Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)

1924-04-08 / 98. szám

4. (Hűal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 április 8. igazság érdekéhen jól tette volna, ha legalább egy templomot vagy iskolát megnevezett volna, amelyet bezártunk, vagy egy birtokot, amelyet elkoboz­tunk. Ezek a tendenciózus támadások arra számítanak, hogy a külföldön csökkentsék az ország tekintélyét és sajnos, nem is kivételes jelenségek. A román sajtó egy része is hasonló rend­szeres kampányt vezet az ország ellen. Ezek a támadások, amelyek valóban csodálatba ejthetnek bennünket, mert egy baráti és szövetséges országból erednek és kell, hogy felháborítsák közvéleményünket és a politikai vilá­got. Mi meg tudtuk őrizni hidegvérün­ket akkor is, amikor Dúca ur a konfe­rencián Beogradban volt és akkor Pa­­sicshoz és Nincsicshez egyetlen kül­döttség sem jött a Bánságból és saj­tónk sem foglalkozott a mi kisebbsé­geink helyzetével a romániai Bánság­ban. Ezt a magatartásunkat meg keli őrizünk továbbra is, bármennyire sért­het is bennünket a román politikai vi­lág egy részének ilyen magatartása.« Beogradi jelentések szerint való­színű. hogy ebben az ügyben jegy­zékváltás is lesz a két kormány kö­zött. Szerb politikai körökben külö­nösen azt nehezményezik, hogy Bianu szenátor interpellációjánál je­len volt Bratianu miniszterelnök és Dúca külügyminiszter és nem vették védelmükbe a szövetséges országot. Csak az lenne kívánatos, hogy a beogradi kormány akkor is ilyen önérzetes hangú kommünikét adhas­son ki. amikor majd a magyar ki­sebbségek elleni magatartását te­szik szóvá. Abbáziái fürdőlevél a tavaszi szezonról •— A Bácsmegyei Napló tudósítójától — Napok óta reménytelenül esik az eső. A Palace hotel hatalmas foyerja olyan, mint a méhkas. Kétszáz ember, aki ide­jött, hogy napkurát tartson, meleged­jen és gyönyörködjön a tavaszi napsü­tésben, kétségbeesetten nyüzsög a szűkre szabott haliban és várja a szép időt. Már nem sok lehet hátra. Reggel mindig tisztán kel a nap Fiume felől, a pincérek vigyorogva jósolják: — Heute werden wir schönes Wet­ter haben gnä’ Herr! A schönes wetter el is tart úgy tiz óráig. Akkora a hölgyek felvették a fehér kosztümök, kiszépitették magukat és lementek lesülni a partra. Gyengé­den festett arcukat az ég felé fordít­ják, hogy jöjjön az éltető napsugár és ebben a pillanatban finoman lepotyog egy esőcsepp, előbb egy, aztán még egy, aztán sok. Szerencsés, aki ment­heti a világos kosztümöt. Ez igy megy egy hete, de már nem tarthat soká. így mondják a bárkások, akik itt a Meteorológiai Intézetet helyettesítik. A csúnya idő nem riasztotta azért vissza az embereket. Minden jobb ho­tel zsúfolásig tele van és husvétra olyan megrohanást várnak, amilyenben csak 1913-ban volt része Abbáziának. Lovag Baxa, a fürdőhely kitűnő igaz­gatója megmutatta a statisztikát, a melyből kitűnik, hogy az idén eddig több fürdővendég fordult meg Abbáziá­ban, mint a háború utáni években — 1923 kivételével — összesen. Az árak némileg emelkedtek a tava­lyival szemben. Jobb helyen már 60— ,70 lírát kémek naponta szobáért ellá­tással, de igen kitűnő ellátást és jó szobát lehet kapni kisebb hotelben 30 líráért is, ami körülbelül 110 dinárnak