Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)
1924-06-08 / 156. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ Í924. jtmios 8. Az árvíz megdrágította a vassá! tarifát Meg kell fizetni a kerülő utat ■A bácskai árvízkatasztrófa sok ezer embert, akiknek földje, otthona viz alá került, súlyosan megkárosított. a vasúti bürokrácia folytán pedig most közvetve azok is kárt szenvednek, akik távol estek az árvíztől. Három hét óta szünetei a vasúti forgalom Bogojevón át. mert az árvíz elöntötte és elmosta a fővonal vasúti töltését. A sínek, amelyek Bácskát Horvátországgal, Boszniával és az ország nyugati részévei közvetlenül összekötik. Szántánál ß vízbe futnak, úgy, hogy ehelyett Irtdiján át. nagy kerülővel kell a forgalmat lebonyolítani. Az áruszállítás. személyszállítás Novisza dón és Indiján át történik, ami a ke rülő ut és a vonal tulhalmozás; miatt nagy időveszteséget jelent Emellett pedig a vasat az indiján á való szállításnál felszámítja a kosz szabb utért járó magasabb díjtételt Emiatt a Bácskából Boszniába Horvátországba, Szlovéniába szabi tott gábcma fuvardíja 5—600 dinár ral többe kerül vagononként, min az árvíz előtt. Ugyanigy megdrágult emiatt a Szubotica vidékéről é: a Felsőbácskából exportált tojás hús, élőállatszállitmányok szállítás dija. valamint azoknak a fakülde menyeknek és egyéb áruknak a fu vardija. amelyek az említett ország részekből Szuboticára érkeznek, A: utasoknak, akik Vinkovcin át utaz •nak. szintén felszámítják a kosz szebb ut diját. Természetes, hogy ez a méltány tálán fuvardij-számitás lehetetlenné teszi a felsőbácskai termények értékesítését, azokban az országrészekben, ahova az árut Vinkovcin át kell szállítani és megdrágítja a kerülő utón ide érkező cikkeket is, aminek súlyát újból a fogyasztók érzik. Igaz,- hogy csak átmeneti időről van szó, de még nem lehet tudni. hogy hány hónapig fog tartani, amíg a tönkrement vasútvonalat helyreállítják, az ideig pedig tartani fog ez a rendkívüli állapot, amely minden kereskedői kalkulációt felborít. A szuboíicai kereskedők — és a fogyasztók körében is nagy elégedetlenség nyilvánul meg a vasút méltánytalansága miatt és azt kívánják. hogy a Szubotica—Vlnkovci közt történő szállításnál a vasút vis majorra való tekintettel, méltányosságból továbbra is a közvetlen díjtételt számítsa úgy a személy- mint az áruszállításnál. Mint értesülünk, a szuboticai kereskedők akciót indítanak és kérni fogják, hogy a vasút vegye figyelembe a méltányosság szempontjait és a fogyasztók, valamint az északbácskai termelők érdekében a közvetlen fuvart számítsa Vinkovci felé. Rövidzárlat okozta a keméeyitogyári tüzet Kevés tűzoltó — hiányos felszerelés gyárát, amely az országnak is »modernebbül berendezett keményítőgyára volt. Megemlítjük, hogy néhány hónappal ezelőtt egy másik nagy keményítőgyár is leégett, Pancsevó mellett Torontálalmáson. fog, a környékbeli házak nagy része elhamvad. Blázics detektivfőnök intézkedett néhány ház kilakoltatása iránt is, mert a beomló falak állandóan veszélyeztették ezeket a házakat. A tűz lokalizálásával kapcsolatban fel kell jegyezni, hogy a tűzoltóság .emberfeletti munkát végzett, az oltást azonban nagyon gátolta a tűzoltóság hiányos felszerelése, azonkívül a nagy vízhiány is. Ha elegendő viz állt volna rendelkezésre, órákkal hamarább sikerült volna a tüzet eloltani. A másik nagy hiba, a mely a mostani tüzeset alkalmával beigazolódott az, hogy Szuboticának kevés a tűzoltója. Péntek este a tűzoltó-laktanyában mindössze egy ember maradt. Abban az esetben, ha időközben máshonnan is tüzet jeleztek volna, a gyárégéstől kellet volna elvonni embereket, ámbár ott h minden emberre nagy szükség volt. A városi tanács bizonyára okulni fos a pénteki tűzeseten és a jövőben nagyobb gondot fog fordítani a tűzoltóság fejlesztésére. A péntek esti tűz kárvallottal Kopj Sámuel és fiai: Kopp Marcel és Zsigmond az £gész Szubotica őszinte részvétének központjában állanak. Egy éle szorgos munkájánál» eredményét és ; jövő reménységét pusztította el a tűzveszedelem. A gyárépület és berendezés mindössze egy millió dinárra vöt, biztosítva, a kár pedig meghaladja en nek háromszorosát is, mert kérdéses hogy a gyári berendezést újból meg le het-e szerezni. A Kopp S. és Fiai r.