Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)
1924-04-10 / 100. szám
Poštarfna pf gy és Fél dinár Fosfaszállítási tHj készpénzben lefizetve emmm XXV. évfolyam Subofica, CSÜTÖRTÖK, 1924 április 1(1, 109. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon se ám: Kiadóhivatal 3—S3. Szerkesziőség 5—39 WBMBBWHHMMBBBB Előfizetés; ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova uI.l.(Lelbsch-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fonciére-paloía) A szigort* jog Az a mély és őszinte gyász, amivel Szubotica magyarsága a halott főkapitány ravatala mellé áll, nemcsak a veszteség nagyságát s nemcsak a részvét általánosságát dokumentálja. A mindannyiunk fájdalmára ereje teljében elhunyt főkapitány hivatali működésének utolsó időszakáról el lehet mondani, hogy azt nem a kedvezések rendszere, de a szigora és kérlelhetetlen jog jellemzi. A veszteség érzése fl szigorú és kérlelhetetlen jog távozását siratja arról a helyről, mely legfontosabb őrszeme a város belső békéjének, megszilárdult közrendjének s annak a köznyugalomnek, melyet csak megkíséreltek felborítani felelőtlen kilengések, de a szigorú és kérlelhetetlen jog csirájában fojtott el minden baljós kezdeményezést. Minden gyászban mély értelmű szimbólum tárul fel. Amikor a szubotócai magyarság őszinte rész- Vétterfordul a szigorú és kérlelhetetlen jog sírba hanyatlott megtestesítője felé, világos és tanulságos értelemmel példázza azt a kívánságot, ezt a nemes igényt is, amelyet azokkal szemben támaszt, akik sorsának intézői iettek. A magyarság nem kér kedvezéseket, nem kér különleges bánásmódot, érzékeny és kíméletes tapintatot, nem kívánja, hogy különleges helyzetét különleges szabályozás védje meg. A magyarság a szigorú és kérlelhetetlen jog érvényesítéséért küzd 8 nyugalommal veti magát alá a szigorú és kérlelhetetlen jog uraiménak. Még azért sem küzd a magyarság, hogy változtassák meg az alkotmányt s azokat az alap. törvényeket, melyek az alkotmánnyal összhangban vannak. A magyarság csak azt kívánja, hogy hajtsák végre a törvényeket, valósítsák meg az alkotmányt és érvényesüljön velők szemben, de a közélet minden vonatkozásában a szigorú és kérlelhetetlen jog. Nem kivételes helyzetért, nem kedvezményekért harcol a magyarság, hanem a mindenki számára egyenlő jog, egyenlő alkalmazásáért. Nem a magyarság kívánságainak teljesítése, de a törvény végrehajtói teremtenek egyenlőtlenséget, amikor különbséget tesznek anyanyelvök szerint a földnélküli földmunkások, sz iskolába járó gyerekek, a választójogért jelentkező állampolgárok között s csak a közterhek viselésének kérdésében teremtenek egyenlőséget. A magyarságnak az a legfőbb kívánsága, hogy uralkodjék fölötte a szigorú és kérlelhetetlen jog, de a jog verje vissza, tartsa távol azokat a támadásokat, amiket emberi jogai, állampolgári méltósága s a szabadság és egyenlőség princípiumai ellen intéznek. A szigorú és kérlelhetetlen jog uralkodjék fölötte, de ez a jog nyissa meg az iskolákat, ossza szét közöttük a földeket, adja meg az állampolgári jogok teljességét öfc védje meg vagyoni és testi biztonsagát. A szigorú és kérlelhetetlen jog csavarja ki támadói kezéből a követ, husángot, bombát, revolvert és irótollat. A A magyarság nem azt várja az országló politikusoktól, hogy a törvények rendelkezéseitől elhajló kedvezményekkel nyerjék meg politikai támogatását. Nem politikai trafikengedélyek és közéleti szubvenciók fejében kínálja föl politikai támogatását ; a szigorú és kérlelhetetlen jog meg-; valósítását kéri ellenértékip Nem i azt kéri azoktól a tisztviselőktől,1 akik az államhatalmat gyakorolják vele szemben, bogy a törvény rendelkezései ellenére legyenek hozzá méltányosak s n jogszabályok megsértésével nyújtsanak neki kedvezményeket, csak azt, hogy hajtsák végre g törvényt s ne sértsék meg az alkotmányt. Nincs politikai küzdelem, nem lehet közéleti harc ennél szerényebb s el sem gondolható ennél lojálisabb és igénytelenebb törekvés. Pedig hogy ezek a kívánságok mennyire őszinték, azt samini sem mutatja szemléleteseidben, mint annak a gyásznak őszintesége, ami az elhunyt főkapitány ravatala mellé állítja a szttbc^icai magyarságot. Pedig az elhunyt főkapitánytól soha kedvezményt nem élvezett senki ; a szigorú és kérlelhetetlen jog végrehajtója volt. Az ellenzéki biokig parlamenti konferenciát hív egybe Jovanovics Ljuba szerint senki sem tudja, mikor hívják össze a parlamentet — A radikális-párt egy csoportja az ellenzéki blokkhoz akar csatlakozni Beogradból jelentik : A politikai helyzet tisztázására a szerdai napon sem történt semmi lépés a kormány • részéről. A parlament összehívásáról a döntést, — a melyet politikai körökben nagy izgalommal vártak — a szerdai napon sem hozták meg, bár most