Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)
1924-06-11 / 158. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 junius 11. CIRKUSZ © m © Csaruga védőheszéde A kitűnő Csarugának, mint megírtuk, egyik horvátországi csokoládé-gyár tízezer di■ - nárt ígért, ha védőbeszédében megemlíti, a gyár készítményeit A vádlott rablóvezér elfogadta az ajánlatot, sőt más cégekkel is hasonló megállapodást létesített. Védőbeszéde elkészítésére e sorok íróját kérte föl. aki az alábbi beszédvázlatot állította össze Csaruga számára: Tekintetes Törvényszék, Nagyságos Elnök Ur! Bár föltett szándékom, hogy nem veszem túlságosan hosszadalmas módon igénybe a nagytekintetti bíróság türelmét, mégis kénytelen vagyok felszólalásomat gyerekkorom ismertetésével kezdeni. Szegény, de még csak nem is becsületes szülőktől származom, akik mindazonáltal tőlük telhetőleg a legjobb nevelésben igyekeztek részesíteni. Mihelyt az elemi iskolát elvégeztem, beadtak a zagrebi Vucsetics-féle fiuinter-j nátusba, (Jellasicseva-ulica 45.) ahol j tanáraim csak szépre, jóra és nemesre oktattak. Az intézetet a legmelegebben ajánlhatom minden szülő ifigyeimébe. Tanulmányaimban játszva haladtam előre az Európa-kávéház kártyaszobájában, (hideg és meleg büffé) s kije-§ leüthetem, hogy ha nem lön közbe a jj háború, ma nem ülök itt nyakig vasban — amelyet egyébként a közismert szuboticai UllreOch-cég szállított — a vádlottak padján. De közbejött, tekintetes törvényszék. Így lettem én bűnöző. A fronton megtanultam, hogy milyen keveset ér az emberélet. S ha valakit büntetlenül megölhettem —- noha semmit sem vétett ellenem — én azért, mert másik nemzet polgárainak kötelékébe tartozott, miért ne lőhettem volna később szó nélkül agyon, a vádiratban említett Topolovácz földbirtokost, aki legszentebb érzelmeimben sértett meg, amikor azt állította, hogy létezik jobb cipőkrém is az »Idol«-nál. (Gyártja az Első Noviszadi Festékgyár.) Jogos felháborodásomban követtem el tehát ezt az első gyilkosságo-j mat valódi Pieper-féle ismétlőpisztclyommal, amelynek felbecsülhetetlen előnye, hogy zsebben nem,' sül el. A gyilkosság után két szelet Flóra-csokoládét ettem, amely valósággal felüditett. Senkit sem óhajtanék arra rábeszélni, hogy embertársát eltegye láb alól, de ha netalántán valakivel mégis előfordulna lyesmi, — elvégre mindnyájan emberek vagyunk! — akkor tapasztalataim alapján ajánlhatom, a tét- j tes el ne mulasszon néhány szelet Fló- S ra-csokoládét elfogyasztani. Csak cserebogár-védjeggyel valódi! Biztosíthatom a bíróságot az Adriabiztosiíótársaságnál arról, hogy ténykedéseimben kizárólag egy szempont vezetett: mindenáron meg akartam akadályozni, hogy bandám tagjai fölösleges módon vért ontsanak. Azt mondhatnám, hogy valósággal közérdekű munkásságot fejtettem ki. Az ügyész urnák ezzel kapcsolatban tett és valóban Palma-kaucsuktalpraesett megjegyzésére azt válaszolom, hegy célom eleiétől fogva az volt, hogy bandám tagjait csendőrkézrű juttassam. De aki Pick-féle ásóval vermet ás, maga esik bele. Egyre jobban sülyedtem magam is a mocsárba. Kérem nyomatékos enyhítő körülménynek betudni, hogy első rablógyilkosságomat ellenállhatatlan kényszer hatása alatt követtem el. Megláttam egy házalónál egy doboz »Stanicin« poloskairtót, (kapható a szuboticai Herczl-féic drogériában) és anynyira elfogott a vágy az után, hogy