Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)

1924-04-08 / 98. szám

1924 április 8. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal —1 A legfőbb ideje, hogy a ma­gyarsággal békét, tisztességes meg­egyezést teremtsünk és remélem, hogy a kormány is ezt az elvet fogja \ vallani. A magyarság nagyon érté- j kés. munkás és megbízható elem, | amelyet meg kell nyerni az állam- ? eszmének, azonban nem erőszakkal j — mert minden ilyen kísérlet úgyis ] kudarcot valiana — hanem kölcsö- \ nős megértéssel. A magyarságot í nem szabad elidegeníteni magunktól, hanem meg kell nyernünk a magunk ] számára. Csak Novisad kap közvetlen telefonösszeköttetést Budapestiéi j Szuboticai mozgalom — novisadi eredmény Arra a nemrég felmerült tervre vo natkozólag, hogy a Vajdaság közvet­len telefonvonalat kapjon Budapesttel, noviszadi munkatársunk kérdési inté­zett Velimir Nenadovics-hoz, a novi­szadi postaigazgatóság műszaki osztály­főnökéhez, aki a rövidesen aktuálissá váló ügyben a következőket vála­szolta : — A múlt héten jártam Beograd ban a közvetlen telefonforgalomról! szóló tervek jóváhagyásának kisürge­tése érdekében. Az erről szóló iratok már a belügyminiszternél vannak, alá írásuk két három napon belül meg­történik és ezután nyomban megnyílik a forgalom. Az eddigi állomásokon, Beogradon, Zagreben és Zimonyon kivül azonban csak Noviszad kap a vajdasági városok között összeköttetést Budapesttel. A többi városok csak a jugoszláv-magyar kereskedelmi szerző­dés megkötése után kapcsolódhatnak be a közvetlen budapesti telefonforga­lomba. Noviszad csak naponta két­szer, délelőtt egy órát és délután egy órát beszélhet Budapesttel. Garami éltetése miatt feloszlattak Budapesten egy szociáldemokrata népgyülést Budapestről jelentik : A szociál demokrata párt vasárnap Buda­pesten nyolc népgyülést tartott a szanálás és az ország politikai és gazdasági helyzete napirenddel. A népgyülések, amelyeket nagy tö­megek látogattak, mindenütt rend­ben folytak le, csupán az aszta los munkások helyiségében tartott népgyülésen történt rendőri be­avatkozás. Kincs Jenő dr. a nép­­gyülés szónoka ugyanis kitért arra, hogy az ország népe nem bízik a Bethlen-kormdnyban, a mely nem szünteti meg az inter­nálótábort, nem nyílja meg a bör­­iönajtókat és nem engedi haza az emigrációt. A népgyülés hallgatói, akik már előzőén több Ízben szakítot­ták félbe közbekiáltásokkal a szó­nokot, erre a megjegyzésre viha­rosan tünteleítaz emigráció melleit. — Éljen Garami! Éljen az emig­ráció! — kiáltotta a tömeg. Az ügyeletes rendőrtiszíviseiö a nagy lármában felugrott a helyéről és kijelentette, hogy a gyűlést felosz­latja, mivel az emigráció kérdése nem szerepel a napirenden. A gyű­lés feloszlatását az asztalos mun­kások „le a rendőrséggel, terro­ristákul“ kiáltássalf ogadták, mire a rendőrtisztviseíő karhatalommal szétoszlatta a tömeget, amely kint az uccán is éltette az emigráció! és Garamit. A népgyüléseken egyébként az inspekciós rendőrtisztviselők az elnök utján mindenütt figyelmez­tették a munkásokat, hogy közbe­­szólás esetén feloszlatják a népgyii­­iéseket. A rendőrség úgy intézke­dett, hogy b!ő Károlyi Mihályt él­tetni meri, azt letartóztatják. A Garami éltetése miatt felosz­latott gyűlés ügyét a szociálde­mokrata párt képviselői szóvá teszik a nemzetgyűlésen is. A szocialisták térhódítása a bajor választásokon A népszavazás elvetette a kétkamara rendszert és az önálló bajor államfő választását Berlinből jelentik : A bajor or­­szággyülési választásokkal egy­idejűleg népszavazást is tartottak Bajorország területén a bajor nép­pártnak arra az indítványára, hogy térjen át a kétkamarás rendszerre és válasszon külön államfőt. A népszavazás, a bajor nacionalis­táknak nagy meglepetést hozott. Az indítványt abszolút többséggel, a szavazatok 25 százaléka ellené­ben a bajor választók elvetették. Az országgyűlési választások végleges eredménye még nem ismeretes. Ötvenhat