Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)

1924-05-18 / 136. szám

1954 május 18. BACSMEGYE! NAPLÓ 3. oldat. Baiugdzsics a kibontakozásról A berjiai kövei neutrális kormány melíeíi foglal állást Az ellenzéki blokk uralomrajutását a Radics-párt naanif eszi urna akadályozza Beogradból jelentik : Politikai körökben nagy szenzációt kelt Baiugdzsics berlini követnek a neutrális kormány mellett tét! nyilatkozata, amelyet a „Politika" szombati száma vezető helyén közöl. A nagyfontosságu nyilat­kozat a következő : — A Pasics-kortnány lemondásá­nak ürügye a horvát parasztpárt képviselőinek a parlamentbe való bevonulása volt. ami által az addigi erőviszonyok nem a kormányzó cso­port javára alakultak. Pastes minisz­terelnöknek az volt a véleménye, hogy jogában áll elhalasztani a hor­vát képviselők mandátumainak iga­zolását. amit azzal indokolt, hogy a mandátumok egy része szabálytalan. A király azonban nem bocsajtkozott ilyen irányú tárgyalásokba, hanem azt követelte, hogy a mandátumok igazolását minél előbb tűzzék napi­rendre. Az ezt követő további ta­nácskozások folyamán PasiCs azt a követelését állította fel. hogy oszlas­sák fel a parlamentet. A király ezt nem,találta helyesnek, meri sem a küi-. sem a belpolitikai helyzet nem kedvezd egy ilyen, a néphez való ap­­pellálásra. — Mindazon tárgyalások után, a melyek Pasics csoportjában az uj kormány megalakításáról folytak, egyetlen kiút az maradt, hogy a kor­mány megalakítását az ellenzéki csoportra bízza a király. A király hajlandó volt erre a megoldásra, mert szimpatizált Davidovics akáó­­iávdtkEnnek az akciónak az a célja, hogy népünk horvát részét kivezesse abból a tévhitből, mintha a szerbek nem óhajtanák az együttműködést a horvátokkal. Minthogy a király el­lenkezőleg úgy vélte, hogy csakis ezzel az együttműködéssel lehet biz­tosítani a közös haza fejlődését, az abból a csoportból alakuló kormány, amelyhez a horvátok is csatlakoz­tak, a király törekvéseinek megfelelt volna. j azzal a parlament elé lépne, mert akkor végre tisztázódnának a par­lament igazi erőviszonyai. Radicsék válasza Balugdzsicsnak A déli órákban az ellenzéki vezérekkel való tanácskozás után a Radios párt kommünikét ho­­csájtott ki, mely idézi Baiugdzsics nyilatkozaténak egész utolsó sza­kaszát, majd igy folytatja : „Ezzel a közleménnyel kapcso­­'atban a horvát köztársasági pa­rasztpárt nevében Merek és Prc­­d.iVec az újságírók felszólítására a következő nyilatkozatot tették : — Baiugdzsics azt állítja, hogy a párt kiáltványa nyilvánvalóan bebizonyította, hogy a horvát köztársasági parasztpárt vezére nem óhajtja a szerbekkel való együttműködést és hogy az el­lenzéki blokk főleg arra a cso­portra támaszkodik, amelynek ve zetöje nem ismeri el a mai állam alapját. Ezzel szemben hivatko­zunk a kiáltványra, amely igyj kezdődik: Az.1923 március !8.l újraválasztott horvát népicépvise-í let minden alkalommal hangsú­lyozta, hogy a horvát kérdést a leghelyesebben csak a szerb néppel való őszinte, igazságos és becsülete megegyezéssel lehet rendezni. A ki­áltvány további részében külön felhívás is foglaltatik a szerb néphez, amelyet együttes harcra hív fel a parasztáliam, paraszt­kormány megteremtésére. Nem értjük hogyan lehet ebből leve­zetni Balugdzsicsnak azt az első következtetését, hogy a horvát köztársasági paras/.tpórt nem óhajtja az együttműködést a szer­­bekkel. — Amfazt a másik állítást il­leti, hogy a horvát köztársasági parasztpárt vezetője nem ismeri el a mai állam alapjait, azt hisz­­szük, hogy minden állam legfőbb alapja a törvényesség és becsületes­ség, már pidig a parlamentarizmus fontos kelléke a törvényességnek. A horvát köztársasági parssztpár! kiáltványa világosan hangsúlyozza a parlamenti harcot és elveti az il­legitim eszközöket. Mindezek foly­tán fennáll az a lehetőség, hogy Baiugdzsics tévesen fogta fel a kiáltványt, mert azt hisszük, Ba­iugdzsics nem tartozik azok közé, ajvi-k szerint a mai állam alapját nem u törvényesség, becsületesség