Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)
1924-05-21 / 139. szám
4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924. május 21. EGYÉNI AKCIÓ ® s ® Csaruga barátjával mulattam az éjjel A Csaruga legjobb barátja éjíélután vetődött be a Három kalaphoz címzett jóhirü vendéglőbe két bárnővel az oldalán és helyszűke miatt az asztalomhoz telepedtek. A kis Csaruga cseppet sem játszott haramiának, barnaképü, zömök fiatalentberke, erősen kihangsúlyozott szemita jelleggel, inkább egy szellidlelkü filmfel'irónak gondolná a laikus. A Csaruga barátja nem úgy mutatkozott be, mint más közönséges földi ember, akii azt mondja: Grün Aladár vagyok, Vagy iVerebélyes Attila, ő csak annyit szólt: a Csaruga legjobb barátja. Egész biztosan azt hitte, hogy ez nekem rengetegül inponál, akár lenn Szlavóniában, ahol a Csaruga egy kiváló márka, legenda és hős, Két pohár bort gurított le betyárcsan, egy kortyra, aztán mesélni kezdett. — Tudja uram az olyan fü volt, hogy az egész világon ritkítja a párját. Te-1 tőtől-taipig up. Mi a legutolsó pillanatig, amig csak el nem fogták, nem tudtuk, hogy ö a Csaruga. Trezgics Nikola hadscregszállitónak mutatkozott be mindenütt és nagy üzleteket bonyolított le a környékeit, a leggazdagabb kereskedőkkel állott összeköttetésben. Egyszer elmentünk hárman vadászni a vinkovcii erdőbe. ,A főszolgabíró, Csaruga és én. Az erdő előtt a főszolgabiró hirtelen megállította a kocsit és aggodalmasan figyelmeztetett bennünket, hegy vigyázzunk, mert könnyen ránk törhet Csaruga, aki mostanában erre portyáziík. Ekkor Trezgics, aki mellettem ült, roppant fölényesen ezt mondta: — Sose télietek, Csaruga nem fog ránk támadni. És nyugodtan vadásztunk késő estig, így védett meg bennünket Csaruga az ur, Csarugától, a haramiától. A két bárnő rémüldözve hallgatta a Csaruga-épdszt, a nagy haramia vitézi .tetteit és a kis bécsi lány olvadozott a hársfa alatt, hogy egy ilyen nagystílű haramia barátja lett a barátja, egy valódi hírhedt rablógyilkos cimborája, akinek nem lehessen tudni, hány gyilkosság nyomja a lelkét ' —• Rózsa Sándor egy niemand volt hozzá képest — folytatta a kis Csaruga lclkesülten^és a vöröshaju bécsi nő, aki nem tudta, hogy ki az a Rózsa Sándor, azt hitte, legalább is egy miniszterelnök és álmélkodva bekente pirosaiéval a szájaszélét Csudamód imponált neki. , — Az egész város bolondult utána és az a lány lett a szeretője, akit ő akart, egy gyön5rörü férfiú volt, ízmos és stram, ilyen vas! — és megmutatta — civilben finom és müveit ur, egy gentle,'men. Ezt igy mondta fonetikusan: gentlemen. — A leggazdagabb vinkovcii lány, a híres Szmoljanics Erzsébet volt az utolsó kedvese. Ezt tényleg nagyon szerette és itt is fogták el a csendőrök, az ■átkozottak — és égnek lóbázta kicsi, : szőrös ökleit. Megható látvány volt, a nők mitjd könnyeztek. j __ Egy teljes napig volt kikötve a legnagyobb télben, meztelenül és hideg vízzel locsolták, hogy vallomást csikarjanak ki belőle. Végre reggel négy órakor megszólalt: — Ne kínozzatok tovább, Csaruga vagyok, beösmerek mindent. — Az a fényképész, aki ebben az állapotban lefényképezte, meggazdagodott rajta és házat Ivett az eladott képek árából. A nép úgy kapkodta, mint a szentképet. Minden gazdának ott lóg