Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)
1924-05-07 / 125. szám
Poštarina plaćena u gotovom Ára egy és léi dinar Posfas?áHitási díj készp&zljen lefizetve XXV. évfolyam Sdbonca, SZERDA, 1924 május 7. ^i3Bi8nS2BaBBÍfftrWf\i|!8BftK?ÍIBBg^raPHfWBWfe0BKBčBPž25^itf"ag!gB 125. szám ffiegjeieis'k minden reggel, Jsunep után és Lálfó'a délijén Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. .'. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Schotica, Aleksandrova ui. i. (Lelbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova k1. 4. (Rossia-Fonciére-palota) A magunk ügyeken (ni.) Örvendve jelentjük szóval és megjelenéssel : mégsem következett .be az a katasztrófa, ami még te'gnap feltartózhatatlannak látszott. A Bácsmegyei Napló íme: megjelent ma is és remélhetőleg meg fog jelenni holnap is s mindennap, őszinte 'örömére a rend, az alkotmányosság, a törvénytisztelet barátainak, akik közé joggal soroljuk az ittélő magyarságot. Bevalljuk őszintén, még azt a hirt is, mely befejezett és megváltozhatatlan tényként regisztrálta betiltásunkat az ország egész sajtójával, csak az első megdöbbenés kritikát elfojtó hatása alatt lehetett elhinni. A kormány az alkotmány érintetlenségéből, megváltoztathatatlanságábpl s ahhoz a posztulátumhoz való hajlithatatlan ragaszkodásából, hogy a kormányzásnak s az ország belső szervezetének a vidovdáni aikotmány legyen az alapja, inkább kormány-, *St kormányzeii krízist idéz fel, de nem enged. Hogyan lehetett akkor elhinni, hogy a magyarsággal szemben olyan lépésre határozná el magát a Bácsmegyei Napló betiltásával, melyre az alkotmány nem csak hogy alapot nem nyújt, de egyenesen tilalmaz. S miért is kellett volna megbénítani a Bácsmegyei Napló működését, mely mióta szóhoz jutott, nem tesz mást, mint küzd az alkotmány valamennyi rendelkezésének életbeléptetéséért, harcol a törvényes rend uralmáért, a közrend megszilárdulásáért, harcol az állampolgári egyenlőségért, hogy senkit azért, mert magyar, jogsérelem ne érjen s azon fáradozik, hogy a kívánságok folyamát a realitások medrébe vezesse, hogy békét, szereíetet, megelégedést, nyugalmat keltsen a ma gyarság szivében s olyan jogi és tényleges állapotok megteremtésén fáradozott, amelyekben meg' születhetik a békének, szeretet nek, megelégedésnek érzése. A Bácsmegyei Naplónak mindig az volt a törekvése, hogy olyan lelki tartalmat formáljon ki, melyben testvérként megfér egymás mel lett a jó magyar lélek a hűséges állampolgár leikével. Legyünk hívek magyarságunkhoz, legyünk hívek uj hazánkhoz — ezt a programot hirdette s ezt a progra mot valósította meg a B csmegyei Napló. Jó! tudjuk, mert a minden napok meg-tnegujuló eseményei bizonyítják, hogy a magyarság hálát érez velünk szemben, mert minden kívánságát megszólaltatjuk s minden sérelmét feltárjuk. De jól tudjuk, hogy ezzel szolgálatot tettünk az államot alkotó nemzetnek is, mert mi melenget tűk a magyarságot uj hazájához. harcolunk, hogy ez a munkánk ne legyen meddő erőfeszítés s a magyarság otthonnak érezze otthonát s hazájának hazáját, akkor mi egyformán teszünk szolgálatot az államhatalomnak és a magyarságnak. S mi ezért a törekvésért s ezekért az eredményedért aligha érdemeljük ki e lap betiltását. Mi segítettük a magyarságot abban, hogy mikor legcsábitóbb volt az alkalom s legtöbb hősiességet és fegyelmezettséget követelt az ellenállás, a magyarság akkor is megmaradjon a törvényesség és jogrend utján s ne vesse magát a részeg szélsőségek kitárt karjaiba. A demagógia szakadékétól s állameüenes örvényeitől a mi figyelmeztető szavunk védte, óvta, tartotta vissza a magyarságot. S amíg mi tiszta szándékkal és tiszta eszközökkel harcoljuk harcunkat, alig marad arra időnk, hogy a különböző helyekről ránk szórt rágalmakkal foglalkozzunk. Többek között az a csoport, amelyik a Magyar Párt szervezetét lapterjesztő vállalattá akarta lesülyeszteni, a magyarság árulójának címez bennünket, ugyanakkor, amikor a kormány egy-két tagja a betiltásunk tervével foglalkozik. Ez a lap — ugylátszik — azt tételezi föl a kormányról, hogy azért akarja betiltani a Bácsmegyei Naplót, mert az elárulja a magyarságot. Megmondtuk előre, hogyha mi a legobjektivébb módón, kétségbevonhatatlan jószándékkal, kétségbevonhatatlan érvekkel mondunk bírálatot s igyekszünk a múltakból levonni a tanulságot a jövőre, az érvekre nem érveket, az indokokra nem cáfolatot, a gondolatokra nem gondolatokat kapunk válaszul, hanem aljasul mocskolódó személyeskedést. Kö vetjük az araayjánosi tanítást s az úri lócsiszárokkal nem perelünk. Sokkal különbnek tartjuk a munkát amit végzünk s a missziót amit betöltünk, semhogy máradna kedvünk, energiánk és időnk a szóra méltatással egy jelentéktelenségnek súlyt adni. A Bácsmegyei Napló rendületlen hittel és meg nem fogyatkozott