Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)

1924-06-22 / 169. szám

12. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 funius 22. 1880-ban Erdélyi Marietta, a jeles primadonna az igazgató. — 1884-ben a legjobb nevű direktorok egyi­ke nyeri el a színházat: Mosonyi Károly, őt követi 1885-ben Tóth Béla. Ugyanez év május havában Ditrói Mór megalakítja a »Thália Szövetkezethet. Ez újabb kortól kezdve a suboticai színház a legelső színházak nívóját jelenti, mindig elsőrangú társulatok kapnak enge­délyt (Pesti Ihász Lajos. — Nádas­­sy József stb.) 1904 december 17-én eléri fennállása 50 éves jubileumát, amidőn Molnár Gyula pályanyertes munkája kerül színre »Névtelen hő­sök« címmel. 1915 március 11-én leégett a su­boticai színház.) A kár egynegyed­millió korona volt. 1915 november 18-án megnyílt az uj szinházi terem a »Tiszavirág« cimü operettel. Az Országos Szinészegyesület megbízá­sából ez alkalommal az ünnepi be­szédet Topolcsai Dezső mondotta el. . Erődy Jenő. Vajdasági parasztlegény karrierje Amerikában Pupin Mihály newyorki egyetemi tanárnak a népszövetség döntőt Írójának emlékiratai Nemrégiben jelentek meg New­­yorkban Pupin Mihály philadelphiai egyetemi tanárnak. Wilson egykori dél-európai szakértőjének emlékira­tai. amelyek érdekesen számolnak egy vajdasági parasztlegénynek kü­lönös pályafutásáról. A háború befejezése után. amikor a győztes államok diplomatái, had­vezérei Versaillesben összegyűltek, hogy a legyőzött államok sorsáról s többek közt az osztrák-magyar mo­narchia fölosztásáról tanácskozza­nak, a Vajdaság hovatartozandóságá­­ról is vita támadt. Wilsonnak eszébe jutott, hogy van egy egyetemi tanár ismerőse,, aki mint kivándorló ke-' rült Amerikába s aki a Vajdaságban született, tehát annak a véleményét kell kikérni. így lett volna döntő­bíró a Vajdaság sorsa felett Pupin Mihály, aki 1874-ben a Westfalia nevű hajón Hamburgon át Newyork-1 ba hajózott, mint piros fezes tizen­öt esztendős szerb fiú. Öt cent volt a zsebében, amikor Newyorkba ért. A newyorki kikötés meg a béketár­gyalások között 45 esztendő telt el s ez alatt a szerb fiú szédületes kar­­riért futott meg. Az ugyan számta­lan esetben előfordult, hogy a ki­vándorló. aki egy fillér nélkül kötött ki Amerikában, néhány év leforgása alatt milliók ura lett. Az azonban ta­lán egyedülálló a kivándorlás tör­ténetében. hogy egy 5 centtel part­­raszállt bánsági parasztimból világ­hírű egyetemi tanár legyen. Pupin Mihály jókor elkerült a szü­lői háztól. Édesanyja egyszerű pa­rasztasszony volt ugyan, de nem’ akarta, hogy fia úgy. mint apja vagy | nagyapja, a földet túrja. Pancsevóral küldte iskolába. Onnan Prágába ke­rült Itt aztán megszerezte azt a 28 forintot, amely szükséges volt ah­hoz. hogy Hamburgtól Newyorkig az utat megtehesse, mert hajtotta valami Amerika felé. Végigjárta a kivándorlók szokásos, keserves kál­váriáját. Volt tányérmosogató, cipő­tisztító. uccai árus. mig végül egy farmra került, ahol azután karrierje fölfelé lendült. Itt svájci németekkel került össze, akik a déli fiú különös tudományszomját hamar fölfedez­ték. Egy nő sietett a segítségére. A farm tulajdonosának gyönyörű leá­nya bevezette az angol nyelv rejtel­meibe. igy aztán megkezdhette a ta­nulást. Mihály elhagyta a farmot, meg a tündért, amint emlékirataiban a farmer leányát nevezi s vissza­ment Newyorkba. ahol kétszersült­­gyárban dolgozott, este pedig tudo­mányos előadásokra járt. A gyárban ismerkedett meg egy| Németországból származó katholi- ‘ kus papnövendékkel, akit szerelmi bánat űzött el hazájából. Ettől sok mindent megtanult. latint, görögöt, irodalmat, történelmet, úgy. hogy tizennyolc esztendős korában már a nev/yorki egyetemre