Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)

1924-06-22 / 169. szám

1924 június 22,

BÄCSMEGYEI NAPLÓ

II. oldal

Tere-fere

Hölgyeim uj foglalkozás! Uj foglalkozást találtak ki a nőknek, amit itt Bietünk közölni olvasóinkkal. A kitaláló, Vagy feltaláló egy gioevrai egyetemi tápár.

Az uj foglalkozás neve: tájékoztatőnö. Miben áll ennek a foglalkozásnak a mivolta?

Nem szabad tréfázni, vagy rosszra gondolni; a tájékoztatónő nem idegenvezető az életen, vagy a múzeumokon keresztül, sem pedig őrangyal, ki a megtévelyedetteket helyes, ösvényre vezénylni. Rengeteg éleslátással kell rendelkeznie, s hivatása az, hogy pályát válasszon azok Számára, akiknek még nincs pályájuk.

Az emberek sokat törik a fejüket, hogy mik legyenek: legtöbbjük első ifjúságukban választják pályájukat, mely egész életüket eldönti, de többnyire jelentéktelen, majdnem véletlen körülmények folytán.

Az amerikai tanár azon a véleményen van, hogy a nő igen alkalmas kipuhatolni a serdülő ifjúság szellemi képességét és hajlamát, tájékoztatni őt, hogy’ milyen pályára lépjen. Ennélfogva intézetet alapított, melyben kizárólag ilyen tájékoztatónőket képez, kik majd megmondják a többieknek, hogy milyen pályát válasz- Szanak.

Ezután csak a férfiaknak kell pályát választaniok. A nőknek nem kell. ők a pályaválasztó pályára lépnek.

Az égi reklám titka. Tudjuk, hogy ma már az égboltot is reklám-célokra használják. Repülőgépek füstfelhőkkel írják fel a kék azúrra az egyes nagy cégek diadalát.

Londonban a mostani kiállításon színién aviatikusok teljesítik a reklám-szolgálatot, amerikaiak, angolok, svájciak és franciák, vagy húsz.

Ezeket a pilótákat külön kiképzik erre. Eleinte papírlapra kell leirniok a betűket, visszakézből, hunyt szemmel. Majd kerékpárra szadinak, melynek hátsó kerekéhez egy kis víztartály van erősítve és a kocsiutra kell betűket rajzolniok vízzel.. Csak aztán engedik fel őket repülőgépen a levegőbe, háromezer, négyezer méter magasságba és itt egy alkalmas kéjszülőkkel megvizsgálja!;, hogy kedvezöek-e á kísérletre a légköri viszonyok. Aztán kinyitják a füsttartály szelepét, mellyel betűket füstölnek a levegőre, ami nem könnyű dolog. Sokat kell bajlódniok, mig sikerül, s a’közönség előtt is mutogathatják magukat.

Amig ir, a pilóta, minden figyelme igénybe van véve: vezetnie kell a gépet, a hetük nyomán, ügyelnie kell hat műszerre s ezenkívül ellenőrizni, hogy a betűk szabályosak-e.

Mégis csak jobb írni az Íróasztalnál.

Mikor Vilmos császárt megverték'

Most láttak napvilágot Ward urhölgy emlékiratai, ki 92 éves, egy hírneves angol rajzoló édesanyja s hosszú életéből epizódokat mesél el, többek közt Viktória királynőről is.

Viktória királynénak tudvalévőén unokája volt Vilmos császár. A császár taint kisgyermekkorában elment Vindsorba a nagyanyjához. Állítólag már ekkor mutatkozott önfejűsége, akaratossága.

A királynö-nagyanyó egyizben. észrevette, hogy nem üdvözölte azt a hires zeneszerzőt, ki belépett a terembe. Ráparancsoll,, hogy köszönjön neki, illedelmesen. De a tulhabzó gyermek füle mellett engedte el a nagyanyai szózatot.

Erre a királynő vállonragadta őt), de a kis fiú még mindig nem puhult. Pár percnyi vita után Viktória királynő egy szomszédos szobába vezette őt, ott alaposan elpáholta, visszavezette a zeneszerzőhöz, ki előtt most már udvariasan meghajolt. Ettől a naptól kezdve Vilmosba rendkívül tisztelte a nagyanyját.

