Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)

1924-06-25 / 172. szám

4. oldal ßÄCSMEGYEI NAPLÓ 1924. junius 25. NyoSc hónapra ítéltek sikkasztás miatt egy suboticai ékszerészt Főtárgyalás a szuboiicai törvényszéken Újházi Ede szuboticai ékszerész, — akinek ezüst-csempészési ügyével nem­rég foglalkozott a rendőrség — sik­kasztás vádjával terhelten állott kedden a biróság előtt. Az eset előzményei múlt év szeptem­ber havára nyúlnak vissza, amikor No­vikov Alexander nevű orosz egy bril­­liáns-köves gyűrűt vitt be Újházi ék­szerész-üzletébe azzal, hogy adjon a gyűrűre hatezer dinár kölcsönt. Az orosz és az ékszerész között valame­lyes megállapodás jött létre, amelynek eredményekén a gyűrű az ékszerésznél maradt és az orosz megkápta a kért összeget. Ez az ügylet csakhamar bűn­ügyi fordulatot vett, mert az ékszerész közben kivette a gyűrű foglalatából a brilliáns köveket és amikor az orosz vissza akarta váltani a — szerinte nem eladott, hanem csak zálogba tett — gyűrűt, más kövek voltak benne. Az orosz feljelentésére eljárás indult Újházi Ede ellen sikkasztás miatt és kedden tárgyalta ezt a bűnügyet Pavlovics Ist­ván törvényszéki elnök büntetőtanácsa. A közvádat llics Dragomir dr. állam­ügyész képviselte, a védelmet Tordai Izsó dr. ügyvéd látta el. A főtárgyalás Újházi Ede vádlott ki­hallgatásával kezdődik, aki a múlt év­ben, a feljelentés megtétele alkalmával egy napig le volt tartóztatva. Az álta­lános kérdésekre elmondja, hogy 42 éves, ékszerész, háromnegyed millió dinár vagyona van. A vádbeli cselek­ményben nem érzi magát bűnösnek. Az esetet úgy adja elő, hogy múlt év őszén egy Novikov nevű orosz jött be az üz­letébe, elmondta, hogy 6000 dinárra volna szüksége és kérte, hogy mint zá­logházi becsüs .becsüljön meg egy bril­liáns gyűrűt úgy, hogy a zálogházban kaphasson rá 6000 dinárt. Az orosznak azt felelte, hogy a gyűrű egészben véve sem ér 6000 dinárt és a zálogház­ban legfölebb 3000 dinárt kaphat érte. Az orosz egész a délelőtt zaklatott — mondja Újházi, hogy adjak .neki 6000 dinárt, végre meguntam és mondtam neki, hogy a gyűrűt megveszem 6000 dinárért és megteszem neki azt, hogy nyolc napon belül — kevés haszonnal — visszaadom neki, ha a 6000 dinárt megfizeti. Az orosz ebbe beleegyezett és megkért, hogy a gyűrűt magát ne adjam el, mert az emlék, a brilliáns kö­vekről nem szólt, ő csak a gyűrű ke­retéről beszélt, hogy azt ne adjam el, a brilliánsokat azonban eladhatom. Ek­kor arra kért meg az orosz, hogy ha mégis eladnám a köveket és ő vissza aaarná váltani a gyűrűt, mennyiért te­szek bele két brilliáns követ? Mondtam, hogy 6000 dinárért mindig megkaphatja a gyűrűt. Erre azt mondotta az orosz, hogy biztosítsam őt Írásban, hogy 6000 dinárért visszaadom a gyűrűt. Azt mon­dottam, hogy irást nem adok, hanem egy javítási bárcát. Novikovot azóta nem láttam. Körülbelül nyolc-tiz nap múlva egy vevő jött az üzletbe és kért olyan nagyságú brilliánsfülbevalót, mint ami­lyenek a gyűrűben voltak. Elküldtem az üzletemben alkalmazott kisasszonyt, Kovács Ilonkát a Városi kávéházba, hegy keresse meg Novikovot. Azzal jött vissza, hogy Novikovot a fivére elker­gette, mert valami kártyaadósságba keveredett és utána olvastam a »Bács­­megyei Napló«-ban egy nyilatkozatot, amelyben Novikov bátyja, Nikola