Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)
1924-06-24 / 171. szám
2. oldal BACSMEOYEf NAPLÓ 1924 június 24. „Gsztráktalanodásí“ követel Masaryk a csehországi németektől A eseh köztársaság elnöke a kisebbségi kérdésről Prágából jelentik: Masaryk elnök fogadta a morvaországi németek küldöttségét. A küldöttség vezetője hangsúlyozta az államfő előtt, hogy a német nép milliói követelik az alkotmányban biztosított teljes egyenjogúságot, hogy törvényszerűen részt vehessenek a köztársaság kormányzásában. Az állam csak akkor lép a virágzás útjára, ha ezt a problémát megoldják. Masaryk elnök német nyelven a következőket válaszolta: — Azt mondja ön, hogy önök beleélték magukat az uj viszonyokba. Valóban a német nép éppúgy, mint mi. az előtt a feladat előtt áll, hogy osztráktalanitsa magát, azaz a régi rezsim szellemét feladja. Meggyőződésem, hogy a Habsburg-uralom a németeknek is ártott, sőt talán még többet ártott, mint nekünk, mert mi következetesem harcoltunk ellene. Az olyan uralom, amelyben a kisebbség nem adminisztratív utón. hanem az erőszakkal uralja a többséget, mindig elhibázott volt és lesz. Megemlítette a nemzeti kisebbségek kérdését. A kisebbségi probléma minden államban sajátságos. Ebben a kérdésben nem lehet általános megoldást, még kevésbbé sablont találni. Itt nemcsak lokális kérdésről van szó, hanem egyetlen óriási kérdésről, amelyet meg kell oldanunk és meg tudunk oldani. Tisztában vagyunk államunk helyzetével Európában. Az a tény, hogy államunkat ismét felépíthettük, döntő lépést jelent a eseh nemzet viszonyában a német néphez általánosságban. A mi államunk a a németek részére is a legjobb megoldása a nagy problémának. Az én politikám a belső és külső béke politikája. Perhorreskálok minden erőszakpolitikát és legkevésbbé ismerem el a revánzspolitikát. Igaza volt Cavournak, amikor azt mondta, hogy a bosszú politikája a legbutább. Meg vagyok győződve,' hogy tisztességes emberek minden kérdésben megegyezést tudnak találni diszkusszió utján. Remélem, hogy a német nép legális képviselői becsületesen és nyíltan az állam alapjára fognak állani. Akkor az-A gazdasági élet betegségének egyik jellemző tünete, hogy a csődök és kényszeregyezségek száma állandóan szaporodik. A szuboticai törvényszék területén 1922-ben mindössze két csődön kívüli kényszeregyezség volt. Egy szuboticai kereskedő 592.828 dinár passzívával jelentett fizetésképtelenséget s 30%os cgyzséget kötött s egy szentai cég 388.741 dináros tartozásra egyezett ki 25%-ra. Míg 1922-ben egy milliót sem tett ki a kényszer-egyezkedést kérő cégek adóssága, 1923-ban már 5,927,812 dinárt tett ki annak a hat kereskedőnek az adóssága, akik az egyezségi eljárás megindítását kérték. Jellemző az is, hogy az év első felében 216.000 és 676.000 dináros passzívával ötven százalékos kiegyezést kötöttek, a második félévben, amikor nagyobb tételekkel jelentettek fizetésképtelenséget 25— 37Ví%-os egyezséget kötöttek. Az idén még az év első fele sem ért véget, máris tizennégy a bejelentett fizetésképtelenségek száma s tizenötmillió dinárt meghalad a passzíva. Az első fizetésképtelenséget egy szuboticai cég jelentette 283.089 dinár tartozással s 25%-os egyezséget ajánlott, a következő fizetésképtelenség 5.946.891 dínáros volt, 30%-ra kötöttek egyezséget, a harmadik esetben 745.605 dinár tartozásnál 35%-ra egyeztek ki. ___ irtán, »bekövetkezhetnek a demokratikus köztársaságban azok a konzekvenciák, amelyeket ön, mint a köztársaság kormányzásában való törvényes részvételt jelölt meg. Tudom, hogy az ön népének vezérei előtt súlyos feladat áll, de éppen azért vezetők és a politikai vezetéshez mindig tudás és bátorság szükséges. A folyó évben bejelentett s még eddig el nem intézett fizetésképtelenségek passzíváinak összege 7,989.820 dinár, van közte 184.828 