és parlamentarizmus kell, hogy al­kossa." Ljubljanából jelentik: Szombaton hajnalban borzalmas vasúti kataszt­rófa történt az olasz határ melletti, összterületen levő PostugUe állomá­son. A Triesztből érkező Orient-ex­­pressz összeütközött egv tehervo­natiak Az összeütközés katasztrófád volt. Az expressz több kocsija össze­tört és az utasokat maga alá temet­te. A szerencsétlenség hírére nyom­ban segélyvonatok mentek ki a ka­tasztrófa színhelyére. A mentési munkálatok folyamán eddig négy halotti?!, és tizenöt sebe­sültei húztak ki a romok alól. Több sebesült állapota válságos. A megindult vizsgálat folyamán megállapították, hogy az összeütkö­zés az állomásfőnök hibájából tör tént. aki rossz váltóálHtást rendelt el Az állomásfőnök szombaton dél­előtt öngyilkosságot követett el. Junius közepéig nem várható változás a iővátételi kérdésben Poincaré és Macdonald levélváltása — De abban a pillanatban, amikor 1 a király arra gondolt, hogy a kor­mányalakítást arra a csoportra biz-1 za. megjelent az ismert manifesz- j tűm. amely szemmel láthatólag be- j bizonyította, hogy a horvát köztár- ■ sasági parasztpárt nem óhajt együtt- j működni a szerbekkel. Azok az el- j vek. amelyeket a manifesztum kifej- j tett, ellentétben állnak az állam több- j ségét alkotó népek nézeteivel. Ennél-: fogva a király úgy találta, hogy az a kormány, amely főleg arra a cső-: portra támaszkodna, amelynek ve- j zetője a mai állam alapját nem is- 2 meri el. nem fejezné ki a nép több­­ségének akaratát és érzéseit. A ki- j rály azon a véleményen van, hogy ’ a válságból való kibontakozás útját ■ parlamenten kívüli kormány aiakitá- j sában kell keresni, minthogy minden I más kísérlet meddőnek mutatkozik. A radikálispárt véleménye a ke yzciröl A kormány egyik befolyásos tagja a „Bácsmegyei Napló" mun katérsa előtt a kővetkező nyilat­kozatot tette a politikai helyzet­ről : — Balugdzsicsnak. a Politikában megjelent nyilatkozatát teljesen1 helyeslem és azzal a radikálisok : mindenben egyetértenek. A válság- | bó! valóban a Baiugdzsics által I megjeölt mód az egyetlen kiút. Az ■ a véleményem, hogy Davidovics l nem log koncentrációs kormányt alakUani és az egész akciója. Ba- í lugdzsics nyilatkozata után meg- ] lehetősen nevetséges. .4 radikálisok ' egyébként szeretnék, ha Davido­vics megalakítaná kormányát és Londonból jelentik: A »Daily Te­legraph« közli, hogy az utolsó érint­kezés Ramsay Macdonald és Poin­caré között nemcsak egy lévé] volt, hanem egy távirat és három levél. Először is Poincaré táviratban tu­datta Ramsay Macdonald miniszter­elnökkel. hogy ránézve kedvezőtle­nül állanak a választás esélyei és va­lószínűleg nem lesz abban a helyzet­ben, hogy Chequers-be utazhassák. Nemsokára azután levelet irt Poin­caré a brit miniszterelnöknek s ab­ban már elbúcsúzott tőle s jelezte, hogy ilyen körülmények között a Dawes-javaslat alkalmazásáról már nem tárgyalhat. Ramsay Macdonald levélben vá­laszolt és sajnálkozását fejezte ki azon. hogy Poincaréval nem folytat­hatja a tárgyalásokat, de egyben fel­vetette azt a kérdést, hogy- az uj francia kormány megalakulásáig feltétlenül szüneteltetni kell-e a tár­gyalásokat s nem lehetne-e az esz­mecserét folytatni. Erre Poincare újabb levelet irt s jelezte, hogy noha ezeken a tárgyalásokon kölcsönösen kötelező határozatok néni jöhetnek létre, csupán a felfogások tisztázásá­ról van szó. az előkészítő tárgyalá­sokat Anglia és Franciaország kö­zött folytatni is lehetne. Ilyen helyzetben, az angol illetékes tényezők junius közepe előtt a jóvá­tételt kérdésben nem várnak fonto­sabb változást, mert csak az uj fran­cia miniszterelnökkel tisztázhatja Ramsay Macdonald azt a kérdést, hogy elegendő szilárd-e <jz alap egy szövetségközi konferencia összehí­vására, amely legjobb esetben csak junius második felében ülhetne össze. A brit kormány kívánatosnak tartja, hogy ez a konferencia Londonban legyen. Millerand lehetségesnek tart­ja c- közös munkát Briand-nal vagy Herriot-val. Parisból