Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)
1924-04-29 / 118. szám
1924 április 29. ben titokzatos összefüggést lát a néphit és ezt a hitet igazolja az a meleg köszöntés, amely a tenger felől száll most a tengerszem felé. Adja az Isten, hogy a tengerszem tükrét még sokáig hintse be aranyával az alkonyat s tiszta és nemes művészetével sokáig tükrözze még az vissza megszépítve és megfinomitva, azt a világot, amelynek vigasztalásul adattak a tengerszemek. A Dugonics-Társaság igazgatóságának 1924. április 10-ikén tartott üléséből. Móra Ferenc Dr. Szalay József főtitkár. elnök. A jugoszláviai magyarság csak úgy vehet részt a köztünk élő kiváló magyar iró ünneplésében, ha megrendeli az írónak most megjelenő uj könyveit. Ä Sazarevoi földekről Bem mennek ki a régi tzi ajdonosok A Kúriához fordulnak a tábla döntése ellen Becskerekről jelentik: Az Altruista Bank lazarevói földjeinek ügye a noviszadi Tábla legutóbbi döntésével még nem nyert elintézést. A birtok zárgondnoka, dr. Radoszav- Ijevics Steván ügyvéd s a földek vevői nem nyugodtak bele a zárgondnokság megszüntetésébe és az agrárárreform végrehajtásba, mert szerintük a Tábla határozata még nem jogerős és így ők birtokon belül élhetnek jogorvoslattal. A birtokosok, — akik a per eldőltéifi a zárgondnoktól bérbe vették* 1918-ban az Altruista Banktól megvásárolt földjeiket, — hétfőn százas küldöttségben fel akarták keresni d'r. Mitrovanovics Jován agrárreform-főnököt, akit azonban az ünnep miatt nem találtak hivatalában. A küldöttség ekkor dr. Radoszav- Ijevics zárgondnokkal lépett érintkezésbe, akivel egyetértésben elhatározták, hogy a noviszadi Tábla döntése ellen jogorvoslatot nyújtanak be a Kúriához. A jogorvoslat elintézéséig tovább dolgoznak a földeken, amelyeket már bevetettek és elhatározták, hogy tiltakoznak a dobrovoljácok agresszív fellépése ellen, akik szombaton megtámadták és erőszakkal elkergették őket a földekről. Felkeresték a csendőrparancsnokságot is, amelytől védelmet kértek a dobrovoljácok esetleges újabb támadásaival szemben. Van még föld Üjbezdánhan A klsbirtokokat Is szétosztják az izbeglicák kőz'öí £ A baranyai háromszög kiürítése után. 1921 augusztusában költöztek Ujbezdánba az izbeglicák ingóságaikkal és lábas jószágaikkal, amiket a kiürítés sietségében magukkal tudtak hozni. A menekülésszeriien átköltöző lakosságot — mint másutt is mindenütt'"— szívesen fogadta a régi lakosság, megosztotta velük hajlékát, a községek pedig legelőt adtak jószágaiknak. Idővel állandó lakói lettek a községeknek, a kormány pedig gondoskodott arról, hogy az agrárreform törvény alapján ők is földhöz jussanak. Petkovics Jován. az agrárreformminisztérium oszijeki kirendeltségének akkori vezetője pedig arról gondoskodott, hogy az izbeglicák az agrárreform-rendelct ellenére is földet kapjanak. N, m lehet tudni, hogy Petkovics . ’. z izbeglicák közt milyen kapós Tií állott fenn, annyi azonban tón- hogy az ujbezdáni kisbirtokosok -v:; 'iei is felosztásra kerültek. Az oszijek :grárfőnök rendelkezése folytán elvették özvegy Misst! BÁCSMEGYEI NAPLÓ Péterné 320 holdas birtokának legnagyobb részét, 240 holdat is az izbegiicúk számára. Ez a fölosztás nem 240 hold kiszakitüsát jeleni-, mert az agráridnök kiválasztotta a legjobb földeket és a legrosszabb nyolcvan holdat hagyta csak meg az özvegynek. A meghagyott nyolcvan hold szikes és nagyrészt terméketlen. Özvegy Misszl Péterné hiába szaladgált különböző fórumokhoz a sérelem miatt, még csak meg sem hallgatták. Ezzel szemben a nyolcvan hold szikes föld mellett tőle hajtják be a már két éve fölosztott 240 hold adójúi, úgy. hogy a valamikor jómódú asszony ma már teljesen a tönk szélére jutott. Az izbeglicák emellett