Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)

1924-04-10 / 100. szám

2. oldal. Karakasevics Gák©r halála Szuboiica város részvéte Csütörtökön délelőtt temetik Fájdalmas részvétet keltett város­szerte az a hir, hogy Karakasevics Gábor. Szubotica város főkapitánya kedden hajnalban hosszú szenvedés után meghalt. A fiatalon, harmincöt éves korában elhunyt főkapitány ne­véhez fűződik a város közbiztonsá­gának helyreállitása. Szubotica polgársága, amely az összeomlás utáni átmeneti idők za­varos állapotait nemzetiségi különb­ség nélkül megsínylette, hálás elis­meréssel emlékezik azokra a kiváló érdemekre, amelyeket Karakasevics Gábor a rend megszilárdításával, a város közviszonyainak konszolidá­lásával szerzett. 1920-ban került Karakasevics Szuboticára és mint csenaőrszázados miniszteri biztosi mnőségben vaskézzel fojtotta el azo­kat a forrongásokat, amelyek a vá­ros nyugalmát veszélyeztették. Ez­után a közigazgatási visszaélések ügyében folytatott sikeres nyomo­zást előbb Szuboticán, majd Becs­kereken. Amikor miniszteri biztosi megbízatása lejárt. Pancsevóra ne­vezték ki főkapitánynak és 1921 jú­niusában a szuboticai rendőrség élé­re került. Mint Szubotica főkapitánya, eré­­lyével. pártatlanságával és igazsá­gosságával az egész lakosság osz­tatlan szeretetét és megbecsülését vivta ki. Tisztakezü főtisztviselő volt. akinek működéséhez a meg­gy anusitásnak árnyéka sem- férkő­zött. Szakképzettsége, amellyel a szuboticai rendőrséget átszervezte és a legénységet mintaszerűen meg­fegyelmezte. annyira nélkülözhetet­lenné vált. hogy a kormányzat ak­kor is meghagyta állásában, amikor a rezsimváltozás folytán a demo­kratapárti főtisztviselőket csaknem mind leváltották. Karakasevics Gábor 1889-ben szüle­tett Mcholon. Iparos családból szárma­zott. Kilenc éves korában szülei beírat­ták a kassai közös hadapródiskolába, majd Wienerneustadtban kitűnő ered­ménnyel elvégezte a katonai főreális­kolát. 18 éves korában a 29. gyalogez­red hadnagyává nevezték ki. A háború kitörésekor mint főhad­nagy került ki az orosz harctérre, ahol kétizben megsebesült. Különösen láb­szárcsonttörése volt súlyos, ami miatt többé nem kerülhetett vissza a frontra, mire 1918-ban mint századost az udi­­nei altisztiiskola parancsnokává nevez­ték ki. Karakásevics főkapitány ezelőtt há­rom héttel betegedett meg, izületi csontgyulladásban. Egy héttel ezelőtt tüdőgyulladással komplikálódott beteg­sége és erős szervezete ellenére sem tudott megbirkózni a súlyos bajjal. Az utolsó hat nap alatt már sűrűn elvesz­tette eszméletét és kezelőorvosai már csak mesterségesen tudták meghosz­­szabbitani életét. Szerdán este válságosra fordult a fő­kapitány állapota. Orvosai még egy in­jekcióval próbáltak segíteni rajta. Né­hány órán keresztül eszméleténél volt, az ágya körül összegyűlt Hozzátarto­zóit ugyan felismerte, de már nem tu­dott hozzájuk beszélni. Éjfél után el­­szenderült és hajnali fél három órakor megszűnt a szívverése. Szubotica város tanácsa szerdán dél­előtt rendkívüli ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy Karakásevics Gá­bort a város költségén temettetik el. Haláláról a tanács a következő gyász­­jelentést adta