már nyilvánvaló, hogy az ellenzék a parlament szünetelésébe semmi körülmények közt sem hajlandó belenyugodni. A válság „konszolidálása" a jelek szerint belevág Pastes miniszterelnök számításéba, aki a mostani ideiglenes helyzettel ugylátszik az ellenzéket akarja belekényszeríteni valami kezdeményező akcióba, hogy ezáltal köuynyebben tudjon kiutat találni a jelenlegi krízisből. Az ellenzék azonban, bár tisztában van Pastes terveivel, egyre türelmetlenebb és lehet, hogy a csütörtöki napon olyan lépésre szánja rá magát, a mely hozzá fog járu’ni a helyzet tisztázásához. A blokk vezérei ugyanis szerdán tanácskozásokat folytattak, amelyben elhatározták, hogy megvalósítják végre a másnapokkal ezelőtt fölmerült tervet: konferenciára hívják össze az ellenzéki képviselőket, hogy a válságból való kibontakozás ügyében határozott állásfoglalásukat körvonalazzák. A konferenciát megállapodás szerint csütörtök délelőtt 10 órakor fogják megtartani.. Az értekezleten a demokratákon, a muzulmánokon és a klerikálisokon •kívül résztvesz a Radics*párt, a földmüvespárt és a német párt. Az utóbbi, amely állandóan hangsúlyozza Nemlegességét, hír szerint, azzal az indokolással vés« részt a konferencián, hogy annak a célja egyedül az, hogy a parlament összehivíisátmk elhdlasztása elten tiltakozzék. A német párt ebben teljesen egyetért az ellenzékké!, amit az is bizonyít, hogy a legutóbb a parlament elnökségéhez benyújtott tiltakozó memorandumot is aláírta. A dzsemjet, amely a semlegességhez szigorúan ragaszkodik, a konferencián nem képviseltet! magát-Szerda délután az ellenzék vezérei már kidolgozták azt a rezoluciót, amelyet a konferencia elé terjesztenek. A rezoluciób&n elsősorban tiltakoznak a parlament összehívásának elhalasztása miatt, nemcsak a kormánynál, de a házelnökségnél is. Ezenkívül az ellenzék további taktikai lépéseit körvonalazzák, az utóbbinál azonban eddig semmi sem került nyilvánosságra. Valószínű, hogy az ellenzék legközelebbi iépóss az lesz, hogy a házszabályokban biztosított jogainál fogva összehív egy parlamenti konferenciát. A házszabályok ugyanis a rendes és zárt üléseken kívül egy harmadikat is ismer: a parlamenti konferenciát. Az ellenzék vezérei Jovanovics Ljuba kazeinoknál Az ellenzék egyébként a szerdai napon is kísérletet tett a Ház elnökségénél a parlament összehívására. Délelőtt 11 órakor Korasec. Prefavec, Mecsek, Spaho és Szurnik amikor együttesen a demokrata pártba tartottak, a parlamenti folyosón találkoztak Jovanovics Ljubéval, a parlament elnökével, akit megkértek, hogy /\ miheztartás végett közölje velük, Kg.- ' mikor hívják össze a parlamentet. gZ\ jovanovics Ljuba, aki ezúttal sem f vuíu/rn,' iwjuua, aivi couuat ocni adott definitiv választ, a barátsá- X gos hangon lefolytatott rövid beszélgetést e2zei zárta be : — Higyjék. el nekem, senki sem tudja, hogy mikor fogják az ülést összehívni. Este 1 iét órakor az ellenzék megbízásából Pecsics Dragutfn kereste fel Jovanovics elnököt, aki neki is hasonló választ adott. Pastes és Pribicsevics aadien ciája A válság megoldása körül még mindig sok a politikai pletyka. Most már kétségtelen, hogy a vadászatról visszatérve, a király is aktiv részt vesz a kibontakozás keresésében., A keddi napon— ICóróStéet és a muzulmán Hrasniciu fogadta audiencián a király, szerdán pedig kormánypárti politikusok keresték fel az udvart. Hosszabb ideig volt a királynál Pastes miniszterelnök, Nnies ics külügyminiszter, f ovanjvics Ljuba és Pribicsevics Szvetozár, o kik informálták a királyt a politikai helyzetről. A klerikálisok a Pasics- Pribiesevics koalícióban ? Legújabban a radikálispárt részéről a koalíció kiszélesítésének lehetőségét koiportálják és azt hiresztelik, hegy a klerikálisokat be fogják vonni az uj koalícióba. Érdekes, hogy ezt a kombinációt ö klerikálisok csak ljubljanai pártlapjaikban cáfolják, a beogradi sajtóban azonban nem nyilatkoznak. Petrovics Nasztáz akciója Uj megoldási módon fáradozik Petrovics 'Nasztáz, az elégedetlen radikálisok vezetője is, aki híveivel ki akar lépni a radikális pártból és csatlakozni akar az ellenzéki blokkhoz. E tekintetben tárgyalásokat folytat az ellenzéki blokk egyec vezetőivel, o tanácskozások azonban még nem öltöttek pozitív formát, mert maga Petrovics Nasztáz sem tudja, hogy a radikális póriból való kilépés esetén hány au követnék és nem maradna-e teljesen elszigetelten. A legnagyobb valószínűsége — beavatottak szerint — annak a verziónak van, hogy Pasics miniszterelnök végül mégis meg fogja kapni a királytól a választások vezetésére a meghatalmazást, amely esetben a kormány azonnal feloszlatná a parlnnventet. A kormánypártoknak az utóbbi napokban tanúsított agítációs működéséből is erre a lehetőségre lehet következtetni. seir
