Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)

1924-05-04 / 123. szám

Pošiarina plaćena a gotovom r - __ , i . * ... - , 7 -Ara egy és fél dinár Postaszállitási clíj készpénzben lefizetve XXV. évfolyam 123. szám Megjelenik BŰídjn re? pei, ünnep után ég, hétfőn délben , Telefon s*sm Kiadólmlstal 8—58. Sze ’ Sulbotica, HÉTFŐ, 1924 máíus 5. Kiadóhivatal: Sjttfcotica, Aleksandrova u!.!.{Leíbach-palota) Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Szerkesztősé»: Aleksandrova uL4. (Rossia-Fonciére-palota) A nagygyűlés betiltása után A Magyar Párt az államtanácshoz fordul jogorvoslatért:— A vajdasági radikálisok a kormány­­intézkedésről — A kormány a magyar nemzetiségi törvényt lépteti életbe a Vajdaságban A Magyar Párt vezetőségének ünnepélyes tiltakozása mányban biztosított gyüle­kezési és egyesülési jogot súlyosan «sértő intézkedései ellen is csak törvényes ala­pon fognak orvoslást keresni: a minisztertanács határozata cüm panasszal élnek, az ál­lamtanácshoz, Beográdból jelentik : A kormány vasárnap délben minisz­tertanácsot tartott, amelyen' a politikai helyzetről tárgyaltak Ismét szóba került a kormánynak a vajdasági nemzetiségekkel szemben követendő politikája. Hir szerint a kormány elhatá­rozta, hogy a Vajdaság területén életbe lépteti az 1879-ik magyar egyesülési rendeletct és annak alapján fog eljárni a magyar és német szervezetekkel és intézményekkel szemben. A Magyar Párt rezoluciőja A Magyar Párt vezetősége a kö-| vetkező rezoluciót hozta nyilvános-! ságra. A kormánynak az a ha­tározata, amellyel a Magyar Párt nagygyűlését betiltotta s a lapoknak az a hire, hogy nyomon követi ezt a Magyar Párt feloszlatása, meglepetésként hatott reánk. A kormány rendelkezésének indító okát nem ismerhetjük, mert a nekünk kézbesített betiltó határozat indokolást nem tartalmaz. A kormány­hoz közelálló lapok közlé­seiből azonban megállapít­ható, hogy a királyi kormányt erre a lépésre az indította, hogy a Magyar Párt munka­körét túllépte s agitációjá­­val irredentizmust teremtett. Mi ez ellen a feltevés ellen a leghatározottabban és a legünnepélyesebben tiltako­zunk. A Magyar Párt pro­gramja egyetlen olyan célki­tűzést nem tartalmaz, ami az alkotmány rendelkezései­nek keretében nem volna megvalósítható. A Magyar Párt pedig agitációjában egyedül arra szorítkozott, hogy a párt programját is­mertesse és az ország ma­gyar lakosságát e program mellett való tömörülésre hívja fel. Tiltakozunk egyes lapok ama beállítása ellen, mintha a Magyar Párt irredenta törekvések támogatása érde­kében külföldi szervezetekkel vágy pártokkal állott volna összeköttetésben. A Magyar Párt vezetői egy pillanatra sem tértek le működésűkben a törvényes­ség és alkotmányosság út­járól és éppen ezért a mi­nisztertanácsnak ténybeli alap­pal nem biró és az alkot­föbb hoz. mint a leg­­közigazgatási biróság­,Uj kurzus kezdődik a nemzetiségek ellen“ A Magyar Párt feloszlatásának okairól alkalmunk volt hosszabb be­szélgetést folytatni egy tekintélyes vajdaság} radikális képviselővel. A képviselő elmondta, hogy a vaj­dasági radikális képviselőket telje­sen váratlanul érte a Magyar Párt }eloszlatásának hire. A vajdasági radikális képviselőknek netn volt előzetes tudomásuk a kormánynak erről az intézkedéséről, amely nem is felel meg a pártban általuk kép­viselt politikának. Két héttel ezelőtt történt csak. hogy 'három tekintélyes képviselő felkereste Pa&ics minisz­terelnököt. hogy vele a radikális­pártnak a magyarokkal szemben el­foglalandó álláspontjáról tanácskoz­zanak. Ez alkalommal memorandu­mot is nyújtottak át a miniszterel­nöknek, amely egészen más irányel­vek szerint óhajtotta a párnak a ma­gyarsághoz való viszonyát rendez­ni, mint ahogy ezt a mostani várat­­lesi kormányintézkedés tette. Úgy látszik azonban, hogy a miniszterel­nök nem honorálta a képviselők ál­láspontját és a kormány a nemzeti­ségi politika tekintetében egészen más iára lépett. A Magyar Párt feloszlatása ennek a politikának csak első lépése, de mindenesetre jelzi azt az utat, ame­lyet a kormány a jövőben az összes kisebbségekkel szemben követni fog. Azok, akik ezt a politikát kezdemé­nyezték, azt végre is fogják hajtani, mert arra az álláspontra helyezked­nek, hogy a lefolyt öt év tanulságai azt bizonyítják, hogy korai volt a nemzetiségeknek megadni mindazo­kat a polgári és politikai jogokat, amelyeket eddig élveztek és hogy a jogegyenlőség végrehajtás '.'