-t. csak év előtt építette fel és rendezte bí ■■■—IIIWÍI)IWWII1H1I I IIWiWHIT' I A hús férfi panaszai (Kosztolányi Dezső verseskdngve) Ha regény lenne, úgy is be lehetne jelenteni a magyar irodalomnak ezt az eseményét: hogy megjelent A szegény kis gyermek panaszai második kötete, kiadták Kosztolányi Dezső uj könyvét: A bus férfi panaszait. Mert ez a két kötet, igazán ikertestvér: majdnem úgy hasonlítanak egymáshoz, mint az egyik kéz a másikhoz. Csodálatos, de igaz, hogy A bus férfi panaszai-t, a könyvgyűjtő és könyvbarát embereknek egybe kell majd kötni A szegény kis gyermek panaszai-xal. Együtt, egymás mellett van a helyük, érezzük, a kis gyermek és a bus -férfi Iamentációjának, ezeknek a verseknek, amelyeket csupán születési dátum választ el, Kosztolányi Dezső élete, ami a gyermekkorból lassan beballagott a harmincon túli esztendőkbe. A régi versek és az uj versek ugyanazt a márkát viselik: bánat, megdöbbentően ugyanaz bennük, talán kicsit ékesebb, érettebb — a szó is, a szin is, a gesztus is, a fáradság is a régi: azé a költőé, akit már ismerünk, azé a sok betegséggel, istenáldotta bajjal megvert emberé, aki egyszer jó régen A szegény kis gyermek panaszai-t. irta meg mindenki nagy örömére. Kosztolányi Dezső egy centimétert sem mozdult el helyéről (pedig de sok ereszték szakadt meg azóta) és az ebben az uj kötetben is, aki volt. Tíz egynéhány év van a két verseskönyv között, de még a legéberebb szemmel sem lehet észrevenni, hogy a magyar irodalom Ady mellett e legnagyobb költőtehetsége, szemernyit is megváltozott volna. Álég mindig a legigazibb magyar dekadens impresszionista . a legin• A péntek éjszakai hatalmas tűzvészt, lamely a Kopp-féle keményítőgyár két' emeletes főépületét teljesen elhamvasz- I tóttá,. csak szombaton délelőtt sikerült I teljesen lokalizálni. A tüzvizsgáló-bizoít|ság szombaton délután szállt ki a kely- I színre, annak megállapítására, hogy mi fokozta a tüzet. A vizsgálat kiderítette, fáz épület, amely kilenc óra előtt néfhány perccel borult lángba, rövidzárlat I következtében gyulladt ki a száritó- Ikamrában, ahol rohamosan terjedhetett, mert a kamra száraz faszerkezete könynyü tápot szolgáltatott. Az éjszakai órákban a tűzoltóságnak sikerült a tüzet egy helyre szorítani, azon a részen állott azonban az első emeleten egy hatalmas víztartály, a mely lezuhant és magával rántotta az épület egyik főfalának nagy részét. A falbeomlás, amely a hajnali órákban még egyszer megismétlődött, nagy mértékben gátolta a tűzoltók lokalizáló I munkáját, amennyiben elzárta az utat az épület lángokban álló. belsejétől. Hajnali három órakor a közvetlen veszély mégis elmúlt és így az oltáshoz kirendelt katonaságra már nem volt szükjjség. Csupán egy szakasz rendőr maradt ott, Blázics György városi detekjtivfőnök vezetésével. Az ő körültekintésének köszönhető, hogy a tűz nem terjedt át a szomszédos, szénával tele ä tömött épületre, amelynek tövében már |egy feljáró tüzet fogott. Felszólítására |az egyik tűzoltó önfcláldozóan az égő * padlásfeljáróra ugrott és felülről locsolva a már lángokban álló falépcsőket, sikerült a tűz továbbterjedését meggátolni. Ha ez az épület is tüzet dividualisabb esztétikával, akinél minden élmény: a világ, az emberek, az események, a külső borzalmak, az egész élet. A bus férfi, aki mint kiforrott művész tört utat magának diákkorában, ma is oly földöntúli szomorúsággal és szerelemmel írja verseit, mint ahogy csak Verlaine tudott beszélgetni az Istennel. __Halálba hivó délután. Áléit Kehién pihenteti a néma délt‘ Megállni, menni, mondd, mi célja van Nézz jobbra, balra, minden céltalan__ A régi irisseség hiányzik ugyan belőle, a régi fiatalság, a haja deresedik, a szeme fáradt már, a keze azonban biztosabb és a művészete bravúrosabb. Kosztolányi a forma-kezelését olyan tökéletességre vitte, hogy ma nincs — még Babicsot is beleszámítva — magyar iró, aki vetekedhetnék vele. A magyar nyelv neki engedelmeskedik legjobban, ő bánik vele a legvirtuózabban. Uj kötetében szinte muzsikál, minden verse, hogy dalolni kellene őket, énekelni valamennyi. És ez a brilliáns képesség megvédi őt az ellen a támadás ellen — amit mostanában sűrűn elkövetnek, különösen a fiatalok — hogy szebaköliő. Aki igy tud, ilyen művészettel mozogni a kötött formák bilincseiben, az költő, akárhogy veszszük, költő mindenki előtt. Nagy költő. Ragyogó. A mienk akkor is, ha az a