nemcsak a földet, de a gazdasági géneket is igénybe vették. Most Jankovics jelenlegi oszijeki agrárfőnök a súlyosan sérelmes földosztás revíziójának tervével foglalkozik. de az izbeglicák megüzenték neki. hogy nincs hatalom, aki őket onnan kitelepítse. Velük szemben pedig mit ér a törvény? (ni. a.) Nem mozgósították az orosz hadsereget Trockij a besszarábiai kérdési cem tekinti háborús oknak Aláírták a román-török szerződést? Moszkvából jelentik : Az „United Press“ tudósítója megkérdezte Trockij'ól, igazak-e azok a hírek, hogy Oroszország mozgósította hadseregét. Trockij kijelentette, hogy ezek a hírek légből kapottak. Nemcsak hogy nem mozgósították a vörös hadsereget, de még a nemrégen bevonult 1901-es évfolyamot is leszerelték. Az újságírónak arra a kérdésére, lehetségesnek tartja-e Trockij, hogy Oroszország és Románia között háború következzék be, igy nyilatkozott: — Egyáltalában nem gondolunk arra, hogy a besszarábiai herd's' háborúra való oknak tekintsük. Mi a bécsi konferencián is csak az! akartuk, hogy rendeljenek el népszavazást afelett, hova tartozzék B: sszaró biti. Az Adeveru! hivatalos körökb 1 úgy értesül, hogy Flóricában, n miniszterelnök birtokán, szómba ton aláírták a román-török egyez menyi. A lap szerint a miniszterelnök emiatt mondott le konstan tinápolyi útjáról. Az Adeverul szerint a török kormány kívánságéra történt a konstantinápolyi utazás elmaradása, mert az túlságosan demonstratív jellegű lett volna és a török kormány a legteljesebb diszkrécióval akarja kezelni állam közötti szerződést. n \ í A a verbászi véres siépgyilés után német képviselők akciója — Távirat a királyhoz A belügyminisztertől követeinek elégtétek Beogredból jelentik : A Német Párt vérbeiullasztott novivrbaszi népgyülése izgalomban tartja a beogradi politikai köröket, első sorban természetesen az ellenzéki blokk pártjait. Az ellenzék a novivrbaszi eseményekben a Pasics- Pribfcsevics kormány választási verték a szónokokat. Moser kép viselő beszéde közben fokozó dott a lárma, mire Moser föio: vasta a délelőtti bizalmi érteke: let által a királyhoz intézett táviratot, amely a következőképp . hangzik : Üdvözöljük Ő Királyi Felségéi. terrorjának előjelét és első megnyilatkozását látja. A népgyülésrő! Beogradba érkezett német képviselők súlyos vádakkal illetik a verbászi hatóságokat, elsősorban Dimitrijevics főszolgabírót és őt teszik felelőssé a vérengzésért is. A népgyülés előtt ugyanis dr. Kremling Lajos, a verbászi Német Párt elnöke és dr. Kroffl István képviselő figyelmeztették Dimitrijevics főszolgabírót, hogy idegenek érkeztek Verbászra azzal a céllal, hogy a népgyülést megzavarják és fee!kérték, hogy meg> - elő karhatalommal gondoskodni k a gyűlés zavartalanságáról és \ ■■ rend biztosításáról. Dimitrijevics okkor kijelentette, hogy mindőszze csak négy csendőr áll rendelkezésére és ezért nem tudja garantálni I gyűlés rendjét. jj Amikor azonban anépgyülésen Liz összeütközés megtörtént, egyezerre huszonhat csendőr érkezett j községházáról a gyűlés feloszlct- S 'sóra. A csendőrök — mondják, ! szemmelláthatően nem a rendza- I varók, hanem a gyűlést hallgató j német polgárságot akarták eltávolítani, kettőt ic is tartóztattak ért, mert szemrehányást tettek íőszolgab’rónak, heg/ eiőzete- Kremlirg ósKrofft dr. figyeleztetésére azt mondta, hogy ; ak négy csendéne ven. ! >. Megállapítást nyert, hogy az Ldegenböi érkezett rendzavarok * már -B* el ső perc*. ~l kezdve zamint a törvények és polgári jogok legfőbb ölét és kérjük Felségedet, fogadja hűségünk és odaadásunk kifejezését, akik a kulturális, gazdasági és nemzeti haladást és fennállást Felséged uralkodása és védelme alatt, az igazságos országos törvények alapján kívánják