Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)
1924-05-13 / 131. szám
4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924. május 13. Véres mulatság Somborban Leszúrtak egy legényt a buuycv&c-bá’on! Szomborbó! jelentik: A szombori | Bunyevác Kör vasárnapi táncmulat-' ságán véres események játszódtak j le. A Kör helyiségében, ahol a mulat- j ság folyt, este negyed 10-kor része- g gén beállított két katona és pár tam- ] burás kíséretében Lalosevics Vladi-I mir fiatal rovottmultu egyén, aki] mindenáron be akart jutni a táncte- \ rembe. A mulatság rendőrei látván, jj hogy a társaság erősen felöntött ; már a garatra, udvariasan kitessékelték Lalosevicset és barátait, akik j azonban rövid idő múlva újra meg-■ kísérelték, hogy a terembe beírna- \ kódjának. Egy óvatlan pillanatban! Lalosevicsnek az egyik katonával si-j került végre az éhar rendőröket ki-1 játszva, a táncolok közé vegyülni,akik éppen válcert táncoltak tambü-| rás-zenére. Lalosevics odament a * zenészekhez és felszólította őket, í hogy a vakért hagyják abba és jót-1 szónak kólót, mert ez a nemzeti tánc. j A rendezők közül Kolics StipánJ igyekezett a kötekedő embernek j megmagyarázni, hogy a táncok) olyan Programm szerint követhez nek. amelyet a. rendőrség jóváha-, gyott, de Lalosevics továbbra js kö- f vetelődzött. sőt Kolics rendezőt, aki ; kérte, hegy a mulatságot ne zavarja? — többször arculütötie. Az inzultus \ nagy riadalmat okozott a közönség* körében, annál is. inkább, mert a ga-1 rázda legény elővette bicskáját és rá j akart rohanni a rendőrökre. Lalose- ? vicset azonban katonatársa valahogy megfékezte és ki akarta hisz-1 kölni a teremből. Kifelé menet, a dü- i liöngő részeg belekötött Jurisics Jp-| zsef huszonötéves asztalossegédbe, s aki a színpad előtt tartózkodott. Elő- ] •szőr szó nélkül arculvágta békésen t álldogáló asztalossegédet majd ami-jj kor az el akarván kerülni a vereke-ij dést és az ajtó felé indult — késével j hátulról háromszor megszűrte. Juri-1 sics. aki súlyos sérüléseket szenve-1 dett, nyomban összeesett, a tárna-J dók pedig a nagy zűrzavarban elmenekültek. í A rendőrség Lalosevicset, hétfőnj * letartóztatta. Jurisicsot életveszélyes ) sérüléseivel a kórházba szállították. |----------------WCTOI Ill'll...................................................... Négyszázhatvan millióval megszokott egy bankigazgató Zichy János gróf kosztpénzüzletei Budapestről jelentik: Zichy János grófnak, az ismert politikusnak titkára, hétfőn följelentést tett a rendőrségen Piermann Gyula, a Badapcdi B ;n!c igazgatója ellen, aki a grófot — a följelentés szerint — háromszázötven millió koronával megkárosította és megszökött. Zichy gróf, mint most kiderült, rendszeresen foglalkozóit kosztpén :üzletekkel, amelyeket a Budapesti B ifik, illetőleg Piermann igazgató utján bonyolított le. Összesen háromszázötven millió koronát kosztoltatott magas kamat melleit Piermannál, aki az "átvett összegekről mindenkor a bank levélpapirosán szabályszerű pecséttel és a cégszerű két aláírással ellátott elismervényt adott. Néhány nappal ezelőtt a gróf külföldre akart utazni és ebből az alkalomból nyolc van milliót rövid terminusra felmondott, azonban Piermann az összeg kifizettését addig