Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)
1924-05-15 / 133. szám
4. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1924. május 15. Százhetven optált családot helyeztek el a topolai járásban Részesülni fognak az agrárreforraiból Tapoláról jelentik: Pestmegyéből és Baranyamegyéböl az S. H. S. királyság javára optált és már ideköltözött szerbek közül az elmúlt napokban az agrárreform-minisztérium határozata alapján 170 családot helyeztek el a topolai járás területén. Az optáltaknak itt elhelyezett része földműveléshez értő elem és ezért intézkedés történt, hogy az agrárreform céljaira lefoglalt földekből utaljanak ki a letelepülőknek. Az eddigiek szerint Pacsér, Moravica és főképpen Bajsa környékén talál legnagyobb részük otthonra, mert Bajsa határában van a legtöbb fölosztható birtok. Ha a jelentkező 170 család elhelyezését sikerrel megoldották, folytatják a kol'ónizálást. mert még igen sokan vannak azok között, akik az S. H. S. királyság javára optáltak, akik Bácskában akarnak elhelyezkedni s nincsenek megelégedve azzal a földdel, amit az ország más részén juttattak ki nekik. Betörök jártak a szuhoticai Síeimer-ctikrászda raktárában A Steiner cukrászda tulajdonosa szerdán reggel feljelentést tett a rendőrségen, hogy kedd éjjel ismeretlen tettesek betörtek a cukrászda raktárába és onnan tizennyolcezer dinár értékű élelmiszert és ruhaneműt elvittek. A megindított nyomozás megállapította, hogy az ismeretlen tettesek a Félix-utcára nyilő ablakon jutottak be a raktárba, úgy, hogy az ablakon levő sodronyt elvágták. A raktár melletti szobában ugyanakkor három cukrászinas ■aludt, akik kihallgatásuk során azonban azt vallották, hogy éjszaka semmi zajt sem hallottak. Miután kétségtelen, hogy a betörők a raktár kifosztását minden zaj nélkül nem végezhették, a cukrász inasok szerepe, bár ellenük semmi adat nincs, megmagyarázhatatlan a rendőrség előtt, amely azt is megállapította, hogy a betörést csak olyanok követhették el, akik teljesen ismerősek a viszonyokkal. A betörés ügyében a rendőrség tovább folytatja a nyomozást, amely előreláthatólag pár napon beiül eredményre vezet. A miMtarizmes nem fizetődik ki Macdonald a kis nemzetek hivatásáról Londonból jelentik: Macdonald miniszterelnök a munkáspárt által az Albert Hall-ban rendezett nőgyülésen nagy beszédet mondott, a melyben többek közt kitért Európa újjáépítésének politikájára. —■ Európa újjáépítésének alapgondolatához nem elég két nemzet — mondotta — nem elég Franciaország, Belgium, Olaszország és Nagybritannia sem. Még az sem elég, ha iiozzátársulna Németország és Oroszország is. — A kis nemzetek nélkül Európa nagy békeegyesülése tökéletlen maradna. Senki sem tudja jobban a kis nemzeteknél, hogy a militáris politika nem fizetődik ki. A nagy államok seregeikkel óriási gőzhengerként végigseperhetik a kis nemzeteket és a gyönge múlhatatlanul az erősebb zsákmánya lesz, ha a világot egyedül erőszakkal fogják kormányozni. Ezért azzal a felhívással fordul a kis nemzetekhez, hogy ne engedjék át magukat ilyen természetű reményeknek, amelyek puszv tuiisba viszik Európái! Igazságos--------------------------------------------—,— ság csak akkor lesz, ha a nemzetek lerakják fegyvereiket! — Egyik-másik kritikus — folytatta tovább Macdonald — azt kér- I dezte, mért nem hiv egybe a kor- Jrnány nemzetközi értekezletet. Értekezletet nem lehet egybehívni olyan időben, amikor annak nincs kilátása sikerre. A jelenlegi angol kormány azonban minden, erejével azon van, hogy a béke útját előkészítse. Az angol parlament leszavazta Baldwin bizalmatlansági indítványát Lloyd George asm szavazóit, pártja többsége Macdonaldoí támogatta I Londonból jelentik : Késő este volt, mikor a parlament ülésén szavazásra került a sor Baldwin bizalmatlansági indítványa fölött, amelyet a még érvényben lévő {védővámok felfüggesztése miatt fRómsay Macdonald ellen benyújtott. A szavazás eredménye az lett, hogy az alsóhúz az indítványt 314 ] :zavazattal 252 ellen elvetette. j A szabadelvű pártból kilenc lépviselö a konzervativekkel szavazott, továbbá hat szabadelvű képviselő, Lloyd George