Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)

1924-05-13 / 131. szám

\ 1VZ4 május 13. BACSMEGYE1 NAPLÓ 5. oldal. A királykáim! tragédia epilógusa Urbán Mátyás előtt kihirdették a semntitőszék ítéletét Hétfőn játszódott le a királyhalmi vé­res tragédia utolsó felvonása a szubo­­íicai törvényszék előtt. Emlékezetes az a véres esemény, a mely 1922. év március 12-ről 13-ra hajló éjszakán Királyijaimon lejátszódott Lakó Sándor szőlőbirtokost és feleségét Lakó Pirost fejszecsapásokkal meggyil­kolták. A házaspár 12 éves kis fiát, Sán­dort pedig — szintén több íejszecsapás­­sal — megsebesítették és a kis fíu há­rom-négy heti szenvedés után a szubo­­ticai kórházban meghalt, anélkül, hogy egy percig is visszanyerte volna eszmé­letét. Izgalmas nyomozási és vizsgálati el­járás indult meg, amelynek sorári a meggyilkcjlt Lakó Sándor szolgalegénye, — az akkor 18 éves — Urban Mátyás bevallotta, hogy a háromszoros gyilkos­ságot ő követte el, de a borzalmas bűn­ténybe bele keverte a meg gyilkolt test­vérbátyját, Lakó Mihályt is. Két napig tartó fötárgyalás után a törvényszék Urbán Mátyást gyilkosság­ért, rablási kísérletért és gyújtogatásért 15 évi íegyházra ítélte, Lakó Mihályt pedig fölmentette. Az ítéletet a novi­­szadi ítélőtábla is helybenhagyta. Ezután a legfelsőbb biróság elé került az ügy, mely a scmmíségi panaszok el­utasításával az Ítélőtábla ítéletét meg­erősítette. Hétfőn délelőtt hirdette ki Pavlovics István törvényszéki elnök a seminitö­­szék Ítéletét Urbán Mátyás előtt. SzU- rcnyos börtönül' kísérte á szürke rab­ruhába öltözött, sápadt Urbánt a tár­gyalási teren.be. Pavlovics elnök kihirdette ezután a legbelsőbb biróság ítéletét. Urbán elsá­padt, ajkai mozogtak, de nem szólt egy szót sem. A börtönőr kivezette a teremből a ti­zenöt évi íegyházra Ítélt fegyencet, akit I— büntetése kitöltése végett — a mit­­tovicai fegyházba fognak szállítani. Kalandor-betörőket fogott el a sombor! rendőrség Három ország rendőrsége kereste Szomborbó! jelentik: Két régóta ke­resett betörő került vasárnap éjjel hosz­­szu hajsza után a szombori rendőrség kezére. Hegedűs József és Knyezsevics István szombori fiatalemberek ellen több betö­rés és lopás miatt van eljárás folyamat­ban. Knyezsevics még 1923 tavaszán Vojnics István füszerkereskedő üzletébe szegődött kifutónak. Egy alkalommal kiküldötték az egyik félhez inkasszálni. Knyezsevics a cégnek járó huszonötezer dinárt fel is vette, de nem szolgáltatta át főnökének, hanem barátjával, Hege­dűssel együtt, akinek ekkor már több lopás terhelte lelkét, megszökött Ma­gyarországba. Innen Ausztriába mentek át rendes útlevéllel, ahol Vüssing köz­ségben telepedtek le. De csakhamar meggyűlt a bajuk az osztrák rendőrség­gel is, mert a falubeliek tömeges felje­lentést tettek ellenük csalás és lopás miatt. A rendőrség ekkor áttoionedta őket Budapestre, ahol Knyezsevicsék felháborodottan tiltakoztak fogvatartá­­suk ellen, jugoszláv állampolgárságukra hivatkoztak és rögtöni szabadiábrahe­­lyezésüket követelték a magyar rend­őrségtől. Felmutatták Amerikába szóló útleveleiket is és felkérték a kihallga­tást végző rendőrkapitányt, hegy az út­leveleket láttamoztassa a jugoszláv konzulátuson. A budapesti jugoszláv