Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)

1924-05-03 / 121. szám

V 4. oldal. Lengyelország nagyhatalmi ambíciói Vojciehovsky elnök harcias beszéde Varsóból jelentik : Vojciehovsky el­nök, a lengyel kiviteli vásár megnyi­tóján Posenben feltűnést keltő beszé­det mondott. Kijelentette, hogy Len­gyelországnak nagyhalalomnak kell lennie és Európában csak mint nagy­hatalom állhat fenn. — Sokat megszereztünk — foly­tatta — ami a miénk volt, de még nem mindent. Még nem egyesült az anyaországgal sok lengyel terület és sok olyan országrész, amelynek bir­toklása szükséges egzistenciánk fenn­tartásához. Pénzügyi helyzetünk lehe­tővé fogja tenni azt, hogy olyan ha talmas hadsereget építsünk ki, amely kizárja, hogy bármely ország felemelje kezét Lengyelország ellen, vagy hogy valamelyik ország bírónak tolja fel magát a lengyel kormány és a len­gyel lakosság között. A nemzeti ki­sebbségekre célozok, ez a kérdés égető problémává vált az utóbbi idő­ben és egyes nemzeti kisebbségek a népszövetséghez fordultak. Á novisadi munkás­­vezetők az ügyészségen Az államvédelmi törvény alapján folyik ellenük az eljárás A noviszadi rendőrség — mint je­lentettük — szerdán délután letartóz­tatta a noviszadi független szakszer­vezetek 16 vezetőtagját, köztük Kova­­csevics Nikola volt kommunista kép­viselőt és Crvenics Nikoia párttitkárt. A letartóztatás azért történt,- mert a független szakszervezetek röpcédulákat és plakátot bocsájtottak ki, amelyben felhívták a munkásságot a május el­seje megünneplésére és rendkívül éles hangon bírálták a mostani közálla­potokat. A rendőrség. a letartóztatott mun­kásokat csütörtökön átadta az ügyész­ségnek, amely az államvédelmi tör­vény első szakasza alapján elrendelte előzetes letartóztatásukat. Azokat, akik nem játszottak a mozgalomban ve­zető szerepet, az ügyészség előrelát­hatólag pár napon belül szabadlábra helyezi. Hitbizományi örökös, mini betörő Kétévi börtönre Ítéltek betörésért egy német tüzértisztel Berlinből jelentik: Keudell Sán­dor. II. Vilmos ex-császár főszertar­­tásmesterének fia fölött többszörös betörés miatt mondott ítéletet a ber­lini büntető bíróság. Keudell Sándor, aki egy betörő­banda tagja volt, fiatalkora ellenére máris kalandos múltra tekinthet vissza. 1915-től 1917-ig a tengeré­szeinél szolgált, ahonnét apja kíván­ságára a tüzérséghez lépett át. mint hadnagy. A fiatal német tiszt, a frontról szabadságra hazatérőben 1918-ban tört be először Berlinben sógora lakására, ahol gobelineket lopott. Az első sikeres betörést ha­marosan követte a második: ellopta anyja több százezer akkori márkát érő családi ékszereit. Az uj foglal­kozás annyira megtetszett Keudell­­nek. hogy vissza sem ment a front­ra. hanem bejárta Németország na-' gyobb városait és mindenütt betö­réseket követett el. 1918 szeptembe­rében a haditörvényszék zászlóelha­gyás miatt elitélte, de szülei meg­mentették a börtöntől: elmegyógy­intézetbe dugták, majd — kitagad­ták. A forradalom után apja bele­BACSMEGYEI NAPLÖ 1924 mőjus 3. egyezett abba. hogy az elmegyógy­intézetet elhagyhatja azzal a felté­tellel, hogy belép vagy az idegen lé­gióba, vagy az üdv-hadseregébe. Keudell mindent megígért apjának, de amikor az őrültek házából kisza­badult. ismét szövetkezett régi be­törő-társaival. Az első dolga az volt, hogy a Cassel közelében levő Keu­­dell-kastélyban követett el nagyobb betörést. Azt hitte, hogy apját lopja meg — kiderült azonban, hogy saját magánál tört be. Keudell apja ugyanis időközben meghalt és a kas­tély hitbizománynak a fiatal arisz­tokrata-betörő lett az örököse. A berlini törvényszék Keudellt két évi börtönre ítélte, két bűntársát ugyancsak több évi börtönbüntetésre ítélték. laiaratiuau A bécsi kisebbségi kongresszust nem Radios hívta össze? A horvát parasztpárt vezére cáfol Beogradból jelentik: A nemzeti­ségi kisebbségek bécsi konferenciá­járól. amelyet az eddigi híradások szerint Radios István akart össze­hívni, a beogradi Pravda legutóbbi számában újabb Radics-intervjut kö­zöl. amelyben Radios cáfoljahogy tőié ered a kisebbségek