Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)
1924-06-04 / 152. szám
Pošfarina plaćeaa 11 groic Ára egy és fél dinár Postaszállítási díj Készpénzben lefízetv« mm m XXV. évfolyam Subotica, SZERDA, 1924 június 4. 152. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova uI.l.(Lelback-paiotu) Szerkesztőség: Alekssndiova ul. 4. (Rossia-Fonciére-palota) Rokkantak Ahányszor a krónikussá vált belpolitikai válság folyamán szó bekerülhetett a munkakormány kinevezésének terve, a rokkantkérdést mindig a legelsősorban megoldandó aktualitások közé sorolták. E tekintetben nincs ellentét a politikusok között, akármilyen távolságok választják is el őket egymástól s akármilyen kiegyenlithetetlenek az eltérések meggyőződésük, felfogásuk és világnézetük között. Vannak a politikának becsületbeli tartozásai is s akármilyen mély szakadékokká váltak is a pártokat egymástól elválasztó határok, a becsületbeli kötelezettségek teljesítése tekintetében nincs köztük ellentét. Ilyen adósságnak érezték azt az ígéretet, amely e harcosoknak földet kötelezett s ilyen becsületbeli adóssága az országnak az a tartozás is, amivel a rokkantaknak adósa. Csak az áldatlan politikai viszonyok hiúsították meg ennek a becsületbeli tartozásnak lerovását. Ámde a rokkantakon nem segítünk, ha kívánságaikat csak elismeréssel honoráljuk. A rokkantak sem kenyeret, sem munkát, sem munkaalkalmat nem kapnak az által, ha követeléseiket jogosaknak, igényeiket soronkivül kielégitendőknek tartják is. A rokkantaknak kenyér kell, munka keli, mankó kel! s aki keresetképtelenné szerencsétienedett el, tisztes szegénység kell, nem pedig jogelismerés és nyomorúság, vállver egetés és éhség. Amit a politika nem tud elvégezni,«azt magára keli vállalnia a társadalomnak. Meghatott hálával nézzük azt a minden. elismerésre méltó nemes akciót, amit a suboticai polgári társadalom vezetői most a rokkantak érdekében kezdeményeztek. Hallgasson ei minden garasoskodás, nérrmljon el minden ellenvetés. Amikor segíteni ke!!, nem lehet vitatkozni azon, hogy az állam teendőit magára válla!v hatja-e a társadalom. Ha sülyed a hajó, mindenki a menekülésre gondol, nem pedig arra, hogy a gravitációs törvény mit mond. Ha éhező, lerongyolt, a mindennapi kenyérért viaskodó szerencsétlenek segítéséről ven szó, akkor csak egyet parancsolhat a kötelesség : adni. ' Ha a szív megszólal, el kell hallgatni az okoskodásnak. Ha az állam akármilyen okból nem tudja teljesíteni kötelességét, vállalnia és teljesítenie kell a társadalomnak. Elvégre az állam és a társadalom nem egymással szembenálló két ellenfél ; az állam is a társadalomnak szervezete. A szivünk pedig megszólal és segítést parancsol. Nézzetek csak szét a nyomor végeláthatatlan hadseregén. Az egyik fiatalságát, másik egészségét, harmadik gyönyörű, fiatal testének épségét, a negyedik két szemét s két szemével a világ minden szépségét, az ötödik karját, a hatodik tüdejét, a hetedik idegeit, a nyolcadik lábát, a kilencedik apját, a tizedik férjét, adta oda, — ki győzné lelkierővel, ki győzné hidegvérrel, ki győzné a közömbösség cinizmusával végigszámlálni ezt a dantei felsorolást ? Ha a szociálpolitikai tanítások odáig tudták érlelni a közvéleményt, hogy ne elégedjék meg azzal, ha bronzérmekkel és verkli engedélyekkel akarnak megfizetni életért, egészségért és fiatalságért, a háborgói lelkiismeret ne elégedjék meg 4 tiltakozással, hanem siessen fcsillapitani az éhséget és enyhijeni a nyomort. Senki ne nyugtathassa meg lelkiismeretét azzal, hogy a háborúnak ő is vesztese. Istenkáromlás a vagyon veszteségét az ép test megnyomorcdásával összemérni. Ki i tud nyugodtan aludni, ha koldulni látja a háb'oru megvakult hőseit? Kinek szájából nem fordul ki a falat, ha az elesett hősnek nyomorgó asszonya két vényadt karját kérőn nyújtja feléje ? A lelkiismeret nyugalmát, az éjszakai álom nyugodtságát csak úgy tudjuk megvásárolni, ha szó nélkül, kérdés nélkül, sürgetés nélkül adunk azoknak, akiket sorsuk még azzal is megvert, hogy embertársaik jóságára rászorultak. Ha a legellentétesebb pártái lásu politikusokat a rokkantkér dés egy táborba tereli, a rokkan takon való segítés gondolata ve zesse egy táborba, melengesse össze a legellentétesebb társadalmi osztályokat. Se vallás, se nemzetiség ne válassza egy mástól azokat, akiknek szivük emberséges s megindul az ember nyomorúság láttára. A jótékonyság a legösszefogóbb kapocs, a le" -elegebb kézszorités, a- megértés legnemesebb gesztusa. Nem csak azokat menti meg, akik kapnak, megáldja azokat is, akik adnak. Gyászlolbogék Ljubljanában a trbovljei események miatt Áz orjimisiák