az ágya fölött, a szenteltviztartó és a feszület mellett. Csarupga egy hérosz és Csárugát ki fogja a •nép szabadítani-, mert ez az igazság! — /kiabált szinte önkívületben a kis rabló; vezér és háborgott, mint egy rab oroszlán. I _Na uram — mondtam neki, amint lcj csillapult — én mindezt meg fogom irni ■az újságba — és jegyzeteket csináltam. ■ — Mit, maga újságíró? — bömbölte félelmetesen — és a handzsárja után kapott. fia nála van, biztos leszúr. — Egy szót sem fog irni, ha kedves az élete!----De igen — mondtam hidegen és a lányok mind reszkettek az izgalomtól. — Aber machen Sie keine dimimlieit! — csípett a Lizi a karomba és könyörögni kezdett. mondta ő vészjóslóan és rámvetette zöldes fényben úszó párduc szemeit. — Ne játszón könnyelműen az életével! — és súlyos karjait a vállamra tette távozóban. Jól megnézett magának, hogy el ne. felejtsen és a nőkkel eltávozott. Gőgösen,, mint egy nagymultu hakediék és mit valljon. ■ ■ - • > I — Ha mindent beismersz, — irtai Csaruga levelében: — feltétlenül a hóhér kezére kerülsz. Ha azonban tagadni fogsz, magas összeköttetéii sémiméi segítségedre leszek annál is \ inkább, mert rövidesen kiszaoa— Csaruga kezei hossznak és Csaruga bosszúja eléri magát fiatalember — arnia. Várom a Csaruga hosszú ujjait. Az ármentesités elhanyagoltsága és az árvízkatasztrófa Az állami támogatás hiánya miatt évek óta nem javítják a véd »gátakat és zsilipeket — A radikális képviselők akciója Az árvízkatasztrófák felelősségének kérdését a vajdasági politikai pártok a parlament elé akarják vinni. A vajdasági politikai körök véleménye szerint ugyanis az árvizveszedelemért felelős az a nemtörődömség is, amellyel az ármentesitő társulatoknak és általában a vizlecsapolásnak ügyét kezelték, A Vajdaságban több ármentesitő társulat működik, amelyek azonban az állam részéről alig részesülnek támogatásban. Sőt sok kisebb ármentesitő társaság részére súlyos károkat jelentett az állami beavatkozás, mert felfüggesztették ezeknek a társaságoknak autonómiáját és azóta állandóan súlyosbodó zavarokkal küzdöttek a társaságok. A nagyobb ármentesitő társaságok legnagyobb része is már régen elhanyagolja az ármentesités ügyét. A háború alatt a folyók védőgátjai erősen megrongálódtak, úgy. hogy már régóta állandó javításokat igényelnének a védőgátak és a töltések. A szükséges beruházásokra azonban az utolsó években nem volt, vagy nem maradt fedezet. Lényegesen megnehezíti a helyzetet az is, hogy sok helyen, igy például az éppen most veszélyeztetett baranyai terület egy résgén is, az árlecsapoló társulat munkakörébe eső földek egyrésze Magyarországhoz tartozik. Ezeknek a társulatoknak — mint amilyen például a baranyai Karasica-árlecsapoló társaság — az ügyét mindeddig még nem rendezték és igy nem lehet egységes intézkedésekről szó. amíg ezeknek a határmenti ármentesitő társaságoknak az ügyét nem szabályozzák, minthogy a zsilipek sok helyen a határon túl vannak. Csak a szakértők tudják, hogy mi. \ \ lyen gondot és figyelmet igényel az ármentesités ügye. Nagyon sok dl-. landóan veszélyeztetett területen i még a zsilipek rendbehozásáról sem gondoskodnak, úgy, hogy nem lehet 1 j csodálni, lia minden árvíz katasztro- j. 1 fális hatású. A társulatok ugyan be- ■ | szedik