maga és legszűkebb környezete jelen volt ugyan az ülésen, de tartózkodott a szavazástól s ugyanezt tette a munkáspárt három olyan tagja, akik előre jelezték, hogy helytelenítik a védővámok megszüntetését. Az emlékezetes éjszaka óta, amikor a Baldwin-kormányt leszavazták, nem volt ilyen mozgalmas ülése az alsóháznak. A pártok majdnem az utolsó emberig felvonultak s különösen a konzervatívok mozgósították embereiket. A parlamenti Labour Party 1Q2 képviselője közűi 187 adta le szavazatát, 157 liberális közül leszavazott 142 s a konzervativpárt 257 tagjából 243. A szavazásnak ez az eredménye általános fölfogás szerint Snowden kincstári kancellár személyes sikere, aki fényes beszéd ben döntötte meg B üdw'.n érveit s kimutatta, hogy nem állhat meg az a számit.is és nem egyéb hangulatkeltésnél, hogy kétmillió munkás marad kenyér nélkül Angiiéban, ha a kormány megszünteti az automobil, a zongora és az optikai eszközök védővámját. Másik oka a munkáskormány győzelmének a szabadelvüpárt meghasonldsa, ami a tegnapi ülésen abban is megnyilvánult, hogy a liberális vezérek közül sem Lloyd George, sem Sir John Simon nem akarta magái exponálni Ramsay Macdonald ellen és a párt a vitában csak az alvezéreket, Benn-t és Syli-t állította csatasorba. A döntő pillanatban a párt úgyszólván vezetés nélkül maradt. Erre mondta a szavazás eredményének kihirdetése után a munkáspárt egy képviselője: — £■> ilyen fejetlen gyiitevészhadtól féljünk, amelynek vezére sincs, talán koncessziókat is adjunk nekik? Csaruga mindent tagad Emberséges bánísmódért könyörög a rablóvezér — A Bácsmegyei Napló osijeki munkatársának telefonjelentése — kor kívül maradt társaim több lövést tettek a házra. Hasztalan kiáltottam' ki, hogy ne tüzeljenek, azok tovább folytatták a lövöldözést és egyik kívülről tett lövés ölte meg Sajn cigányt. Ekkor tizenkétezer dinárt raboltak el a cigánytól, amit egymás közt felosztottak. Mindegyiknek 800 dinár jutott. Arra a kérdésre, hogy ki vezette ezt [a rablótámadást, Csaruga kijelenti, hogy először őt szólították fel erre és társai akarták, hogy az egész háznépet gyilkolják meg, azonban ő azért hagyta kint a többieket, hogy Sajnon kívül más ne essen áldozatul. Csaruga kokettál__ Az elnök utal arra, hogy Csaruga, a mikor bandája feloszlott, uj bandát szervezett. Csaruga tagadja a vádat és azt: állítja, hogy uj bandát nem szervezett,: hanem csak egy már meglévő másik bandába lépett be, amely Predragovics vezetése alatt már régóta működött. — Ezt is csak azért tettem — mondta Csaruga — hogy alkalomadtán csendőr-: kézre juttassam őket. (Derültség.) A bíróság ezután 1921 május 21-én Vucsják erdőben a Slavex fakereskedelmi részvénytársaság tisztviselői ellen elkövetett rablótámadás ügyére, tér át: Csaruga és társai az erdőben megállították a cég iparvonatát és a vonatban ülő tisztviselőktől a munkások kifizetésére szánt negyvenezer dinárt elrabolták. A feltett kérdésekre Csaruga klje-, lenti, hogy ebben a rablótámadásban nem vett részt, arról egyáltalán nem is tudott. Megmarad a tagadás mellett akkor is, amikor az elnök felolvassa társai vallomását, akik szerint a rablást ö vezette. Ismerteti az elnök végül az. egyik rablónak azt a vallomását, hogy, Csaruga állandóan változtatta öltözetét. — Ez igaz — jegyzi meg nevetve; Csaruga — annyi ruhám volt, hogy egy vaggont is megtölthettem volna velük. Mialatt beszél, mosolyogva fel-fel te-; kint a tárgyalóterem karzatára, ahol a nők ülnek. Az elnök észreveszi és rászól: — Viselkedjék komolyan. A tárgyalóterem nem azért van, hogy itt koket-, táljának. Csaruga azonban a figyelmeztetés után továbbra is a karzat felé mosolyog, mire az elnök elrendeli a karzat kiürítését, sőt a földszinti ülőhelyekről is eltávolíttatja a nőket, akiknek helyére rendőröket és csendőröket ültet. A szlavóniai rablóbanda bünpörének szerdai tárgyalásán az osijeki törvényszék egész napon át folytatta Csaruga kihallgatását, amely azonban még a harmadik napon sem nyert befejezést. Reggel 9 órakor nyitja meg az elnök a tárgyalást. Csaruga szemmelláthaíóan nagyon kimerült, mert már két napon keresztül bilincsekben