minden állampolgári kötelességünk legodaadóbb teljesítésével úgy eddig, mint a jövőben is, az ország többi polgáraival való egyetértésben. dr. Kremling Lajos pártelnök dr. Krafft István képviselő. A távirat felolvasása után úgy a németek, mint a srnaósok lelkesen éltették a kirá’yt, — cP néhány perc múlva újból folyt- - tódott n rendzavarás és kitört verekedés. A népgyülés föloszlatása után dr. Krcffl és dr. Kremling képvi selők táviratot intéztek Srskics belügyminiszterhez, amelyben tudomására hozták a történteket és élesen tiltakoztak a hatóságok törvénytelen eljárása ellen. A hatóságok — a távirat szerint — visszaéltek hivatalos hatalmukkal és ahelyett, hogy védelembe vették volna a gyűlést, o zavargókat segítették, a pyiifést föloszlatták és ártatlan német polgárokat tartózta tok le. A képviselők szigorú vizsgálat megindításét követelik és elhatároztak, hogy n parlament összeillése alkalmával interpellálni fognak a verbászi események miatt. Ä Gémei jóvátétel feltételei Stresemana beszéde Berlinből, jelentik: Strcseman ä •breslaui választók dőlt tartott beszédében részletesen foglalkozott a jóvátéteii kérdéssel és a szakértők jelentésével. — Németországnak — mondotta — létérdeke., hogy továbbra is azo-n az utón haladjon, amelyre a gazdasági körülmények figyelembevételével lépett. Hangsúlyozom, hogy a német gyárosok ugyanezt a nézetet val,lják. Annak előfeltétele, hogy Németország a rárótt kötelezettségeket tdjeSitse, az, hogy elismerjék gazdasági és közigazgatási szuverenitását: megszüntessék a részleges megszállást és helyreállítsák a birodalmi vasutak egységét. Párisből jelentik: A Petit Párisién munkatársa beszélgetést folytatott Mussofinivel a szakértői jelentésre vonatkozólag. Az olasz miniszterelnök a következőket mondotta: — A szakértői jelentés igen fontos lépés a jóvátéteii kérdésben. Az olasz kormány kész a szakértői jelentés alapjára helyezkedni. Nekem már a Ruhr-megszállás kezdetekor az volt az álláspontom, amit a szakértői vélemény most kifejt. Poincaré és Theunis tanácskozása Párisból jelentik: Poincaré hétfőn hosszabb tanácskozást folytatott Theunis belga miniszterelnökkel és Himans belga külügyminiszterrel. A tanácskozás után Theunis kijelentette, hogy a megbeszélés teljesen magánjellegű volt. Az Echo de Paris szerint a két miniszterelnök a jóvátéteii bizottság kedden hozandó döntését beszélte meg. Poincaré állítólag továbbra is ragaszkodik álláspontjához. # A magyar-román egyezmény Magyarország 640.000 arany lei kártérítést fizet a háborús rekvirálásokért Budapestről jelentik: A magyarromán tárgyalások befejezése után a magyar kormány hivatalos kommünikét adott ki a tárgyalások eredményéről. A két ország delegátusai — mint a hivatalos jelentés mondja — tizenkét pontból álló egyezményt írtak alá. A magyarromán konvenció részleteesn szabályozza a kiadatási eljárást. Egyik pontja a polgári jogsegélyről intézkedik, amennyiben a hágai egyezmény szellemében biztosítja a perképességet a két ország lakosai között. A magyar kormány Románia területéről a háború alatt elrekviráit értékekért 640.000 arány lei értékben mozdonyokat tartozik szállítani, mis Magyarországnak a proletárdiktatúrát követő román megszállás alatt történt rekvirálások miatt emelt ellenköveteléséről a magyar kormány lemondott. A két állam 'között fennálló tartozásokat és követeléseket keletkezésük időpontja szerint két csoportban valorizálják. Az egyezmény többi pontjai kereskedelmi megállapodásokon kivid a határmenti forgalom biztosítását valósítják rneg: mindkét ország tiztiz kilométeres sávot létesít a határok mentén, amelyen belül szabaddá teszik a lakosságnak a kereskedelmi forgalmat és a kettősbirtokok megművelését. 3. oldal. i
