Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)

1924-04-12 / 102. szám

1924. április 12. BACSMEGYEI NAPLÓ Telve jajjal-hajjal Siránkoznak a kivándorlók A kishegyesi magyarok közül is többen eladták házukat, földjüket s elmentek Délamerikába. Azt ígérték, hogy ingyen viszik ki őket, s mind­­annyiukat föld, munka,szabadság várja. Hogyne mentek volna szívesen, mikor itthon nem juthatnak földhöz, mert osztják ugyan a földet, de abból ők, akik eddig művelték, nem kaphatnak, munka sincs, napszámba is alig lehet menni, szabadság . . . szabadság pe­dig annyira nincs, hogy panaszkod­nak is alig szabad. A szegény kishegyesi magyarokra azonban Amerikában sem vártak jó napok. A kivándorlóktól egyre jönnek a levelek, telve jajjal, bajjal és kese­rűséggel. Azt írják, hogy nem az ígé­ret földje, ahova kiszállították őket, hanem a nyomor és az elképzelhe­tetlen szenvedés hazája. Majdnem valamennyi levélből az a figyelmeztetés csendül ki, hogy hoz­zátartozóik ne kívánkozzanak Délame­rikába, hanem maradjanak szülőföld­jükön. A kivándorlók itthonmaradt rokonai dollárral bélelt leveleket vár­tak, s panaszt és jajszókat hoz nekik az amerikai posta. A leveleknek van is már annyi hatása, hogy több kishegyesi magyar család, amely készült kimenni Ame­rikába, letett erről a tervéről. egy-két rossz novellát, már kész a meg­határozás. »Olvastad Ypsziilon novellá­ját a vajdasági írók hármaskönyvében?« »Olvastam,« »No mit szólsz hozzá, mi­csoda suszter.« Kimondják meggondo­latlanul, könnyelműen anélkül, hogy tisztázva lennének a szó igazi értelmé­vel. De igy osztogatják boldog-boldog­talannak a csizmadia címzést is. Gyak­ran hallani politikai körökben. »Ez a Nimolovics megint sok marhaságot összebeszélt a pártgyülésen.« »No hal­lod egy ilyen politikus csizmadia.« Már rámondják kérem, hogy csizmadia. Nem gondolnak arra, hogy milyen nehezen lehet kiérdemelni ezt a titulust, hogy csizmadia, vagy pláne suszter. Nem elég, hogy valaki rossz verseket Írjon, nem elég, hogy politizáljon és nem elég, hogy cipészüzletet nyisson. Most már egyáltalán nem értettem az ügyet. — Ki hát az igazi suszter? — kér­deztem kétségbeesve. A mester önérzetesen válaszolta: — Én. Stella Radiesék a hunyevác-sokác-párt likvidálására számítanak A horvát köztársasági parasztpárt aieinöke a párt önálló vajdasági agitáciőjáról CIRKUSZ © 80 0 Ki az igazi suszter? (A szuboticai irókézek har­ca után. amelyben azonban nem dőlt el. hogy ki is hát az igazi 5ró, szükségesnek tartottuk, hogy más foglalko­zási ágaknál is tisztázzuk az ügyet. így ezennel megpró­báljuk azt megállapítani, hogy hát ki is az igazi susz­ter?) Felkerestük az egyik igen kiváló helybeK cipészt, aki a következőket mondotta: — Igen fogas kérdés, amelynek meg­fejtésével már sokan megpróbálkoztak. Szeretném, ha ön mint laikus próbálná ezt definiálni. Nyomban vállalkoztam rá. — Suszter az — mondtam — aki cipőt csinál.... A mester a fejét rázta. — Hchó! Óriási tévedés! Épp igy mondhatná azt, hogy iró az, áld ir. Pe­dig ezt már régen meg állapították Szu­­boticán, hogy aki ir, az még nem iró, legfeljebb írnok, Mintahogy az íróról is a többi iró állapította meg, hogy iró-e vagy sem, úgy van ez a susztereknél is. Például itt van velem szemben a Vászics és társa, ezek nem suszterek. — De kérem, hiszen ők is cipőt csi­nálnak és csizmát! A mester fölényesen leintett. — Az ön dolga nyilatkozatot kérni, nem pedig nyilatkozni. Már pedig egy híres közmondás szerint a suszter ma­radjon a kaptafánál. — E szerint én suszter vagyok? Hangosan felkacagott. — Azt hiszik az urak, hogy ez olyan könnyen megy. Nem úgy van ez, mint az irói mesterség. ír egy-két regényt, 5—600 novellát s mindjárt iró. Nálunk az nem megy! Hiába csinál valaki 5— 600 pár cipőt, az még nem suszter. Vagy hiába csinál valaki 5—600 pár csizmát, az még nem csizmadia---­— Jó, de ki hát az igazi suszter, vagy az igazi csizmadia? A mester Összeráncolta a homlokát és igy szólt: — A felelet