halogatta, amig a gróf végre is a pénz nélkül utazott ei. Titkára a gróf elutazása napján fölkereste Piermannt a bankban, hogy visszakövetelje tőle a felmondott öszszeget, azonban a bankigazgató ezen a napon már meg sem jelent irodájában. Telefonáltak lakására, ahol azt a felvilágosítást adták Piermannról, hogy elutazott Budapestről; ilyen előzmények után feltörték íróasztala fiókját, ahol egész csomó levelet találtak a bank hivatalos papirosán a cégjegyzésre jogosiiott igazgatók hamisított kézjegyével. Rögtön megvizsgálták azokat a nyugtákat, amelyeket Zichy gróf kapott kosztba adott millióiról és ezekről az elismervényekről is kiderült, hogy hamisítványok. Piermann a bank nevében fölvett milliókat nem fizette be a pénztárba, hanem eltőzsdézte, egy részét pedig elmulata, A megszökött bankigazgató ellen — aki újabb följelentések szerint még száztíz milliót sikkasztott — körözőlevelet adtak ki. Magyarország keresi a kisanfanfhoz fal© közeledést Praznovszky Iván nyilatkozata Magyarország jövő külpolitikai irányairól nyilatkozott Praznovszky Iván volt párisi követ, külügyminiszteri osztályfőnök. Többek közt a következőket mondta: — A rn„ legnehezebb külpolitikai problémánk volt a külfölddel való közvetlen kapcsolat megteremtése. Meg keltett találnunk az utat, vagy a kisantanton keresztül a nagyhatalmakhoz, vagy a nagyhatalmakon keresztül a kisantantlioz. A nagyhatalmak rendszerint arra utasítottak minket, hogy a kisantanttal közvetlenül tárgyaljunk, amit elérnünk akkor nem Sikerült. Csaknem teljes politikai és gazdaságii bojkott volt az, a melyben akkor Magyarország élt és legfontosabb célkitűzésűnk csak az leheteti, hogy ennek a tűrhetetlen és elviselhetetlen bojkottnak véget vessünk. — A mai magyar poJjika folytatása csak az lehet, hogy most már meglővén-------— «myvwyj a bázisunk, igyekezzünk közvetlenül a kisantanttal is baráti és szomszédi jóviszonyt teremteni. Bármennyire is fájdalmas a múlt, meg kelt taláiníiok az érdekelt államoknak a módot arra, hogy becsületes és őszinte megegyezéssel a féltékenység, az érzékenység és minden más egyébként érthető indulat félretevésével lehetővé tegyék egymás számára a normális,mindennapi élet folytatását és kölcsönös jóakarattal- elkerüljék a súrlódásokat, felületeket. — A passzivitás, a duzzo-gás politikája meddő és nem vezethet eredményekre. A magyar közszellem változásának mindenesetre örvendetes jele, hogy hivatalos helyről ismételten, szinte nap-nap után hangzanak el ilyen nyilatkozatok, amelyek a megértés és kiengesztelödés szükségességét hirdetik. as:-::-. ,iafa.ijsac«n»... ............. Csaruga a vádlottak padján Az ősije ki törvényszék megkezdte Csaruga bűnügyeinek tárgyalását Bünlajsíroménak felolvasása egész napon át tartott — A Bácsmegyei Napló ősijeid munkatárs ínak telefonjelentése — Hétfőn délelőtt 9 órakor kezdte meg az osijeki törvényszék Csaruga-Sztaniszavljevics Jován, a szlavóniai rablóvezér és tizenhárom bűntársa bűnügyének tárgyalását. Már reggel nyolc óra előtt valóságos népvándorlás indult a törvényszék palotája felé. Mindenki megkísérelte, hogy a nagyérdekességü bűnügy tárgyalására bejuthasson. De a terembe csak jeggyel lehetett bejutni A. tárgyalóterem' igy is zsúfolásig megtelt