konzul azonban előbb érdeklődött a beo­­gradi belügyminisztériumban kilétük iránt. Innen aztán a szombori rendőr­ség információja alapján azt az értesí­tést küldték, hogy mindkettő körözött betörő, műire a budapesti rendőrség úgy határozott, hogy kiadja őket a jugo­szláv hatóságoknak. Magyar csendőrök kíséretében szombaton hozták le mind­kettőt Keiebiáig, ahol kiugrottak a vo­­hatból és eltűntek a közeli erdőben. A szombori rendőrség vasárnap arról értesült, hogy a két szökevény hazatért Szomborba. Vasárnap éjjel erős rendőri készültség fogta körül Knyezsevics Ljubljanska ulicai lakását, ahol mindkét betörőt, rövid küzdelem után, elfogták és megvasalva bevitték őket a rendőr­ségre. A kisantani és Olaszország hiúsították meg a kisebbségek nemzetközi konferenciáját Radios István nyilatkozata a politikai kelyzetróá Becsből jelenti tudósitónk : Ra­dies az elmúlt héten nyilatkozatot adott a beogradi „Pravda“-nak, amelyben kijelentette, hogy a ki­sebbségi konferencia eszméjének nem ő az apja. Akik Radics ed­digi bécsi működését figyelemmel kisérték, azok nyomban kétségbe vonták a „Pravda“-ban közölt nyilatkozat szövegének pontossá­gát, mivel uz éles ellentétben ál­lolt Radics eddigi nyilatkozataival. Ezért szükségesnek tartottuk is­méi a horvát parasztvezérhez for­dulni, aki a következőket mon­dotta : — A kisebbségek konferenciája ] nem volt az én eszmém. Az egész ] világon elszórt és egyre szaporo­dó emigránsok fejében született j meg. Románok, ruthének, németek és mások jöttek hozzáih és kikér­jék véleményemet egy ilyen kon­ferenciáról. Én beleegyeztem, azonban csakis a következő felté­tellel: Mindenekelőtt semmiféle ir­redenta politika! A második felté­tel az volt. Jiogy a konferencia ] nyilvánosan tartsa üléseit minden- ' féle titkos politizálás mellőzésével. \ A harmadik feltétel és egyúttal aj konferencia főcélja, olyan bázis j teremtése, amely biztosítaná a ki- 3 sebbségek szabadságjogait a nép- ] szövetség oltalma alatt. — Mikor azonban a kisantant és j Olaszország a tervről értesültek, j nagy idegesség fogta »1 őket. Fő­ként Csehszlovákia mozgatott meg mindent a konferencia megakadá­lyozására. Hogy miért épp engem kértek fel a kisebbségi konferencia összehívására, azt nehezen mond­hatom meg. Mi horvátok ugyanis nem is vagyunk kisebbség, szám­beli erőnknél fogva abban a hely­zetben vagyunk, hogv összes kö­veteléseinket parlamentáris utón valósíthatjuk meg. A konferenciá­nak Prágában kellett volna össze­jönnie. most azonban immár vég­leg elmarad. Sajnos, a középeuró-5 pai és balkáni államok politikáját az emigránsok zavarossá teszik. Az emigránsoknak külföldön is él­­niök kell valamiből, tehát mi sem természetesebb, minthogy onnan veszik a pénzt, ahol kínálják és engedik magukat felhasználni min­denfajta politikai manőverre. /1 jugoszláv poliiÍKai helyzetről a következő érdekes kijelentése­ket telte Radios : — A horvát parasztpárt memo randumárói a külföldi sajtó a leg­különbözőbb hireket közölte. A memorandumot május 1-én kellett volna nyilvánosságra hozni. Ez azonban technikai okokból sajnos nem volt lehetséges. Másnap Zag­­rebból azt telefonálták nekem, hogy a kézirat a nyomdából nyom­talanul eltűnt. A következő napon