dináros is, de négy van a millión felüli, egy szuboticai cég 1,872.945 dinárral, egy másik 1,372.080 dinárral, a harmadik 1,258.195 dinárral s egy adai 1,032.140 dinár adósággal lett fizetésképtelen. A statisztika teljességéhez hozzátartozik, hogy a hitelezők az egyezség megkötése által vesztettek 1922- ben 606.538 dinárt, 1923- ban 2,568.698 ,. s az egyik 1,431.873 dináros tartozás ügyében egyezség még nem jött létre 1924- ben 4,877.130 dinárt s a még függőben lévő fizetésképtelenségi ügyekben elvész a követelés legalább 60%-a, kerekszámban 4,500.000 dinár. A gyakori fizetésképtelenségek tehát két és fél év alatt tizenkét és félmillió dinár veszteséget jelentenek a szuboticai törvényszék területén a hitelezőknek. . A többi vajdasági törvényszék területén körülbelül ugyanannyi fizetésképtelenség volt, mint' Szuböticán s az idén a kényszeregyezségrpl szóló törvényt Szerbiára is kiterjesztették, igy átlagos számítás szerint két és fél év alatt kétszáz millió dinár veszteséget szenvedtek azok, akik jugoszláviai kereskedőknek hiteleztek. Ennek, az egészségtelen állapotnak igen súlyos következményei vannak nemcsak a szolid kereskedelemre, hanem a fogyasztóközönségre is. A kényszeregyezségek egyre emelkedő száma aláássa a szolid vajdasági kereskedelem hitelét is a külföld előtt, aminek természetes hatása, hogy a külföldi gyárak és nagykereskedők az ide eladott árucikkeik árát a kockázatra való tekintettel magasabbra szabjak. Ez tehát újabb drágulást idéz elő. Másfelől azonban a jóhiszemű és szolid kereskedők helyzetét nagyon megnehezíti az a körülmény, hogy a fizetésképtelenségre spekulálók a beszerzési ár alá is szorítják az árakat, csakhogy pénzhez jussanak és ezzel a többi kereskedőknek olyan konkurrenciát csinálnak, a mely szilárd és megbízható cégeket is fizetésképtelenségbe ránthat. Lemondanak a községi jegyzők ha be kell hajtaniok a magas adókat A kereskedők akciójának előkészítése Novisadról jelentik: Vasárnap Novisadon járt a vajdasági községi jegyzők küldöttsége, akik fölkeresték Miroszavljevics Lázárt, a Lloyd elnökét. A jegyzők kijelentették, hogy a most kivetett kereseti adók olyan magasak, hogy ezeket a horribilis adókat az adózók existenciájának veszélyeztetése nélkül nem fizethetik meg és inkább lemons dannk állásukról, semhogy ezeket az adókat behajtsák. A junius 26 iki tüntető nagygyűlésre, amelyet Novisadon tar-i tanok meg, egyre több város jelentkezik. Biztosan lehet arra számítani, hogy a nagygyűlés impozáns lefolyású lesz. A sok kényszeregyezség tönkre teszi a tisztességes kereskedelmet Statisztika a vajdasági fizetésképtelenségekről Férfibecsület Irta; Karinthy Frigyes »Mcgboíránkoztatásnak lennie kell — de jaj unnak, aki megbotránkoztat« ( Biblia) Ezután már minden gyorsan, szinte percek alatt zajlott le, mint egy jól sikerült kísérlet, amit gondosan és szabatosan készítettek elő a laboratóriumban: a hideg tudós forró becsvágyával, hogy megismerje a Törvényt. Pál megnézte az óráját, meggyujtotta a kislámpát. eloltotta a nagyot, a virágot az asztal közepére tette. Aztán odament a telefonhoz. —... ötvenhat... igen... Géza? ... te vagy az?... itt Pál... kérlek. azonnal gyere a lakásomra. Ne kérdezz semmit, azonnál gyere a lakásomra. Öt perc alatt itt kell lentied. Leült, mosolyogni próbált és kicsit csodálkozott, hogy nem tud. Géza öt perc alatt ott volt, —< Szervusz. — Szervusz. Köhögött, aztán melegen és nyugodtan a szemébe nézett a másik férfinak. — a hangja derűjében részvét is volt azért, annyi, amenynyi kellett hozzá, hogy barátja vállára tehesse a kezét. — Hát kérlek. Férfibecsületről, férfiszolidaritásról beszéltem neked, a barátságról, ami erőt ád a kisértésben, erősebb a hiúságnál. Kételkedtél. Most talán nem fogsz kételkedni. Ide figyelj, szedd össze magad. A feleséged pár perc