■■cl m ég várni kellett volna. Rámutatnak arra, hogy amikor a németek megkapták Elszász-Lotharingiát, az ottani fran­cia lakosság tizenöt évig teljes jog­­fosztottságban élt és semmiféle poli­tikai megmozdulását nem tűrték meg. Amikor Ausztria bevonult Boszniába, utána harminc évig űzött olyan politikát, amelyben polgári és politikai szabadságjogokról sző sem lehetett. Ilyen politika várható ennek az irányzatnak feUilkerekedése foly­tán az itteni nemzetiségekkel szem­ben is. Azokat, akik ennek politikának helyességét vitatják az az álláspont­juk, hogy az elmúlt öt év alatt mód­juk lett volna a nemzetiségeknek úgy a magyaroknak, mint ß németeknek tettekkel bizonyítani, hogy a nekik biztosított szabadsággal teljesen lo­jálisán fognak élni és nem fogják azt az uralkodó nemzet elleni szer­vezkedésre felbőszülni. Ehelyett az történt, hogy mihelyt erre megnyílt a lehetőség, külön nemzetiségi pár­tokba szervezkedtek. Hogyha akadtak volna vezető egyéniségek, akárcsak egy is, a németek vagy a magyarok kö • zöít, akik beléptek volna az államalkotó pártoknak előttük nyitott kapuin, ma kétségtele­nül más lenne a helyzet. Nem kell azt gondolni, hogy ezek az intézkedések, amelyek a nemze­tiségek szervezkedése ellen irányul­nak, csak a választások idejére szólnak. Úgy látszik, hogy egy állandó uj politikai kurzus indult máris meg és minden szentimentá­­lizmus nélkül, kérlelhetetlenül akar ejárni, miután Európa békéje ezt követeli tőle. A vajdasági radikálisok — mint már mondottam — nem állottak ezen az állásponton és a nemzeti­ségekkel szemben más politika al­kalmazását kívánták. Úgy látszik azonban, hogy döntő helyen az előbb kifejtett okok megakadályoz­ták a mi szempontjaink érvényesü­lését. ‘ Ami speciálisan a Magyar Párt becskereki nagygyűlésének betiltását illeti, arra a közvetlen okot a Né­met Párt verbászi gyűlésén történ­tek szolgáltatják. Attól lehetett tar­tani, hogy ezek a jelenségek esetleg még fokozottabb formában Be^ske­­reken is megismétlődhetnének és ezért tiltották be a gyűlés megtar­tását. Valóban szomorú let*- volna, ha ezen a népgyülésen is vér folyt volna, már pedig a vrbászi gyűlés tanúsága- szerint, ahol maga a Né­met Párt elnöke adta ki a vereke­désre a jelszót, ettől alaposan tarta­ni lehetett. Várady Imre dr. nyilatkozata Várady Imre dr., a Magyar Párt társelnöke, a legutóbbi események­ről a következőképen nyilatkozott: — Ami lényegeset ebben a kérdés­ben el lehet mondani, azt a Magyar Párt vezetőségének kiadott nyilat­kozata elmondja. Érthetetlen előt­tem, hogyan lehet arról csak be­szélni is, hogy a Magyar Párt agi­­tációja irredenta tendenciák felkel­tésére alkalmas. Hiszen mindenki tudja, hogy a Magyar Párt a sentai alakuló nagygyűlés óta agitációs munkát nem is végzett. Az elmúlt hónapban mindössze 4—5 népgyii­­lést tartottak, amelyeken a szóno­kok a párt programjának ismerteté­sével fogozMlkoztak és a szervez­kedés szükségességéről igyekeztek a magyar választókat meggyőzni. — Soha egyetlen népgyülésen sem volt a hatóság képviselőjének kifo­gása a szónoklatok tartalma vagy hangja ellen. Más agitációt pedig, mint ami a népgyiiléseken teljes nyilvánossággal folyt és a Magyar Párt programjának azon propagálá­sán kívül, amely a sajtó természe­tes hivatása, a Magyar Párt sem­miféle más propagandát nem foly­tatott. Nálunk csak nyílt propaganda volt. — Aki a viszonyokat ismeri, az nagyon jól tudja, hogy éppen a Ma­gyar Párt vezetői voltak azok, akik folytonosan figyelmeztették a ma­gyar népet arra, hogy semmiféle politikai kalandba ne bocsátkozzék és se éretlen fantasztáknak, se pedig semmiféle agent pr óvókat öröknek, bármilyen szépen beszélnének is, fel ne üljön. — Még jobban csodálkozom azon. hogy akadt olyan a kormányhoz közelálló lap is, amely külföldi ösz­­szeköttetésekkel gyanúsítja meg a Magyar Pártot, lyen összeköttetései a Magyar Pártnak sohasem voltak és ilyeneket soha senki sem kere­sett. Elképzelhetetlen, hogy a kor­mány ilyen összeköttetésekről tudo­mással birt volna anélkül, hogy meg­torló intézkedéseket tegyen, ami­kor egy évvel ezelőtt tanúi voltak annak, hogy a Magyar Párt két ve­zetőjét szemrncllátható otromba ha­misítvány alapján letartóztatták. — A szélsőséges lapok a Magyar Párt irredenta velleitásait igazoló megdönthetetlen bizonyítékokról be­szélnek. Ilyen bizonyítékok nincse­nek, nem is lehetnek. Ha pedig pro­dukáltalak bizonyítékok, azok ugyanabban a konyhában készültek, mint a hírhedt bordéré, amelynek nem is ió hamisítása egy héten belül kiderült, — A Magyar Párt megtesz min­dent, hogy a végére járjon ezeknek a megdönthetetlen bizonyítékoknak'

Next

/
Thumbnails
Contents