járt, mint ösz­töndíjas hallgató. Hamarosan any­­nyira vitte, hogy visszautazhatott hazájába, meglátogathatta édesany­ját De nem maradt otthon, hanem végigjárta a németországi egyete­meket s végül a cambridgei egye­tem hallgatója lett. Azután újra Amerikába került, ahol a technikai eszközök, de különösen a telefon és a táviró terén tett felfedezéseivel hamarosan hírnévre tett szert. Pu­pin coii az egyik telefontalálmányá­nak a neve s »pupinizált« kábelek is beszélnek a vajdasági szerb fiú di­csőségéről. akinek ma már kated­rája van a newyorki egyetemen. Az amerikai vaskirály pályafutása Hogyan lett a szegény skót takács fiából Amerika egyik leggazdagabb embere Newyork. junius. Európa fantáziáját ma mindennél jobban foglalkoztatják a gigantikus arányú amerikai vagyonok. Hogy keletkeztek ezek a vagyonok és mi­nő a világ nábobjainak pályafutása? — ez a kérdés az általános európai elszegényedés közepette mindenki­nek a fantáziáját működésbe hozza. A legtipikusabb amerikai karrierek egyike éppen Andrew Carnegie, a világ egyik leggazdagabb emberéé, kit életében Amerika csak ezen a néven ismert: a vaskirály és em­berbarát. Andrew Carnergiere való­ban elmondható, hogy ő az igazi self made man. A vaskirály 1835- ben született a skóciai Dümseline­­ben. Atyja, aki takácsmester volt, két kis fiával 1848-ban Amerikába hajózott, hol nehéz munkával ten­gette életét. Andrew már tizennégy éves kofában kénytelen volt kereset után nézni és igy először mint egy orsógyár kifutó inasa heti három dollár keresethez jutott. Majd ezt az állást otthagyva sürgönyküldönc lett a fiatal Carnegie és ilyen minő­ségben került 1854-ben egy Scott newü gazdag ember szolgálatába, ki annak idején a1 Pennsylvania­­vasut nyugati szakaszának főfel­ügyelője volt, Scott gyorsan felfe­dezte a fiatal Carnegie nem min­dennapi képességét és lassan-lassan beavatta legbizalmasabb üzleti vál­lalkozásaiba. Mindezideig titok, honnan -vette a fiatal Carnegie ki­mondhatatlan vagyonának megala­pozásához a szükséges első ezer dollárt, elég az hozzá, hogy Scott folyton lehetőséget nyújtott a fiú­nak. hogy újabb és újabb spekulá­ciókkal kisebb-nagyobb anyagi hasznokhoz jusson. 1861-től 1864-ig Amerikában a polgárháború dühöngött és ekkor Scott óriási anyagi előnyökhöz ju­tott az által, hogy mint Pennsylva­­nia-vasut alelnöke az államot óriási fuvardíjakkal terhelte meg. A hu­szonhat éves Carnegie ekkor már legbizalmasabb embere volt Scott­­nak, úgy hogy a fiatalember ezáltal is nagy anyagi részesedéshez ju­tott. A háború után ennek a csapat­­szállitási visszaélésnek nyomára jöttek, vizsgálat is indult meg, de azi. hogy Carnegie az állam ilye­tén megkárosításában milyen szere­pet játszott, soha nem sikerült tisz­tázni. Carnegie hivatalos életrajzai nem emlékeznek meg arról, hogy ő volt tulajdonképeni első feltalálója a há­lókocsi-rendszer jelentőségének is, s Scoít segítségével az akkoriban megalakult Woodruff hálókocsi tár­sasággal jelentős üzleteket bonyolí­tott le. Mikor már mindenféle anya­gi részesedés és hasznok folytak a fiatal Carnegie zsebébe, ezt a pén­zét olajtelepekbe fektette. így nem-5 sokára megszámlálhatlan vállalko­zás részese volt Carnegie, ki Scott halála után a Pennsylvania-vasut kerületi igazgatójává lett. Nyugta­lan szellemét azonban nem elégítet­ték ki ezek a vállalkozások és okos­ságával. szívósságával és ravaszsá­gával sikerült közel férkőznie a nagyiparnak ahoz az ágához, mely­nek később egyeduralkodójává vált: vas- és acéliparhoz. Ügyesen hasz­nálta fel,a pittsburgi vasmüvek tu­lajdonosai között felmerült egyenet­lenségeket. hogy békebirául tolja fel magát és mint ilyen az egyik tulaj­donost kiszorítsa helyéből, melyet azután neki