választóke­rületből, köztük Münchenből, már megszámlálták a szavazatokat. A választásokból a néppárt került ki legerősebben, a második helyre a szociáldemokraták, a harma­dikra a német nemzetiek, a ne­gyedikre pedig a kommunisták kerültek. Nagy feltűnést keltett a szociáldemokraták előretörése, akik pár mandátummal kaptak csak kevesebbet a néppártnál. A fascisták győztek az olasz választásokon A végleges eredmény még nem ismeretes A BácsmegyeiNapló kiküldött munkatársától Ma kezdődtek az olasz választások. Itália ma dönt arról, hogy Mussolini kezében hagyja-e tovább is az ország kormányzását, vagy nem. A feleletet már most meg lehet adni: igen. Meg­lehet adni pedig azért, mert ebbe a választásba az olasz népen kívül erősen beleszól Mussolini is, már pedig az ő szava döntő súllyal esik az urnába. Informátorom másfél óra hosszat ma­gyarázta az uj olasz választójogot, de bizony nem lettem okosabb tőle. Mond­tam, hogy fejtse ki népszerűén három mondatban a választójog lényegét. így felelt: — Egy mondatban megmagyarázom. Az uj választójog szerint hetvenöt per­centje a mandátumoknak a fascistáké. — Hogyan ? — Ez már egy másik mondat. Itt csak huszonöt percent a vitás. Abból nem tudom, hogy mennyi jut Mussolini pártjának. Arra a kérdésre, hogy vájjon a nem­zetiségek támogatják-e Mussolinit, a következő választ kaptuk: — A nemzetiségi vidékeken nem nagy választásuk lesz a szavazóknak. Aki benn van a névjegyzékben, német vagy délszláv, nem sokat szárait. De közöttük is sok hive van a kormány­zatnak. Külön fölhívták a figyelmemet Mus­­soliniék öntudatos plakátharcára. Más plakátot is láttam az uccán, csak az övéket. Mussolininek majdnem minden jel­szava és mondása ki van plakatirozva. Ilyenek : „Mindig egy volt a célom : egyesiteni az olaszokat s boldoggá tenni a népet.“ Gyönyörű mondások! Van szlávul és németül is. A legjobb plakát, amin mostanában sokat nevetnek, a következő : Két kép van egymás mellett, két mérleg, amely a frank és a lira valutáris értékét jelzi. Az egyik alá 1919, a másik alá 1923 van írva. Előbbin a frank sokkal jobb, utóbbin viszont a lira. Készült a plakát a frank átmeneti esésénél. Most persze ismét a frank jobb, de olyan sokba került a plakát és olyan jó propaganda eszköz, hogy kár lett volna eldobni. Ki is ragasztották. Egy elmés anti-fascista viszont mellé ragasztotta a zürichi jegy­zést. Valószínű, hogy az éj leple alatt. Stella Adorján. Mussolini megszerezte a kamara kétharmad többségét Rómából jelentik: A beérkező je­lentések szerint vasárnap délig le­adott szavazatokból már megállapít­ható. hogy Mussolini megszerzi a remélt többséget. A választások mindenütt a legnagyobb rendben folynak. Felső-Otaszországban az ellenzéki pártok kapnak előrelátha­tólag többséget, de a választójogi törvény szerint ez nem jelent man­dátum-nyereséget. Az bizonyos, hogy a fascisták megszerzik a sza­vazatok relatív többségét és ezzel az 525 mandátumból a kétharmadot, 356-ot. A katolikusok, szocialisták és kommunisták a szavazatok 30 száza­lékát kapták eddig. "üurofi jelentések szerint a válasz­táson a szavazók hetven százaléka vett részt, ami tekintve, hogy 1919- ben csak húsz százalék járult az ur­nák elé, nagy eredmény. A válasz­tások eredménye eddig csak rész­ben ismeretes. Milanóban, ahol Mus­solinit megválasztották, a fascisták nagy győzelmet arattak: 73.000 sza­vazat esett rájuk a szocialisták 27.000 szavazata ellenében. Genuá­­ban 54.000 szavazat közül 27.000 a fascistáké, a többi megoszlott a szo­ciáldemokraták és a kisebb pártok között. Rómában 162.000 szavazó járult az urnák elé. Ebből 80.000 a fascistákra- adta le a szavazatát, 75 ezer pedig az egyesült szociáldemo­kratákra. A fascisták az eddigi eredmény szerint 220 mandátumot szereztek. Utánuk a legerősebb párt a szociál­demokraták és a néppárti katoliku­sok. A maximalisták és a kommu­nisták feltűnő kevés szavazatot kap­tak. Kétharmad többséggel ve­zet a fascista-párt