Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)
1924-06-24 / 171. szám
1924 junius BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Őt politikai internált van csak Zalaegerszegen Nem szüntetik meg az internáló-tábort Budapestről jelentik: Az igazságügyminiszter legutóbbi nyilatkozatával kapcsolatban egyes lapok hírül adták, hogy a kormány az internálás intézményét már a közeljövőben mezsziintcti. Hivatalos helyről szerzett értesülés szerint szó sincs az internaló-tábor {eloszlatáséról. noha az internáltak száma az utóbbi időben lényegesen megcsappant és semminő szempont sem teszi indokolttá a gyűlöletes liirü és költséges telep további fentartását. Az internálás kérdéséről Pikier Emil szociáldemokrata képviselő nyilatkozatot tett közzé a lapokban, amelyben elmondja, hogy tudomása szerint a kormány már nem internáltat senkit, a közigazgatási hatóságok azonban még mindig rettegésben tartják a lakosságot, különösen vidéken, ahol állandóan internálással ijesztgetik a nekik politikai okokból nem tetsző egyéneket. Az utóbbi időben senkit sem utaltak Zalaegerszegre, ahol egyébként már csak öt politikai internált van. Véres dráma egy bánáti községben Egy csendőr lelőtte parancsnoka támadóját Kovacsicáról jelentik: Sakula községben Bakalovics Jóca több barátja segítségével megtámadott egy szolgálatban lévő csendőrt és többször arculütötte. A csendőr az őrparancsnokságra ment. majd másodmagával letartóztatta Bakalovics Jócát és az őrszobába vitte. Erre a letartóztatottnak az öccse Szteván. aki községi írnok, az őrszobába rohant és ott követelte bátyja szabadonbocsátását. Bakalovics Jóca ezen felbátorodva, nekiugrott az őrparancsnoknak és fojtogatni kezdte. Az őrparancsnok beleszart szuronyával Bakalovics Jóca lábába. A két Bakalovics rátámadt az örparancsnokra és ki akarták csavarni a kezéből a fegyvert, de a másikcsendőr ekkor elsütötte fegyverét és Bakalovics Jócát. halálosan megsebesítette. öccsét. Sztevánt a csendőrség letartóztatta. A kovacsicai főszolgabíró és csendőrparancsnokság megindították a vizsgálatot. szerződések jogot adnának Németországnak, hogy ötven év múlva magához váltsa a nemzetközi részvénytársaság idegen kézben levő részvényeit. Ezáltal ötven év múltán Németország indirekt formában ismét régi gyarmatainak birtokába jutna. Az Északamerikai Egyesült Államok vezető pénzügyi köreit Noviszadról jelentik: A noviszadi Srbska Matica héttő délelőttre konferenciára hívta meg a jugoszláviai kulturegyesületeket, abból a célból, hogy a jugoszláviai kulturegyesületek országos szövetségének megalakításáról tanácskozzanak. A konferencián. amelyet hétfőn délelőtt tiz órakor nyitottak meg a Matica helyiségében, nagy számmal vettek részt a különböző kulturegyesületek kiküldöttei. kivéve a szlovéniai egyesületeket, amelyek nem képviseltették magukat. Képviseltette magát a beogradi Tudományos Akadémia. a szarajevói Prosveta. a zagrebi Janusics-egyesület is. Az ülésen dr. Verhovác Radivoj, a Matica elnöke elnökölt, aki megnyitó beszédében széles társadalmi alapon megszervezett kulturális akció szükségességét hangoztatta, mely tekintet nélkül a nemzetiségekre. az ország valamennyi kulturegyesületét hivatva lesz magába foglalni. Utána dr. Csorovics Radiinir beogradi egyetemi tanár hasonlóképpen a kulturegyesületek szövetségének megalakulása érdekében mondott beszédet. Végül, több jelentéktelen felszólalás után dr. Male tin Márkó. a Matica titkára beszélt. Javasolta, hogy szeptemberre kongresszust hívjanak össze Noviszadra. amelyen részletesen kidolgoznák a kulturakció tervezetét és a szövetség felállításának módozatait. Maletin javaslatát elfogadták és egy hattagú bizottságot választottak. amely a szeptemberi kongresszust előkészíti. A konferencia után bankettet ren-Schacht dr. már megbízottak utján tájékoztatta tervéről, amely ott kedvező fogadtatásban részesült. Mostanában