ki: Szubotica szabad királyi város tanácsa mélyen szomorodott sziy­­vel jelenti a lesújtó gyászhirt, hogy hii társa és barátja, a városi tanács tagja, Szubotica város főka­pitánya ' Karakásevics Gábor '1924, április 2-vén.hajnali -3 órakor*- BACSMEGYEI NAPLÓ munkás és Küzdelmes életének 35-iK évében elhunyt. Felejthetetlenek az érdemek, ame­lyeket ő, mint őszinte és odaadó hazafi és mint Szubotica közbizton­ságának első tisztviselője szerzett. Áldozatkész és önmegtagadó köz­­szolgálatának emlékét örökre meg­őrizzük. 1.4 Földi maradványait április 10-én délelőtt 11 órakor kísérjük el utol­só útjára a városi bérpalotából. Béke hamvaira! ' Szubotica, 1924. április 9. Szubctica város tanácsa. Az elhunytat csütörtökön délelőtt 11 órakor temetik a városi bérpalo­tában lévő lakásáról. a Radics-párt és a bnnyevác-sokác-párt között A ‘Sloboiini Doni csütörtöki száma éles támadási intézi Maies Balázs ellen Hétfői számunkban közöltük a bunyevőc-sokéc pártnak azt a ha­tározatát, amely szerint a párt tárgyalásba bocsátkozik a Radics­­párttal és igyekszik kieszközölni, hogy,, a horvál köztársasági pa­rasztpárt ne állítson jelölteket a Vajdaságban A bunyevác-sokéc­­párt ülésén azt a tervet is fölve­tették, hogyha a tárgyalások nem vezetnének eredményre, érintke­zésbe lépnek magával Radiccsal Bécsben. Mint Zagrebből jelentik, a bu~ nyevác-sokác-párt . határozata Ra­dies párti körökben igen rossz be­nyomást keltett. A horvát poli­tikusok ezt a határozatot úgy fogják fel, hogy a banyeváco.k a Vajdaságot a maguk kizárólagos domíniumának tekintik, holott a Radics-párt nagy súlyt helyez a Vajdaságban való terjeszkedésre. A Radics-párt hivatalos lapja, a Slobodni Dóm csütörtöki szá­mában élesen megtámadja emiatt Rates Etálázst és azt állítja, hogy Rates Balázs össze akarta hozni a Vajdaságban a kisebbségi pártok blokkját. Ez a blokk — mondja s Slobodni Dóm — nem volna más, mint „zsidó-papi blokk“. Érdekes megemlíteni, hogy a vasárnap Szuboticán járt Kordics Matej disszidens Radics-párti kép­viselő jervét a kisebbségi pártok blokkjára vonatkozólag éppen Raics Balázs Ítélte el a leghatá­rozottabban. A konfliktus hire Beo­­gredban nagy feltűnést keltett. M m Az Unl© miniszterei és a kongresszus — A Bácsmegyei Napló Amerikába küldőit munkatársától — Washington,’ 1924, március Utolsó emlékem Európából: szalad­gálás útlevélért, valutáért, vizűmért, félnapos ácscrgások előszobákban, haj­sza egyik hivatalból a másikig. Egy nagy bank aligazgatója, aki kilencszer rendel magához és órákat várakoztat; kis tisztviselők, akik egész délelőttöket elfecséreltek, még kegyes ‘színük elé kerülhetek. Első emlékem Washingtonból: mi­niszterek, akik egy másodpercet sem várakoztatnak, udvarias titkárok és az, hogy egy nap alatt huszonkét előkelő­ségről tudok audienciát nyerni; minden­ki pontos, előzékeny és kedves. * Egy szürke, dísztelen, tizenhárom emeletes tipikus iroda-ház, a kereske­delmi minisztérium és énnek is a hete­dik emeletén székel Hoover, a minisz­ter. Amerika egyik leggazdagabb em­bere, nevét a világ főként a róla elne­vezett gyermeksegitési akcióról ismeri, ami több millió dollárt juttatott az eu­rópai szegény