ezt a csodálatos hatású szert magaménak mondhassam, hogy valósággal beszámíthatatlan állapotban tiz-tizenötször hasbaszurtam sollingeni »Iker«védjegyü késemmel nem a poloskairtószert, hanem a házalót és elvettem tőle az eredeti csomagolású dobozt, amelynek tartalmát később mindig kiváló si-1 kerre! használtam. Ha arról volt szó, hogy gyengébbeket kellett megvédelmezni az erőszak ellen, sohasem haboztam akár életemet is Maggi-féle leveskockára tenni. Egyszer a feketicsi határban két cigánylegény életrehalálra verekedett egy tizenötezer dinárt tartalmazó pénzestárca fölött. A dulakodás láttára nyomban közbeléptem divatos Danica-félcipőm-1 mel és attól a sihedertől, amelyik már a földön hevert, megkérdeztem^ hogy milyen alapon igényli magának az erszényt. »Mert én lc-ptain«, — felelte egyszerűen. Magamévá tettem ezt a felfogást az erszénnyel együtt és hogy a vitának véget vessek, mindkettőjüket főbelövettem és eltemettettem őket a Horvátzki-fóle entrepriz-vállalattal. Ezzel a ténykedésemmel direkt megspórotami ai munkát a tekintetes bíróságnak és kérem ezt enyhítő körülménynek betudni s engem ezen az alapon fölmenteni. De ha minden kötél szakad és a törvényszék mégis halálra ítélne, azt ajánlom a mélyen tisztelt Ítéletvégrehajtó urnák, hogy a kivégzésnél hasiználandó kötelet a Weitzenfeld i Drug-cégnél szerezze be. Az a kötél — garancia rá a cég régi jóhirneve — nem fog szakadni.... dió. A cégtábla nyelve A nTempsu lesújtó kritikája A cégtábláról mi itt már nem is beszélünk. Akiknek kedvük telik benne, hogy hazai is águkat azzal dokumentálják, hogy leverik, vagy megrongálják az ártatlan cégtáblát, azok — hatóság úgy sem bántja őket, — csak szórakozzanak. S már belenyugodtunk abba is, hogy egyegy város szláv voltát az dokumentálja, hogy a cégtáblák szövegét, amely arra való, hogy mindenkinek hirdesse, hogy mit árulnak az egyes boltokban, ne értse meg, aki még nem tudja az állam nyelvét. A cégtáblarombolók és a cégtáblapolitikusok okulására azonban le kell közölnünk a párisi Temps egyik cikkét erről a kérdésről. Néhány francia nacionalista lap dicsérőleg emlékezett meg Mussolini rendeletéről, amely eltiltotta a cégtáblákon a szláv és német szavak használatát. A Temps, tehát nem valami irredenta magyar lap, ezeket írja erről a kérdésről: —.Mi másnak tulajdonítsuk, mint egy virulens nacionalizmusnak, az idegen szavaknak ezt a gyűlöletét? — írja a Temps. — Igazán akut nacionalizmus, ha azt akarjuk, hogy minden nemzetben minden nemzeti legyen, még az idegen vásárlókra számitó butikok feliratai is. Ezek után már csak az van hátra, hogy tiltsuk meg más nyelvnek a beszélését is a szent területen, mint a benszülött nyelvét, zárjuk ki s a vámnál tartsuk vissza a kívülről fövő könyveket és újságokat, maid magukat az utasokat is és — miért ne? — töröljük ki a térképekről a világ többi részeit. mint amelyek haszontalanok, semmisek a cégtábla-purifikátorokrál l és nem méltók, hogy egy derék nacioánalista szemében létezzenek. De je- Igyezzük meg. hogy ez a rendszer nem guj, hanem már dühöngött a régi despo!tikus birodalmakban, melyekben a többi népek létezését lehetőségig titkolták a hü alattvalók előtt és mikor be kel- i lett vallani, undoknak és megvetendőnek állították be. Kinai fallal akarnak körülvenni minden modern és európai népet? Ez a rendszer kétségkívül