korántsem olyan könnyű. Önök laikusok könnyen állapítják meg, hogy ki is az igazi suszter, Jr valaki Beogradból jelentik: Azok az el­lentétek, amelyek a bunyevác-so­­kác-párt és a Radics-párt között felmerültek, élénken foglalkoztatják még mindig a politikai köröket. A horvát köztársasági parasztpárí hi­vatalos lapjának a bunyevácok el­len intézett támadásáról és a bu­­nyevác-sokác-párt válaszáról már megemlékeztünk, most pedig a Bácsmegyei Napló beogradi mun­katársának alkalma volt erről a kérdésről Predavec Józseffel, a Ra­dics-párt alelnökével hosszabb be­szélgetést folytatni. Predavec kijelentette, hogy párt­ja örömmel megy az uj választá­sokba, amelyektől nagy sikert re­mél. Azt várják, hogy a többi ellen­zéki pártot is át fogja hatni az a választási agilitás és lelkesedés, amellyel a Radics-párt megy a vá­lasztásokba és akkor a kormány­nak semmiféle machinációja nem használhat: az ellenzék győztesen fog kikerülni a választásokból. Arra a kérdésre, hogy a Radics­­párt más ellenzéki pártokkal együtt vesz-e részt a választásokon, vagy mindenütt külön listát állít, Preda­vec kijelentette, hogy lehet szó más pártokkal való együttműködésről, különösen Délszerbiában a szerb \ földmivespárttal. ami mindkét párt­nak hasznára lenne. Munkatársunk ezután megkér­dezte Predavecet, hogy a Vajda­ságban is hajlandó-e a Radics-párt együttműködni más párttal, amire a horvát köztársasági parasztpárt alelnöke kijelentette, hogy a Vaj­daságban másképpen áll a helyzet. A Vajdaságban, ahol most először lép fel a Radics-párt, nagy sikert remél és azt hiszi, hogy a legtöbb mandátumot a Vajdaságban ép a Radics-párt fogja kapni. Vélemé­nye szerint a Vajdaságban a Ra­­dics-párti eszmék térhóditása foly­tán a bunyevác-sokác-párt kényte­len lesz teljesen átengedni a teret a Radics-pártnak. — A bunyevácok — mondotta Predavec — nyíltan azt vallják, hogy horvátok, nem pedig külön bunyevác nép, a Radics-párt pedig nem teheti meg, hogy ne menjen el oda, ahová hivják. Kijelentette még Predavec, hogy a Radics-párt számit a Vajdaságban a nemzeti kisebbségek szavazataira is és ezeknek a megnyerése céljá­ból legközelebb már magyar és né­met nyelven lapokat fog megjelen­tetni Szuboticán, miután a horvát köztársasági parasztpártnak nincs a Vajdaságban egyetlen magyar­nyelvű hivatalos lapja sem. Az érdekes beszélgetést itt félbe kellett szakítani, mert Predavecet ekkor hivták az ellenzéki pártvezé­rek este hét órakor kezdődött kon­ferenciájára. alatt áll a most készülő becskereki országút is. ami által ötszáz mun­kás eddigi munkája veszett kárba« A Bega elöntötte Becske­rek egyik városrészét Becskerekről jelentik: A Bega vízállása pénteken újabb hat centi­méterrel emelkedett. A folyó átlépte a Szimonovi-ucca töltését és elön­tötte^ Becskerek egyik városrészét. A házak viz alatt állanak és minden, pillanatban az összedőlésük várható. A hatóság az elöntött városrész lakosságát kilakoltatta a házakból. Dr. Gyermekov Dusán Becskerek rendőrfőkapitánya ötven kocsit ren­delt ki közmunkára. Hosszas munka után sikerült a gátat feltölteni és ez­által megakadályozni a tovább? ára­dást. Pénteken délután azonban a hullámverés ismét elmosta a gátat, A viz fenyegető módon terjed a töl­tésen keresztül. A töltés rendbehozására katona­ságot rendeltek ki. amely egész éj­szaka dolgozott a töltések emelé­sén. Csaruga A meghunyászkodott haramiavezér Sztaniszávlyevics-Csaruga Jovó so­rozatos bűntettei ügyében a vizsgálat már a befejezéshez közeledik. Előrelát­hatólag már májusban tűzik ki az iz­galmas bünper tárgyalását az osijeki törvényszéken. Csaruga a vizsgálati fogságban tel­jesen megtört és már régen alább ha­gyott fölényes viselkedésével, amely _____________5. oMatl A Tisza áttörte a gátat léniánál Tovább tart az áradás Beogradból jelentik: A pénteki nap folyamán úgy a Duna, mint a Száva vízállása emelkedett és ko­moly árvizveszedelemtől lehet tar­tani. A Száva vízállása csütörtökön 6.10 méter volt. pénteken