az érdekelt gazdáktól és föld- ; I birtokosoktól a járulékokat, azonban ' I azt hangoztatják, hogy még e magas j járulékok mellett is képtelenek min■ den szükséges beruházást állami íá- S mogatás nélkül eszközölni. Szakkörökben azt is kifogásolják,: i hogy a Vajdaságban a sok kisebbj nagyobb ármentesitő társulat egysé-. jj ges irányítás nélkül működik. Szűk-' sógesnek tartják legalább a nagyobb • társulatok központi igazgatását, mert I a. szomszédos árterületek szoros j I összefüggésben vannak egymással, j I A mostani árvízkatasztrófa tanul* I sásaiból okulva a vajdasági képvise- í j lök köziül többen a parlament elé j í akarják vinni az ármentesitő és viz-1 \ lecsapoló társaságok ügyét. A vaj- jj l daságt radikális képviselők már több * jj ízben sürgették, hogy a kormány,: * szabályozza az ármentesités kérdé- f I sét és hogy nagyobb hitel megszava- \ zásával tegye lehetővé a vajdasági i ármentesités, vizlecsapolás és fo- j i.vamszabályozás rendezését. Minden eddigi kísérlet azonban meddőnek, bizonyult. 1 ) A parlament összeülése után az; I ellenzéki képviselők részéről is ké- i i szülnek ebben az ügyben interpellá- i I cióra — elsősorban a bunyevác-so- ] ! kác-párt részéről — s a vajdasági j j radikális képviselők is akciót akar-; j nak indítani, hogy a kormány vegye . I végre erélyesen a kezébe az ármen • stesités kérdésének rendezését, . j Csaruga továbbra is tagad Czinkosai sorra bevallják, a rablögyilkosságokat — A Bácsmegysi Napló osfjeki munkatársának telefomjelentése — A nagy biinpör főtárgyalásának keddi napján a törvényszék megkezdte Sulentics Luka vádlott kihallgatását. A vádlott 28 éves. nős, napszámos. egy gyermek apja. Erősen megbilincselve vezetik a tárgyalóterembe, mert egy ízben már megkísérelte a szökést. Az ügyész rá is halálbüntetést kér. Sulentics a vád ismertetése után kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek, a vádiratban felsorolt bűncselekményekben nem vett részt, hanem azokról csak Prpics utján értesült. A csendőrségen azért tett beismerő vallomást, mert súlyosan bántalmazták. — Olyan erősen szorították a nyakamat —'mondja panaszosan — hogy azt hittem, a szemem kiugrik a helyéből. A Tompojevciben elkövetett rablásra nézve azt vallja, hogy a rablótámadás napján Andrijevciből ment Tompojevcibe, ott lakó édesanyja meglátogatására. Az utón találkozott a csendőrruhába öltözött Csarugáékkal. akik fegyvert nyomtak a kezébe és kényszeritették. hogy az erdészlak ajtajában őrt álljon. Neki azonban fogalma se volt. hogy kikkel került össze és mi történik. Izgalmas szembesítés Sulenticset azután szembesítik Prpiccsel és Csarugávül. Prpics kije-1 lenti, hogy Sulentics is résztvett minden rablótámadásban, mig Csaruga azt állítja, hogy Sulenticset nem is \ ismeri. Mikor Prpics mesének mond- ' !a ezt az állítást, Csaruga határozott hangon jelenti ki: — El vagyok készülve, hogy a többi vádlott is sorra ellenem fog vallani, de a helyzet kulcsa az én kezemben van. j Prpics ezután újból a szemébe) mondja Salenticsnek. hogy résztvett ■ a rablásokban és éppúgy, mint hét- \ fon Csarugának. most neki is azt] mondja, hagyja abba a tagadást, j úgyis akasztóidra kerül. Amíg azonban Csarugára nem hatottak Prpi'cs jj szavai, addig Sulentics