jelentik: Az Elysée-ben a beavatottak azt állítják, hogy Mille­rand nem akar lemondani és nem is gondol arra, hogy az uj parlamenti többségnek feltételeket szabjon, ha­nem szabad megítélésére bízza azok­nak a politikusoknak, akik az uj kor­mány megalakításánál számba jö­hetnek. hogy maguk terjesszék elő programmjtikcU. Olyan politikusok, akik a köztársaság elnökével a leg­utóbbi napokban a helyzetet megbe­szélték. azt a benyomást szerezték, bogy Millerand feltétlenül lehetsé­gesnek tartja a megegyezést akár lierriot-val. akár Briand-nal s nem vár külpolitikai téren nagyobb vál­tozást. ha ezek az államférfiak alakí­tanak kormányt. 4 szocialisták párígviilő-e A szocialista-párt tegnap délután tartott pártgyülésén megvitatta a választások következtében támadt uj helyzetet. A tárgyalás titkos volt és! arról semmiféle közlést nem adtak a sajtó számára. A mai reggeli lapok azt Írják, hogy a pártgyülés aligha hozott határozatot, mert Herriot még nincs Parisban. Elítélték Bogya jássost Drózdy Győző iazuitálásáért Izgalmas tárgyalás a budapesti járásbíróságon Budapestről jelentik: A nemzet­gyűlés 1923 február 23-iki ülésén, a parlament folyosóján Drózdy Győ­zőt Bogya János orvul megtámadta és arcuiütötte úgy. hogy Drózdy nyolc napon beiül gyógyuló sérülé­seket szenvedett. Drózdy feljelentésére szombaton tárgyalta az affért a budapesti járás­­bíróság. A tárgyaláson Bogya. aki rendkívül agresszíven viselkedett, beismerte, hogy Drózdyt arculütöt­­tc. de mint mondotta. »nem hátulról, hanem férfiasán — élűiről.« A ta­nuk; Biró Imre hírlapíró. Nagy Ernő és Pikier Emi] képviselők ezzel szemben egyöntetűen azt vallottak, hogy Bogya orvul — hátulról ta­ni adta meg Drózdyt. aki hirtelen nem is tudott védekezni. A tanúkihallgatások alatt Bogya és Drózdy,..yalamint Drózdy védője között több ízben éles szóváltás tá­madt. Sebestyén dr„ Drózdy védője, amikor Nagy Ernő képviselőtől azt kérdezte, hogy Drózdy visszaütöt­te-e Bogvát az egységes-párti vád­lott ezt mondta: — Akkor már nem élne. A perbeszédek után a bíróság bű­nösnek mondotta ki Bogyót könnyű testi sértés vétségében és ezért egy millió korona lő- és 200.000 korona mellékbüntetésre ítélte.. Az ítélet in­dokolásában igazoltnak vette a bíró­ság azt. hogy Bogya hátulról támad­ta meg Drózdy képviselőt. Válság a budapesti szociáldemokrata szervezetben Ötezer vasas kilépett a szervezetből Budapestről jelentik: A vasmun­kásszakszervezetben, amely a leg­erősebb szindikátusa a magyar szo­­ciáidemokrata-pártnak. nemrégiben súlyos válság tört ki. amely oda ve­zetett, hogy a szakszervezetből a napokban ötezer vasesztergályos ki­lépett és önálló szervezetei alakí­tott. A vasesztergályosok, akik a fém­ipari munkásság elitjét alkotják, a szakszervezetben hosszú ideig auto­nómiát élveztek: külön fegyelmi bi­zottságuk. szakmai vezetőségük és sztrájkalapjuk volt. 1922-ben. a vas­munkások országos közgyűlésén el­határozták, hogy az önálló csoportja kát megszüntetik és közös végrehaj­tó-bizottságot választanak. A vas­esztergályosok sérelmesnek tartot­ták a határozatot és mindent elkö­vettek. hogy az autonómiájukat visz­­szaszerezzék. Az a mozgalom, ame­lyet ez irányban indítottak, a köz­ponti végrehajtó-bizottság részéről természetesen a legnagyobb ellen­zésre talált, annál is inkább, mert ez a speciálisan szakmai akció belekap­csolódott az úgynevezett »ellenzéki« küzdelembe. Az elmúlt héten az el­lentétek annyira kiélesedtek, hogy a szakszervezet vezetősége a vas­esztergályosok titkárát, Httckspa­­chert, aki az egész akciót vezette, kizárta a szakszervezetből. A vas­esztergályosok erre taggyűlést hív­tak össze, amelyen elhatározták, hogy kiválnak a vasmunkás-szövet­ségből és önálló szervezetet alakíta­nak. A disszidens vasesztergályosokat a vasmunkás szakszervezet vezető­sége már id is lakolt ott a a vasmun­kás szakszervezet Thököly-úti he­lyiségéből. ■ Borzalmas vasúti katasztrófa ai ©lasz határon Négy halott, tizenöt súlyos sebesült

Next

/
Thumbnails
Contents