gyermekeknek. Szerecsen szolga viszi be titkárához névjegyünket és egy' másodperc mulvá már udvariasan tuszkol be a titkár az ő kis fülkeszerü szobáján keresztül a miniszterhez. — Pontosak vcitak az urak — mond­ta mosolyogva — pedig ez nem eré­nye az európai uraknak. A miniszter szobája kicsi és egy­szerű. Egy íróasztal, két térkép a fa­lon, sok könyv és vagy négy bőrfotel.' Hoover, borotvált arcú, erőteljes, ko­moly ur már szorongatja is a kezün­ket. Melegen megköszönöm — Kende Géza tolmácsolásával, aki bemutatott — azt a sok jót, amit a néküfözö, szen­vedő európai gyermekeinkkel tett. — Semmiség — legyint a kezével — csak azt sajnálom, hogy nem tehettem többet. Remélem, hogy nem is lesz rá már szükség. Helyre fog állani — mert helyre kell állani —■ a világ gazdasági rendi énejk. A gazdaságilag sújtott ál­lamokban meg fog szűnni’ a munka-Inélküliség, meg fognak élni az embe­rek a jövedelmükből, stabilizálódnak a valuták és visszatér-a nemzetközi for­­gaiont" szabadsága. Ez történelmi és gazdasági törvényszerűség. Ez az ér­deke győzőnek, legyőzöttnek egy­aránt. Különösen áll ez Kelet-Európá­­ra, ahol elsősorban van ennek meg minden lehetősége. * Dovis munkaügyi miniszter után Hughes külügyminiszterhez megyünk. Ö tulajdonképpen a kabinet feje, mert Amerikában, — ahol az elnök nevezi kj a minisztereket és ahol a miniszte­rek a parlamentben eem jelenhetnek meg. felelősségre is csak vizsgáló bi­zottság utján vonhatók — nincs mi­niszterelnök. Hughes a legnagyobb po­litikai tekintély, egyetlen államon mú­lott, hogy a háború alatt Wjlsonnal szemben nem ő lett az elnök. A kényelmes és kivételesen fényesen berendezett — mert itt idegeneket és főként európai diplomatákat fogadnak —: helyiségben várnunk kell egy ki­csit, a titkár restelkedve mentegetőzik: — Mr. Hughes bocsánatukat kéri, csak három percet késik. A spanyol nagykövet váratlanul audienciát kért. És — tessék jól figyelni, kedves eu­rópai kishivatalncik, bankigazgató és a többi és a többi urak! — nem telik le a három perc, már a szép őszszakállu, nagybajszu gentleman előtt ülünk, akinek pedig irányitó szerepe van a történelemre és még csak kegyelmes urnák sem hívják, csupán egyszerűen mr. Hughesnek. Ö is sok szeretettel beszél rólunk. — Nem és nem — mondja — Ame­rika többet nem avatkozik Európa sor­sába. Mi a Népszövetségben sem ve­szünk részt. Az Unió a maga politiká­ját csinálja és igen szigorúan távol tartja magát az európai kérdésektől. * Meglátogatunk több szenátort és képviselőt. Könnyű őket megtalálni, mert a Ca­pitol mellett jobbra a szenátorok, bal­ra a képviselők hivatala van — két, hatalmas márványpalota —■ ahol min­den szenátor és képviselő kap két-há­­romszobás irodát könyvtárral, titkár­ral és titkárnővel, akiket az állam: fi­zet. Délelőttönként itt dolgoznak, fo­gadják vend^gaiket játszik válasz* ___ 1924 április 10. —1———i— II— I m I—'I »in— — I iiiniwn tóik ügyét —I akik Amerikában még követelődzőbbek és kellemetlenebbek, mint otthon. Külön földalatti villamos viszi szobáikból az ülésterembe a kongresszusi tagokat és az elnök a vá­rosba behalló harang jelzéssel hivja fel figyelmüket arra, hogy mikor van sza­vazás, határozatképtelenség, katalógus­olvasás