Bácsmegyei Napló, 1924. július (25. évfolyam, 177-207. szám)

1924-07-01 / 177. szám

Poštariua plaćcna, a rotovom Ära egy és fél diüár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve XXV. év?' Snbotica, KEDD, 1924 juüus 1. 177. szám Megjelenik nrinden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotici^lUeksandrova ul.l.(Leíbach-paiota) Szerkesztőség: Aleksaá’ffijqva ul. 4. (Rossia-Fonciére-palota) A szavak politikája Most a vajdasági városok kon­gresszusa mutat rá lekicsinyelhe­­tetien tekintéllyel, hogy a politi­kai jelszavak, a pártprogram pontjaihoz való görcsös ragasz­kodás mennyire ellentétben áll­nak az ország komoly érdekeivel. A vajdasági városok azt mond­ják, hogy autonómia nélkül el­sorvadnak s nem képesek betöl­teni azokat a feladatokat, amelye­ket az emelkedő kulturigények, a városiasság követelményei jelöl­nek ki. A politika pedig azt mondja, hogy az állam egyaéges s az állam egységének olyan bi­zonyítékait követeli meg, melyek az egységes államnak nem ér­dekei A politikai jelszavaknak szo­morú áldozatai a vajdasági váro­sok. Ezek a városok autonómiá­val rendelkeztek s a városi ön­kormányzati rendszert igazoló módon intézték ügyeiket. Sajái vagyonuk jövedelméből, seját be­vételeikből fedezték egyre gyár rapodó kiadásaikat s fedezték olyan módon, hogy a polgárság önadóztatásának a polgárság ér­dekeiről való gondoskodást tették szilárd alapjává. A szerbiai men­talitásban azonban ismeretlen volt az önkormányzat rendszere s a jugoszláv mentalitásban Ra­­dicsék agitációja tette hitel­­vesztetté az autonómia szót. A belügyminisztériumnak egyik magasáliásu tisztviselője nemré­giben azzal az indokolással ta gadta meg egy magát „autonóm hitközség“-nek nevező egyházi egyesület alapszabályainak jó­váhagyását, hogy a „szeparatis­­ták követelik az autonómiát s az állam egysége fölött őrködő kor mányzat nem tehet olyan intéz­kedést, ami, habár csak elneve­zésben, a szeperatisták követelé­sének elismerését jelenti“. Semmi kétségünk nincs abban, hogy az az ideges félelem, az az óvatos tartózkodás, ami ebben a fölfo­gásban megnyilvánul, pusztán a szavak megegyezése alapján ta­gadja meg a tartományi önkor­mányzat követelése miatt a vá­rosok autonómiáját. Pedig mit vétene az az egységes állam gon­dolatának, ha például Szubotica város lakossága maga választané meg a törvényhatósági közgyűlés tagjait ? Hogyan csorbíthatná az az államegység elvét, ha — te­gyük fel — Noviszadon a városi tanács tagjait a városi közgyűlés választaná. Ki látná abban az­­államegység veszélyét, ha Szentá­­nalc megmaradtak volna földjei s a szentai népnek a városi közös­séggel szemben támasztott igé­nyeit a városi haszonbérekből elégítenék ki. gondolt követése áll annak útjá­ban, hogy teljesítsék a városok kívánságait, hogy a városi önkor­mányzat visszaállításával, vagy megteremtésével módot adjanak arra, hogy a városi polgárság maga legyen sorsának intézője s ezáltal közéleti jártasságot s köz­életi felelősséget — azállampolgári jogok gyakorlásának e két legfon­tosabb irányitóját — szerezzen. A fejlődő élet követelményei egyre szélesebb területeket jelöl nek ki a városi köz'gazgatás szá­mára, egyre növekednek a teen­dők, növekednek a hatáskörök s egyre növekszik azok száma is, akik a hatósági gondoskodásra rászorulnak. S azt kell látni, hogy mialatt az államegység védelmé­nek hangoztatása mellett megta­gadják a vajdasági városok kéré­sének teljesítését, azalatt a föld­osztás követelésének helytelen végrehajtása által megfosztják a városi közösségeket attól a va­gyontól, aminek jövedelme az önkormányzati kiadások legbizto­sabb fedezete volt. A vajdasági városok vezetőit alig lehet azzal vádolni, hogy szeparatisták és az államegység ellen törnek. Ha a vajdasági vá­rosok vezetői egyértelemmel kö­vetelik a városi önkormányzati rendszer kiépítését s annak e közigazgatási rendszerbe való beillesztését, akkor ezzel az egy­hangú és tekintélyes helyről szár­mazó követeléssel szemben leg­alább revízió elé kellene vinni az eddigi álláspontot. Mert abban aztán tiszteletlenség lenne kétel­kedni is, hogy a komoly érde­keknek a létszateredményekke! való vetélkedésében az államkor­mányzat a reális érdekeket se­gíti diadalra. Pasics minisztere!arák Bledbe utazott A király csak hazatérése után oldja meg a válságot Beogradból jelentik, hogy Pasics miniszterelnök megint alapos meg­lepetést szerzett híveinek és ellen­feleinek egyaránt egy újabb meg­lepő lépésével. A közvélemény mór meglehetősen hozzászokott ahhoz, hogy különösen a Pasics utazási terveiről szóló híreket a legnagyobb óvatossággal fogadja, mert Pasics mór gyakran cáfolt rá váratlan elutazáséval vagy itt­­honmeradásóval a legbeavatot­­tabb forrásokból származó érte­sülésekre is. Most is az történt. Két napon keresztül