közönséggel, melynek soraiban nagyon sok nőt lehet látni. Kilenc óra előtt néhány perccel vezeti be kilenc szuronyos csendőr Csarugát és tizenhárom vádlott társát. Prpics Pavlet, Szuiencsics Lukát, Drczsgics Markót, Sikics Stcvánt, Kovacsevics Karlót, Krmpofics Lázárit, Bojanovies Markót, Mihajlevics Nikolát, Selthoffer Ivánt, Gyurkovics Gyúrót, Topics Nikolát és a két Loncsár-testvért, Csaruga és három rabló-társa kezén és lábán súlyos vasban lép a terembe. A rablóvezér feltűnően elegánsan vom öltözve, öntelten foglal helyet a vádlottak padján és szemmel láthatóan tetszik neki a nagy érdeklődés. Az egész tárgyalás alatt mosolyogva tekintget körül a teremben. A többi vádlottak megtörtén ülnek helyükön. Csaruga és bandájának védelmét nyolc védő látja el. A tárgyalásra, — amely előreláthatóan három hétig eltart, — hatvan tanút idézett meg a bíróság. Kilenc órakor lép be a bíróság. Először a vádlottak nacionáléját veszik fel, ami félóra hosszat tart. Ezután Csaruga védője kéri, hogy a négy megláncolt vádlott bilincseit a tárgyalás ideje alatt távolítsák el. Tomics államügyész ezt ellenzi, tekintettel a vádlottakat terhelő súlyos vádakra és arra, hogy tartani lehet a szökési kísérlettől. A bíróság rövid tanácskozás után a védő kérelmét elutasítja. A bünfajstrom A vádirat felolvasása következett ezután, ami egész napón át tartott. A bűnügy aktái tizenkét kilót nyomnak, a vádirat maga hatalmas aktakötet. Az államügyész négy rendbeli rabló;. gyilkossággal, nyolc gyilkossággal, tizenöt rablással, többrendbeli zsarolással és szemérem elleni erőszakossággal vádolja Csaruga-Sztaniszavljevics Jovánt. Bűntársai ellen a gyilkosságokban és rablásokban való bűnrészessé® miatt emeltek vádat. Csaragára és hat bűntársára halálbüntetést kér az ügyészség: A vádirat szerint Csaruga gyilkosság miatt már egyszer négy évi börtönre volt ítélve, azokban az 1919-ik év végén megszökött a mitrovicai 1 egyházból. Ettől az időtől kezdve állandóan rettegésben tartotta Szlavóniát és szervezett rablóbandája élén több gyilkosságot és rablást követett el. 1920. juntos elején tűnt fel Csaruga bandájával és két hónap alatt öt útonállási követett el. 1920 axxguszusában egyik rablótársát agyonlőtte és a holttestet elásta. Októberben a Guítmann-cég nova-bukovicai raktárát fosztotta ki. Október végén Rekitoyci határában a cigánytelepet támadták meg és a támadásnál egy cigányt agyonlőttek. 1921 májusban a Szlavez fakereskedelmi részvénytársaság tisztviselőitől, akik munkáski fizetésre az erdőbe menteit, negyvenezer dinárt raboltak el. 1921 júniusában Csaruga Mihajlevcib'en agyonlőtte Sirolu Franjó csendőrt, aki felismerte és te akarta tartóztatni. Júliusban Nova-Bukovíca mellett egy tanyát rabolt ki. Augusztusban Bukovinán az országúton több földmivest kirabolt. Szeptemberben Cserélte mellett a mezőn erőszakot követett el egy fiatal leány ellen. 1922 július elején Ostrosijiciben agyonlőtte és kirabolta Kriszták István gazdát. 1923 április 20-ikán Srednjanciban Fuchs Bernét kocsmárost megtámadták, őt és feleségét bilincsekbe verték és kirabolták. 