Különben Viktória királynő nem értette a tréfát. Tulajdon gyermekét is igy nevelte. Sőt — amint olvassuk — a lábával is megfenyítette őket.

— Egy napon — Írja Ward asszony .*— a gyermekek nagyon zajongtak és a saját szememmel láttam, amint nekik támadt a lábával. A kicsinyek egy szempillantás alatt a sarokba menekültek és rend .lett, A királynő nevetve mondta nekem:.

Remélem,

keit , , .

ön is igy neveli a gyermeiBorbély a képviselőházban. Az

uj francia választásokon 145 ügyvéd, 32 orvos jött be a képviselőházba, azonkívül egy borbély is. A hires Figaro szocialista képviselő és Brigaultnak nevezik.

Ez a borbély a választások előtt minden reggel borotválta a helyi kommunisták legdühösebb szószólóját. Ez azonban cserbe hagyta őt: más borbélyhoz ment és fellépett ellene — kommunista programmal.

A borbély bosszúja meglepő volt. Az Indre-et-Loire helyiségében a falakra plakátokat ragasztott s volt vendégét igy jellemezte :

— Elvtársak, nézzetek erre az alakra! Nézzétek meg borotvált és púderes arcát! Ez munkás? Nem, ez egy semmitevő here, ez egy piperköc! Ilurrogjátok le, ha beszél.

A falragasznak meg is felt a foganatja, amennyiben a kommunistajelölt megbukott, Győzelme után pedig a szocialista borbély az alábbi hirdetést tette a helyi újságokba:

— Segédet keresek az üzletembe, miután képviselőnek választottak meg s magam nemsokára át akarom adni az üzletemet.

A képviselő borbély méltatlannak találja becsületes mesterségét a honatyasághoz. Ciocinnatus valaha az ekét nem hitte összeférhetetlennek a magas politikával.

Sarah Bernhard városa. Mussolininek már van városa. Most arról kapunk hirt, hogy Sarah Bernhardt, a nemrég elhunyt francia színésznő is kan egy egész városrészt,! Páris déli részén a Chatillon síkság és a Fontenay völgy között.

Ilyen nagyszerű módon alig hódoltak még művésznek. Négy millió frankkal járul hozzá az a mozgalom is, mely olcsó házak építését tervezi. Az épülendő

városrész hires helyen lesz: 240 hektárnyi pompás parkban, melyet százados tölgyek, hársak, platánok árnyékolnak.

Ezt a városrészt majd négy és hatszobás lakásokból álló házak alkotják, melyeket olcsó pénzen adnak ki, főkép szellemi munkásoknak, úgy, hogy a művészek és irók előnybe részesülnek. Csend, béke fogadja őket itten.

A városrész megalapítói között óit van Henri Bergson a filozófus és Sardounak a drámaírónak a fia.

Miért nem házasodnak a férfiak ?

Több hónap óta folyik a francia sajtóban a vita . cikkekben, körkérdésekben: miért nem házasodik a modern ember?

A vita során érdekes vélemény alakult ki. Legtöbb hozzászólónak az a meggyőződése, hogy a házasság csődbejutott és ezen a téren javulás nem is várható, mert a társadalom sohasem tér vissza, a múlthoz. Az okok, melyek a férfiakat a házasságra bírták, ma már eltűntek.

Különösen érdekes egy francia írónak, Castone Rageotnak a felfogása:

— A házasságot — írja — a nő érdekében létesítették. A férfiaknak nincs rá feltétlen szüksége. Mindaz, amit a törvényhozás a nő javára tesz, mindaz, ami hozzájárul a nő emancipálásához, kárára van a házasságnak. Minél inkább javul a nő társadalmi helyzete, annál kevésbbé van szüksége védelemre, annál kevésbbé érzi a szükségét a férjhezmenésnek. Ugyanakkor pedig a férfi egyre kevesebb csábítást érez, hogy elfogadjon egy olyan intézményt., melyben előjogai mindig inkább kisebbedik és felelőssége mindig inkább növekedik. A nő joga pedig mindég nagyobb lesz. Követelése feltétlen helyeslendő, de ez megsemmisíti a házassághoz való igényét, is.