bécsi honié­­renciújának terve. — Egy hónappal ezelőtt — mond­­ia Radios nyilatkozatában — három ur érkezett hozzám Géniből: egy ukrán, egy német és egy román. Ezek kifejtették előttem, hogy ho­gyan áll a kisebbségek ügye a nép­­szövetség előtt és megkérdezték erre vonatkozóan a véleményemet. Azt válaszoltam nekik, hogy mi. horvd­­tok. nem vagyunk kisebbség és szer rintem megvan a lehetősége annak, hogy ha mégoly nehezen is, de par­lamenti utón is elérjük Jugoszlávia határain betíil kívánságaink teljesí­téséi. Nekünk és a szlovéneknek azonban megvannak saját kisebbsé­geink Olaszországban, azonban en­nek ellenére a kisebbségek tekinteté ben nem állunk a régi irredenta po­litika alapján. Követeléseink szigo ruan a békeszerződéseken alapul­nak, amelyek garantálják a kisebb­ségek jogait. Helyeseltem a kisebb­ségi kongresszus összehívását és hozzátettem, hogyha nem sikerülne a megegyezésünk Beograddal. ak­kor valósziniileg mi horvátok is részt vennénk a kongresszuson, azonban nem mint kisebbség, ha­nem mint nemzet. A kisebbségek kérdésében az is fontos, hogy külön­böző csoportoktól, amelyek nem képviselik nemzetüket, vagy pedig más szervezetek felhatalmazott funkcionáriusaitól megvonjuk annak lehetőségét, hogy bármilyen nem­zetiségi kisebbség nevében beszélje­nek. Ezek ugyanis rendszerint kö­zönséges ügynökei az egyes kormá­nyoknak, amelyeknek érdekében áll, hogy a népet elnyomják, ami termé­szetesen többet árt, mint használ a kisebbségeknek. Radios nyilatkozata folytatásában elmondja, hogy néhány nappal ké­sőbb kérdést intéztek hozzá, hajlan­dó-e ő összehívni ezt a kisebbségi kongresszust. Ö ezt a leghatározot­tabban megtagadta. Ennek ellenére egyik prágai német lap, valószínűleg határozott célzatossággal, mégis azt közölte, hogy ő hívja össze ,a kon­gresszust; ezzel egyidejűleg Bécsbe érkezett egy német képviselő és megkérdezte tőle, hogy hogyan ke­rült ez a hír a nyilvánosságra. En­nek az urnák is azt válaszoltam — \ mondja Radics — hogy nem hívom össze ezt a kongresszust. Rádiósnak a Pravdában közölt ez ( a nyilatkozata némileg érthetetlen, I mert a horvát köztársasági párt ve­zére eddig nem tagadta, hogy ilyen 1 'kongresszus összehívásának tervé- 1 vei foglalkozik, sőt a Bácsmegyei Napló bécsi tudósítója előtt még azt is kiejtette, hogy kiket hiv meg a kongresszusra és miért van arra szükség? megbízásából végrehajtsa. Megkezdődik az ütközet' Kilenc óra volt, amikor a dobro­­voljácok szekereiken megérkeztek Lazarevóra. A vitás földek mentén rajvonalban, harcszerii formá­cióban vonultak fel és szeke­reikkel bekerítették az ott dol­gozó gazdákat. A dotbrovoljácok a szélső parcellá­kon foglalatoskodó földmiveseket felszólították, hogy távozzanak el. mikor azonban ezek megtagadták a felhívás teljesítését, a dobrovoljácok leszálltak sze­kereikről, lövöldözni kezdtek és fegyverrel, kaszával, baltával a lazarevólakra támadtak. |A megtámadott fegyvertelen gazdák mintegy ötvenen — menekülni próbáltak, azonban támadóik iildö­­ízőbe vették őket és akit elértek, azt leütötték. A lazarevói földmivesek, — majd­­jnem mind ötven évnél idősebbek, —* I az országúton futva próbáltak köz­ségükbe menekülni, a dobrovoljácok azonban kocsikon utánuk hajtottak és aki útinkba került, azt legázolták. Néhány perc múlva véres sebesültek feküdtek a földeken, amelyek valóságos harctér képét nyújtották. Amikor már a sebesülte­ken kívül senki sem maradt a hely­­' színén, a dobrovoljácok is eltávoz-Véres ütközet a földért Dobrovoljácok fegyveresen megtámadták a lázárfoldi német bérlőket — A bérlők közül egy meghalt, tizenöten súlyosan megsebesültek — Három sebesült a halállal vivődik Az a harc, amely az Altruista Bank lazarevói földjei miatt a bíró­ságokon kívül a lazarevói német földmivesek, mint a birtok régi ve­vői és a földekre igényt tartó becs­­kereki és környékbeli dobrovoljácok közt már évek óta folyt és néhány nappal ezelőtt ismét kiújult, — pén­teken véres eseményben, formális ütközetben robbant ki. Az ütközet­nek eddig a némietek közül egy ha­lottja és tizenöt súlyos sebesültje