kije­lenti, hogy fivérének, Novikov Alexan­dernek ne hitelezzen senki, mert vele már nem dolgozik és érte felelősséget nem vállal. Amikor ezt a nyilatkozatot láttam, akkor már lejárt az a határ­idő, amiben Novikov Alexanderrel meg­állapodtam a gyűrű visszaváltása te­kintetében. Én ekkor a gyűrűből kivet­tem a köveket és 5500 dinárért értéke­sítettem azokat, mert függőket készí­tettem belőlük. — Hat hét múlva megjelent nálam Novikov és azt mondotta, hogy a gyű­rű nem az ő tulajdona volt, a tulajdor nos most követeli vissza a gyűrűt, kért, hogy csináljak valamit, ne hogy kelle­metlensége legyen. Abban állapodtunk meg, hogy a régi kövek helyett újakat teszek be a gyűrűbe. Ez meg is tör­tént, a réginél értékesebb köveket tet­tem* a gyűrűbe. Ekkor azt kérdezte Novikov, hogy megmutathatja-e. a gyűrűt az érdekelteknek? Ebbe bele­egyeztem, ekkor két orosz jö.tt oda, megnézték a gyűrűt és elmentek, En­gem pedig letartóztattak. Ezzel véget ért Újházi kihallgatása és kezdetét vette a bizonyítási eljárás. Első tanúként Novikov Alexandert hallgatták ki. Úgy adja elő az esetet, hogy ő 6000 dinárért csak azzal a felté­tellel hagyta ott a gyűrűt az ékszerész­nél, hogy egy hónapon bélül visszavált­hatja. Amikor ö a gyűrűért elment, más kövek voltak benne. Ö egyébként csak 5700 dinár készpénzt kapott Újházitól, mer*: ez 300 dinárt egy havi kamatért levont. Újházi tagadja, hogy egy havi időt kötöttek volna ki a gyűrű visszaváltá­sára. Kovács Ilonka tanú, Újházi ékszerész­­üzletében van alkalmazva. Elmondja, Beogradból jelentik: Hétfőn és kedden, két napon át tárgyalta a beogradi biróság Pavlovics Pavle volt kommunista képviselő ügyét, aki a kommunista-párt feloszlatása előtt a központi végrehajtó bizott­ság elnöke volt. Pavlovicsot hét hó­nappal ezelőtt tartóztatták le. ami­kor Oroszországból visszatért. A tárgyalás első napja Pavlovics kihallgatásával és védekezésével telt el A volt képviselő nem tagadta kommunista voltát, kijelentette, hogy most is kommunistának vall­ja magát, mert ennek a pártnak az elveit tartja egyedül az igazságos társadalmi berendezkedés leghelye­sebb alapjának. Hivatkozott arra, hogy a juszláviai kommunisták nem Az S. H. S. királyság és Magyar­­ország között — mint a Bácsme­­gyei Napló keddi számában már kö­zöltük — julias 1-étől kezdve a ked­vezményes vámtarifa lén életbe és a két állam közötti kereskedelem­ben az eddigi maximális vámtételek helyett a minimális vámokat fogják számítani. A jugoszláviai, de különösen a vajdasági kereskedők nagy megelé­gedéssel fogadták a megegyezést, amely teljesen uj alapokra fogja fektetni a vajdasági import-kereske­delmet. Az S. H. S. . királyságnak ugyanis eddig Magyarországot és Romániát kivéve valamennyi euró­pai állammal volt kereskedelmi- és vámszerződése és a Csehszlovákiá­ból, Németországból. Ausztriából behozott áruk után a minimális tari­fa alapján fele annyi vámot kellett Űzetni, mint a Magyarországból származó cikkekért. Ezért a keres­kedők nem vásárolhatták a magyar­országi iparcikkeket, bár a vajdasá­gi piac számára a közeli fekvés és a kedvező vasúti és hajózási össze­köttetés folytán alkalmasabb lett volna a Magyarországon való be­vásárlás. annál is inkább, mert Ma­gyarországon sok iparcikk olcsóbb is. mint Ausztriában, vagy Német­országban. Különösen