felel meg. Hihetetlenül olcsó a déli­gyümölcs, különösen pesti szemmel nézve. Egy kiló narancs 7‘/2—2 lira, egy banán 70—80 centissimo. de igen olcsó a füge és a datolya is. A publikum javarésze — magyar. A rossz magyar koronával aránylag itt Jeheit legolcsóbban- élni, mert a Sváb­hegyen, vagy a Hűvösvölgyben két­szer ennyibe kerül egy szoba-. Sok a bécsi js és újabban a birodalmi j^émct. fök * reuteturoárkájukkal sziatéa olcsón élnek, pláne ha dollárra váltják, mert itt a stabilmárkájuk pari áll a magyar koronával: egyikért sem adnak egy vasat se. Jugoszlávia fiai látogatják talán még legkevésbé az »Adria gyöngyét«. Szem­közt Dubrovnik néz farkasszemet, ott dinárral is iehet fizetni. Igaz, hogy több kell belőle. Nyárra nagy terveket főznek. Bizto­san számítanak rá, hogy megnyílik a Budapest-Zagreb-Fiume-i vasútvonal és akkor Abbázia egyszerre frekventált hely lesz. Már most folynak nagyará­nyú, építkezések. Többek között strand­fürdőt építenek ä la Lido. Mert min­dene volt eddig Abbáziának csak strandfürdője nem, olyan igazi homok­kal. Most az is lesz és meg is nyílik júniusban, ugyanis szakértő időjósok szerint addig mégis csak megáll az eső.... Stella Mem jeleiseek meg a budapesti lapok Nyomdász-sztrájk van Budapesten — A tagvállalatok kizárták a nyomdászokat Budapestről jelentik : Hétfőn délelőtt az Az Est című napilap szedői bét mozgalomból kifolyólag sztrájkba léptek. A hirlapszindiká­­tus, amint értesült a részleges nyomdászsztrájkról, a hirlapszin­­dikátusnől fennálló megegyezés értelmében, amely szerint rész­leges sztrájk esetén a lapvállala­­tok valamennyi nyomdászát ki­zárják, a budapesti lapok hétfőn kizárták szedőiket. A sztrájk, ille­tőleg a kizárás miatt a déli és a délutáni lapok nem jelentek meg. Még az is bizonytalan, hogy a kedd reggeli lapok megjelennek, minthogy a nyomdászok és a lapszindikétus között hétfőn déli után megindult tárgyalások nem biztatnak eredménnyel. A dupla cvikli A jugoszláv-román határkiigazitás tragi komikuma, hat felvonásban nosságát. A vasúti sínekből két kilo­méter hosszú vonal Jugoszláviához tartozik Klári községgel együtt, amely­nek lakói nemzeti szempontból bizo­nyára örülnek annak, hogy az anya­ország megtartotta őket, de gazdasági szempontból tönkre vannak téve, elszi­geteltségükkel: sem Zsombolya, sem Párdány felé nem közlekedhetnek. A sínek több helyütt már fel is vannak szedve, a dülőutak pedig, amelyeken a legközelebbi jugoszláv nagyközségeket megközelíthetik, az év legnagyobb ré­szében járhatatlanok. Az aá általánosan elterjedt vélemény, hogy a Marson értelmes lények lak­nak, tudvalevőleg a csillagászoknak azon a megfigyelésén épül, hogy ezen a bolygón szembeötlően rendszeres, tehát mesterséges csatornahálózat lát­ható. Attól kell tartani, hogyha a mars­lakók teleszkópon figyelemmel kísérik a jugoszláv-román határkiigazitás mun­kálatait, az uj mesterséges határok fel­tűnően szeszélyes cikk-cakkja miatt nem a leghizelgőbb véleményt fogják alkotni maguknak a Földet benépesítő élőlé­nyekről. Ez a szomorú megállapítás kell, hogy eszébe jusson mindenkinek, aki az uj határok életbeléptetése után megkísérli a Zsombolya-Párdány-Módos szárnyvonalon, — amely az uj határ mellett fekszik — az utazást és köz­ben rájön arra, hogy a román király­sághoz csatolt Zsombolyáról a jugo­szláv-román határra, — ahova pedig egyenes vasúti vonal vezet, — legfel­jebb repülőgépen lehet eljutni, ugyan­úgy, mint a most már a S. H. S. ki­rálysághoz tartozó Párdány és Módos községek is csak Zeppelin-járattal érintkezhetnek egymással. A Báismegyei Napló Zsombolyára ki­küldött tudósítója a következőkben számol be arról az imaginárius utazás­ról, amelyet, — minthogy a valóság­ban lehetetlen, — térképen tett meg Zsombolya és Módos között, noha ezt a két helységet vasútvonal köti össze. 1. A román királysághoz csatolt Zsom­bolyán felül az ember a becskereki vo­natra, hogy elinduljon az uj jugoszláv határ felé. Robogunk vagy három egész kilométert, amikor kiderül, hogy egy kis baj van. Nem vagyunk ugyan még a határnál, — az több, mint hu­szonkét kilométerre fekszik, — de jobbkéz felől benyulik itt egy kis ju­goszláv földnyelv Romániába, úgy, hogy a vasúti sinek vagy két kilqpié­­teren keresztül jugoszláv területen fut­nak. Olyan ez, mint amikor a huszon­egyesben az ász és a tizes közé be­csúszik a makk alsó. Cvikli. 9 Aj* A gyakorlatban nem lehet tovább utazni a vasúton, mert a jugoszláv ha­tárőrök megállítják az embert, de a térképen természetesen semmi akadálya sincs utunk folytatásának. Bejutunk Klári községbe. Szerb-Klárinak neve­zik, mert a lakossága csaknem teljesen szerb. Igaz, hogy ez a lakosság nem túlságosan nagyszámú, összesen 630 a lélekszámú a ma született csecsemők­kel együtt. Ezért az 530 lélekért sza­kították meg a román terület folyto-3. A kétkilométeres intermezzo után új­ból román területen folytatjuk az utat a mintegy húsz kilométerre fekvő ju­­goszláv-román határig, ahol útlevéllel, vagy határátlépési engedéllyel annak rendje és módja szerint át lehet kelni. 4, Jugoszláv területen haladunk keresz­tül, elhagyjuk Párdányt, azután köz­vetlenül utazhatunk több mint tiz kilo­métert, amikor a vonat egy nagyot fü­tyül, — lvehet, hogy a logikára és a józanészre, — és szuronyos román ka­tonák megállítják a mozdonyt. Mi az?. Megijit román területre értünk. 5. A román terület Fény község hatá­rában kezdődik és a vasúti állomás ro­mán területen áll. Ez a második cvikli. Fény valamivel nagyobb Klárinál, két­ezer lakosa van, kiknek negyedrésze magyar, a többi szerb és román. Ro­mánia azért tartotta meg magának ezt a földnyelvet, mert Fény községben van az ismert román nábobnak, Mo­­csonyi Antalnak a nagybirtoka. Mocsc­­nyi, aki a magyar arisztokrata csalá­dok legnagyobb részével közeli rokon­ságban van, a háború befejezéséig Bú­jj dapesten élt és az erdélyi földbirtokos «osztályt képviselte a budapesti Nem­zeti Kaszinóban. Amikor az októberi S forradalom előtt néhány nappal Er­délyben a román Nemzeti Tanács meg­alakult, Mocsonyi is tagja lett és az erdélyi románok képviseletében tárgya­lásokat is folytatott a Károlyi-kormány­­nyal. Azóta felváltva fényi birtokán és Bukarestben tartózkodik, szoros baráti viszonyt tart fenn a román királlyal és magas összekötetéseivel kieszközölte, hogy birtokát ne csatolják a S. ft. S. királysághoz. A Mocsonyi-birtok ked­véért Párdány és Módos közt megsza­kad a jugoszláv terület folytonossága és