állva folytatja vallomását és az elnök nem engedte meg, hogy a bilincseket levegyék, vagy hogy ülve beszélhessen. Panaszkodik, hogy a nyolckilós lánc viselése erősen kimerítette. Öt hónap óta állandóan meg van láncolva és a bilincseket csak kétszer vették le róla, hogy ruhát válthasson. Kéri, hogy a tárgyalás ideiére vegyék le láncait. — Ha rabló vagyok is, — mondja Csaruga, — mégis csak ember vagyok, akivel illenék emberségesen bánni. Az elnök a rabló kérésének mindamellett nem tesz eleget és igy Csaruga továbbra is megláncolva kénytelen a tárgyaláson résztvenni. Vallomása során most is konokul tagad és arra törekszik, hogy minden bűnt társaira hárítson, ami miatt többször heves vitája támad a tárgyalást vezető elnökkel és az ügyésszel. Halálos ítélet a rablóbanda törvényei alapján Az elnök felolvassa a vádiratnak Repics rabló kivégzésére vonatkozó részét. A rablóbanda 1920 augusztusában Crna Burába tette át működésének székhelyét. itt Matijevics Bozsó parancsot adott a banda Repics nevű tagjának, hogy Gorjdn község lelkészét rabolja ki és ha ellenszegül, ölje meg. Repics nem teljesítette a parancsot, amiért a banda itélőbirósága elé állították. A ritblóbanda »fegyelmi szabályzatának« 1. és 6-ik szakasza alapján golyó általi halálra ítélték, az ítéletet írásba foglalták, amit Matijevics és Csaruga írtak alá. Kivezették az erdőbe és megásták sírját. Repics kegyelemért könyörgött és sírva fakadt, Csaruga azonban tiltakozott az ellen, begy megkegyelmezzenek neki. Repics menekülni próbált, de Csaruga agyonlőtte. Csaruga tagadja, hogy ő lőtte le társát és hogy ö ellenezte a megkegyelmezést. Ezt a bűnt is a halott Matijevicsre akarja hámtan:, bár a vizsgálóbíró előtt tett vallomásában beismerte, hegy ő végezte ki Repicset. Az elnök figyelmezteti a vádlottat, hogy társai is mind ellene vallottak, amire Csaruga fölényes kézlegyintéssel mondja: — Üres fecsegés az egész! ■ A Guttmann-cég nova-bukovicui raktárának kifosztása ügyében azt mondja, hogy társai kényszeritették arra, hogy ebben a rablásban részt vegyen és még most sem tudja, hogy ott mit raboltak el. A cigánytanya kirablása Ezután a vetkoveii cigánytanya ellen 1920 október 31-ikén elkövetett rablótámadás tárgyalására tért át a bíróság. Csaruga elmondja, hogy október 29-ikén bandatanácsot tartottak, amelyen elhatározták, hogy a jövőben minden támadásban a banda valamennyi tagja részt fog venni. Ezt a határozatot írásba foglalták. Itt beszélték meg a cigányok elleni támadás részleteit is. Csarugát bízták meg azzal, hogy a jómódú Sajn cigány házába behatoljon és ezt kirabolja. — Alig tettem azonban be lábamat a szobába, — mondja a vádlott, — ami-A rablógyilkos magas összeköttetései Felolvassa az elnök a banda tagjai-, nak vallomását, amely szerint Miha]lovics vonakodott beállni a bandába, Csaruga azonban azzal biztatta, hogy ne féljen, mert ő együtt dolgozik a csendőrökkel és a minisztériummal. Ugyanígy bírta rá Selthoffert is, hogy belép-, jen a rablóbandába. Csaruga vállat vont és mosolyogva válaszol: — A minisztériummal nem volt sem-. Imi összeköttetésem — \ Előadja ezután, hogy mikor megtudta, hogy Predragovicsnak is van rablóik andáj a, magához hivatta és le akarta S beszélni erről a foglalkozásról. Újból rátér a Slavex hivatalnokainak kirabláséira, miközben ellenmondásba keveredik, de csakhamar ismét helyreigazítja szavát. Az elnök figyelmezteti, hogy jobb ha az igazat vallja, mert a többi vádlottal és a tanukkal való szembesítésnél úgyis kiderül az igazság. — Csak hadd jöjjenek — válaszolja cinikusan Csaruga. Mikor az elnök figyelmezteti, hogy a kiraboltak és a bűntársai is pontos személyleirást adtak róla, biztos hangon' ezt mondja: — A vádlott Csaruga nem1 volt ott, de lehet, hogy valamelyik másik Csaruga ellen szólnak a vallomások. Abban az időben sokan dolgoztak Csaruga. néven... Az ügyész elébe terjeszti a vizsgálóbírónál tett vallomását, amelyben mindent beismert. Csaruga ismét kijelenti, hogy vallomását kényszer hatása alatt1 tette. A tárgyalást délután fél hatkor az elnök berekeszti. Csütörtökön tovább folytatják Csaruga kihallgatását.