cáfolat nél­kül zengte az egész jugoszláv sajtó, hogy a miniszterelnök bledi útja elmarad. És ime mi történt? Pasics miniszterelnök vasárnap este nyolc órakor váratlanul Bedbe utazott a királyhoz. A miniszterel­nök útjáról senki sem tudottt elő­zetesen, teljesen titokban készí­tették elő, úgy hogy még a hétfő reggel megjelent beogradi lapok sem hozták Pasics elutazásánál a hírét. Politikai körökben, külö­nösen a pártkiubokban, a legkü iönbözőbben kommentálják a mi­niszterelnök utazását-. Az ellenzéki lapok azt állítják, hogy Pasics azért utazott a királyhoz, hogy be­nyújtsa a kormány lemondását, t. mire elsősorban a radikális pártban uralkodó belső egyenetlenség kény­szeríti, Kormánypárti körökben ezzel szemben a legerélyesebben cáfolják, mintha Pasics és a ra­dikális klub között ellentétek len­nének és- hangsúlyozzák, hogy Pasics miniszterelnök, a radikális klub, valamint a púrtvezetöség kö­zött te'jes az összhang. A király beogradi útja oldja meg végleg a válságot Politikai jelszavak végig nem Illetékes helyről nyert értesülés szerint Pasics miniszterelnök bledi utazásának főcélja a választások kiforsziroziisa és a kormánypárti körök meg vannak győződve ar­ról, hogy Pasics útja a politikai helyzet tisztázásához fog vezetni, Nagyon valószínűnek tartják azon­ban, hogy a válság végleges meg­oldását csak a király beogradi uta­zása hozza meg, amely a legkö­zelebbi napokban esedékes. A király, hír szerint Beogradban újból meg fogja hallgatni mindazo­kat a politikusokat, akiknek véle­ménye a válság megoldásánál te­kintetbe vehető. Kétségtelen, hogy a válság közvetlenül megoldás előtt él! és a most minden döntő faktor által csupán ideiglenesnek tartott állapotot véjgleges megoldás fogja felváltani. Általános véle­mény szerint a megoldás mégis csak az lesz, hogy Pasics meg­kapja a választási mandátumot. A kormány-rekonstrukció kérdése Pasics utazásával kapcsolatban fölmerült a kormány-rekonstruk­ció régóta húzódó kérdése is, amelyre azonban most már min­den jel szerint csak az uj válasz­tási kormány megalakulásával kap­csolatban kerül sor. Hir szerint csak Janjics vallásügyi és Kojics erdő- és bányaügyi miniszter helyére kerül uj ember, mig a kormány többi tagja továbbra is benn marad a kabinetben. Davidovics beszámolója a sabaci népgyüíésrol Davidovics Ljuba a kíséretében levő képviselőkkel együtt hétfőn reggel visszaérkezett Sábáéból az ottani demokrata népgyülés utón, amelyen hitelesnek látszó adatok- J? . . . szerint több mint ké.tezerötszéz főnyi hallgatóság ^ vétt^ggszt. A demokrata klub hétfőm délelőtt a parlamentben rövid 'ülést,-, tar-; tott, amelyen.D vidovics b'ésíómolt a sabaci népgyülés eredményéről, majd rövid vita fejlődött a'’politi­kai helyzetről. Az önálló demokraták nisi népgyülése Az önálló demokrata-párt — a Pribicsevics-csoport — Nisben népgyülést tartott, amelyen kö*. rülbelül négyezer ember vett részt. A gyűlés szónokai: Lukinics Edo, Grizogono igazságügyminisz­ter és Nssics Milán beogradi ügy­véd ismertették a politikai hely­zetet és támadták az ellenzéki blokk politikáját. A népgyülés sikere arra enged következtetni, hogy ebben a kerületben a vá­lasztásokon erős küzdelem indul meg a két csoport között. A Béga-hajózás kérdése A nemzetközi Dunabizottság román delegátusa. Conseseu ez­redes hétfőn délelőtt meglátogatta Ribarzs külügyi osztályfőnököt, akivel a Béga folyó hajózásáról tanácskozott. A megbeszélésen elhatározták, hogy ez év október 20-ón Temesváron összeül a két, ország vegyes bizottsága, amely ebben a kérdésben végleges meg­egyezést létesít. A Béga-hajózás kérdését jelen­leg a Parisban kötött ideiglenes egyezmény szabályozza. Ezt az egyezményt fogja a k,ét ország véglegesíteni a temesvári konfe­rencián, amelyen az SHS. király­ságot a nemzetközi Dunabizott­­sóg tagjai, valamint a közlekedés­­ügyi minisztérium megbízottja fogja képviselni. Előkészületek a kisantant prágai konferenciájára Hétfőn délelőtt Okenszki beo­gradi lengyel követ bucsulátoga­­tást tett N ncsics külügyminisz­ternél, akivel közölte, hogy hosz­­szabb szabadságra visszautazik hazájába. Politikai körökben Okenszki elutazását Összefüg­gésbe hozzák a kisantant prágai konferenciájával és úgy tudják, hogy kormányát informálni fogja a kisantant politikájáról. A prágai konferencia végleges dátumát julius 11-ikére állapítot­ták meg. A tanácskozásokon a SHS. királyságot Nincsics külügy­miniszter és Gavritovics Pánté külügyminiszter helyettes fogja képviselni. Gavrilovics már 7-ikér» Prágába utazik, hogy résztvegyen a konferencia előkészítésén. Pasics miniszterelnök az eredeti tervtől eltérően, a súlyos belpolitikái helyzetre való tekintettel, nem utazik Prágába. Románia képviseletében Daca külügyminiszter vesz részt a ta­nácskozásokon.

Next

/
Thumbnails
Contents