Lapzártakor jelentik: Hétfő estig az ötvenegy választókerület két­harmadrészének eredménye vált is­meretessé. Ezekben a kerületekben a leadott 1,437.255 szavazat 64 szá­zaléka esett a fascistákra. Az ösz­­szes ellenzéki pártok együttvéve 823.810 szavazatot kaptak. Az egyes kisebbségi pártok közül a katolikus néppárt 242.943, az egyesült szo­cialisták 158.624, a maximalista szo­­ciáüsta-párt 150.055, a kommunista­párt 67.381 és a köztársasági-párt 39.604 szavazatot kapott. A vá­lasztáson a választók hatvan száza­léka vett részt. Triesztben a fascisták a délután négy óráig összeszámolt szavaza­tok 70 százalékával vezetnek. Mila­nóban és Turinban verekedésre ke­rült a sor. Modingó városban a ren­dőrség fegyvert használt a kor­mány ellen tüntető ellenzéki válasz­tókkal szemben, amely alkalommal két ember súlyosan megsebesült. A szuboticai Magyar Párt megválasztotta közgyűlési kiküldötteit Megalakulnak a kerületi szervező* bizottságok A szuboticai Magyar Pórt szó” zas intéző bizottsága hétfőn dél­után négy órakor ülést tartott nagy érdeklődés mellett. Az ülés tárgysorozatainak legfontosabb pont ja a május 4-iki becskereki köz­gyűlésre való kiküldöttek válasz­tása volt. A százas bizottság a következőket választotta a becs­­kereki közgyűlés kiküldötteiül: A Magyar Párt országos vezetősége részéről : dr. Súntha György, dr. Nagy Ödön, dr. Ruby Gyula, dr. Székely Áron, Kuss Kálmán és Csiszeri N gy Samu. A helyi szer­vezet részéről : Törley Bálint, Síre­­liczky Dénes, Szántó Gábor, dr. Vécsei Samu, dr. Görög Alajos, Merzweiier Antal, Nojcsek Géza, Futó Pál, Zödi András és Koncz András. A kiküldöttek május 3-án délben indulnak el Szuboticáról. A közgyűlési kiküldöttek meg­választása után a százas bizott­ság kijelölte a város belterületén, az azt körülvevő szőlőkben és \ a külterületen megalakítandó szer- i vezőbizo il s ago ka t összehívó tago­­j kát, akik az illető körzetek pol­­fgárait a szervező bizottság ülésé- I nek helyéről és idejéről a Bcs- I megyei Napló utján fogják érte* isiieni. I Ugyancsak elhatározta a párt I— mint a pártvezetőség részéről ívelünk közük — hogy vasárnap á délután két órakor a radonoveci, |aégy órakor pedig a majsai szö­­llők magyar tömegei előtt tart jagitációs gyűlést. [A beográái kormány •a kisebbségek elleni politikájáról f Visszautasítja a bukaresti szenátusban l elhangzott vádakat J j Emlékezetes, hogy Bianu szená­­{tor. az erdélyi kisebbségek éiessza­­{vu ellenfele néhány héttel ezelőtt : heves támadást intézett a beogradi ' kormány ellen a jugoszláviai kisebb- I sáv kulturális es gazdasági elnyo­­j mafása miau. Beogradban a szeaá­­í tusi támadás kínos feltűnést keltett, í olyannyira, hogy a kormány szíik­­! ségét érzi most hivatalos nyilatko­­í zatban válaszolni Bianu szenátor [ vádjaira, A külügyminisztérium jj sajtóosztálya erre vonatkozólag a ■ következő kommünikét bocsátotta i ki: »Bianu román szenátor a román sze­nátus egyik legutolsó ülésén a követ­kezőket jelentette ki: »A beogradi kor­mány mindent megtesz a román intel­ligencia elidegenítésére. Összes isko­láinkat bezárták, úgy hogy a gyerme­kek nem tanulhatnak román nyelven. A román tanítókat elbocsátják és oroszok­kal váltják fel őket; a román könyve­ket eltiltják és elkobozzák. Ugyanilyen barbár módon üldözik a román egyhá­zat is. Az összes egyházi birtokokat elkobozzák. A románokat még, arra is rákényszerítik, hogy családi nevüket elszlávositsák.« E nyilatkozat folytán a vallásügyi miniszter úrhoz fordultunk felvilágosításért, aki a következőket volt szives velünk közölni: »Bianunak ezek az állításai elejétől végig nem iga­zak és vagy tájékozatlanságból, vagy szándékos ferdítésből fakadnak. Egyet­len román iskolát, egyetlen román tem­plomot sem zártak be. Egyáltalán nem igaz, hegy hatóságaink egyházi va­gyont koboztak volna el és templomo­kat zártak volna be. Bianu ur úgy ma­gas állására való tekintettel, mint az

Next

/
Thumbnails
Contents