megtörik ai szembesítés hatása alatt és bejelenti \ az elnöknek, hogy vallani akar. Csaruga titokzatos jj összeköttetései Az elnök elrendeli Csarugának a! teremből való kivezetését. Csaruga! kifelé menet megáll Sulentics előtt,\ élesen a szemébe néz és megvetően ] méri végig tekintetével. Sulentics ezután kijelenti vallomá- ? sában. hogy mintegy nyolc nap előtt j Csaruga levelet juttatott hozzá a cél- ‘ lába, amelyben kioktatta, hogy visel- , dúlok. Sulentics ezután beismerő vallomást tesz és bevallja, hogy Csartigáék minden rablásában résztvett. Sulentics vallomása után bevezetik Csárugát. aki előtt Sulentics1 mégis-* métli vallomását Csaruga kijelenti, hogy társa hazudik. Prpics viszont megerősíti Sulentics vallomását. Csaruga, mint iíadseregszáüifó Rövid szünet után Drezgics Márkó vádlottat vezetik be, ugyancsak vasraverve. Az ő fejére is halálos Ítéletet kér az ügyész. Huszonnyolc éves, nős. két gyermeke van. Alein érzi magái bűnösnek. Elmondia. hogy Andrijevcin volt üzlete. A mu': év júniusában beállított hozzá egv elegáu. san öltözött ur, aki Drezgics Miklós névén mutatkozott be és azt állította, hogy testvére. Egy hónapig volt vendége az áltestvér, — aki mint később megtudta. Csaruga volt — aztán Vinkovcira ment, ahol az ottani helyőrség hasszállitását vállalta el. Rövidesen rá ő is átment Vinkovcira, ahol az állítólagos testvére mint társát bemutatta a helyőrség parancsnokának. egy ezredesnek. A helyőrség részére megkezdték közösen a marbaszállilást, amiben Krfnpotics segédkezett nekik. __ 1923 november 10-én testvére magával vitte marhavásárra. Előtte ismeretlen öt csendőrruhás ember várta őket. akik ráparancsoltak, hogy ő is vegyen fel egyenruhát. Tompojeveire mentek vaiamenynyien. Ö őrt állt a kapuban, a többiek ■bementek az erdészlakba. Mikor lövéseket hallott — elmenekült. Emiatt ki is akarták végezni, de Prpics Pavel megmentette. A szembesítésnél Prpics és Sulentics megerősítették Drezgics vallomását, Csaruga azonban kijelentette, hogy egy szó sem igaz az egészből. A bíróság ezután a tárgyalást be-< rekesztette. A vádlottak kihallgatását szerdán folytatják. Csaruga levele a börtönből Az eddigi tárgyalás során a bíróság megállapította, hogy Caruga börtönéből összeköttetést tart fenn a külvilággal. Emiatt Markovics törvényszéki elnök elrendelte a rablóvezér cellájának átvizsgálását, a mely alkalommal egy levelet találtak a cellában. A levélben egy nő értesíti Csárugát. hogy élelmiszert küldött számára a börtönbe és bár szigo’u ellenőrzés alatt áll. továbbra is ellátja élelemmel. A rendőri nyomozás megállapította. hogy a levelet Peikovics Jelena oszijek-alsóvárosi vendéglősné küldte Csarugának. Az asszonyt időközben letartóztatták, mert éjszaka a szállodájában lakó vendégeket kifosztotta. A leveleket Szedőm Izidor fogoly juttatta Csarugához és beismerte, hogy a rabló is több levelet küldött ki vele a börtönből. Emiatt a bíróság intézkedésére Csaruga ellenőrzését megszigorították. FEHÉR, FOLTMENTES kék és fekete árnyalat nélkül csak az a TÜKÖR marad, amelyet „VSTRUM FJOVISAD, FUTOŠKI PUT 84. SZ. készií: békebeli minős égben GARANCIÁVAL. Csakis oly üvegesek, butorkészitők és bu'orúrusok kérjenek árajánlatot, — akik ezen hivatásukat igazolni tudják.