egy titokzatos ismeretlen, eddig még nem sikerült kinyomozni ki­létét, Zagrebból .elhívott és »pár­tom nevében« közölte, hogv a ma­­nifesztum a mi érdekünkben nem jelenhet meg. Erre azután, mint ismeretes, Zagrebban elkobozták, a beogradi lapok azonban a fonto­sabb részleteket akadálytalanul le­közölhették. — Pa-sics mindinkább magára marad. Utolsó kortesbeszédeinek alig kétezer hallgatója akadt. Ké­sőbb azonban már négyszázan sem voltak, akik az ő gyűléseire elmentek volna. Pastes helyzeté­nek javítása érdekében mostan va­lamilyen tormában egész Horvát­országról le akar mondani Olasz­ország javára. Ezáltal, de egyéb okok által is Pasics a parlament­ben lehetetlenné tette magát. 313 képviselő közül már csak 125 van mögötte. Végül kijelentette Radics, hogy ha a kormányváltozás kedve sze­rint fog megtörténni, visszatér Zagrebba, ha nem, Londonba uta­zik, ahol sok barátja van. Azt a reményét fejezte ki, hogy szám­űzetése rövidesen véget ér. Nincsenek ellentétek a vajdasági radikálisok .és a kormány között A kormány orvosolja sérelmeiket —* Kern vezethet pírl­szakadásra a korm vayválság- bármilyaa megoldása A vajdasági radikális pártszerve­zetek tartómányi választmánya — mint a »Bácsmegyei Napló« röviden már jelentette — legutóbbi ülésén foglalkozott a vidéki pártszervezetek sérelmével és elhatározta, hogy a kormánytól kérni fogja a vajdasági radikálisok kívánságainak sürgős teljesítését. Ezzel a határozattal a vajdasági radikálisoknak régi elége­detlensége jut kifejezésre. Arra vo­natkozólag. hogy milyen sérelmek ügyében kívánnak a vajdasági radi­kálisok Pasics miniszterelnöknél in­terveniálni. a következő információt kapta munkatársunk a szuboticai ra­dikális-párt egyik vezetőjétől: — Nincsen szó olyan sérelmekről, amelyek súlyosabb ellentéteket tá­masztanának a vajdasági radikálisok és a kormány között. Akik így akar­ják beállítani a kérdést, azok vagy tévednek, vagy tendenciózusan jár­nak el. A legteljesebb egyetértés mellett is vannak azonban bizonyos sérelmeink, amelyeket már nem egyszer tudomására is adtunk a kor­mánynak. Elsősorban az agrárre­form ügyét akarjuk végre tisztázni, mert ebben a kérdésben eddig min­den sürgetésünk hiábavalónak bizo­nyult. A mi agrárreform-javaslatunk olyan, hogy az abban foglaltak a legteljesebben összeegyeztetik a vaj­dasági érdekeket a pártérdekekkel és érthetetlen, hogy eddig a kor mány mégsem akarta akceptálni fel­fogásunkat. Most azonban már ga­­randáink vannak arra. hogy az ag­rárkérdést a legrövidebb időn belül rendezni fogja a kormány s ez a rendezés honorálni fogja a vajda­sági radikális képviselők kiváltsd gait. — Vannak azonban a vajdasági pártszervezeteknek más sérelmeik és kívánságaik is. Elsősorban az, hogy a kormány a Vajdaságot érin­tő kérdések elintézésénél fordítson több figyelmet a vajdasági radikáli­soknak véleményére. Sérelmünk az is. hogv a vajdasági kerületi főis­­pánságok hatáskörét az utolsó idő­ben a kormány erősen korlátozta. Azt kívánjuk, hogv a speciálisan vajdasági vonatkozású kérdések el­intézésénél a kormány biztosítson nagyobb hatáskört a vajdasági kerü­leti főispánok részére. Mindezekben a kérdésekben véleményünk szerint a kormány minden nehézség nélkül teljesíteni