Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)
1924-04-29 / 118. szám
4, oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 április 29 > Rádió-szeánszon Milyen a drótnélküli hangverseny ? Bécsből jelentik: Az osztrák főváros gazdagjai hamar váltogatják narkotikumukat: kokainizmus, rR'ríinizmus, spiritiznius, hipnotizmus és a teres kártyabotrányok után ma uj láz lett úrrá a város előkelőbb negyedeiben: a rádióláz. Igaz, hogy ez a betegség, ha ugyan annak lehet nevezni, sokkal erkölcsösebb és nemesebb, mint a megelőző narkoti'kumjárványok, de a rádióláz is már valóságos szenvedéllyé nőtte ki magát és miként egy évvel ezelőtt még divat volt, hogy minden családban legalább egy-két kokainista legyen, addig ma már minden jobb házban a rádióapparátus a divat. Ötórai rádiókoncerten Az ötórai teák és a spiritiszta szeánszok helyét a rádió-szeánszok foglalták el. Egy ilyen rádiószeánszra voltam hivatalos tegnap este, amelyet K. bankigazgató rendezett ismerősei tiszteletére. Az igazgató pazar kényelemmel berendezett lakásában egész kis társaság leste feszülten az ominózus öt órát izgatott türelmetlenseggel, mfnt a szenvedélyes hazárdőrök zoldasztal körül az első kártya leosztását. Áhitatosan bámultuk meg a laikusok számára megfoghatatlan csodát, az Íróasztalon feketéié kis lakkazetát, különös formájú villanylámpáival és alig néhány gombból, drótból és csavarból konstruált primitiv szerkezetét. * Pont öt órakor a házigazda néhányat csavarintott a szerkezet egyik fogantyúján, a lámpák kigyulladtak és az asztalon sötétlő tölcsér titokzatos öbléből tisztán, minden mellékzörejtől mentesen csendült lei a rádiókoncert láthatataln konferansziéi ának baritonja: — Itt Radiohecaphon leadóállomás. Hölgyeim és uraim mai rádiókoncertünket Johann Strauss Donau-valcerével kezdjük meg. Ajtó, abiák zárva, — honnan hatolnak be a finom étheri messzeségből ideszürőefő, nem túlságosan erős, de kristálytiszta akkordok: Gricg Sclweigsliedje és Bécs legszenzációsabb operettujdonságának, a Gratin Maricának slágerzeneszáma!. Egész estét kitöltő koncertprogram, A társaság valósággal frappirozva hallgatja a zenét és minden egyes Szám után szinte reflexszerben felhangzik a taps, az embereknek még meg kell tanulni, hogy a rádiónak épugy nem jár taps, mint a mozinak. Rádióujságok és rádiőzsurok A konzervatív Középeurópában Bécs ■az első állomás, ahol a rádióláz kitört és hogy milyen mohón szedi tereit, azt csak az tudja elképzelni, aki ennek a mohón élő minden intemacionális szélsőséget oly intenziven magábaszivó nagyvárosnak fejlődési talentumát és kulturambicióit igazán ismeri. Rádiióujságok, illusztrált hetilapok, rádiókönyvek és lexikonok, rádíó-amatőrklubbok teremnek egyre-másra, a rádiószalonckban rádiózenére folyik a tango és a java kora délutántól záróráig. A rádiókoncertek jegypéntára előtt már reggel tíztől fekete embersorck állnak és valóban barbár elmaradottság lenne még privát helyen is legalább néhány rádiószámot leszervirozni az obiigát csésze teához. Jobb fajta apparátus hat-nyolcmillió korona, de már másfélért is egész használható akad. A napilapok: »Mi újság az étkeiben?