van. A sebesültek közül három a halállal vivődik. Harc a földért Mint ismeretes, múlt pénteken a noviszadi Ítélőtábla értesítette a velikibecskereki agrárreform-kiren­­deltsiéget arról, hogy a Tábla meg­semmisíti a becskereki törvényszék zárgondnok kirendeléséről szóló végzését. Ezzel a határozattal érvé­nyét veszítette dr. Radoszavljevics Steván zárgondnoknak az az intéz­kedése, mellyel a földeket bérbe adta a birtok korábbi tulajdonosai­nak, a lazarevói német gazdáknak, akik 1918-ban a ibirtok parcellázása alkalmával a földeket a budapesti Altruista Banktól megvették és a vételár egy részét kifizették. A Tábla döntéséről tudomást szerez­tek a dobrovoljácok is, akik igényt tartottak a földekre és múlt szom­baton, — mint már jelentettük — ték. A becskereki agrárreform-ki­­rendeltség a Tábla döntése alapján a birtokot azonnal ki akarta oszta­ni a dobrovoljácok között, azonban dr. Radoszavljevics zárgondnok és a német bérlők jogorvoslatot jelen­tettek be s igy.abban a meggyőző­désben voltak, hogy mindaddig, mig jogerős nem lesz a bírói határozat, a lazarevói gazdák dolgozhatnak a földeken, amelyeket már korábban megmunkáltak és be is vetettek. A dobrovoljácok azonban — úgy látszik — nem nyugodtak bele ab­ba, hogy még nem kaphatják meg a földeket. Ennek volt a következ­ménye a pénteki véres ütközet. Felvonulnak a dobrovoljácok A zárgondnoktól nyert felvilágo­sítás alapján, a lázárföldi német gazdák tovább folytatták a földeken munkájukat és — mint eddig is minden nap — pénteken reggel ki­mentek földjeikre dolgozni. A dob­rovoljácok azonban azt az értesí­tést kapták, hogy péntekéin délelőtt a becskereki agrárhivatal fel fogja osztani köztük a földeket. Ezért pénteken, reggel mintegy negyvenöt szekéren kétszáz dobrovoljác puskákkal, kaszák­kal, kapákkal, baltákkal fel­fegyverkezve Lazarevóra indult. Lazarevóra ment ugyanekkor becskereki agrárreform-kireudeitség .felfegyverkezve kimentek a földek- megbízásából Wolmuth János mér­tre és az ott dolgozó bérlőket elűz- nők is, hogy a földosztást a hivatal vóra. Egy halott, tizenöt sebesült A menekülő lazarevóiak a köz­ségházára szaladtak és értesítették Bogner István segéd jegyzőt a tör­téntekről, aki táviratilag segítséget kért a botosi csendőrségtől. Innen egy járőrt küldtek ki, mire azonban a csendőrök megérkeztek, a táma­dó dobrovoljácok már valamennyi­en eltávoztak. A véres események után Lazarevó megrémült lakossága csak akkor mert a sebesültek segítségére sietni, amikor látták, hogy a dobrovoljácok "már elmentek. Kocsikon tizenhat súlyos sebesültet szál­lítottak be a községbe. Életveszélyesen megsebesült Merkle Fülöp, Menihesz Vencel, Szattler György és Repp János, súlyosan sérültek: Massong Lajos, Pivo Má­tyás, Kern Antal, Kappot József, Koch Domokos, Lenhard Pál. Klecker Mátyás, Friedrich Péter, Tabor Fülöp, Schneider Vencel, Ma­­nihesz Mátyás és Koch József. Ki­­vülök mintegy húszán könnyebben megsérültek. A legsúlyosabban sé­rült Merkle Fülöp pénteken este meghalt. Menichesz Vencel, Szattler György és Repp János haldoklónak. A kétségbeesett és felizgatott köz­ség lakossága most várja a földek­re vonatkozó hatóság intézkedését és a pénteki véres események meg­torlását. A lazarevói jegyzőt is megtámadták Milisics Emil lazarevói jegyző pénteken délelőtt, mikor a véres harc lefolyt, Becskereken tartózko­dott és csak déltájban értesült a történtekről Prém János községi bírótól, aki Becskerekre ment a fő­szolgabírói hivatalba, hogy segítse get kérjen. A főbiióságtól Bogdán Rada szolgabiró a jegyzővel és a községi bíróval azonnal kocsin I.a­­zarevóra indult. Alig hagyták azon­ban el a becskereki határt, észre­vették, hogy egy másik kocsin több dobrovoljác vágtat utánuk. Mikor a dobrovoljácok melléjük érkeztek, a kocsifenékről fegyvereket vettek elő, mire a szolgabiró és a jegyző parancsot adtak kocsijuknak, hogy forduljon vissza, mert attól tartot­tak, hogy a dobrovoljácok őket is megtámadják. Milisics jegyző és Prém János biró igy csak az esti vonattal térhettek vissza Lazare-

Next

/
Thumbnails
Contents