Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)
1924-06-01 / 149. szám
1924. június 1. BACSMEGYEI NAPLÓ 11. oldn! .Vei ezelőtt Duse Firenzében járt s iidyözöltettcm őt, megköszönve kedvességét. Ekkor száz lírát küldött a szobalányával és sajnálattal értesített, hogy nem tehet többet érettem, mert már ö is *— szegény. A legjobb kortesbe szed. Franciaországban izzik a politika. A lezajlott Választási küzdelmek ismét íelidézték a Jtires kortesbeszédeket. Edmond Rostand apja hires pénzember voit, de ő szenvedélyesen szerette az irodalmat s a politikát. Egy alkalommal képviselőnek lépett fel Marseillesben s ellenfele egy szocialista volt. Rostand apja tanulmányt irt Sallustlusrói, a latin történetíróról s lefordította több munkáját franciára. Egy népgyülésen egyszerre csak felszólal egy tanár, ki lándzsát tör a szocialista jelölt mellett. A tanár hosszasan beszél, bclemelegszik s beszédét ezzel 3 lendületes fordulattal végzi: — Ennek az urnák a barátai — kiált és rámutat Rostand apjára — egekig magasztalják értelmét, tanultságit, irodalmi munkásságát. Én azonban megmondhatom önöknek — mert ama kevesek közé tartozom, kik értenek is hozzá —, hogy bánik ez az ur az írókkal. Ez az ur, kit önök itt látnak maguk előtt — nyíltan kimondom és kész vagyok bizonyítani —, meggyilkolta Sáliustiust. A fölháborodás moraja zu dúlt fel a tömegben, mely megrohanta a szónoki emelvényt. Rcstand apjának alig volt ideje, hogy kereket oldjon és megszökjön egy ajtócskán, mint gyilkos. A szocialistát megválasztották, Sallustius gyilkosa végkép lemondott a politikáról. Miigen lesz a legújabb színház? Párizsban a képzőművészetek kiállítására készülnek. Ezen mutatják be majd a legújabb színházat, melyet eredeti tervek alapján építenek. Tervezője Perret nevezetű építész. A szinház hosszában is, széliében is használható lesz; a színészek két színen játszanak, az egyik szemben van a nézőkkel, mint ma, a másik pedig oldalt. Az építész szerint észszerűden, hogy ugyanazon a színen pergessék le a kis, bensőséges epizódokat és a nagy, zajongó tömeg jeleneteket. Ennélfogva a szemben levő szinen; játszódnak majd a szobai események, mig az oldalsó színen a nézők a csatákat és a forradalmakat látják. Ha a szerző olyan darabot fr, melyben mind a kétféle jelenet előfordul, akkor a szinház ezeket egy időben készítheti elő, kikerülve a hosszas felvonásközöket. Mikor pedig a szín megváltozik, a nézőknek nem kell egyebet tenniük, mint megfordítani zártszékeiket, melyek mozgathatók. Micsoda mozgalmas előadás lesz majd az ilyen. Vannak tervezők, kik ezzel sem érik be s az egész nézőteret egy óriási, forgatható korongra akarják építeni, hogy a nézőket ettől a fáradságtól is megkíméljék. Egy uj német apostol. Németország ina még mindig a forrongás korszakát éli. Soha annyi félreismert tehetségj, annyi bogaras különc, annyi balkörniü megváltó, e xpresszion izmussal, indus bölcselettel telitett apostol nem mozgott német földön, mint ebben az időben, mikor drága a kenyér és 3 h'us. Az apostolok galériájában is külön helyet kér magának Häuser Lajos, kit vándor-apostolnak neveznek, hívei az emberiség megváltójának. Ö, mint olvassuk, legújabban megalapította a föltétien szüzesség pántját. Csakhogy ennek az apostolnak sok van a rovásán. A háború előtt a házak szövetségét teremtette meg s Berlinben diploma gyárat létesített, amiből kifolyólag bizonyos kellemetlensége is támadt. A furcsa kalandor erre Franciaországba