« cim alatt hasábokon keresztül kommentálják a legújabb rádióhireket, a legkomolyabb államférfiak nyilatkoznak sorra a legfantasztikusabb rádióproblémákról, Seitz polgármester nagy ceremóniák között avatta fel a városháza első hivatalos felvevőállomását és a pénzügyminiszter és a postaigazgatóság között úgy a rádiótörvény, mint a rádiójog körül viharos csaták és rivalizálások dúlnál:. Rádiódrámák és étherstarok Külön kellene még ismertetni a rádió I szerepét a művészetben. Rádió színdarabok és rádiómonodrámák fejlődnek napról-napra, egy egész speciális előadóművészét, amelynek egyetlen esz-Iköze a hang, kiváló reprezentánsai pedig azok, akiknek orgánuma a rádióátvitelekre különösen alkalmas: az »étherstarok«. Nem is kell a színház, vagy a koncertteremig elfáradni, az otthon magányában szerezheti meg mindenki mindazt, amit a világ művészei önmagukból kitermelnek. A mai Zaratusthrákat és Diogeneseket, ha el akarnak vonulni valami hegytetőre, ez a bűvös találmány megmentheti az életből és a kultúrából való teljes kikapcsolódástól. Néhány dróttekercs képében magukkal viheti az egész világot. Kivihetnek az emberiségből mindent, minden tudományt, művészetet, poézist, muzsikát, mindent ami szép és értékes az emberben anélkül, hogy mindezekért szomorú cserébe magát az embert elviselniük kellette. Az egész vívmányban ez a legcsábitóbb. N. S. Meggyilkolta szeretőjét és gyermekét Véres szereim dráma Kishegyesen Vasarnap éjjel borzalmas gyilkosság történt Kishegyesen. Paroczi II- i lés kishegy esi1 legény meggyilkolta I szeretőjét, Csábrudi Katica kishe, gyesi leányt és annak kéthetes tőle származó gyermekét. Paroczi Illés evek óta viszonyt folytatott Csábrádi Katicával, aki öz! vegy anyjával lakott a faluban. A vili szony folytán a leánynak nyolc nap; pal ezelőtt egy fiúgyermeke szülel tett. mire arra kérte Paroczit. hogy l lépjenek törvényes házasságra, az 1 azonban megtagadta kérését és kijeí ientette, hogy egy másik falubeli I leánnyal. Berecz Ilonával is viszo; nya van, akinek egy leánygyermeke ; született és azzal mar el is jegyezte j magát. Paroczinak hétfőre volt ki- I tűzve az esküvője és ezért vasárnap Íeste elment búcsúzni Csábrádiékhoz. Beszélgetés közben panaszkodott, hogy nem szereti Berecz Ilonát, de nem tudja lerázni a nyakáról. Később kérlelni kezdte, hegy szökjön meg vele és akkor elveszi feleségül. A leány hajlandó volt erre, magához vette kis gyermekét és elindult Paroczival annak lakására, hogy összecsomagoljanak. Éjfél után értek Parocziék házához, ahol a legény Csábrádi Katicát bevezette a ház tövében elhúzódó kertbe, hogy ott megbeszéljék a szökési tervet. Leteli lepedtek egy padra és beszélgetni I kezdtek. Itt Paroczi késével a leányl nak elvágta a nyakát. A szerencsétf len leányr nyomban meghalt és kisgyermekét kiejtette karjaiból. Erre a vértől ittas legény kirántotta a gyermeket a pólyából és egy késvágással levágta a fejét. A borzalmas tett — Ónként jelentkezc í a gyilkos után kését eldobta és még az éj folyamán elmenekült Kishegyesről. A gyilkosságot reggel vették észre Parocziék. nyomban értesítették.a csendőrséget, ahonnan kiszálltak a helyszínre a nyomozás megindítására. Az áldozatok hatalmas vértócsában feküdtek a gyepen. Körülöttük le volt taposva a föld. amiből a csendőrség dulakozásra következtetett. A