bátorsággal halad azon az utón előre, amit az alkotmányosság, a törvényes rend és a magyarság legális érdekei jelölnek !:i. Ellenségeink hasztalanul denunciálnak bennünket a denunciálás otromba vádjával s ^asztalén akarnak hurkot kötni nyakunkra elcsavart értelmű szavainkból. Végezzük kötelességeinket tovább is híven uj hazánkhoz és híven magyarságunkhoz s azt a szeretetet, bizalmat és megbecsülést, mely mindennapi megjelenésünket köszönti, a munkának fokozott teljesitésével, feladataink hivebb betöltésével fogjuk meghálálni. Pasics nem vállalta mnnkakormány alakítását A miniszterelnök a parlament feloszlatását ajánlotta a királynak — jovanovics Ljuba újabb audienciája Beogradból jelentik: A kormányválság ügyében a szerda: nap újabb fordulatot hozott. A király, miután három héten keresztül meghallgatta mindazokat s számottevő politikusokat, akiknek véleménye a kibontakozásról érdekelte, olyan megoldáshoz folyamodod, amely a korona szempontjából a legtermészetesebbnek látszik : megbízást adott olyan kormány alakítására, amely a parlament föloszlatása nélkül és a jelenlegi nemzetgyűlés támogatásával gyakorolná a hatalmat. A mandátumot az uj kormány megalakítására újból Pasics Nikola kapta, mint a legerősebb parlamenti pórt vezére. Váratlan döntés A uralkodó döntése magát a miniszterelnököt is váratlanul érte. Pasics délelőtt féltizenegy órára minisztertanácsot hivott össze, amelyen resszortügyeket tárgyaltak. Tanácskozás közben a miniszterelnök meglepetésszerűen amikor olyan közszellemért meghívást kapott az udvarhoz. Pasics a koronánál és félóráig tartó kihallgatáson közölte a királlyal, hogy nem áll módjában a munkakormány megalakítására vonatkozó megbízást váiíalni, miután nincs rá kilátás, hogy a. mostani parlamentben munkaképes többségei tudjon teremteni. Hir szerint a miniszterelnök ez alkalommal ismét kifejtette a király előtt az uj választások szükségességét és a parlament feloszlatására és választási kormány megalakítására kért felhatalmazást. Kél eshetőség A kibontakozási terv meghiúsulását úgy tekintik, mint amely közelebb visz a válság megoldásához, mert most már bizonyos, hogy ezen a módon nem lehet célhoz jutni. Csak kétféle megoldás lehet ezekután: vagy a Pasics-Pribicsevics-kormány kap meg bízást választási kormányra, vagy pedis» demokrata ellenzék mtuMj. ka kormányra. Ä politikai közvélemény a legnagyobb izgalommal várja a további eseményeket, mert már a legközelebbi napokban el kell dőlnie annak, hogy a Pasics- Pribicsevics-koaliciónak sikerül-e; a királyt meggyőznie a parlament feloszlatásának szükségességéről, vagy pedig Davidovicsnak gyakori audienciáin sikerüi-e megnyernie az uralkodót olyan megoldásra, amely az ellenzéki pártokból alakult blokknak a mostani psrla-. menttel való további munkáját tenné lehetővé. Az ellenzék körében a hangulat ismét bizakodó és azt hiszik, hogy még abban az esetben is, ha valaki előbb egy koncentrációs kabinet megalakítására kapna megbízást — ami nem valószínű —• ennek sikertelensége után Davidovics Ljuba fog mandátumot kapni munkakormány alakítására. Jovanovics Ljuba kedden este félnyolctó! nyolcig kihallgatáson volt a királynál, azonban kormányalakításra nem kapott megbízást. Megjelent a Radios párt kiáltványa Beogradbó! jelentik : A Slobodni Dom, a Radics párt hivatalos lapja kedden rendkivüii kiadásban közzétette a H orv át Köztársasági Parasztpártnnk már megjelenése előtt nagy port felvert kiáltványát. A kiáltványt a horvát néphez, valamint a Horvátországban és az állam többi részeiben élő szláv és nemszláv íöidmüvesekhez és munkásokhoz intézi a párt. A felhívásban megvilágítják azokat az okokat, amelyek a Horvát Köztársasági Parasztpártot a politikai passzivitásból való kilépésre rábírják. A párt — mondja a proklamáció — megegyezést akart a szerb néppel és ezt Írásban létre is hozták a radikális Nyomban elhagyta a minisztertanácsot, amely folytatta ülésezését és féiíizenkettőkor Pasics megjelent a királynál audiencián. Az uralkodó közel egy óráig tárgyait a miniszterelnökkel, aki félegy felé tért vissza a minisztertanács ülésére, ahol közölte, hogy munkakormány alakítására kapott megbízást a királytól. Elmondotta Pasics, hogy azt a választ adta a királynak, hogy még délelőtt folyamán véglegesen dönt a mandátum elfogadása tekintető ben, tanácskozni fog párthiveivel és politikai barátaival és estig megadja a választ. A minisztertanácsot három órára össze is hivták és azon Jovanovics Ljuba, a parlament elnöke is résztvett. A kormány félötkor újabb minisztertanácsot tartott, amely után Pasics miniszterelnök ismét, a királyi palotába ment, hogy közölje az uralkodóval elhatározását. A király azonban ugyanekkor autósétán volt, amelyről csak hat órakor tért vissza az udvarba Negyed hétkor jelent meg újból I
