájáruló esőmennyiséget is legalább megközelítőleg meg tudjuk állapítani a tavasz idején a bekövetkező vízállás magasságát a szükséges pontossággal ki tudjuk számítani.

A nyári árvíz a folyóink nagyobb részénél csak felső folyásukban lehet veszedelmes.

Nyári esőzés csak olyan folyókkal küldhet hozzánk veszedelmet, amelyek örökös hó vidékéről kapják vizeiket, ahol tehát az eső a hóolvadást is fokozza, ahol az esővíz a hó megnagyobbodott vízmennyiségével egyesül.

Mivel pedig a Balkán-félszigeten alig van örökös hó. az arról Jövő folyók nem duzzasztják veszedelmesen a Duna vizét. Sőt még a Tisza semveszedelmes, s a Száva sem. mivel vizvidékünknek örökös hó leple területe elenyészően csekély. Itt egyedül a Dráva jöhet tekintetbe s főleg a Duna

Mi is tulajdonképen a főoka annak. hogy nálunk oly gyakran túllépi folyóink vízállása az Alföld szintjét. hogy azt töltésekkel kei! védenünk?

A mi vidékünk geologiailag még nem alakult ki s mi ezt a fejlődést természetellenes irányba tereljük. A természet azonban — áttörve mesterséges gátjainkat — folytatja a maga munkáját. Ez a medence tulajdonképen még tófenék. Egy korábbi geológiai korszakban itt'éppen oly tenger volt. mint amilyen most a Fekete tenger. Ezt is tölti a folyók hordalékja, feles vizét pedig levezeti a Boszporusi-tengerszoros.

Az Alföld Boszporusa a Karánszoros. A folyók annyira föltölfötték az Alföldet, hogy már nem fekszik rajta állandóan viz. még édes viz se: csak itt ott maradt egy-egy tó (Balaton. Paiics) vagy mocsár. A folyóvíz a Karánt vágja, hogy szabad utat törjön magának, de ugyanakkor az árvizek az Alföldre hordalékot raknak le. hogy föltöltsék. Mi ezt a szabályozási munkálatokkal részben lehetetlenné tesszük, a Duna vizszinét azonban ezzel magasabbra emeljük, minek következtében a szorosban tényleg fokozottan folyik a vájási munka. A duzzasztás tehát ott kezdődik s csak onnan érezhető fölfelé. Végzik azt a közeli mellékfolyók, legutolsó sorban a Dráva s a bezdáni Duna. Ha az alsó mellékfolyók csak rendes vizmenynyiséget szállítanak, duzzasztás nem is áll elő. a Dráva toroktól lefelé akkora a viz esése, hogy a lefelé haladó magas vizállás enyhül. így lesz az idén is. Povovics György.

ZETA F0SFÖRPASTA A LEGIOBB PATKÁNYIRTÓ