meggyilkolt- Csábrádi Katica hanyatt elnyuj tózva feküdt, a kés oly hatalmas vágást ejtett, hogy feje teljesen hátra esett és nyakánál óriási véres seb tátongott. A kisgyermek törzse néhány lépésre mellette hevert. mellette pedig a levágott fej. A gyilkos után széleskörüc nyomozást indítottak. Hétfőn délelőtt a feketehegyi csendőrség arról értesítette a kishegyesi csendőrsóget, hogy Paroczi Illés önként jelentkezett a feketehegyi csendőrségnél, ahol letartóztatták. Paroczi kihallgatása alkalmával elmondta, hogy a gyilkosságot előre megfontolt szándékkal követte el. Terve az volt. hogy Csábrádi Katán kívül Berecz Ilonát is meggyilkolja, azután pedig önmagával végez. A gyilkoság után azonban megrémült i tettétől és elhatározta, hogy mogszö- j kik. Amikor Feketehegyre ért. megváltoztatta szökési szándékát és önként jelentkezett. Paroczi Illést átadták a kishegyesi csendcrségnek. amely kedden átkiséri a szuboticai ügyészség fogházába. A meggyilkolt áldozatok iránt a községben rendkívüli részvét nyilvánult meg. Az oroszvári kísértetek • Stefánia főhercegnőn és Lányai grófon az elmebaj tünetei mutatkoznak — A Bácsmegpei Napló inunkat Alsótól — Oroszvár, április 26 Másfélórai autónt Bécsből Orosz: várra; az osztrák határt Kittseenél jj hagyjuk el és innen a második falu j Csehszlovákiában Lónyay Elemér j gróf és Stefánia főhercegnő, az osz- I trák-magyar monarchia volt trónj örökösnőjének, Lipót belga király ] leányának rezidenciája. ! Óriási parkban elrejtve fekszik . Lónyayék uj családi kastélya. Porm j Pás építmény, gót stílusban épült, an? goi nagybirtokosok kastélyainak I mintájára: Nyugodt, masszív stílusú ’ főúri várszerü épület és alig lehet elj hinni, hogy az impozáns falak mö: gött ma valójában szanatórium rejtőzik, ahol két elmebeteg embert ápolnak. A szolgaszemélyzet panaszkodik. A szegény kis emberek, kocsisok, szolgák, szolgálók és szakácsnők elkeseredettek. mert a betegek miatt teljesen el kell zárkózniok a világtól. Ennek ellenére részvéttel viseltetnek uruk és úrnőjük szerencsétlen sorsa iránt. \ Stefánia főhercegnő megőrült. Lá; tamásai vannak, halott rokonai, első \ férje. Rudolf trónörökös. Erzsébet császárné és a több; Habsburgok, valamint elhunyt testvéreinek szellemei jelennek meg előtte. 'Beszélget ! velük és megígéri, hogy imádkozni. ! fog értük, mert nem tud pénzt adni nekik. A rossz lelkiismeret gyötri Stefániát. Gyakran felsikolt és kétségbeesett védőbeszédeket mormol; védi magát a.képzett vád ellen, ami-1 ért elhunyt nővérét. Koburg Lujzát jj nyomorogni engedte Wiesbadenben. jj A főhercegnő betegsége vallási té-1 boly. Állandóan apácaruhát hord. f Sápadt arcát nem festi, többé; fején jj még mindig hordja azonban szalma-j sarga parókáját. Hatvan eve mellett már nyolcvannál is többnek látszik. Agg matróna, akinek egyetlen szó-; rakozása a séta az óriási park évszázados fái alatt. Büszke múltjának emlékeképpen azonban még mindig I megköveteli, hogy aki eléje járul, hó- ■ dolatteijesen mondja neki: — Lábai elé borulok, császári fen- j ség! Környezetével szemben tanúsított türelmetlensége és indulatossága miatt már senki sincs mellette régi környezetéből. Az oroszvári udvartartást két öreg kulcsár nő, Nirschlné és