nagyon konzervatív, až uralkodó szokásokra és vallásokra nagyon kényelmes volna, a haladásra azonban nagyon kevéssé kedvező. — Nem értjük meg, mi bajt okozna az a néhány idegen eredetű szó, melyeket klientúrára vágyó kereskedők írnak kirakataikra vagy a falakra. Természetesen a németek voltak azok. kik legelőször kezdtek akciót, az ártatlanul j kozmopolita szóhasználat ellen és akik például a postahivatalokban azokat a szavakat, melyeket mindenki értett, de melyek latin etimológiai ódiumát hordozták. az ó-németből vett más szavakkal pótolták, melyeket sok mai német is nehezen ért meg. S vájjon a germán irodalom és szellem lényegesen nyert valamit ezáltal? Az ó-kortól napjainkig reakciós manőver volt a nacionalizmus szitása és kihasználása, aminek célja volt hízelegni a népeknek, el- 1 fordítani figyelmüket más problémáktól. erősíteni a kormányok helyzetét, szűk hagyományokat kényszeríteni a népekre és küzdeni a szellemi felszabadulás ellen. A nacionalizmus katasz- Itrófa a tudományra és civilizációra. Ezeket a szavakat — ismételjük — a Temps írja, amely úgy látszik, nem törődik azzal, hogy a nacionalisták indexre vetik. A francia nacionalisták elé olyan tükröt tart, amelyben minden országok nacionalistái magukra ismerhetnek. Fényes nappal kiraboltok egij becskereki magánbankot a. kihullott bankjegyeket. Ez a tanonc adott később a merénylőről személyleirást. amely szerint az illető alacsony termetű, harminc év körüli férfi volt. kerékpáros sapkában, nyírott bajusszal. A sapkát mélyen szemére húzta. Lábán nemezből készült házi cipőt viselt. A helyszíni szemle alkalmával talált lábnyomok megerősítették a tanoncriak ezt a megfigyelését, hogy a rablón saroknélküli, úgynevezett »kontót-. cipő« volt. A rablótámadást negyedórával a tett elkövetése után fedezték fel, amikor Mátics Irma tanítónő a banküzlet előtt elhaladva, véletlenül benézett az irodába és rémülten látta a vérében fekvő asszonyt. Rögtön beszaladt a szomszédos Ivanics Károly-féle üveges-üzletbe és elmondta, hogy mit látott. Azonnal értesítették a rendőrséget és orvost hívtak. A közelben lakó lványi Ferenc dr. orvos részesítette a sebesült asszonyt első segélyben, majd nemsokára megérkezett a rendőri bizottság, amely tüzetes helyszíni szemlét tartott és kihallgatta a szomszédos üzletek alkalmazásait A súlyosan sérült asszonyt a mentők a kórházba szállították. Állapota igen súlyos és katasztrófától lehet tartani a nagy vérveszteség és az asszony magas kora miatt. Csaruga utódai Újabb rablótámadások Szlavóniában Oszijekrői jelentik: Néhány nap óta újabb rablóbanda garázdálkodik Szlavóniában, ami nagy nyugtalanságot kelt a lakosság körében, a mely még alig pihente ki azokat az izgalmakat, amelyeket Csaruga bandája okozott. Legutóbb pünkösd vasárnapján történtek rablótámadá-Isok Nasic és Vericsanci közötti országúton. Pünkösdkor Nasicon és, Vericsanein vásár volt. amelyeken nagy számmal vettek részt távolabbi községek lakói. Délután három óra tájban több nasici gazda, akik a vericsanci vásáron voltak, útnak indultak hazafelé. Útközben az országúton fegyveres banditák kirabolták és azután továbbengedték őket. A kirabolt emberek találkoztak Vericsanciról hazatérő nasiciakkal. akik a rablótámadás hírére üldözőbe vették a rablókat, de ezek elmenekültek. Néhány ói;ával később az elmenekült rablók Saptinovó és