és a munkásság Csütörtökön jelenik meg a Beogradhol jelentik : A keddi napon az ünnep miatt csaknem teljesen üresek voltak a parlamenti pártklubok és a politikai életben különösebb esemény nem történt. Csupán a demokrata pártklubban jelentek meg nagyobb számban a képviselők, akik a párt kiáltványának megszövegezéséről tárgyaltak. A kiáltvány végleges szövege, amely' igen éles hangú lesz, hir szerint szerdán elkészül és csütörtökön hozzák nyilvánosságra. A politikai pártokat egyébként a trbovljei véres események foglalkoztatják elsősorban. Áz ellenzéki pártok azt állítják, hogy az Orjuna tagjai provokálták a munkásságot. Szerintük a nacionalisták Pribicsevics közoktatásügyi miniszter útmutatása szerint jártak el, aki Mussolini példáját követi és fascista eszközökkel akarja a politikai hatalmat megtartani. Ezzel szemben a belügyminisztériumhoz érkezett hivatalos jelentések szerint a munkások idézték elő a véres összetűzést. A kormány is fokozott figyelemmel kisére a trbovljei eseményeket. Kedden a kormánynak több tagja felkereste Pasics miniszterelnököt, akivel a szlovéniai helyzetről tárgyaltak. A belügyminisztérium külön vizsgálóbiztost küldött Trbovijebe az eseegymást okolják a vérontásért demokrata-párt kiáltványa menyek pontos megállapítására. A kiküldött bizottság kedden éjjel érkezett vissza Beogradba és szerdán jelentést fog tenni Srskics belügyminiszternek a vizsgálat eredményéről. A gyászoló Ljubljana Ljubljanából jelentik : A trbovljei robbanás áldozatai közül kedden hárman meghaltak, úgy, hogy a halottak száma hétre emelkedett. A vasárnapi események érthetően nagy izgalmat keltettek egész Szlovéniában. Ljubljanában a hangulat rendkívülien izzó és gyakran kerül tetilegességre a sor az or janis tűk és a munkások között. A ljubljanai lakosság a házakra gyászlobogót tűzött ki, hogy ezzel is dokumentálják részvétüket az áldozatok iránt. A rendőrség fokozott erővel folytatja a nyomozást a véres események ügyében. Hivatalos megállapítás szerint az összetűzést a munkások kezdték és ők tették az első lövéseket. A bombát szintén a munkások soraiból dobták az Orjuna tagjaira. A kihallgatott munkások ezzel szemben azt állítják, hogy a tüntető nacionalisták szolgáltattak okot a vérontásra és ők kezdték a verekedést. A rendőrség eddig tizennégy munkást letartóztatott, akiknek lakásán fegyvereket és robbanóanyagokat találtak. A ljubljanai-Orjuna vezetősége elhatározta, hogy a trbovljei események mialt kö vei el n i fogja a kormánytól, hogy Ljubljana varosnak és a városi rendőrségnek egész vezetőségét függesszék fel, mert a rendőrhivátaínokok szerintük mind kommunisták vagy klerikálisok. Azt állítják, hogy az alispán néhány nappal ezelőtt államellenes és kortnányellenes beszedet tartott és ennek következménye a trbovljei vérontás. A belügyi államtitkai Trbovljcban Wilder belügyi államtitkár kedden Trbovljeba utszott, hogy a vizsgálatot személyesen ellenőrizze. Az államtitkár ezután Blédbe fog utazni és referálni fog az eseményekről a királynak. Srskics belügyminiszter a keddi minisztertanácson referált az áldozatok temetésének lefolyásáról. A belügyminisztériumba érkézéit jelentések szerint a temetés minden incidens nélkül, zavartalanul folyt le. Bukarest a kormány ellen Megrendült a román kormány helyzete Bukarestből jelentik : Az Avaresctl pártjának vasárnapra hirdetett uccai tüntetését a kormány üz utolsó pillanatban engedélyezte. Bukarest uccáin vasárnap délelőtt körülbelül ötvctiezer ember vonult fel, az ellenzéki vezérek felhívására. A tüntetők a kormány lemondását és az uj választások kiírását követelik. A Carol Fundalió előtti téren megtartott gyűlésen Avarescu nagy beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy a Bratianu kormány bűnös ti em törődömsége szere ncsétlen ségbe sodorja az országot. A gyűlés határozati javaslatot fogadott ei, a mely a kormány azonnali lemondását követeli. A hangulat egész Romániában rendkívül .feszült. A politikai körök vélem nya szerint a bukaresti robbanás megrendítette a Bratianu kormány helyzetét. Az elíenzék mindent elkövet, hogy Ferdinánd királyt rábírja Bratianu elejtésére, akit felelőssé tesznek az ezer vagon muníció elpusztulásáért. A kormány szigorú intézkedései ellenére rémhírekkel tovább nyugtalanítják a lakosságot. Áz izgalom különösen nagy Besszarábiában, ahonnét sokan bemenekülnek az ország belsejébe, mert attól tartanak, hogy a szovjetcsapatok, felhasználván Románia kedvezőtlen helyzetét, betörnek az országba. A kormány több besszarábiai lapot betiltott. Országszerte óriási a nyugtalanság. A lakosság forradalomtól tart.
