Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)
1924-05-04 / 123. szám
5. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ rés ezért megtámadja az államtanácshoz intézett panasszal a minisztertanács határozatát, mert ebben a közigazgatási perben a kormánynak, ha a betiltásokat védelmezni akarja, elő kell állnia a betiltás alapjául szolgáló tények bizonyítékaival is. És mi ezt akarjuk — Hogy mennyire helytelen volt a kormány részéről a Magyar Párt közgyűlésének betiltása, azt a legjobban igazolja annak a határozati javaslatnak szövege, melyet nekem kellett volna a betiltott közgyűlésen előterjesztenem és amelynek egyhangú elfogadása biztosítva volt. Minthogy a javaslat minden szava világos cáfolata az irredentizmus vádjának, rendekezésükre bocsájtom annak szövegét, amely a következőkép hangzik: A Szerbek, norvátok és Szlovének Királyságának Magyar Pártja mai napon megtartott közgyűlésében vizsgálat alá vette a jelenlegi politikai helyzetet és az előadó javaslatai alapján a következő határozati javaslatot hozta: A közgyűlés helyeslöleg veszi tudomásul azt, hogy az országos párt vezetősége a nagygyűlés óta minden tevékenységét arra összpontosította, hogy a magyar tömegeket választói jogosultsághoz juttassa. A közgyűlés megállapítja, hogy az országos párt vezetőségé nek ezirányu fáradozásai csak részben jártak sikerrel és ma is jelentékeny a száma azoknak a magyar nemzetiségű állampolgároknak, kik bár a választói jogosultság minden törvényes előfeltételével rendelkeznek, választói joggal még ma sem bírnak. A közgyűlés felhívja az országos párt ma megválasztott vezetőségét, hogy tegyen meg minden szükséges lépést arra nézve, hegy a még választói jogosultság nélkül szűkölködő és arra jogosult magyar nemzetiségű állampolgárok választójoghoz jussanak. A magyarság politikai törekvésének legközvetlenebb célja, hogy az ország magyar népe számarányának megfelelő parlamenti képviselethez jusson. Szükséges a magyarság parlamenti képviselete úgy az ország, mint az ország magyar népének érdekében azért, mert a Magyar Párt programjához hiven, távol minden felforgató tendenciától, csak a parlamenti küzdelem alkotmányos fegyvereivel kívánja megvívni azt a harcot, mely az ország magyar népének jogi, gazdasági és kulturális egyenjogositását tűzte ki célul. A közgyűlés az Országos Magyar Párt ma megválasztott vezetőségére bízza azoknak az utaknak a megtalálását és azoknak az eszközöknek a megválasztását, amelyek ezen cél minél teljesebb eléréséhez vezetnek. Abban a reményben, hogy a parlamentből való ötesztendei kényszerű távoliét után a népszuverénitás letéteményesének, a nemzetgyűlésnek kapui meg fognak nyílni a magyar nép bizalmával felruházott népképviselők előtt is, a közgyűlés a leendő magyar parlamenti képviselet kezét semmi irányban sem kivánja megkötni. Figyelmébe ajánlja azonban, hogy működésében a párt programjában lefektetett elvektől el nem térhet. Ebben a keretben önmaga választhatja meg azokat az utakat és taktikai eszközöket, amelyek pillanatnyilag a legalkalmasabbnak mutatkoznak annak a célnak elérésére, hogy a párt célkitűzései kö- j zül a magyarság tényleges politi-1 kai egyenjogúsítása, a magyar j nincstelenek földhöz juttatása és ! az anyanyelvén való alsó- és kö- j zépfoku oktatás mielőbb valóra villák. 1924 május 5. — Alig hiszem, hogy a kormán ezzel az intézkedésével elérje azt célt, hogy a magyar szavazatokat magyar nép természetét ismeri, az agyon jói tudja, hogy szép szóval meg lehet tőle mindent kapni, de I"1 maga táborába gyűjtse, mert aki a1 erőszakkal semmit. Milyen míézÉedéseket altar a kormány életbeléptetni? Beográdi lapok közlése szerint a kormány á régi magyar nemzetiségi törvényt és egyesülési rendeletet akarja életbe léptetni. Magyarországon a nemzetiségek egyenjogúságát az 1868. évi XLIV. te. mondta ki és szabályozta. Ma ennek a törvénynek Eötvös és Deák szellemében való intézkedéseit léptetnék életbe, annak csak mindenki örülni tudna. Az egyesülési és gyülekezeti