sápadt, mély szentimentálizmus claire-obseurja ad is tónust verseinek, ha a tömegszqnvcdélyek, a harcok nem is visszhangzanak ki soraiból. Kosztolányinak szabad a művészet játékos kedvével élni, joga van, mert szépen és utólérhetetlenü! tudja, a prerafaeliták Ifinom gondosságával megszólaltam a maga szomorúságát. Minden mozdulata: tudatos és minden szó, amit leír, a helyén van. Nem lehet eilentálini neki; nagy szuggesztiv erő van verseiben, annak a művésznek az ereje, aki tudja, hogy mit csinál. A belső élmény csak anyag neki, nyers massza, amiből ki kell ötvözni a verset. Rodin nem dolgozott lelkiismeretesebben, mint ő. Az uj kötetében A bus férfi panaszai-ban, van néhány vers, amit Goethe se irt volna meg jobban. »... .Én. Hazug a rirn, nem leszek soha Vén. Ettem Virágot, mézet, lángokat Szeretteim Úsztam. Az elmúló folyón örök barázdát Húztam__« Az élet Kosztolányinak, csoda, bánat, I sírás, öröm együtt, miket megadón kell viselni, legalább úgy hiszi. Nincs iis semmi lázadó szándék benne, inkább lemondó, fáradt gesztusai vannak csak, I ilyenek: »----Érzem a távol ködét A fák zugnak: harmincöt év....« A boldogtalanságot élvezi, mint valamikori öreg kolostorok papjai. Mint az alkoholista a bort. A szomorúság költője: panaszkodik, sir, ámul és sóhajt — és nagyon szereti a virágot, úgy véresen is, aírogy megbukfencezett már néhányszor az utolsó esztendők förtelmeiben.----Mi elveszünk mind. És is cihelődöm És csomagolom csöndesen a ládáin... • —" ■ 'ni— Megkezdődött az állatorvosak kongresszusa Megnyitó files Palloson A jugoszláviai állatorvosok kongresszusa. amelyen száz kiküldött jelent meg, szombaton délelőtt féltizkor kezdődött meg Palicson, a Vigadó nagytermében. Az illést dr. Mlaclenovics Ljubomir elnök nyitotta meg. Üdvözölte a megjelenteket, majd átadta a szót Tabakovics Nikola alpolgármesternek, aki Szubotica város nevében mondott üdvözlő beszédet. A katonaság részéről Tárnics divizióparancsnok-helyettes üdvözölte a kongresszus résztvevőit. Az üdvözlőbeszédek elhangzása után felolvasták az egyesület múlt évi működéséről szóló jelentést. A kongresszus felhatalmazta az egyesület vezetőségét, hogy kérje a zagrebi állatorvosi főiskolának a zagrebi egyetemhez való csatolását. Délután a kongresszus résztvevői meglátogatták a Patria szérumgyárat, majd ismét visszamentek Palicsra. ahol a város bankettet adott tiszteletükre. Az ülést vasárnap délelőtt Szuboticán folytatják a városháza közgyűlési termében. Délután a Hartmann és Connen cég telepét fogják meglátogatni a vendégek, este pedig az állatorvosok egyesülete rendez bankettet a Bárány éttermében:. Kárpótolják az egyházakat az elvett iskolaépületekért A ájakovói püspök intervenciója A bus férfi panaszai-t Budapesten adta ki a Genius. JW. A felekezeti iskolák államosításakor az iskolaépületek minden kárpótlás nélkül az állam birtokába mentek át. A legtöbb felekezeti iskola épülete nem csupán iskolai célokra szolgált, hanem ebben volt a tanítói és kántorlakás is. Ezeket az épületeket az egyházak rendszerint magánvagyonukból, vagy közadakozásból építették s elvételük több szempontból érzékeny csapást jelentett a hitéletre. Előfordult több esetben, hogy az iskolába az állam másvallásu tanítót nevezett ki. aki természetesen nem végezhetett kántori teendőket, A hitközségnek kántort kellett alkalmaznia, akinek nem volt lakása a volt egyházi épületben. Az összes felekezetek s Budanovics bácskai. Rodics bánáti apostoli adminisztrátor is többször közbenjártak Beogradban. hogy ezen a helyzeten segítsenek. A közbenjárásnak azonban nem volt eredménye. Úgy látszik, Aksamovics djakovói püspök, akinek egyházi fennhatósága alá a baranyai római katholikus hívek tartoznak, több szerencsével interveniált, mert Janjics vallásügyi miniszter ígéretet tett neki, hogy az egyházakat kárpótolni fogják az elvett iskolaépületekért. A kártalanitás Baranyát azért érdekli különösen, mert ott jóformán csali felekezeti iskolák voltak. A kártalanitás megszabásánál az irányadó szempont állítólag az lesz, hogy az iskolópületet adakozásból, vagy egyházi alapokból épiíetíék-e. Ha a baranyai katholikusok megkapják a kártérítést, joggal számítanak arra a reformátusok is, s bizonyára fellépnek jogos igényeikkel a Vajdaság többi részén lévő egyházak is. amelyektől szintén elvették iskolaépületeiket.
