Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)
1924-05-24 / 142. szám
4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1924 május 24, CIRKUSZ ©Í3@ Vicc-hallgatók E lap hasábjaim már megjelent egy Ízben a vicc-elmesélők természetrajza. Megírtuk, hogyan mond el egy viccet a »mentegetőző«, az »alapos«, a »nevető«, a »pcengyilkos« és a többi vicceimesélő, típusai valamennyien a szórakoztatni kívánó emberiségnek. Most részletezni kívánjuk a vicc-hallgatók nagyszámú csoportját. Példának a következő viccet fogjuk használni: — Móricka a gazdag zsidógyerek először jön haza az iskolából. »No milyen volt az iskola?« — kérdi a papa, Móricka lenézően legyint. »Tiszta csalás — mondja. — ki van írva, hogy I. osztály és fapadok vannak«. Ezek után jönnek a különböző kategóriák, ki hogyan hallgatja végig ezt a viccet. 1. A rosszindulatnak. Elmesélő: Tudok egy jó viccet. Gondolom még nem hallottad? Hallgató: (Fölényesen nevet.) Elmesélő: Szólj, ha hallottad. Móricka hazajön az iskolából — Hallgató: (Gúnyosan nevet.) Elmesélő: Ha hallottad, akkor nem mondom. Hallgató: Nem hallottam, csak meséld__ . Elmesélő: Azt kérdi az apja, no hogy tetszett az iskola? Hallgató: (Kuncog.) Elmesélő: Tudod a viccet? Hallgató: Dehogy! Mondd már! Elmesélő: Erre azt mondja a Móricka: tiszta csalás, mert__ Hallgató: (Hirtelen diadalmasan közbevág.) Ki van írva első osztály és fapadok varrnak! Rég ismerem! 2. A türelmetlen. Elmesélő: Móricka hazajön az iskolából. Azt kérdi! tőle az apja: No Móricka__ Hallgató: Erről a Móricról tudok egy jót, mindjárt elmondom1— Elmesélő: __kérdi tőle az apja. No Móricka, milyen volt az iskola? Hallgató: (Közbevág.) Ez is iskolában történik. Azt mondja a tanító ur Mórickának___ Elmesélő: Várj egy kicsit rögtön befejezem. Azt mondja erre a Móricka... Hallgató: (Közbevág.) Azt mondja a tanító ur: Mit keresel Móricka? (ö mesél el egy másik viccet.) 3. A szórakozott. Elmesélő: __erre aztán azt mondja a Móricka: Tiszta csalás! Ki van ‘írva, hegy I. osztály— Hallgató: Milyen első osztály? Elmesélő: Első osztály! Első osztály. Szóval ki van írva, hogy első osztály és fapadek vannak---Hallgató: (Várja, hogy tovább meséljék, akkor hirtelen észreveszi, hogy már valószínűleg vége van, mert az elmesélő várja a nevetést. Erre nevetni kezd.) Hahaha! Ragyogó! Nahát! Fapadok! 4. A poengyilkos. Elmesélő: __erre aztán azt mondja a Móricka: Tiszta csalás! Ki van írva, hogy első osztály és fapadok vannak... Hallgató: No és? 5. Az emlékező. Elmesélő: __erre aztán azt mondja a Móricka: Tiszta csalás! Ki van Írva, hogy első osztály és fapadok vannak... Hallgató: (Nem nevet.) Ennek van egy pendantja.... A paraszt utazik első osztályon— (Elmond egy egészen más karakterű viccet.) A nevető. Elmesélő: Mondok egy jó viccet__ Hallgató: Hahahaha.... Elmesélő: Móricka hazajön az iskolából__ Hallgató: (Nem tudja visszatartani a röhögést.) Brühühühü----Elmesélő: Azt- kérdi a, papája,.... * Hallgató: (Fuldokol a nevetéstől) Elmesélő: »No, hogy tetszett az isr kola?« Hallgató: (Az oldalát fogja.) Jaj ne is mctidd tóvább, mert rögtön rosszul leszek----7. A skót. Elmesélő: ....s erre azt mondja a Móricka: »Tiszta csalás! Kji van írva,, hogy első osztály és fapadok vannak... Hallgató: (Rövid gondolkodás után komor arccal.) Mi ebben a vide? Hát persze, hogy az iskolában fapadok vannak ! 8. Az alapos. Elmesélő:*__s erre azt mondja a Móricka. Tiszta csalás; ki van írva, hogy első osztály és fapadok vannak! Hallgató: Ezt a viccet hallottam, de nekem úgy mesélték, hogy Kóbikával esett meg— 9. A naiv. Elmesélő: __s erre azt mondja a Móric: Tiszta csalás! Ki van írva-, hogy első osztály és tapadok vannak.... Hallgató: (Nevet.) Mondd kértek, ez tényleg megtörtént? 