jogról Magyarországon nem volt törvény, ezt a kérdést csak rendeleti utón szabályozták. Az 1879-iki belügyminiszteri rendeletnek azt az intézkedését, hogy a »nemzetiségek kulturális egyesületeket alakíthatnak«, úgy magyarázzák, hogy csak kulturális egyesületeket alapíthatnak. Ezzel szemben áll az a tény, hogy a régi Magyarországon a nemzetiségeknek politikai pártjai és képviselőik is voltak, s hogy a német Kulturbund kulturális egyesülés volt s ennek ellenére mégis feloszlatták. Az SHS királyságban a gyülekezési jog szabadságát az alkotmány mondja ki s az alkotmány szerint minden a zalkotmánnyal ellenkező törvény vagy rendelet, tehát az 1879-es magyar belügyminiszteri rendelet is érvénytelen. zépeurópában, továbbá egy Habsburg-restaurdció megakadályozása. A francia—csehszlovák szerződés1 a békét biztosítja és Mussolini ideái-! jának^megfelel. Az olasz—délszláv szerződésről az elnök azt mondta, hogy a két szerződés egymást kiegészíti és a közeledést a két ország közölt megkönnyíti. A vajdasági radikális képviselők nagyobb szerepet kívánnak a pártvezetésben Vita a kormány uj nemzetiségi politikájáról A vajdasági radikális képviselők vasárnap délelőtt és délután a Petrograd-szállóban hosszú tanácskozást tartottak, amelyen a szerémségi és vajdasági radikális képviselőkön, továbbá a járási pártszervezetek elnökein kiviil TnfliO vies Markó törvényegységesitő, Sloj' dinnvx' pénzügy és Miletics Szlavkó közegészségügyi miniszterek is résztvettek. Az ülésen, amelyen Miladinovcs Zsarkó volt postaügyi miniszter elnökölt, elsősorban pártszervezeti kérdésekkel és a közeledő választásokra való előkészületekkel foglalkoztak. A képviselők és pártszervezetek elnökei jelentést tettek a választók hangulatáról és az agitáció módozatait beszélték meg. Politikai körökben elterjedt hirek szerint a vajdasági radikális képviselők az ülésen rezoluciót készítettek elő, amelyet Pasics miniszterelnök elé szándékozik terjeszteni. A rezolucióban számarányukhoz képest nagyobb érvényesülés! követelnek a pár ban és megismétlik az agrár reform terén eddig hangoztatott követeléseiket is. Az értekezlet résztvevői a rezolucióról nem akartak nyilatkozni a nyilvánosság számára. A Pravda értesülése szerint a vajdasági radikális képviselők vasárnapi tanácskozásán szóba került a nemzetiségekkel való választó i megegyezés kérdése is. Megállapították, hogy a szlovákokkal már kész a megegyezés, a románokkal a tárgyalások folyamatban vannak. Nagy vita volt a gyűlésen a Magyar Párt betiltásáról is. Több képviselő tiltakozott az olyan nemzetiségi politika ellen, amely végül is a kisebbségi blokk megalakulására fog vezetni. Massaryk a kisantantról és az európai politikai helyzetről Magyarország is beléphet a kisantaatba Rómából jelentik: A Tribuna svájci munkatársa előtt Massaryk elnök kijelentette, hogy októberben hivatalos látogatást tesz Olaszországban. Az utazás részleteit Benes külügyminiszter és az olasz kormány már megállapították. Benes olaszországi utazásának célja a két állam gazdasági és pénzügyi összeköttetéseinek még szorosaubra fűzése. A kisantantról az einuk így nyilatkozott : A legyőzött Németország mindig olyan állati marad, amelynek erejével számolni kell s amely előbb vagy utóbbisniét megkezdi terjeszkedését kelet felé. A Berlin-bagdadi programot elhalasztották, de nem szüntették meg. Az osztrák-magyar monarchia felbomlásával felszabadult uj államoknak politikai és katonai formát kellett keresni, hogy ezt a »Drang nach üstem-t fel lehessen tartóztatni. Nem szabad elfelejtenem. hogy a kis-antant negativ és pozitív rendszer. A kisantant belső véleménykülönbségei épen jellegükből magyarázhatók meg. Az újságíró ama megjegyzésére, hogy a kisantant programja nagyon hasonló Franciaország programjához, az elnök azt felelte: — Mi szervezni akartuk hadseregünket és tanítóinkat ott kerestük, ahol azt legjobban megtalálhattuk. Természetesen Németországra való figyelemmel Franciaország programja fedi .a kisantant programját. De