Macdonald-\ó\ és Herriot-tói függ a kérdés megoldása. A német kormány julius elején részletesen meg akarja ismertetni az európai közvéleménynyel Schacht dr. nagyfontosságu tervét. deztek a vidéki kiküldöttek tiszteletére. A Bácsmegyei Napló noviszadi munkatársa * beszélgetést folytatott a jugoszláv kulturális élet egyik vezető személyiségével, aki a nemzetiségi kisebbségeknek a meginduló kulturális akcióba való bevonásáról a következőket mondotta: — Az akcióbizottság a nemszláv kulturális egyesületeket nem fogja direkt meghívni az akcióban való részvételre, de szívesen látjuk, ha önként csatlakoznak és segítő társaink lesznek célunk elérésében. Mi csupán azért tartóz kódunk a nem szláv egyesületek meghívásától, mert az utóbbi időben tapasztalhattuk, hogy a nemzeti kisebbségek nem reagálnak a humánus vagy kulturakcióra történő meghívásokra. így legutóbb az árvízkárosultak felsegélyezése érdekében megindult mozgalom bizottsági ülésén sem jelent meg egyetlen egy nemzeti kisebbséghez tartozó meghívott sem, holott ötvenen kaptak meghívást. Csupán a visszautasítás elkerülése végett nem hívjuk meg a nem szláv egyesületeket. A nem szlávoknak ezt a tartózkodó magatartását főleg annak tulajdoníthatjuk, hogy a nacionalista egyesületek mozgalmai s a nacionalisták ténykedései miatt nem tartják tanácsosnak ezekben az akciókban való részvételt. Merriot megegyezett Macdonalddal Elfogadták a Da wes-j avaslatoi — Franciaország kiüríti a Ruhr-vidéket — Felveszik Németországot a népszövetségbe A jugoszláviai kulturegyesületek szövetsége Miért maradnak távol a magyarok a szlávság jótékonysági és kulturakcióitél? Szívesen fogadják a nemzetiségi kulturegyesületek csatlakozását Németország vissza akarja szerezni gyarmatait A jóvátételi kérdés tárgyalásakor felveti a gyarmatok kérdését is Berlinből jelentik: Beavatott helyen úgy tudják, hogy Németország a reparáció problémájának rendezésével kapcsolatban fel fogja vetni a volt német gyarmatok kérdését is. A német birodalom gyarmatait, miként ismeretes, az összeomlás után az ántánt-hatalmak felosztották egymás között. A német kormány megbízásából Schacht dr., a birodalmi bank elnöke most tervezetet dolgozott ki arra vonatkozólag, hogy Németország beleszólási jogot kapjon volt gyarmatainak vezetésében. Schacht dr. terve szerint nemzetközi részvénytársaságot kellene alapítani Németország vezetése és az ántuni töke'részesedése mellett. Ez a szigorúan nemzetközi és semleges részvénytársaság használná ki ötven éven keresztül a volt német gyarmatokat. Az alapítási Londonból jelentik: Herriot és Macdonald kétnapos tanácskozása minden tekintetben eredményes volt. A tanácskozásokról az angol külügyminisztérium este a következő hivatalos jelentést adta ki: — A francia és az angol miniszterelnök szombaton- és vasárnap tanácskozott egymással Chequersben. Barátságos, nem hivatalos megbeszélés volt különféle kérdésekről, amelyek a Dawes-javaslatból erednek és azokról az intézkedésekről, amelyek alkalmasaknak látszanak a Dawes-tervezet alkalmazására. Természetes, hogy végleges döntések nem történtek, hiszen megelőzőleg az olasz és belga kormánnyal is tárgyalni kell e részben, de a tanácskozás megállapította, hogy az angol és a francia álláspont egyező és a két miniszterelnök el van tökélve, hogy azokat a nehézségeket, amelyek országaikat és az egész világot sújtják, további együttes fáradozással fogják megoldani. Elhatározták, hogy a többi szövetséges hozzájárulását föltételezve, Londonba összehívják a szövetségközi miniszterelnökök konferenciáját. amely legkésőbb julius közepén fog összeülni. Ennek lesz» feladata, hogy véglegesen döntsön a Dawes-tervezet keresztülvitelének módjai felől. A két minisztrelnök abban is megegyezett, hogy a Népszövetség legközelebbi plenáris gyűlésére együtt utaznak Geníbe rövid időre. Németországot felveszik a Népszövetségbe Ez a hivatalos kormánynyilatkozat