másfél kilométeres darabon ismét Romániához tartozik a vasút. Ez azt | jelenti, hogy a Zsombolyáért kicserélt * Párdány község úgy lebeg a román határ és másrészről a román Fény köz­ség között, mint Mohamed koporsója az űrben. A jugoszláv Párdány község vasútállomását Jugoszláviából éppúgy nem lehet vonaton megközelíteni, mint ahogy a román határt nem érhetik el a román államvasut kocsijai. Az egy­mással szomszédos Módos és Párdány községek, amelyeket eddig vasút kö­tött össze, amióta a S. H. S. király­sághoz tartoznak, el vannak vágva egymástól. 6. Amint az egy király — egy cigány anekdota alapján pozitív bizonyosság­gal következtethetjük, — Fény után ismét, most már végleg, jugoszláv te­rület következik: nyolc _ kilométerre Módos fekszik, innen kezdve, mintha csak elvágták volna, nem találkozunk többé román határokkal. * Természetes most még, Zsombolya és Módos kiürítése előtt, sokkal kom­plikáltabb a helyzet és egyelőre még alaposabban össze vannak bonyolódva a határok, de a jövőben olyan egysze­rű lesz az utazás a két község között, amint azt fentebb leírtuk. Ochsenstierana kancellár fia, ha a Zsombolya-módosi vonatba ült volna fel, amikor elindult megkeresni azt a »kevés észt«, amellyel atyja szerint az országokat kormányozzák, alighanem eredmény nélkül tért volna vissza ex­pedíciójáról. R. A. Suboiicán kivetették a római katholikus hitközségi adót A római katholikus hitközségek közös értekezlete A szuboticai római katholikus hit­községek már minden szükséges ejő­­készületeket megtettek az uj hitközségi adó kivetésére. A tizenöt hitközség együttes tervezetet dolgozott ki, hogy annak alapján közösen állapíthassák meg a hitközségi tagok adóját. A tervezetek elkészülésével hétfőn délelőtt tartották meg az együttes ülést a hitközségek elnökségei a Katholikus Kör helyiségében, Büdanovits Lajos apostoli adminisztrátor elnöklete alatt. Az ülésen elhatározták, hogy minden huszonegy évet betöltött hitközségi tag — úgy férfi, mint nő — egységesen megállapított öt dinár fejadót köteles fizetni. A hitközségi adót pedig az egyenesadó harminc százalékában álla­pították meg és ezután még külön hitközségi pótadót vetnek ki a hitköz­ségi tagokra. Ezt a pótadót az egyes hitközségek fentartására fogják for­dítani. ......... ..—BB—' ■ A batinai kényur A vörösmarti magyarság panaszai Zmajovácnak (Vörösmart), ennek a szinmagyar baranyai falunak lakossága túlnyomó részben szőlőtermesztéssel foglalkozik. Szorgalmas, derék, dolgos és józan nép, mely természeténél fogva loyalis és megbékélt az uj renddel. A falu csendjét talán soha sem zavarná meg semmi sem, ha azok nem gondos­kodnának a rend megbontásáról, akik­nek éppen a nyugalom fentartása fölött kellene őrködniök. A mostani batinai főszolgabirót, aki Lék Ferenc helyét elfoglalta, Szelako­­vicsnak hívják, akit huszonnégyéves korában állítottak egy járás élére. Az uj főbírónak rövid pár hetes működése alatt már tiz feljelentést adtak be el­lene fölöttes hatóságaihoz garázda ma­gatartása miatt. A napokban országos vásár volt Zmajevácon, amelyen részt vettek a messzebb eső vidékek kereskedői, ipa­rosai, árusai is. A vásár végeztévej többen betértek éjjeli szállásra Mes ■

Next

/
Thumbnails
Contents