Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)
1924-04-12 / 102. szám
4: oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1924 április 12. Ahol tilos a magyar betii Mikíeus községben nem szabad j magyar lapot olvasni Mikleus község Szlavóniában, a J viroviticai járásban. Lakosai horvá- i tok, szerbek és magyarok. A három \ nyelvű lakosság éveken át békésen | megfért egymással. Az agrárreform végrehajtása óta 1 uj kisbirtokosok telepedték le a községben. A Draskovics-uradalmat osztották fel dobrovoljácok közt s a messziről: jött uj telepesek egyszeriben felborították a község békéiét. A horvátok és a szerbek közt napirenden vannak a súrlódások és veszekedések. a községbe szakadt magyarokat pedig valóságos gyűlölet- i lavina veszi körül. A mikleusi magyaroknak tilos j magyar könyvet, magyar újságot | olvasniok. Egyszer-kétszer megpró-1 báltak magyar újságra előfizetni, S akkor kijelentették nekik, hogy aki Mikleus-ra magyar újságot mer j hozni, vagy hozatni, azt agyonverik ’ s a házát felgyújtják. Minthogy a fenyegetés valóra váltására komoly j előkészületek történtek, a mikleusi • magyarok lemondtak arról, hogy | otthon magyar lapot olvassanak. Ha 1 hébe-hóba bemegy egy mikleusi \ magyar Pozsegára. ott olvassa el a S magyar lapot, de hazavinni nem j meri. fél. hogy meglátják nála s félti 1 kis vagyonkáját. A néhány árva magyar titokban értesül egyik a másíktól, hogy mi újság a nagy világban i . „ AppoeyI beszéde a szanálási javaslat mellett Tizenhatórás ülések a magyar nemzetgyűlésen Budapestről jelentik: A nemzetgyűlésen pénteken megkezdődtek a tizenhatórás ülések.. Az elnök reggel hét órakor nyitotta meg a tanácskozást. Az ellenzék feltűnően kis számban jelent meg az ülésen, mire Berky Gyula kormánypárti megjegyezte. hogy az ellenzék nemi nagyon érdeklődik. Meskó Zoltán: Nyolcórai munkaidőt követelünk! A vita első szónoka Eöry Szabó Dezső azt fejtegette, hogy miért szükséges az ellenzék kritikája. Tiltakozott a románokkal kötött megegyezés ellen, mert lehetetlennek tartja, hogy a kormány jogosnak ismerje el a román megszállást. Schandi Károly: Nem ismerte el! Darnváry Géza külügyminiszter: Ez rabulisztika! Eöry Szabó megállapította, hogy a kormány mégis megállapodott a románokkal. Ezután az egész parlament nagy figyelme mellett Apponyi Albert gróf szólalt fel. — Mindenekelőtt, — mondotta — arra a kérdésre keli válaszolni, hogy az adott helyzetben van-e más kibontakozás, mint ezek a javaslatok és nem jár-e veszéllyel ezeknek elutasítása. Nézetem szerint el kell fogadni a javaslatokat. (Éljenzés a jobboldalon.) Tudom, hogy ezzel osztozom a felelősségben, de nem akarom a mostani helyzetben másra hárítani az ódiumot. Ez még nem jelenti azonban azt. hogy egyébként egyetértenék n kormány politikájával Hosszasan fejtegette a kölcsön szükségességét. Szerinte a kölcsön feltételeinek megállapításánál a külföldi hatalmak más rendszert alkalmaztak, minit Ausztriánál, mert ott közvetlenül a Népszövetség végezte az ellenőrzést, Magyarországon pedig a jóvátételi bizottság. Bethlen: Az ellenőrzést nem azért gyakorolják, mintha minél nagyabb jóvátételt akarnának, hanem azért, hogy a talpraáliásban segítsenek berniünkéi Apponyi: így beállítva rendkívüli kedvező volna az ellenőrzés, én azonban azt hiszem, hogy, a jóvátételi bizottságot más célok irányitották. Részletesen foglalkozott ezután az ellenőrzés kérdésével. Azt tartaná leghelyesebbnek, ha csak a Népszövetség végezné az ellenőrzést, mert ott a kisantantnak nincs olyan domináns szerepe, mint a jóvátételi bizottságban. Mi történnék azonban akkor, ha a nemzetgyűlés nem fogadná el a javaslatot? Rupert: Megbuknék a kormány f és egy másik jönne. Apponyi: Ez nem olyan1 egyszerű, 1 mert ha kormányválság következ- I nék be. a másik kormány is magáé* ; vá tenné ezeket a javaslatokat, kü- I lönben pénzügyi összeomlás