menekült, pezsgőgyárat nyitott, sok pénzt szerzett. A háború véget vetett vállalatának! Häuser visszatért hazájába és mikor kitört a forradalom, ismét a tömegekhez fordult, borzas hajjal, mezítláb. apostoli saruban, testét egyetlen köpennyel fedve azt prédikálta, hogy a németséget csak az érzékiség teljes megtagadása mentheti meg. Az apostolt több Ízben pörbe fogták, cl is ítélték csalás miatt. Mikor kiszabadult börtönéből, hivei megtették őt a feltétlen szüzességet hirdető párt fejévé és elnökévé. E párt hivei igen kevesen vannak, nem igen szaporodnak. 'Häuser csak a híveinek utódjaiban reménykedik. Mennyit ér egy mosoly? Különös jogit kérdés, melyet most döntött el a francia bíróság. Mennyit ér egy mosoly: azaz mennyi kártérítést tartozik fizetni az, aki valakit, egy nőt, megfoszt mindörökre kedves mosolyától? Lons-le-Saunierben, egy kis városkában, mely Plcrnbieres és Lyoné között van, Jane Lugau opercttsz'nésznő ügyvédje és jogtanácsosa által bepöröltetett ej^y hajóbérlőt, Vidar urat, hatvanötezer frank kártérítést követelt tőle. Az történt tudniillik, hogy a hajóbérlő meghívta az operettszinésznőt egy kirándulásra, gépkocsijába ültette, de a kocsit oly ügyetlenül vezette, hogy az fölborult és az operettszinésznö több sérülést szenvedett, ■ melynek nyoma nem tűnt el: egy seb látható fülén és homlokán, airti még hagy ián, de piély ránc éktelcniti el mindörökre száját is, úgy hogy többé nem tud szépen mosolyogni, sem a színpadon, sem az életben. Kártérítésre való jogosultságát azzal indokolta meg, hogy a mosoly a foglalkozásához tartozik. Mibő! élne különben? Ml lesz művészetéből? A törvényszék meghallgatta a tanukat, mire a hajóbériőt elítélték. De ;sak kétezer frank kártérítésre. Ennyire becsülték az operettszinésznö mosolyát. És a színésznő mosolygott — keserűen. Bajnokok esküje. A párisi olimpiászi játékok előtt a nagy stadionban ünnepi esküt tesznek le majd a résztvevő bajnokok, mielőtt versenyre engednék őket, hogy minden alkalommal férfiasait küzdenek a babérért és tartózkodnak mindenféle gáncstól, cselvetéstől. Ebből az alkalomból közük a francia lapok, hogy a bajnokok nemcsak ma esküdnek. Ez az óvóintézkedés nagyon régi. Már a régi Hellaszban is esküt tettek a verseny előtt, az áldozati vadkanok frissen vágott húsa előtt, Zeusz Horkiosnak, az eskük őrzőjének. — Esküszöm — ez volt a szöveg —, hogy a verseny alatt, tíz hónapon át, tartózkodni fogok mindenféle csalástól, méltánytalan vetélkedéstől. Csakhogy az eskü szentsége, ünnepélyessége itt sem ért sokat. Pausamias, a történetíró, görögországi útjáról való beszámolójában kevéssé épületes bizonyítékokat szolgáltat nekünk erre vonatkozóan. Zeusz szentélyében hat bronz-szobrot talált, melyet a csaláson ért bajnokok büntetéspénzéből emeltek a főistennek, hogy kiengeszteljék őt. Azt is megemlíti, hogy egyes atléták pénzt fogadtak el, mások pedig pénzt adtak, hogy a közönséget becsapják. Ez a 98. évben történt az oMmpiászon. A mellékelt táblácskák meg is bélyegezik a csaló bajnokokat, néven nevezvén őket. Az egyik tessalíai Eupolos, a másik arcadiai Ageoros, a harmadik halicarnassosi Formfone. Ez utóbb’, nyerte meg az előbbi olimpiász nagydiját. És ami a legszomorubb, ezek a pénzbüntetések, megbélyegezések akcor is kevés eredménnyel jártak, mert a 102-ik évben az olimpiászon újra hat engesztelő szobrot kellett felállítaná, melyet Pausaianos szemével látott, kezével tapintott, 178-ban, 192-ben, 226- ban és 278-ban pedig ismét fordultak elő ilyen esetek, mindaddig, inig olimpiászok voltak. 