a vajdasági és északszerbiai kereskedőkre néz­ve alkalmasabb a Magyarországon való bevásárlás, nert sokkal keve­sebb költséggel jár a közelség miatt hogy amikor az orosz behozta a gyű­rűt az üzletbe, azzal, hogy »becsül­jék« meg. Újházi bejelentette, hogy a zálogházban nem kaphat többet a gyű­rűre 3000 dinárnál. Aztán megegyeztek^ hogy 6000 dinárért otthagyja. A feltéte­leket hasonlóan mondja el, mint Újházi. Pátkai Jenő tanú, a Városi Takarék­­pénztár becsüse elmondja, hogy ment az uccán, amikor Újházi mutatott neki egy gyűrűt, két sárga brilliánskő és egy piros kő volt benne. Amikor Új­házi mondta neki, hogy 6000 dinárért vette, azt mondta, hogy ő legfeljebb két ezer dinárt adott volna érte. Szuncev Alexadner tanú volt a gyű­rű eredeti tulajdonosa. Szerinte a gyű­rű 10,500 dinárt ért. Ö annyiért adta el. Révész Gusztávot, az Önsegélyző Szövetkezet pénztárnokát, Pátkai Jenő­­nét hallgatták még ki tanúként, amivel a bizonyítási eljárás véget ért., Ezután a perbeszédeket tartották meg és utána a biróság meghozta az ítéletet, amelyben Újházi Edét bűnös­nek mondja ki a sikkasztás bűntettében I és ezért nyolc havi börtönbüntetésre Í ítéli. Az ítélet ellen úgy az ügyész, mint a védő felebbeztek titkos összeesküvő pártnak voltak a tagjai, hanem nyílt politikai szer­vezetet alkottak, amely vukovári programját, a beogradi rendőrfőnök jelenlétében állapította meg. Védekezését a harmadik Interna­­cionálé és az orosz kommün élteté­sével fejezte 'be. Kedden a négy védő mondta el védőbeszédét és inkább politikai, mint jogi szempontból vázolták Pavlovics működését és a kommu­nizmust. Délután 5 órakor hirdette ki a biróság az ítéletet, amely sze­rint Pavlovics Pavlet hazaárulásra való szövetkezés címén egyévi bör­tönre ítélték. A büntetésből a vizs­gálati fogsággal hat hónapot kitöl­töttnek vett a biróság. mint Bécsbe. Prágába, vagy Német­országba és a vasúti fuvar is ol­csóbb Magyarországról. A Magyar­­országon történt vámmegegyezés alapján számítani lehet arra. hogy sok iparcikk, különösen mechanikai és kerámiai áru, géprész. festék, kötszer ára olcsóbb lesz. A magyarországi gazdasági kö­rök is örömmel fogadják a vám­megegyezés hírét és azt a buda­pesti sajitó is megelégedéssel fogad­ja. A »Budapesti Hirlap« a meg­egyezésről a következőket Írja: »Az S. H. S. állammal létesített ke­reskedelempolitikai megállapodás és ab­ban a legtöbb kedvezés elve alkalma­zásának biztosítása, exporttörekvéseink szeempontjából rendkívül nagy fontos­sággal bir. Ezzel teljesedésbe megy a magyar gazdasági körök egyik legjob­ban szorgalmazott kívánsága, elhárul minden akadály a délszláv piac felé irányuló kivitelünk elöl és biztosítva van ezen a fontos piacon versenyképes­ségünk az osztrák és a cseh árukkal szemben. A szerződés megkötése nagy örömet és megnyugvást váltott ki az érdekelt körökben. E mellett elismerés nélkül el­haladni annál kevésbé lehet, mert ma, amikor a belföldi piac felvevőképessége erősen lecsökkent és romániai kivite­lünknek útját állja az ott uralkodó pénzszűke, a délszláv vámhatár kapui­nak megnyitása uj lehetőséget nyit a magyar ipar és kereskdelent számára.