sokkal kevesebbet mond, mint amennyi Chequers-ben tényleg történt. A két miniszterelnöknek tekintettel kellett lennie a többi szövetséges kormányra, Olaszországra és Belgiumra, de még akkor is, ha szigorúan a hivatalos kommüniké szövegét nézzük, nem nehéz kiolvasni belőle, hogy teljesen jogosult az az optimizmus, amely vasárnap este angol hivatalos körökben általánosan uralkodott. A chequersi találkozás előzményeiből és megbízható információkból kiindulva teljes biztonsággal meg lehet állapítani, hogy 1. Anglia ós Franciaország véglegesen megegyezett, hogy a Dawesjavaslatot. minden módosítás és fentartás nélkül kell elfogadni. 2. Nyilvánvaló, hogy Herriot nem szabott elfogadhatatlan feltételeket a Ruhrvidék kiürítésének kérdésében. 3. Az a bejelentés, hogy Herriot és Macdonald jelen lesznek a Népszövetség legközelebbi ülésének megnyitásán, csakis arra magyarázható, hogy a két miniszterelnök megegyezett egymással abban, hogy fontos föladatokat fognak átruházni a Népszövetségre, mindenekelőtt a leszerelést és Franciaország területi biztosításának kérdését. Ha pedig így állanak a dolgok, aKkor teljességgel kétségtelen, hogy Herriot számolt az angol állásponttal, amely mindig azt tartotta szem előtt, hogy Németországnak egyidejűleg be kell lépnie, mint egyenrangú félnek a Népszövetségbe, mert csak a teljessé váló Népszövetségre lehet nemzetközi politikai föladatokat bízni. Herriot és Macdonald a német fajvédők ellen A Daily Herald részletesen ismerteti Macdonald és Herriot tárgyalásainak anyagát. A lap megállapítja, hogy a két állam miniszterelnökeinek találkozása alkalmával az eddig titkolt gyűlölködés helyébe a legteljesebb harmónia lépett. A tárgyalások megkezdésekor Macdonald biztosította a francia miniszterelnököt Anglia legmesszebbmenő támogatásáról arra az esetre, ha Németország megtagadná a kirótt és esedékes jóvátételi összegek megfizetését, vagy ha Németországban a túlzó nacionalista katonaipárt kerülne uralomra. Az angol miniszterelnök kijelentései arra indították Herriot-t, hogy elálljon a katonai szankciók követelésétől, azonkívül elejtette Poincarénak azt a régebbi követelését is, amely az angol-francia barátságot katonai konvenció kötésére kívánta alapítani. Herriot kijelentette, hogy Franciaország a Dawes-javaslat elfogadása után ki fogja üríteni a Ruhrvidéket, csupán egyes stratégiai pontokat tartanak csak majd megszállva. Hangsúlyozta Herriot azt is, hogy a francia kormány fel kívánja szólítani Németországot arra, hogy lépjen be a Népszövetségbe. Japánban megtámadják as amerikai állampolgárokat Kiélésedéit a viszony az Unió és Japán között Londonból jelentik : Tokiói jelentések szerint az Amerikai Egyesült Államok és Japán között a viszony teljesen kiélesedett. A tokiói kormány a legutóbbi napokban ismételten tiltakozott a bevándorlási törvény ellen, azonban Harding külügyi államtitkár visszautasító jegyzéke a békés megegyezésnek minden reményét eloszlatta. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy Amerikából Tokióba érkezett jelentések szerint több amerikai városban néhány japánt meggyilkoltak. Japán lakossága rendkívül izgatott és a kormánynak csak nehezen lehet meggátolni azt, hogy az amerikai polgárokat megtámadják. Ellentétek merültek fel az Unióval szemben a kínai konzuláris bíráskodás miatt is, mert a tokiói kormány ez ellen kifogást jelentett be Washingtonban és a maga számára vindikálja Kínában a bíráskodás jogát. Harvin japán városban a lakosság megtámadta az amerikai lakosságot. A vérontást csak az ott tartózkodó angol cirkáló parancsnokának közbelépése akadályozta meg, aki közölte a harvini hatóságokkal, hogy bombáztatni fogja a várost, ha nem biztosítják uz amerikaiak szabad elvonulását. A harvini idegenek ezután a hatóságok támogatásával az angol hadihajóra menekültek Japán minden' részéből tömegesen távoznak el az amerikai polgárok.