követíkeznék be. A külföld más szemmel > nézi a helyzetet, mint mi és más ; eredményt is vár a kölcsöntől. Vállalja a felelősséget a javaslat meg- i szavazásáért és akik azt elutasítják, S azok egyeztessék ezt össze saját ? lelkiismeretükkel. ; Apponyi után Reisinger Ferenc y szociáldemokrata szólalt fel. A pápa elhagyta a Vatikáni A szentszék, feladta ötvenhároméves álláspontját a madták a köztársasági rendőrséget, amelynek védelmére Patrasbő katonaságot rendeltek ki. Mantu liában a royalisták ugyancsal megtámadták a köztársaságiakat Itt katonaság állította helyre t rendet és több letartóztatás tön tént. A republikánusok szerint t royalisták a zavargásokkal a nép\ szavazás eredményét akarják befő< lyásolni. Papanastaziu miniszterelnökö; körútja alkalmával a lakosság lelkesen fogadta. A köztársaság pért egészen bizonyosan számi! arra, hogy a népszavazáson nagy többséget fog nyerni, különöset Tesszáliában, Krétán, Epiruszbar és a többi szigeteken, valamint Rómából jelentik: XI. Pius pápa szerdán elhagyta a Vatikán épületét, hogy személyesen részt vegyen a Coiombus-lovagok palotájának alapkő-letételénél. A pápának ez a cselekedete valóságos forradalmi lépésnek számit és a pápai hagyományos politikának uj utakra való lépését és uj irányba való fordulását jelenti. A mindenkori pápa ugyanis 1870. október 2-iká óta, vagyis amióta az olasz királyi csapatok birtokba vették Róma városát, tiltakozásul a pápa világi uralmának megdöntése és a pápai világi uralom szuverénitásának megsértése ellen, nem hagyja el haláláig a Vatikán épületét. IX. Pius és XIII. Leó uralkodása idején a viszony az olasz királyi kormány és a Vatikán között mereven feszült volt, csak X. Pius idején enyhült valamelyest. A pápai diplomácia és a pápai politika nem akart eltérni IX. Pius hagyományaitól, amely az olasz állami szuverenitásnak Róma városára való kiterjesztése ellen állandóan tiltakozott s igy bármennyire közeled* tek légyen is a Vatikán és Quirinal bizonyos kérdésekben, ez az alapvető ellentét mind a mai napig fennáll. Történtek kísérletek a megoldásra, azonban e kísérletek min-Idénkor eredménytelenül végződtek. Nem régiben arról adtak hirt, hogy e kérdést úgy oldják meg, hogy átadják a pápának az egész vatikáni dombot, amely a pápa szuverenitása alá kerül, ennek ellenében a jj hatolikus egyház feje el fogja j hagyni a Vatikánt s ezzel eliminá- f lódik a régi feszültség, amely a régi jj »olasz és a pápai politika közé, több I I mint egy íélszázada éket vert. E f hirt azonban megcáfolták és igy a | katolikus hívők között világszerte j a legnagyobb meglepetésként fog f hatni, hogy a szentszék szakított I |az ötvenhárom esztendős egyházi; I elvvel. I Szerdán XI. Pius pápa tizenkét | I bíboros s azonkívül a pápai udvar j, I testőrségének kíséretében átvonul a f I Vatikánból a Colombus - lovagok j I épületéhez. Minthogy nem akarták ? Ja Vatikánban, hogy ez a felvonulás; I nyilvános látványossággá legyen, f I ácsmunkásokkal deiszkafalakat állít- j I íattak fel, amelylek megakadályoz- | pzák a környező házak lakóit abban, I Shagy szemtanúi legyenek, amint a | ipápa gyalogszerrel teszi meg az j futat a Szent Péter-téren keresztül, j 8 A Colombusz - lovagok épületénél! a azután a pápa sajátkezüleg leplezte! I le a lovagoknak adományozott em-1 ' léktáblát. A görög király Brassóitól táviratéba meg proklamáciéját Tiltakozik a köztársaság* kikiáltása ellen Brassóból jelentik : György görög király csütörtökön Brassóban tartózkodott, ahol a postahivatalban táviratot adóit föl, amely a görög néphez intézett kiáltványát tartalmazza. A proklamáció, amelyben II. György tiltakozik deironizálása ellen, többek közt a következőket a görög nép akaratának őre, tiltakozom a nemzet színe élőit elkövetett bűnök ellen s követelem királyi jogaimat és kötelességeiméi, azoknak szabad gyakorlását, úgy, ahogyan az az alkotmányban