és mikor fejezték be az ülést, * A képvliselőházban nincs folyosó, bárki bemehet s hivatalos cicerone-K egész tömege várja és kalauzolja —> ingyen. Az ülésterem, mint a beogradi szkupstíina ülésterme — minden disz­­nélkül való. félköralaku terem, belőle1 irodák nyílnak és látni, amint dolgoz­nak, diktálnak, gépelnek. A tisztvise­lők a képviselők háta mögött szaladgál-! nak ki-be az ülésteremben. Az elnöki emelvény kicsi márvány­­asztal, mögötte az Unió selyemzász­­laja. Az emelvény lábánál apró, röviid­­nadrágos gyerekek kuncorognak, vi­­hognak — page-ok — és a képviselőki intésére hozzájuk szaladnak, könyvet hoznak, teleifonüzenetet visznek. A jegyzők asztala előtt egy kis asztalka* két oldalt kottatairtóformáju állvánnyal: ez a szónoki »emelvény«, itt beszél —­­furcsán szaladgálva a két kottatartó közt — éppen egy ellenzéki vezér, aki dörgedelmes filippikát tart — hogy na kapjon állami segélyt a négerek Ho-i ward egyeteme. A képviselők padokban ülnek, csali a pártvezérek ülése előtt van asztal, A karzat is kicsi és ez is üres. Egyik­másik képviselő — egy kicsit groteszk látvány — az amerikai nyárspolgárok nem éppen lélekemelő szokása szerint felrakja a lábát az előtte levő pad tám­lájára. A szónokot nem szabad zavarni. Hal valaki közbe akar szólni, feláll és meg-i kérdezi a szónokot: megengedi-e, hogy közbeszóljon. A mi szónokunk először megengedi, még másodszor is, a har­madiknak azonban kosarat ad. Tökéletes, teljes csönd. De mégis aj legtöbb képviselőnek jár a szája, rúgok gummit rág.... Amerikában inkább ankét, mint fo­rum, vagy aréna a parlament. A két párt vezérein kívül alig ismer négy-öt képviselőt az amerikai közvélemény*, amelyik nem politizál. A lapok, még a washingtoniak is, husz-harminc sorban ismertetik a parlament ülését, a hírek közt és ritkán említik meg a képvise­lők nevét. Csak két párt van: a republikánus és demokrata. Kivüiük csupán egy szo­­ciálista képviselő van. A millwaukeá Viktor Berger. Itt, ahol a legtöbb ke­rület választóinak többsége munkás, megvívja gazdasági harcait a munkás­ság" az ö szervezeteiben; de az ál­lami politikában a polgársággal együtt helyezkedik el a polgári pártok kebe­lében. * A szenátus még kisebb, hiszen á képviselőháznak 450, a szenátusnak csak 92 tagja van. Itt minden szená­tornak asztala van. Az elnök itt is ka­lapáccsal kopog csöngetés helyett, amikor letelik a szónok 5, vagy IQ perce és itt még kevesebb fiatal em­bert látni, miint a képviselők közt, akik' pedig szintén nagyobbrészt túl vannak inkább az ötvenen, mint a negyvenen. Minden kongresszusi tag szobájában: ott van egy nyomtatott, berámázott lap, az elnök és a miniszterek arcké­pével. A felirat ez: The United States is the Biggest Business in the World. (Az Egyesült-Államok a világ legkitű­nőbb részvénytársasága.) Is hat 110,000.000 stockholders (110,000.000 részvényese van.) Vagyona csalóiéra 900,000.000 dollár, A nép a részvényes és azért választják’ az el­nököt, hogy jó! vezesse a részvénytár­saságot.) Kun Andor, JeggffCrűhet, ékszereket, hogyha boldog akar lenni, KRÉKUS órás üzletébe, legolcsóbban lehet venni, FARKAS-HÁZ.

Next

/
Thumbnails
Contents