sikerült elfoglalnia. Ugyanezzel a volt tulajdonossal társulva közösen megalapította a pittsburgi Cyklop-vasmüveket. Most már szédületes iramban jutott előre pályáján. Nemsokára hidépitőmü­­veket alapított, majd vasmüvei egyik társtulajdonosának, Millernek, elkedvtelenedését felhasználta arra, sikerült a vasmüvek egész tulajdon­jogát magához váltania. Nemsoká­ra otthagyta a Pennsylvania-vas­­utaknál viselt, állását, hogy csakis a nehéziparnak szentelje magát. Jel­lemző Carnegie lángelméjü üzleti szellemére, hogy bármilyen sokfelé volt érdekelve, ezek az érdekeltsé­gek nem múlták felül anyagi erejét, úgy hogy mikor 1873-ban a hires ipari válság beütött, Carnegie ele­gendő pénzzel rendelkezett, hogy egész sereg gyárat, üzemet és mü­vet magához váltson. 1881-ben bir­tokába jutott a részvények többsé­gének és ugyanebben az évben öt­millió dollár alaptőkével megalapí­totta a Brothers Carnegie & Comp, társaságot. Később a leggyorsabb és legszédületesebb arányokban ter­jeszkedve, a német származású Schwabbal együtt különböző acél­ipari érdekeltségeket is vállalt, majd 1900-ban a Carnegie-társaság 300 millió dollárra emelte alaptőkéjét és a trösztök ellen megindított harc eredményképpen a Carnegie-társa­ság később beolvadt a J. P. Morgan által alapított acéltrösztbe. Ekkor ötszázmillió dollár végkielégítéssel Carnegie kilépett az üzletből, a skó­ciai Skibo nevű kastélyba vonult vissza. Itt kezdődik hatalmas emberba­ráti ténykedése, melynek folyamán többek közt a hágai békepalotát épí­tette fel, óriási könyvtárakat ala­pított Skóciában. Angliában. Ame­rikában és gyarmatokon és ilyen könyvtárakra körülbelül ötvenmil­lió dollár alapítványt tett. Nagyje­lentőségű emberbarát! alkotásai kö­zé tartoznak a pittsburgi és wa­shingtoni Carnegie-intézetek. me­lyek megalapításával a vaskiráiy nagy szolgálatot tett a tudomány­nak. Carnegie 84 éves korában halt Akar-e »ini 1 piinisii m Használja az egyedül biztos és célravezető szert, a Z E T A - £ :oszf orpasztát, hatása legrövidebb időn belül a legbiztosabb mértékben érvényesül. Küldjön be 20 dinárt a gyárnak: Zeta D. D. Sombor és kap egy próbatégelyt költségmentesen. Biztos hatásért kezeskedünk! 3317 4 ^ szérumtermelő intézet Subotica Telefon 90. Szállít mindennemű szérumot 2393 és oltóanyagot. Dijt&lan kórmegállapltás és felvilágosítás. Fonott FARED0NY0KET és essziingiREDÖN Y ŐKET promt és szolid kivitelben zzállii BENCZE ANTAL ÉS FIA rodőayjryára VEL.-BEČKEREK (Bánát) Ügynökök kifestetnek Mielőtt vásárol jégszekrényt, vendég­lői, szállodai berendezést, sörkimérő­­apparátust, kérjen árjegyzéket Goldnor testvérek jégszekrénygyárától Subotica, Telefon 131. ,i meg. ^jG0SLAV//4 ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG BACSMEGYEI FŐTELEPEI; NOVISAD Petra Zrinjskog' 36 Telefon 55 SUBOTICA SOMBOR Kr. Aleksandra 7. TrgV.Stepanoviéa Telefon 303 Telefon 216 2367 Pyram Pyram Pyram A legfinomabb terpentines CIPŐKRÉM! 3 Moravetz zenemükereskedés Timisoara (Temesvár, Románia) 5 Világvárosi nivoju szaküzleí. Bármilyen zene­műre van szüksége, kérje egy lapon, gyorsan pontosan és a legolcsóbban kapja tőlünk. Jegyzékek ingyen. 989 Nátha? Fejfájás? Fogfájás? Szagga­tás? Izom- vagy ideggyöngeség? Jó­érzést csak a valódi Fel!er-fé!e Eisa­­? uid szerez ! A legjobb fájdalomcsil­lapító és frissítő háziszer és 25 éve kedveit kozmetikai szer a bőr-, haj- és szájápolásra. Sokkal erősebb, ki­­adósabb és jobb, mint a sósborszesz, Csomagolással és portóval együtt 3 duplaüveg vagy egy különleges üveg 24 dinár, 36 duplaüveg vagy 12 kü­lönleges üveg 214 dinár és 10% felár Szétküldi Feller V. Jenő gyóg szerész Stnbica donja központ 185. (Horvát­ország). 9129

Next

/
Thumbnails
Contents