le van fektetve. Követetem, hogy küldetésemel egész teljességében betöitsem, ame-Attikában. Oreskovicsné visszavonta beismerő vallomásátí Fordulat a budapesti gyilkosság nyomozásában Budapestről jelentik: Oreskovics Bogumilné, aki — mint a Bácsmegyei Napló megirta — a rendőrségen tett vallomásában beismerte, hogy meggyilkolta a nála lakó unokanővérét. Raiiersbers Irmát, a vizsgálóbíró előtt visszavonta a rendőrségen tett beismerő vallomását és kijelentette, hogy unokanővé* re balesetnek esett áldozatul. Módosított vallomása szerint Oreskovicsné a kritikus éjszakán fojtó gázszagra ébredt. A gázórához támolygott. azt elzárta és ekkor látta, hogy Raffersberg Irma halva fekszik ágyában. Nagyon megrémült. félt. hogy őt fogják gyanúsítani a meggyilkolásával és igy a gyanút másra akarta terelni. Azért ejtett borotvával több vágást a holttesten. hogy azt higyjék, férfi kézi ölte meg és így Raffersberg Irma vőlegényére terelődjék a gyanú, aki pár nappal előbb szakított a meggyilkolt nővel. Arra a kérdésre, hogy a rendőrségen miért tett beismerő vallomást, kijelentette Oreskovicsné, hogy a detektívek presszionálták. A vizsgálóbíró gyilkosság és rablás cimén föntartotta Oreskovicsné letartóztatását, de egyben intézkedett, hogy megindítsák a nyomozást az uj vallomás adatai alapján. A csépiül kinzókamra Egy malommnnkás titokzatos halála Gyakovóról jelentik : Néhány héttel ezelőtt a csepini gőzmalomban, amely Aman és Társa cég tulajdona, ismeretlen tettesek lopást követtek el. A tartalmazza : Amikor a trónt tragikus körülmények között elfoglaltam, egyetlyet pártatlanul és az eltévelyedettek jó útra térítésére akarok fordítani. cég feljelentést tett a csepini csendőrségen, ahol megindították a nyomozást. A nyomozás folyamán a csendlen érzés vezetett: hazaszeretetem. Néhány megtévelyedelt tiszt anarchiát idézett elő, lábbal tiporta a örvényeket s ebben semmiféle korlátot sem ismertek. Amikor a katonai liga az országgal és velem szemben állástfoglalt s jóhiszeműségemmel visszaélt s nemcsak a politikai jogokat nyomta cl ideiglenesen, hanem erőszakkal és a felséges nép akarata ellenére az államot alapjaiban forgatták föl, nem maradhattam részese e hallgatásommal ezeknek a cselekedeteknek, amelyek végeredményben az ország jövőjét kompromittálják. Mindezen kísérletek után hazafias érzésem parancsolólag lelkiismeretbeli kötelességemmé teszi, hogy fennen és hangosan kiáltsam, hogy mint alkotmány és Az én erősségem p nép szeretete, az egész görög népé, amelynek alkotmányos királysághoz és a nemzeti tradíciókhoz való ragaszkodását ismerem. A távirat szövegét Szolitro, s görög udvar marsallja ma közölte Anglia, Amerika és Franciaország bukaresti követével, valamint a román külügyminisztériummal is. Zavargások Görögországban Athéni jelentés szerint egy ötven főből álló lovas banda csütörtökön megtámadta a tesszáliai Larisszában az athéni expresst. A rablók a vonatot megállították és az utasokat kirabolták. A vonat kifosztása Athénben nagy riadalmat keltett és azt összefüggésbe hozzák a royalisták újabb ellenforradalmi mozgalmaival. Tripolicán a royalisták megtá• őrök a lopás gyanúja alatt letartóztatták a malom egyik alkalmazottját, Breiíh János fűtőt, akit bekísértek a községházára. Breith kihallgatása alkalmával agadta, hogy része volt a lopásban, a csendőrök azonban — habár semmi bizonyítékot nem találtak ellene — továbbra is fogva tartották és éjszakára levitték a községháza pincéjébe, amely Csepinen községi fogdául szolgál. Egy éjszakát töltött Breith a pincében, másnap már gyanuokok hiánya miatt szabadon bocsájtották. Breith azonban nem tudott saját lábán eltávozni. Másnap reggelre egyik lába és a jobb karja el volt törve s testét tenyérnyi nagyságú kék foltok borították. A szerencsétlen embert kordágyon szállíttatta haza a felesége, ahol két nap múlva sérüléseibe bele is halt.