pedig 6.20 méterre emelkedett. A Duna csütör­tökről péntekre tizenkét centimétert emelkedett és vízállása Zimonynál 6.80 méter. Szakkörökben megálla­pították. hogy ilyen magas vízállása két évszázad óta nem volt n Duná­nak. Beograd külvárosában a nagy­mennyiségű talajvíz a házaikat ösz­­szeomlással fenyegeti. A hatóságok minden óvintézkedést megtettek az esetleges katasztrófa elkerülésére. Községok viz ak--” Ovcse és Brcsa községek, ame­lyek a Duna balpartján terülnek el, viz alatt állanak. A házakat az ösz­­szedölés veszélye fenyegeti. A la­kosság a háztetőkön tanyázik. A ha­tóságok megkezdték a két község kiürítését. A mentési munkálatok ellenőrzé­sére pénteken elutazott Ovcsére_ a kormány nevében Sztojadinovics pénzügyminiszter is. A miniszter a tapasztaltakról jelentést tesz a mi­nisztertanácson. hogy megállapít­hassák az árvízkárosultak segélye­zését. Noviszadon apad a Duna Noviszadról jelentik: Pénteken Noviszadnál hat centimétert apadt a Duna. Remény van arra. hogy ha újabb esőzések nem lesznek, a Duna további apadása várható és ezáltal Noviszad megmenekül az árvízka­tasztrófától. amely már minden percben várható volt. A Tisza áttörte a gátat Szentáról jelentik; A Tisza a pén­teki nap folyamán állandóan áradt. A viz állása péntek estig tíz centi­métert emelkedett és a folyammér­nöki hivatal jelentése szerint az eső­zések további áradást fognak elő­idézni. A Tisza több helyen áttörte a gá­tat és ellepte a Mákost, Bátkát és a nagybudzsáki földeket. A sentai ha­tóságok nagy erőfeszítéssel igye­keznek eleiét venni a katasztrófá­nak. amely a sentai gazdák tanya­földjeinek egész vetését elpusztítot­ta. Pénteken délelőtt a rendőrfőka­­pitányi hivatal védgátak emelésére százötven fogatot rendelt ki. Ezt a közmunkát a szentai gazdák fölvált­va végzik. Az áradás színhelyén éj­jel-nappal serény munka folyik a szentai mérnökök személyes veze­tése mellett. A szentai árvízkataszt­rófa nagy nyugtalanságot kelt külö­nösen a gazdaközömsée körében. Az újabban víz alá került földek mint­egy hatszáz holdat tesznek ki. Zsablyánál s kiáradt a Tisza Noviszadról jelentik: Zsablya községnél a Tisza kiáradt. A viz 8 többszáz hold területet lepett el. Viz mindaddig tartott, amíg belátta, hogy semmi reménye sincs a szökésre. Cel­láját állandóan szem előtt tartják és gyakran ügyelnek arra, hogy önmagá­ban is kárt tehessen és ezáltal kerülje jj el az igazságszolgáltatást. Láthatólag 'beletörődött sorsába, készségesen en­gedelmeskedik a parancsnak, úgyszól­ván ma ő a legszelídebb foglya az osi­jeki ügyészség fogházának. Amikor leg- i utóbb a vizsgálóbíró előtt állott és meg­hallotta, hogy kiviszik majd a bresoi erdőben elkövetett gyilkosságai szin- I helyére, nem tudta leplezni örömét Mint mondotta azonban nem a szökési lehetőségnek örül, hanem, hogy hóna­pok után ismét eltölthet egy-két órát azon a vidéken, amerre a leghíresebb I embernek tartották, amerre éveken ke- I resztül rettegett ura volt minden élő­lénynek. Ez a kis mozgási szabadság I meghozta jókedvét és komoly ígéretet tett arra, hogy az egész utón jól viseli magát. Szavát be is tartotta. Az utón nem volt vele baj és amikor kiértek az erdőbe, mindent megmutatott és I mindenről felvilágosítást adott, amire csak szüksége volt a törvényszéki bi­zottságnak. Bűntetteiről — amiket letartóztatása első heteiben csökönyösen tagadott —. ma már közömbösen beszél. Nem kí­nozza lelkiismerefurdalás, a végzetnek tulajdonítja bűneit, amiket mint mondja — ö már nem tudott elkerülni. Sorsába belenyugodott és türelmesen várja azt az időt, amikor bírái előtt is számot kell adnia tetteiről. Ez ma Csaruga Jovó a két éven át körözött haramiiavezér, akinek szemé» lye körül, a szlavóniai hegyek lakói (között egész legendakor szövődött. Fé. lénk bárány lett a vérengző fenevadból, aki sorsába beletörődve várja börtöné­ben, hogy az igazságszolgáltatás ítéle­tet mondjon fölötte és elérje a méltó büntetés

Next

/
Thumbnails
Contents