Barbussné képezi. Gyakran jön Bécsből látogatóba Kolb jezsuita páter. aki sok évig volt gyóntatója a hercegnőnek. Állandó vendég a kastélyban Kludovác oroszvári lelkész is. aki a hercegnő pedicíirjéről gondoskodik. Stefánia férjén. Lónyay Elemér) grófon Is az elmebaj tünetei mutat- j koznak. Külsejében nagyon nnegvál- j tozott. az elegáns gavallérból ko- \ pasz, asztmás aggastyán lett. Visel-1 ! kedése zavart; majdnem naponta átrendezi a szobák bútorait, átfesti a \ képtár képeit, vadul szalad a parkon í keresztül, zavartan kiáltoz és Éelség- I nek nevezi önmagát. Mint a kis gyerí mekek. harmadik személyben beszél j saját magáról. Ebben a pompás környezetben, nagy gazdagságban és fényes kastélyban a beteg házaspár sorsa kétszeresen megrenditően hat. Oroszvár községben sokat beszélnek a kastély titkair ól és misztikus regéket mondanak a hercegnő és férje őrületének! okairól. A kastély egyik öreg lakója! suttogva mondja: Ezt a szürkék tették. a bécsi szürke urak, akik meg! csinálták a végrendeletet is. A vár- 1 ból pedig nemsokára kolostor lesz..» A szuboticai szabadkőmfivi&giÉ visszakapták székháziakat A háború előtt néhány évvel alakult meg Szubolicán az önálló szabadkőipüves páholy s fennállása alatt a páholy a jótékonyság és a kultúra terén rendkívül eredményes munkát fejtett ki. A Senoa-utcában székházat is építettek a szabadkőművesek, 1913 novemberében a katonaság azonban lefoglalta a szabadkőművesek székházát s azóta az Alkotás páholy nem. is működött, noha Szerbiában a szabadkőművesek működését nem akadályozták meg, sőt szívesen látták. Öt év alatt a szuboticai szabadkőműves páholy nem tudta visszakapni 'helyiségeit s nem folytathatott müköfdést. Nemrégiben a belgrádi nagy I páholy felvette a szuboticai páholyt, ■megadta a működési engedélyt számára s ezen az alapon a katonai ha- I tóság visszaadta a páholy helyiségeit a szabadkőművesek rendelkezésére, akik így most már zavartalanul tovább folytathatják munkálkodásukat. ........ ..... ■■■■!■ I ----------Olaszország a kisantant ellen ? Mivel magyaráznák Bukarestben a beográdi sajté Románia elleni támadásait ? Bukarestből jelentik : A Oeogradi sajtó románellenes támadásai egyre tartanak. Ez a körülmény a bukaresti sajtóban élénk nyugtalanságot kelt. — Semmi kétség sincs benne — Írja a kormány félhivatalosa, a „Lupta“ — bogy a szerb kormány is éleszti ezeket a támadáokat. A beográdi diplomáciai körök egy része a maga hatáskörében vizsgálatot folytatott le1 és különösen a szövetséges hatalmak képviselői igyekeztek kikutatni, hogy milyen okok idézik elő ezt a románellenes magaütést ? Egyik szerb politikus úgy yilatkozott, hogy ez u sajtótémadós felette sajnálatos ; főokót azonban Bukarestben kel! keresni, ahol hivatalos bolgérbarót tüntető: ek mentek végbe. Ez elkedvetlenitől eg hatott a jugoszláv vezetőkörökre, amelyek nagy fontosságot tulajdonítanak a macedóniai kérdésnek. Hozzájárul mindéhez az olasz politika befolyása. Az olasz kormány rendszeres munkát fejt ki Beogradban a kisantant szétrobhantására. Ezeken kivü! az Iskolai és egyházi kérdések is llandó anyagot szolgáltatnak a különböző incidensekre Románia •Is az SHS. királyság között s i .piálják a románeiienes sajtótámadásokat is.