Nézete szerint a házasság megint akkor iönne divatba, ha a nő jogait megnyirbálnák, szabadságát, önállóságát elvennék tőle, ami azonban manapság már lehetetlen.

Adalékok a vajdasági magyar színészet

történetéhez

Szuboticán 1876-ban játszottak először magyar színészek

Húsvéti számunkban ismertettük azt a lelkes kezdeményező és úttörő munkásságot, amelyet a vajdasági szerbek a szerb színészet kifejlesztésére és fellendítésére folytattak. Az alább kezdődő cikksorozatban a vajdasági magyar színészet történetét vázoljuk föl a történetírók közlései és egykori! feljegyzések alapján.

1.

Subotica

A hivatalos kimutatás szerint Suboticán 1820-ban hangzott el az első magyar színpadi szó. Megállapítható azonban, hogy már jóval előbb jár Suboticán magyar színtársulat. a Kelemen Lászlóé, mely tudvalevőleg 1790-ben alakult. 1796 junius havában Kelemen László úttörő színészei a német színészet nyomása alatt feloszlatják társulatukat és elkerülnek Suboticára. Ekkor játszik itt már magyar színtársulat. A kirándulás természetesen csak néhány napra szólt.

1818-ban a gymnázium épületében kaptak színpadot a társulatok. (Magyarország Vármegyéi II. 557. old.) 1820 nyarán a hires Kilényi Kocsis Dávid jár Suboticán. Tagjai közt találjuk: Láng Ádámot. Szentpétery Zsigmondot. Abday Sándort, Bartha Károlyt. Mészáros Jánost, Nagy Károlyt, Farkas Józsefet, itj. Láng Lajost. Príly Eleket, a kitűnő tenoristát. Sikoia Sándort. Mészáros Jánosnét, Vájná Eleknél Dérynét, Vásárhelyi Károlyt, Szilágyi Pált. 1824-ben újra lerándulnak magyar színészek, a Horváth József és Komlőssy Ferenc székesfehérvári társigazgatók kitűnő társulata, kik között ott szerepel a legnagyobb magyar tragikus: Pergő Celesztin, továbbá Székely József. Farkas József. Balogh István, a későbbi népszínműíró, Vitéz György (Csokonay rokona). Gaál Mihály, (.hires

gyalogló). Telepi György (festőművész is egyben). Székely né Szimért Borbála. Székely Zsuzsanna. 1825- ben ugyanők kapnak meghívást. Ekkor »a lelkes hazafiak nemcsak, hogy szívesen látták a Társaságot, hanem az iránta való szives hajlandóságból hathatós közbenjárásokkal egy alkalmas Játszóhelyet készítettek viszonti odamenetelre«. — (Könyves Máté: »Játékszini Koszorú«. Pest. 1836.) 1826-ban ismét ez a társulat kap meghívást. Ekkor a A'rigy-féle bálteremben nyilt meg a szinház augusztus hó 24-ik napján. Első darabjuk: »Az öröm oltára«. — irta: Komlőssy Ferenc. Ezt követte Kisfaludy Károly »Kemény Simon«-ja. melyhez Arnold György irta a zenét. (Hazai és Külföldi Tudósítások, 1826. 19. szám.) Az egykorú tudósítás igy ir a színházról:

»— A zenét egy rekeszték választotta el a közönségtől, e mögött volt a játék piaca; jobbról két öltözőszobával. Egyik a fejérszemélyek elkészülésére, a másik a férfiak számára«...

1827 július 2-án újra Kelényi keresi fel a várost, csak hogy most már uj névvel: »Erdélyországi énekes társaság« címmel. Első előadáson a »Szevillai borbély« című operát adják, nemsokára pedig a »Bűvös vadász« cimü opera van műsoron (julius 23-án.) A társulat 26 előadást adott augusztus végéig. Tagok voltak: Szerdahelyi József, a kitűnő énekes. Szilágyi Pál. Udvarhelyi Miklós és neje. Pdly Elek, Heinisch József karmester. Konti Károly (énekes). Simonffy György. Szentpétery stb.