1924-ben vájjon ki állit majd engesztelő szobrot az esküőrző Zeusznek? nyezetének, hogy már nem is néz a tisztelgő alakulatokra, automatikusan emeli kezét sapkájához és tekintete egyre az újságíró feleségére téved. Mikor a szemlének vége volt, a császár egyik kicsiny csehországi kastélyába utazott. Oda érve azonnal parancsot! adott egyik bizalmas hívének, hogy diszkrét módon nyomozza ki, ki volt az a bájos hölgy, aki annyira lekötötte figyelmét és ha ezt megtudta, keresse fel és közölje vele, hogy a császár hívja. Az udvaronc pontosan teljesítette a megbízást és csakhamar megállapította, hogy az illető hölgy, aki a császár tetszését annyira megnyerte, egy prágai újságíró felesége. Elutazott Prágába, felkereste az asszonyt és közölte vele, hogy a császár látni kívánja'és neki parancsa van arra< hogy az asszonyt elkísérje a császárhoz. Noha úgy az aszszony, mint férje azonnal tudták, hogy mi az oka és mik lesznek a következményei a császár óhajának, nem is próbáltak ellenvetést tenni, mivel abban az időben Ausztriában a császár sokkal nagyobb és sokkal félelmetesebb uralkodó volt, mint például Magyarországon a király. Az asszony becsomagolta legszebb ruháit, elbúcsúzott férjétől és az udvaronccal vonatra szállt, öt napig maradt a császárnál, aki ezt az öt napot teljesen a szép hölgynek szentelte és még legbensőbb környezetének is meghagyta, hogy ne zavarják. Öt nap múlva az asszony visszatért Prágába férjéhez, hatodnap pedig a bécsi lapok ciceró szedésben közölték, hogy őfelsége a hadgyakorlatok fáradalmait egy csehországi kastélyban kipihenve, visszaérkezett Becsbe. Az államrendőrségnek egyébként a prágai újságíró feleségével később sok baja volt, csak a legsúlyosabb * fenyegetésekkel lehetett hallgatásra hinni, mert az asszonynak ugylátszik fejébe szállt a császári kegyes ismerősei előtt avval büszkélkedett, hogy öt napig a császár kedvese volt. A Habsburgok szerelmi életéből Jenő főherceg és a bécsi operaénekesnő — A császár kipiheni a hadgyakorlatok fáradalmait Az egykori osztrák titkos államrendőrség egy Bécsben élő nyugdíjazott főtisztviselője, aki a volt uralkodócsalád tagjainak őrzése komi annak idején vezető tisztséget töltött be, érdekes visszaemlékezéseket közöl a Habsburgok gáláns kalandjairól. Ha a császár vagy a főhercegek utaztak, velük mentek a Staatspolicei kiküldött közegei is, akiknek az volt a feladatuk, hogy vigyázzanak a fejedelmi személyek testi épségére, figyelték minden lépésüket, nehogy valami kellemetlenségbe bonyolódjanak. így ezeknek a titkosrendőröknek bepillantásuk volt az uralkodócsalád tagjainak intimitásaiba is. Ezek közül mond el néhányat az ancien regime öreg födetektivje. Jenő főherceg coelibátnsa. Néhai Lajos főherceg után, aki Badenben egy sétalovaglás alkalmával szerencsétlenül járt és néhány nap múlva meghalt, Jenő főherceg lett a Deutschmeisterrend főnöke. Jenő főherceg, aki jelenleg Svájcban él. és akiről az elmúlt esztendőben olyan hírek hallatszottak, hogy kilép a rendből és feleségül veszi egy gazdag gyáros özvegyét, szerelmi bánatában határozta el magát a coelibátusi esküre és ennek az elhatározásnak következményeként vállalta el a Deutschmeister-rend főnökségét. Jenő főherceg szerelmének tárgya a Hofoper egyik világhírű énekesnője volt. A művésznő, aki jelenleg is lagja a Staatsopemek és immár boldog felesége egy ugyancsak neves