Susine- Gyurgyenovác közötti utón támad! tak meg három gazdát, akiktől tizennyolcezer dinárt vittek el. A csendőrség megindította a nyomozást. Tizenegy késsznrással megsebesítették a váltáiizlet tulajdonosnőjét Becskerekről jelentik: ^ Kedden ] délben néhány perccel két óra előtt; a város főuccáján vakmerő rabló-1 támadás történt. A Gabelsberger- | féle bank- és váltóüzlet irodájába | benyitott egy ismeretlen ember és 1 az üzlet ott tartózkodó tulajdonos-1 nőjét, özvegy Gabelsberger Lipótnét megkérdezte, hogy beválthatná-e külföldi valutáját. A hetvenkéíéves cégtulajdonosnő’ rendes körülmények között sohasem szokott egyedül tartózkodni az irodában, hanem vele volt mindig vagy a veje. dr. Goldmann József,! vagy pedig unokája, Klein Ilonka | hivatalnoknő. Kedden délben vélet-1 lenül egészen egyedül volt az öreg- íj asszony a pénzváltó-üzletben, mert £ veje éppen Beogradban járt, unoká-| ja pedig még nem tért vissza hiva-| tálából. S Amikor az ismeretlen férfi látta, hogy az öregasszony teljesen egyedül van az irodában, kirántotta zsebéből kését és tizenegy szúrást ej- \ tett az asszony fején és nyakán. A: szúrások közül három az orr és 9 száj között, két öt centiméteres vá-1 gás a jobb homlokon, egy hat-hét jj centiméteres vágás a bal homlokonJ három szúrás a nyakon és két szúrás a bal alkaron érte özvegy Gabelsbergemét. Az asszony az első szúrás után kétségbeesetten védekezett: a dulakodás közben az íróasztal mellett levő vaskályhát feldöntöttek helyéből és a víztartó j kancsó a mosdótállal együtt szintén felborult. A bestiális támadó azonban könynyen elbánt az idős növel. Amikor az asszony már vérében elterülve mozdulatlanul feküdt a földön, a rabló a nyitott páncélszekrényhez ment és felnyalábolta az ott levő pénzt, A rendőrség idáig még nem tudta pontosan megállapítani az elrablóit pénz összegét, de a nyomozás eddigi megállapításai szerint hiányzik ötszáz dollár, háromezer lei és néhány ezer dinár a kasszából. A rabló a pénzt kabátja alá rejtette és a Korona-kávéház felé távo-j zott; a banküzlet ajtóját tárva-nyit-1 va hagyta maga után. Útközben ka-1 bátja alól kihullott egy köt eg tiz di-1 náros bankjegy. Amikor lehajolt, hogy összeszedje a földről a pénzt, a Bering Károly-cég egyik inasa kijött a boltból és segített összeszedni Razzia a pékek között Egy pékmifaelyt bezártak A szuboticai rendőrség néhány nappal ezelőtt arról értesült, hogy Mauer Géza pékmester Skolus Viatora-ucca 253. szám alatti péküzeme közegészségügyi szempontból súlyos kifogások alá esik. A rendőrség megindította a nyomozást, amelynek folyamán kedden délután Biázics ügyeletes rendőrkapitány és dr. P/avcsics Koszta hatósági orvos kiszálltak a helyszínre, hogy személyesen is meggyőződjenek a feljelentésben foglaltak valódiságáról. A helyszíni szemlén tapasztaltak arra késztették a rendőri bizottságot, hogy a pékmüheíy üzemét betiltsák és Mayer Géza ellen megindítsák a közegészség elleni kihágás miatt az eljárást. Mayer pék a betiltás ellen tiltakozott Vukics Ferenc rendőrfőkapitánynál, aki még kedden délután újabb helyszíni szemlét rendelt el a pékmühelyben. Kedden délután hat órakor szállt ki másodszor is a dr. Csóvics József hatósági orvossal kiegészült bizottság a Skotus Viatora-ucca 253. szám alá. A lepecsételt műhelyt felnyitották és az orvosok ismét tüzetesen átvizsgálták a