1923 juntos 16-án a nas’iei tanningyár gyurgyenováci telepének pénztárnokát Koska és Budinci községek között megtámadták, a náia levő negyvenezer dinárt elrabolták és a pénztáros kíséretében levő Tintov Simon csendőrőrmestert súlyosan megsebesítették. A csendőrőrmester később bele is halt sérülésébe. Ugyanez év augusztus havában Dubkava községben bandájával! több parasztot megtámadott és kirabolt. 1923 szeptember 27-én Gunja községben Pfaff Henriket támadta meg, akinek pénzét és éltszereit rabolta el. ‘Október 17-én Ivánkovon Ausländer Dávid kereskedőt rabolta ki. Ezenkívül több kisebb rablást követett el a községben. November 10-én Tompovclben Birkmayer Ferenc erdész lakását rabolták ki, az erdészt meggyilkolták, feleségét pedig súlyosan megsebesítették. Birkmayerné most is betegen fekszik az egyik bécsi szanatóriumban. A két Loncsár-testvért és Rupcsics Jován földmivest pártolással vádolja az ügyészség azért, mert Csarugát és bandáját rejtegették és bujdosásaik közben élelemmel látták el őket. A vádirat felolvasása után — mely este 6 órakor ért véget —• az elnök a tárgyalást felfüggesztetté. A következő tárgyalás kedden lesz, amlikor is Csara-: gát hallgatja ki a bíróság. ........................................................... — Szivenlotte magát egy szombori katonatiszt Arsenovics volt főjegyző fia öngyilkos lett Szomborból jelentik: Arsenovics Boriszláv hadnagy — Arsenovics Nikola volt vármegyei főjegyző fia -- vasárnap éjjel az apjának Stapárski-ucca 4. szám alatti lakásán öngyilkossági szándékkal szivenlötte magái. A fiatal, huszonhároméves hadnagy. aki Szomborban közszeretetnek örvendett, a katonai akadémia elvégzése után a beogretdi testőrségnél szolgád. Fél évvel ezelőtt felettes katonai hatóságai, a saját kérelmére! a 7-ik gyalogezredhez helyezték át Szomborba. ahol szijlei laknak. Álta-, Iában mindenki vidám, jókedélyü embernek ismerte, aki .élénk társa-* sági életet élt. Az utóbbi időben tiszttársai előtt több ízben tett olyan kijelentést, hogy ha megunja az életet — főbelövi magát, de minthogy kedélyállapotában semmi defektus nem mutatkozott, nem vették komolyan a fiatal hadnagy kijelentéseit. Szülei sem vettek rajta észre semmi változást; vasárnap estét is jó hangulatban nőtestvér elvei együtt otthon töltötte. akikői éjijei H órakor elbúcsúzván, bement szobájába, ahol egy órával ezután szolgálati revolverével mellbe lőtte magát. A fiatal tiszt még életben volt. amikor szülei a dörrenésre berohantak hozzá. Nyomban orvosért küldtek, aki megállapította, hogy a lövés a szivburkolatol sértette meg és súlyos belső zuzódásokat okozott. A fiatal hadnagy, akit a szülei lakásán ápolnak, élet-halál közt lebeg. Az öngyilkos tiszt levelet nem hagyott hátra, csupán egy kis cédulát találtak asztalán, amelyre felírta tartozásait — pár ezer dinárt — és arra kérte benne az édesapját, hogy tartozásait fizesse ki. Miután a cédulára felírt összeg nagyon csekély, kétségtelennek tartják, hogy nem adósságai miatt követte el az öngyilkosságot. A legvalószínűbb az a feltevés, hogy szerelmi bánat miatt akart megválni az élettől. fehér, Foltmentes kél: és fekete árnyalat nélkül csak az a T Ü K O marad, amelyet „Ví TRUMTM NOVISAĐ, FUT0ŠKI PÜT 84. SZ. készít békebeli minőségben, garanciával. — Csakis oly üvegesek, buterkészitők és butorárusok kérjenek árajánlatot, akik ezen Mva- 1224 tásnkat igazolni tudják