1831-ben újra találunk színtársulatot Suboticán. December 30-án kezdi meg előadásai sorozatát Abday Sándor az »Árulás és szerelemféltés« cimü színmüvei, amiről érdekesen tudósit az akkori kritikuslevelező;

(»Minden tag vetélkedve magával s' a’ mellette lévőkkel, igyekezett mindent feliül múlni és fsak a' legszemesebb figyelem tehette azt, hogy maga Abday Sándor és Böszörményi Johanna nyerjék meg; különösen a’ fényes Nézőknek tetszéseket« . . . (Hazai és Külf. Tudósítások, 1832 Boldogasszonyhava 14. napján.) Abday társulata négy hónapig játszott Suboticán. 1832- ben ismét Kilényi kap játékengedélyt és nagy sikert arat az akkor már országhirü primadonnájával. Dérynével. De a többi tag is kiváló volt. Szentpétery. Pálné, Gaál Mihály.

•Kantomé, Landvayné. Parázsóné... mind a legfényesebb nevek a magyar színművészet történetében i.. . Kilényi tehát jól számított, amidőn a legjobb erőket igyekezett maga köré gyűjteni. 1833 január, február, március és április havában — változásképen — újra Abday társulata játszik Suboticán. 1835 március 21- én színre kerül Shakenpeare: »Lear király«-a elsőrangú szereposztásban. (tfonmiivész, 1835 I.) 1837 december 9-én először játsszák Suboticán »Hamlet«-et. (Honmüvész, 1836 II.)

Ezenközben természetesen sok tanácskozás eredménye, az. hogy 1848 márciun közepén letették az épület alapkövét, miután »Fekete sas« vendégfogadó alkalmatlannak bizonyult j színház céljaira. Közben azonban á: forradalom viharai elsöpörték a mozgalmat és az állandó suboticai szinház felépítése csak hat év múlva következett be.

1854 december 16-án avatták föl1 az állandó színházat Suboticán. »Kik az uj színházat látták, nem győzik eléggé magasztalni. A közönség ez-, úttal természetesen igen nagy volt,

— a páholyi közönség fényessége azonban mindenkit meglepett« — Írja mámorosán a Hölgyfutár. (1854 december 22.) Az uj szinház első! felavatásául báró Jósika Miklós i »Két Barcsay« cimü drámáját tűzte ki. igazgató ekkor a vidék legjobb hirü vezető embere volt: Latabdr Endre, a legvagyonosabb direktorok egyike. Tanult fő. vrláglátott ember, maga is iró és zeneszerző. A megnyitón a Nemzeti Szinház két kiváló oszlopa: Szentpétery Zsigmond és Egressy Gábor is részt vett. Latabár azon volt. hogy a színészetet jobban megkedveltesse a közönséggel. Ez sikerült is, mert

— mint az egykorú jelentések igazolják — 1855 május haváig egyhuzamban játszott. — A szinház a város egyik legszebb épülete. A színházban volt 3 sor páholy, számos zártszék, földszinti és karzati ülőhelyek (433 ülő.) A díszleteket Telepy György, a Nemzeti Színház ‘ festőmüvész-szinésze készítette

Ez évben (1855) vendégképpen fellép Komlóssy Ida. Szigeti József és Jókainé Laborfalvy Róza. 1857 november havában báró Rudies kieszközölte, hogy a Nemzeti Szinház több jelese »vezérmüvésznek« szerződjék Suboticára. (Rakodcsay Pál: »Egressy Gábor és kora«. II. kötet, 236. old.)

1879 december 16-án megünneplik a szinház 25-éves jubileumát. Igazgató: Temeskdry Lajos. Előbb a Hymnust. ezt egy prológus követi,

— melyet ez alkalomra Jámbár Pál irt és Temesvárt szavalt el. Ezután egy allegorikus kép következett. A balcsoportozat felírása: »Hass. — 1779. — (a királyi városok közé emelkedésének szimbóluma) Alkoss! -- Jobb felől: »Teremts. — 1854 — Építs!« . . . Középen; »Az önérzet és az utókor emlékezete és áldása« felírás. A képet Fehérváry Ottó rendezte. Ezt követte Szigeti József »Becsületszó« cimü vigjátéka, végül a »Hunyadi László« opera III. szakasza. — (Szinészeti Közlöny, 1879 — 9. szám közlése és Pesti Hírlap. 1879 december 30.)