« Egy magyar politikus a követke­zőképpen nyilatkozik Az Újság-ban a megállapodásról: — Az S. H. S. állammal létrejött megállapodásnak gazdasági szempont­ból igen nagy jelentősége van. Tudva­levő, hogy a háború óta a körülöttünk levő államok gyűrűszerűén zárták el tec rületüket ipari termelésünk elöl. Most ai jugoszláv állam területe, amely a há­ború előtt termelésünk számára jelen­tékeny felvevő terület volt, újra meg­nyílott a magyar ipari termelés előtt. Jugoszláviának is szüksége volt a ke­reskedelmi forgalomban a kedvezmé­nyes vámtételekre és a mi számunkra is biztosítottuk ezt a legnagyobb ked­vezményt az onnan jövő árukra. Főleg a magyar mezőgazdasági ipar szem­pontjából van nagy jelentősége a hiva­talos jelentésben közölt megállapodás­nak, amely a két állam között május óta folyó tárgyalásoknak egyik örven­detes eredménye. A magyarországi lapok általában hasonló hangon ismertetik a meg­egyezés lényegét és fontosságát. . «n »ui I ijaitrrft'r^igrsamiantaTirT,.. Budapesti napilapok hadüzenete a magyar kormánynak Tiltakozás a sajtónovella ellen Budapestről jelentik: A Buda­pesti Napilapok Szindikátusa ülést tartott, amelyen az uj büntető­novella sajtójavaslatával foglal­koztak. Az ülésről, amelyen éles hangon tiltakoztak a tervbevett sajtónovella ellen, a következő kommünikét bocsátották ki: — A Budapesti Napilapok Szín« dikátusa a kebelébe tartozó na" pilapok szerkesztőiből pártállásra való tekintet nélkül bizottságot alakított és azt felkérte, hogy —* mivel a kormány továbbra is na­pirenden tartja a büntetőnovellá* nak a sajtóra vonatkozó szaka­szait — állapítsa meg azokat a módokat és eszközöket, amelyekkel felveszi a harcot a kormány tervbe­­" veit lapbetiliő javaslata ellen. Mint­hogy az igazságügyi bizottság keddep tárgyalja a büntetőnovel­lának végzetes, 45-ik szakaszát, a lapbetiltást, a szerkesztők bi­zottsága kimondotta, hogy a lap• betiltást semmiféle formában nem tartja elfogadhatónlik és a kor­mánynak ez ellen a szándéka ellen a sajtószabadság, a magyar alkotmány integritása védelmé­ben a legélesebb harcot indít ja meg. A sajtó eddig ebben a nemzet közszabadságait és az ő létét ve­szélyeztető kérdésben passzíve viselkedett, mert nem akarta meg­zavarni a kormány szanálási ter­veinek végrehajtását. A sajtó lo­jális volt a kormány iránt, amikor egy nagy nemzeti ügy sikeréről volt szó, de viszont nem tűrheti meg azt, hogy ominózus törvény­­szakasszal létalapjaiban támadják meg a magyar sajtót és az ország jövőjét. Megteszi tehát a szüksé­ges lépéseket abban az irányban, hogy felvilágosítsa a közvéle­ményt, milyen veszedelmeket rejt a nyilvánosság számára a novella 45-ik szakasza s egyben pártkü­­iönbség nélkül felszántja a nemzet­gyűlés tagjait is, hogy a szakasz ellen minden eszközzel és minden erejükkel küzdjenek. A szerkesztők bizottságának az a szilárd meg­győződése, hogy nyugodtan hoz­záfoghat a felvilágosítás munká­iéhoz, annál inkább is, mert most már a kormánynak is be kell látnia, hogy az egységesen fel« támadt közvéleménnyel nem száll­hat szembe, hanem közmegnyug­vásra visszavonja a 45-ik szakaszt. a kereskedők utazása Budapestre, Pavlovics Pavie kommunista képviselőt . egy évi börtönre ítélték Hazaárulásra való szövetkezés bűntettében mondták ki bűnösnek A kedvezményes vámtarifa tij alapokra helyezi a jugossíáv-magyar kereskedelmi forgalmat Mindkét ország gazdasági körei örömmel fogadják a megegyezést /

Next

/
Thumbnails
Contents