10. A moralista. Elmesélő: ....s erre azt mondja a Móricka: Tiszta csalás! Ki van Írva, jjhogy első osztály és fapadok vannak... Hallgató: (Szigorúan.) Elég disznóág, hogy a mai gyerekek vicceket csinálnak, ahelyett, hogy tanulnának, hogy hasznos polgárai legyenek az államnak... Stella. \ Kedvezően haladnak a jugoszláv-magyar tárgyalások Elkészült a kölcsönös felről Jogsegélyről ás a postaforgalmnrói szőlő konvenció Beogradból jelentik: A jugoszlávmagyar tárgyalások kedvezően haladnak. A tárgyalások során e jogi albizottság pénteken befejezte a kölcsönös bírói jogsegélyről szóló konvenció tárgyalását, amiben létrejött a megegyezés- A konvenció érdekessége. hogy kimaradt eh belőle a bírói határozatok kölcsönös végrehajtásé ról szóló intézkedések, miután az albizottság hosszas vita után úgy döntött. hogy az idő még nem érett meg ennek a kérdésnek a: rendezésére, 'A tárgyalások a többi albízottságban is kedvezően folynak. így. a postaügyi konvenció tárgyalása is befejeződött, amelyet magyar részről báró Saliay miniszteri tanácsos vezetett. Ezeken a tárgyalásokon elsősorban a két ország háború előtti postai tartozásainak likvidálásáról volt szó. Az S. Ii. S. királyság ezirányu követelései nagyobbak, mint Magyarországéi és ezért a magyar delegáció azt a kívánságát fejezte ki. hogy előbb rendezzék ezt a kérdést és csak azután térjenek át a postaforgalomról szóló ui konvenció kidolgozásúra, Mivel azonban ennek a kérdésnek inkább diplomáciai! jellege van és a két ország külügyminisztériumainak hatáskörébe tartozik, ebben az ügyben nem jött létre határozat. hanem a magyar delegáció ígéretet tett. hogy kormányánál megsürgeti a kérdés gyors rendezését. Ezután a magyar, delegáció azt az indítványt terjesztette az albizottság elé. liogv a két ország közötti levél és egyéb postai küldemény bélyegilletékét úgy állapítsák meg. hogv az egyenlő legyen a- belföldi forgalomban érvényes tarifával. Jelenleg usrvanis a nemzetközi postai tarifa érvényes, azonban ennek van egy olyan klauzulája, amely szerint a szomszédos államok egymás közt külön egyezményt is létesíthetnek a postai tarifára nézve. A magyar delegáció ennek alapján tette indítványát. amelyet azonban a bizottság elvetett, tekitettel a gazdasági válságra és a valuták rendezetlenségére. Ezzel szembati megegyezés jött tétre arra vonatkozólag, hogy a postacsomagok forgalmát ezentúl nem csak Szuboticán. hanem Koprivnicán és Gyékényesen át is le lehet bonyolítani. Szőni,át is elöntötte az árvíz Az Odrg-gátat éttörte a Duna — Az áradás elérte a szontai vasúti töltést — Megbénul a vasúti közlekedés Szántáról .jelentik: A Duna pénteken reggel hat órakor Szonta alatt harminc méter szélességben áttötie az Odri-gátat. A kitódult víztömegek. amelyek nagy gyorsasággal öntötték el a község egész határát — körülbelül 4000 holdat — elérték a Gombos—Szubotica vasútvonal töltését, amely egyelőre feltartja az áradást. A község, amely részben dombon fekszik, megmenekült az árvíztől. csupán néhány alacsonyabba fekvő házat öntött el a viz,. A hirtelen jött katasztrófa nagyobb károkat csak a határban levő szállásokon okozott, ahol az épületek tetőzetéig ér a viz. Az ármentesifésen dolgozó hatóságoknak napok óta tartó fáradságos igyekezete kárba veszett, hogy az áradást az Odri-féle ideiglenes gátaknál feltartóztassák. Bogojevo alatt az állomásnál levő szivattyúknál. amelyek arra szolgálnak, hogy az Apafin—Szonta ármentesitő társulat vizét leszivattvuzzák. szerdán lékeket vágtak, hogy a vizet ezeken át visszavezessék az itt. mélyebben fekvő Duna-mederbe. A Dráva áttörése folytán azonban a Duna. folyása Ui más utat vett és igy a preventív intézkedések nem segítettek. Veszélyben a Délbácska A Szánta mellett történt gátszakadás alkalmával a töltésen dolgozó munkások és a lakosság pánikszerűen menekültek. Csak a katonák és csendőrök maradtak helyükön és a* ő önfeláldozó mu. Rajuknak köszön hető. hogy az áradásnak emberélet netn esett áldozatául1. Újabb árvizveszedelem miatt a hatóságok a környékbeli falvakból, Apaiinból. Mileticsről. Prislevica- Szentivánról és Bresztovácröl négyezer kocsit rendeltek ki. A munka most a szonta-bogoievői vasúti töltés biztosítására és megerősítésére irányul. mert ka ez ár itt is áttör, akkor egész Délbácska víz alá kerül. Elsősorban Sraski-Miletics. Karavukovó, üeronje. Bocs. Novoszelo és Bukin községek vannak veszélyben. A Bo~ gojeve—Vajszka ármentesitő