ez nem zárja ki azt, hogy a kisálltam programja békés legyen. Ugyanezt a gondolatmenetét fejtettem ki Franciaországban is. Nem hiszek egy uj háború lehetőségében. mert Amerika kivételével az összes nemzetek meggyengültek. Magyarországból azt hiszem, hogy esv későbbi időpontban ö is belép a kisantantba. Az elnök ismételten kijelentette* hogy a Berliner Tagblatt aktái elejétől végiz hamisak. Csehszlovákiának semilyen olaszellenes tendenciái nincsenek. Csehszlovákiának saját, minden tekintetben független politikája van. amely Európa újjáépítésére van beálitva. Németország ellen nincs Csehszlovákiának a legkisebb támadó jellege sem. Oroszországról az elnök pesszimisztikusan nyilatkozott. A de jure elismerés eg.v szép gesztus, de jó lesz elővigyázatosnak lenni. A bolsevikok nem adták föl céljukat: a világ iorradáltnosUását. Az elnök ezután nagyon meleg szavakkal nyilatkozott Olaszországról. Végül megjegyezte, hogy Olaszországnak és Franciaországnak közös érdeke, hogy megegyezzenek. M 'ssarvk kijelentette, hogy a csehcsehszlovák—olasz viszony kitűnő. A cél a lojális barátság és^ a hasz- { nos együttműködés politikája Kö-Elkobozták a Bácsmegyei Naplő plakátját A Nova Posta liámis vádaskodása Szombaton este megjelent a Bácsmegyei Napló kiadóhivatalában Bácsevies rendőrkapitány több detektivvel és elkobozta a kiadóhivatal által kibocsátott előfizetési plakátot, amelynek szövege már évek óta van lOrgaloinban. Az elkobzás tényét nem tartjuk olyan jelentősnek, hogy a nyilvánosság előtt foglalkozzunk1 vele. Az inkriminált szöveg elbirálá-i sát teljes megnyugvással bízzuk az illetékes hatóságokra, A Nova Posta cimü szuboticai napilap azonban az elkobzással kapcsolatban olyan ráfogásokkal illet bennünket, amiket nem hagyhatunk szó nélkül. Mindjárt a lap élén, nagy betűkkel ezt a címet szenteli az eseménynek: »A Bácsmegyei Napló lázadásra uszít«. Ennek a nem keveset mondó címnek igazolásául a következő hamis idézetet közli az elkobzott plakátból: »Amióta az itteni magyarokat vérre! elszakították hazájuktól, amellyel mindig együttéreztek. a Bácsmegyei Napló volt az egyetlen lap, amely ezekben a nehéz és szomorú időkben reményt és lelkét öntött testvéreiben«. Ezzel szemben megállapítjuk, hogy a plakát szövegében egyetlen szó sincs állandó együttérzésről, ‘egyetlen szó sincs reményről, egyetlen szó sincs vérrel elszakitásról, egyetlen szó sincs szomorú időkről s még e belecsempészett szavak kihagyása után megmaradó szöveget is meghamisítja az az önkényes változtatás is. hogy az idézet a plakát »amikor«-ja helyett » amióta «-val kezdődik. A hamisítás módjából vilár gosara kiderül, hogy milyen célt szolgálnak azok az Önkényesen beszúrt kitételek, amelyekkel a Nova Posta minket elrágalmazó szenzációs címet alátámasztja. Mi sohasem feszegettük a Nova Posta lappolitiká\ iát és állásfoglalásait, de sem a türelem, sem a kollegialitás nem kötelezhet miniket arra, hogy ezeket a felháborító ferdítéseket megcáfolatlanul viseljük el. A Bácsmegyei Napló kiadóhivatalának ez az előfizetési felhívást tar. talmazó plakátja ezelőtt két évvel készült, azóta többször ragasztották ki s a kiadóvállalat több nyomtatványában is közölte. • Soha senkinek nem szúrt szemet, soha senki nem kifogásolta, mint ahogy azt hisszük az objektiv mérlegelés a hű fordításban ma sem fedez fel semmi államellenes kifejezést. Ez a plakát is azt hangsúlyozza, amit a Bácsmegyei Napló valamennyi számai, valamennyi cikke hangsúlyoz, hogy a magyarság csak alkotmányos küzdelmet folytathat, csak a törvényes rendhez ragaszkodva bizhatik törekvéseinek sikerében. A Bácsmegyei Napló mindig azt a programot vallotta, hogy a magyarság maradjon hümagyarságáhozs legyen hű állampolgára uj hazájának. A Bácsmegyei Napló minidig azon fáradozott, hogy hűségre, loyalitásra nevelje a magyarságot. S ebben a munkában nem fogja megzavarni a felelőtlen demagógia. Jeggyürüket, ékszereket, hogyha boldog akar lenni KRÉKUS órás üzletébe, legolcsóbban lehet venni. FARKAS-HÁZ.