múlva itt lesz a lakásomon. Várt. hogy, a másik magához térhessen. Még széket is tolt alája. Csak aztán folytatta. — Évek óta mondom neked, hogy ez az asszony nem való hozzád. Azt is tudtam, hogy ezt előbb-utóbb kénytelen leszel belátni — meg akartalak kímélni tőle. hogy viharos és botrányos katasztrófa kényszentsen erre a belátásra, ami kifelé is árt neked — elszántam hát magam. hogy a műtétet, amit nem lehet elkerülni, magam hajtom végre, tisztán és gyorsan, mint az orvosok, fertőtlenítve, tiszta kötszerekkel. Mindent igy készitetttem elő. ahogy látni fogod. A feleségednek nagyon keveset kellett udvarolni, ahogy azt mindjárt gondoltam. Egy hete vettem munkába és mára már ideigérkezett. Nos. mi az. — miért nem szólsz? Rosszul vagy? Rekedt, tompa hang. — Nem. Köszönöm. Csak izé . . . mit kell nekem most . . . — Bemész ide a másik szobába és vársz, fis ha jónak látod, kijössz, amikor én jelt adok. Bennem megbízhatsz: ilyen nyugodt és hü leszek hozzád, mint ebben a pillanatban. Gyere — majd bevezetlek.. így. Ide ülj. az ajtó közelébe. Óvatosan becsukta az ajtói. Mire a szoba közepére ért. csöngettek. Éppen idejében. — Pali ... — Isten hozta. Olga. Várjon — lesegitem a kabátját. — Pontos voltam? — Igen. Én is. — Maga is? Hogy érti ezt? — Semmi — majd kiderül.-Ide.. ez a szobám. Üljön le. — A díványra — szabad? — Szabad. — Milyen kedves a szobája .. — Igen. — Szeret? — Igen! — Jó ... de miért kiabál úgy? Ezt csak ilyen hangosan lehet mondani? . . . egészen közel ... a fülemhez . . . nem is a fülemhez ... a szájamhoz ... —,Igén!!! ... — Mi az?! Mért ordit egyre hangosabban? Ejnye, de furcsa .•. Mi ez . , . ki van itt? . .. Kinek ordit maga ... Mire kirántotta, a féri már ott állt az ajtóban. A kő, mielőtt lezuhant, néhány pillanatig ott lebegett a. fejük fölött, a kísérleti mü-tákolmány szélén, a holtponton. Jó félpercig tartott, míg lefordult. — Géza ... de hát akkor . . . hahaha! Szóval — maguk összebeszéltek! Jó vicc! . ., Csönd., — No-no. Azért ne csináljon ilyen rettenetes képet . . . nem szégyellitek magatokat . . . ilyen ostoba viccet .. . velem! ... Na! ... hát nem nevetsz? — Takarodjék! Nem akarom látni többé! Sikoly, lárma, dühroham. könynyek. átkozódás. fenyegetőzés. Aztán. miután az asszony elrohant, megint csönd lett. Pál támogatta. a barátját lefélé a lépcsőn, mert nehezen járt. A kapuban oda támasztotta a falhoz, mint valami tárgyat: ő maga kocsiért futott. Ruganyosán tért vissza, élénken, tele buzgalommal. És folyton beszélt. — Jól van már no. semmi baj. Most szépen h'azaviszlek. lefekszel. Aztán majd én mindent elintézek. El fog múlni az egész rossz álom. Még ma beadod a válópört — könynyü a dolgod — hűtlen elhagyás . . . No mi az. hát beszélj * , . Ülj ide a kocsiba . . . De furcsa vagy! Elhiszem. hogy fáj. de hozzám azért beszélhetsz. No! a barátodhoz! . . . aki ezt tette érted! . . . hogy meggyógyítson! . . . hogy visszaadjon önmagadnak! . . . Hát mi az? . . . miért akarsz kiszállni? . . . hová mész? . . . Nem akarsz hazamenni? . . . •—- De igen. Hazamegyek. — Hát miért szállsz akkor ki? — Mert gyalog akarok menni. — Menjünk gyalog? — Gyalog megyek. — Mész? Hát nem velem? —- Gyalog megyek. .—• Nem akarsz velem menni? — Nem. Szünet. Pál lassan elvörösödik. — Azt hiszed — komédiáztam? Csaltam? — Nem. —Nem hiszed el, hogy igy rendeztem az egészet, miattad, érted? — De igen. — Kételkedsz a jóhiszeműségemben? ' — Nem. — Rosszat tettein veled? — Nem. — Nem jó. hogy kinyílt a szemed, hogy szabad vagy. hogy az önmagadé vagy. hogy megismerted az igazi hűséget, hogy volt egy igaz . barátod? — De jó. — Nem érzed magad jobbnak, büszkébbnek, erősebbnek — megváltottnak? — De igen. •— Hát akkor mit akarsz tőlem? Nem érzel hálát? — De igen. — Hát mit tegyek? — Takarodj innen — nem akarlak látni többé.