társulat területe négy méterrel alacsonyabban fekszik a már elöntött részeknél és ha ide is eljut az áradás, akkor uiabb harmincezer hold terület pusztul el. Fokozza a veszedelmet az a körülmény. hogy bécsi és budapesti jelentések szerint a Duna vízállása pénteken ismét emelkedik A bácskai áradások folytán — miután a viz itt lefolyást talált — ai baranyai részeken. Dárdánál az árterületeken a viz apadása állt be. A vinkovcei vonalon megv szűnt a vasúti közlekedés A szontai gátszakadás folytán az árvíz elérte a Szubotica—Szombor— Bogojevo fővonal vasúti töltéseit és veszélyezteti a vasúti közlekedést. Pénteken délben Szombor és Bogojevo közt megszűnt a közlekedés, délután 4 órakor azonban Szóit dig ment a vonat. Attól lehet tartani, hogy a vasúti forgalom Szuboticáról Vinkovci felé teljesen megszakad. A szuboticai vasutigazgatóság pénteken mérnököket és munkásokat küldött ki Szontára. hogv a, vasúti töltés biztosításáról és a közlekedés f e n ta rtá s á r ól sondoskod.i anak. Kedvese holttestén ebédelt a rákosszentmiháíyi gyilkos A biinpör péntek* tárgyalása Budapestről jelentik: A rákosszentmihályi tömeggyilkosság pénteki tárgyalásán érdekes tanúvallomások hangzottak el. Elsőnek Bodonszki Tivadarnét hallgatták ki. akt elmondta, hogy kövesné neki intim részleteket adott elő arról, hogyan szerezte Amerikában a vagyonát. Kövesnének. a vallomás szerint, Amerikában péküzlete volt. ahol titokban pálinkát mértek ki és amikor a vendégek lerészegedtek. Kövesné sorra kirabolta őket. Pritz Jánosné tanú. aki közvetlen Kövesné meggyilkolása után ment. ki a villába, megdöbbentő részleteket mondott el. ■ — Amikor a villába léptem, — mondta Pritznó — az udvaron ott találtam Moínár-Tóth Józsefet. Éppen ebédelt és előzékenyen megkináilt csirkehússal, amit azon a ládán evett, amelyben a- meggyilkolt. Kövemé holtteste volt elrejtve. Érdeklődésemre. hogy hol van a fiatalasszony. azt felelte: — Éppen most ment el a lelkem —i és jóízűen tovább rágta a csirkehúst. Hétfőn kerül ser a perbeszédekre, ítéletkihirdetés a jövő hét végéra várható. ....... 1 lM‘ *'T^j'S2EííŰlZSi^S3fól»JOÍ23C3EiSCTriMm-riniiim— >,<« ««im ^4 jó vidék A kizsuppolt tehenek Idegen marka még vendégségbe sem mehet a kanizsai legelőre Ezelőtt jő néhány esztendővel, amikor Síarakanizsán még nem volt villanyháboru, mert villanygyár sem volt, amikor a kanizsai népkertet még népkertnek és nem étteremmel, szállodával, cigánymuzsikával felszerelt gyógyító fürdőnek nevezték, mint manapság, szóval amikor Kanizsa még ragaszkodott ősi hagyományaihoz és nem kereste a cicomát, a kanizsai polgárok villany, mozi, fürdő helyett: mindennél többre becsülték az állattenyésztést. Az volt a község legnevezetesebb embere, akinek a portáján a legszebb borjas tehén bőgött. A községnek, mert akkor még község volt, Sentától a martonosi határig ötezer hold legelője volt, amelyen messze földön hires gulyák legelésztek, nyaraltak. Később azonban várossá fejlődött a község és a fejlődéssel fokozatosan szétzüllött a gulya. Ma már mindössze alig ezer jószág üdül nyaranta a két határig húzódó tágas legelőn, amelyre időnként el-ellátogattak a sentai és oromi tehenek is hosszabb-rövidebb ideig tartó vendégségbe. A nagy kiterjedésű legelő sok gondolt okozott már Kanizsa városatyáinak, hogy mint-hogyan lehetne hasznossá tenni a parlagon álló járást. A néhány nappal ezelőtt megtartott városi közgyűlésen ismét szóba került a legelő-ügy. Hosszas tanácskozás után Kelemen György városatya, aki már huszonöt esztendeje vesz részt a közügyek intézésében, azt javasolta, hogy: tekintettel a város félmillió dináros deficitjére, amelyet csak száz százalékos pótadóval lehet eltüntetni, a város engedje meg idegen marháknak is, a jórészt üresen álló legelő látogatását, mert igy a legélőbérek kifizetik a város adósságát és nem lesz szükség a száz százalékos pótadóra. A gazdák meghallgatták a javaslatot, megcsóválták a fejüket és egyhangúlag megszavazták — a száz százalékos pótadót — cscikazértis. Merthogy idegen marha mégsem teszi lábát kanizsai -legelőre. . .