fogja kívánságainkat, mert a kormány is belátja igazunkat. Arra a kérdésünkre, hogy poli­tikai tekintetben nincsenek-e ellenté­tek a kormány és a vajdasági radi­­■ kálisok között és hogy mi igaz azok­ból a hitekből, hogy a vajdasági ra­dikálisok nagyrésze a koncentráció híve, a következőket mondotta infor­mátorunk : — Semmi alapjuk nincs azoknak a híreiknek, mintha a vajdasági ra­dikálisok elégedetlenek volnának a kormány politikájával. Tény az, bogy a vajdasági radikálisok között sok hive van a koncentrációnak. En­nek az álláspontnak a hirdetői azt vallják, hogy a mai zavaros politi­kai helyzetben a legteljesebb békét és. konszolidációt az erők összefo­gása hozhatná létre és különösen mi, a vegyes nemzetiségű Vajdaság la­kói tudjuk jól. hogy elsősorban az állam érdeke volna a pártok együtt­működése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne bíznánk a legteljesebb mértékben a kormány politikájának a helyességében. A vajdasági radi­kálisok ezvrésze bármilyen szívesen is venné a koncentrációs kormány megalakulását. lehetetlennek tartja, hogy az ellenzék súlyos feltételeit a radikális-párt teljesítse és így — ha a koncentráció lehetetlenné válik — szívesen járulunk hozzá az uj vá­lasztások kiírásához is. Szó sincs tehát arról — amit különösen az el­lenzéki sajtó szeretne elhitetni — hogy a kormányválság megoldása okot szolgáltathatna a radikális-pád szakadására. Informátorunk kijelentette végül, hogy a vajdasági radikálisok kíván­ságaikat memorandumba foglalva már a legközelebbi napokban át­nyújtják Pastes miniszterelnöknek. K-'382CKC££ZeESS?K.’Jíl M7J? F © n cd — A szerkesztés£gh51* Néhány nappal ezelőtt bejelentettük Delire János dr. kollégánknak azt az elhatározását, hogy kilép a Bács­megyei Napló szerkesztőségének kötelékéből. Most örömmel és megnyugvással jelenthetjük, hogy a bölcs belátás elhárította azokat az akadályokat, amelyek Delire János dr. további újságírói mü-Iködösének útját állották s kiváló és nagyrabecsült kollégánk visz­­szatért a Bácsmegyei Napló szer-I kesztöségébe. — Kinevezés. Noviszadról jelentik: j Dr. Roili Lázár volt gimnáziumi tanárt a kultuszminisztérium a beogradi grand rabbinátus titkárának nevezte ki. — Véres választások Japánban. Tokió­ból jelentik: Vasárnap mentek végbe a ja­pán képviselőválasztások. A szavazás eredménye még nem ismeretes. Az or­szág több részéből hirek jöttek, hogy vé­res összeütközések voltak a pártok között. A hivatalos jelentések tiz halottról és igen sok sebesültről emlékeznek meg. — Átszervezték a Srnaót. Noviszadról jelentik: A vajdasági Srnaó-egyesületet átszervezték és uj elnökéül Bujosevies Radovánt választották meg. — Apad a Duna. Budapestről jelentik: Az idén már másodszor esett meg, hogy alig pár nappal a Duna vízállásának kul­­minációja után uiabb áradás következett be. Az elmúlt hét nagy esőzései következ­tében a Duna felső szakaszáról hatalmas víztömegek hömpölyögtek lefelé és vasár­nap harmadszor lepte el Budapestnél az alsó rakpartot a viz. A Duna felső szaka­száról azonban már azt jelentik, hogy megkezdődött az apadás. Bécs fölött már hétfőn alacsonyabb volt a Duna. A mos­tani áradás igy semmi veszélyt nem je­lent.

Next

/
Thumbnails
Contents