bécsi tudósnak s anyja több gyermeknek, akkoriban a Hofoper egyik legfiatalabb, de máris körülrajongott énekesnője volt. Jenő főherceg belészeretett és a fiatal énekesnő csakhamar barátnője lett. Mikor megszületett a szerelem gyümölcse, Jenő főherceg elhatározta, hogy szakit a Habsburg-ház családi törvényeivel és feleségévé teszi a szép énekesnőt. Audienciára jelentkezett Ferenc Józsefnél és tőlej mint a család fejétől, engedélyt kért a házassághoz. A császár módfelett fel volt háborodva és közölte, hogy a házassághoz még akkor sem adja beleegyezését, ha a főherceg lemond rangjáról, mivel az énekesnő — Ausztria legészakkeletibli tartományából származik és hithü zsidó család leánya. Ha tehát Jenő főherceg a császár akarata ellenére is megvalósítaná tervét, akkor nemcsak rangját vesztené el, de az uralkodó kénytelen lenne őt minden vagyonától és jövedelmi forrásától megfosztani, az énekesnőt pedig elbocsátaná Hofoper kötelékéből és gondoskodna arról, hogy sehol máshol ne kapjon szerződést. Arra ugyanis, hogy egy főherceg rangján alul nősül és polgárleányt vesz el, már volt számos példa; arra azonban még nem, hogy zsidó leányt tegyen hitvesévé. Ferenc József szavairól csakhamar az összes főhercegek és főhercegnők értesültek, akiknek sikerült Jenő főherceget hosszú harc után elhatározásától eltántorítani. Jenő főherceg nemcsak lemondott szándékáról, de szakított barátnőjével is, azonban szerelmi bánatában elhatározta, hogy sohasem fog megnősülni. Mikor Lajos főherceg meghalt, elvállalta a Deutschmeister-rend főnökségét és letette a coelibátusi fogadalmat. Az énekesnő továbbra is a Hofoper tagja maradt, ma is egyik csillaga a Staatsopernek. A felségas Casanova Még Erzsébet királynő életében történt egy csehországi hadgyakorlaton. Az őszi csata-próba lefújása után I. Ferenc József megszemlélte a csapatokat. Megjelentek az összes generálisok és vezérkari tisztek, de ott voltak a polgári notabilitások és a sajtó képviselői is. Sokan feleségeiket is magukkal hozták. így egy prágai cseh újságíró is. A császár csak inéhány szakasz menetelését szemlélte nagy figyelemmel, csakhamar azonban feltűnt kőr-PRÓZA Májusi este kiültem a csillagok alá, nagy vörös szív volt a hold és szerelmes lányok égtek a gyepen, ó be irgalmas is a halál cirkusza, a rőt bánatok megbújnak a sikátorokban, akár a gyilkosok, ma még csók bágyaszt és öröm a csók, akár a tánc, de keleten a fekete felhők mögött már indul a Holnap, ó, ki látja, mit hoz a szorgalmas rém, árnyéka mindig az árnyékom nyomában jár és égigérő fájdalmak sátra a takaróm, alázas szemeket ki veszi le rólam és a szép örültek arany fogait a számról, ó, az édesgyökeret rég kilopták a nyelvem alól, a halál keze ül a kitincsen és féktelen örömem eladtam, mint Józsefet pedig tudom, nem illik hozzám a szomorúság, vannak, akik mázsás tizenhármasokkal járják az elveszett uj ösvényeket és a föld alatt szomorít vakondokok, bibliával és tetüvel és mégis reménykedve és Erzerumban ötszáz halott fekszik kinyujtózva, véres békességgel, mint a jótestvérek, árva tolvajok, bankárok és költők, szamárkórós glóriával a homlokukon, földnélkiUi Jánosok, parcellával a hátukon, katonák, okleveles tánc- és illemtanárok, kutyák, szamarak s kisgyerekek, most mind kéz a kézben masíroznak a tejuton, raportra az istentelen menybéli öregur, elé és napraforgós tenyerükön boldog alázattal viszik áldozásul harminckét és féldekás makit* láthat szivüket. Tamás István
