Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)
1924-04-29 / 118. szám
Z\ V čcna u gotovom Ara és féS dinár Postaszállítási díj készpénzben Ieíi^tv.e lilyi^ ük ü. tSBHBEäBSEiSä® XXV. évfolyam wmammmKmaaaBBmmmBmmm Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szr.m: Kiadóhivatal 8—58. .'. Szerkesztőság 5—10 Jn!bot»ca, KEDD, 1924 április 29. Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Sefeoficátél Verbászig Megdöbbenve állunk meg annak a rendszernek megnyilvánulásai előtt, mely a katholikus husvétkor a szuboticai népgyülés fölbontásával kezdődött s a görögkeleti husvétkor a verbászi gyűlés véres szétkergetésével folytatódott, Azzal kezdjük : nekünk, akik nem kedvezményekért, nem előnyökért, nem méltányló jóindulatért, hanem a törvényes rend megszilárdulásáért, az alkotmány kijelentéseinek megvalósulásáért, a törvény rendelkezéseinek végrehajtásáért küzdünk, akkor is fáj a gyülekezési jognak s a szólásszabadságnak sérelme, ha —egyelőre még — nem a magunk bőrén tapasztaljuk annak az erélytelenségnek következményeit, mely a végrehajtó hatalom kezelőinek magatartása következtében ezeket a kilengéseket lehetővé tette. Mi egyformán látjuk veszélyeztetve a közszabadságot, akár a radikális népgyüléseket zavarják meg az orjunusok, akár a demokrata gyűléseket a szrnaosok, akár a Radics-párti, vagy a németek gyűlése válik szervezett turbulencia következtében lehetetlenné. Egyformán követelünk jogot és türelmet minden pórt és minden nép száméra. Jól tudjuk, hogy minél többször s minél nagyobb botrányok között zavarják meg a szláv pártok népgyüléseit a rend hivatásos zavarói, a népgyülések professzionista rendbontói, annál több jogcímet s annál serkentöbb biztosítást fognak majd találni ahhoz, hogy — a magyarság gyűléseit ' megzavarják. Milyen hatósági védelmet, milyen türelmet s a gyülekezési jog minlyen tiszteletbentartását várhatja majd a msgyarság gyűlése s a magyar népgyülések szónoka, ha 8Z SHS. királyság legelső miniszterelnökét sem engedték a zajongók szóhoz jutni a szuboticai népgyülésen. jól megyünk a télnek — mondjuk urambátyámos szólásmóddal, de biztonság tekintetében minden időjóst megszégyenítő határozottsággal jövendölve vihart, égi háborút s helyenkint fejbecsapadékot. Mi lesz itt később, „ha már a címlap igy menydörög ?“ —kérdezzük Shakspere-rel. Ha majd a választások közelsége föl fogja gyújtani a szenvedélyeket s a korteskedések pedig a nyugalom és fegyelmezettség utolsó kantárszárát is eleresztik, mi lesz a szabadságjogokból, a gyülekezési szabadságból, a szabad véleménynyilvánításból s mi lesz a politikai ellenfeleknek s a nemzeti kisebbségeknek népgyüléseiből, ha már most büntetlenül és megtcr- Iatlanul lehet megzavarni az uralmon nem levő pártok népgyüléseit ? A politikai okosság, még a legrövidlátóbb providencia'is mást tanácsol és mást követe!. A demokratáknak — amikor az uralomról lesodródtak — azok a renk deletek okozták a legtöbb sérelmet s a demokratákkal szemben azokra a precedensekre alapították a legbántóbb intézkedéseket, melyeket a demokrata miniszterek bocsátottak ki és kezdeményeztek. A belpolitika mai labilis helyzetében senki sem tudhatja, hogy meddig marad kormányon s mikor less kénytelen az uralom omnipoteneiáját felcserélni ez ellenzékiség jognélkülisé gével és kiszolgá!Éfe.«ttságávaI. Azok, akik ma eltűrik, Hogy pillanatnyi pártérdekek kedvéért sérelem érje az alkotmányt, nerr. tartanak-e attól, hogy holnap az ö gyűléseiket fogják szétkergetni s az szónokaikat fogják elnémítani.' Volenti non fit injuria — mondhatják majd az ő panaszaikra, mert „te akartad ezt Danán György“. Békét akarunk, rendet, szabadságot, a jogrend biztonságát, a szabadságjogok sérthetetlenségét, az alkotmány tiszteletbentartását ;— van-e ennél konstrukfivebb program ? S van-e még arra példa, hogy a törvényhozásbó kizárt kisebbség a törvényhozók tói a törvényhozás akaratának védelmét követelje ? Ennél loyálisabb kisebbségi programot £ -egaulikusabb exkluzivitás serr íud kigondolni. A mi kisebbség programunk: a béke. Milyen boldogság lenne, ha n béke programja a többség programja lenne Kiadóhivatal:^£.Alelisandrova u*.l.(Leíbach-paiota) Szerkesztősé:;: A íym síi kiróva uL4. (Rcssia-Fonciere-palota) ^ .. 1111,1'......................# Ififotat Pasiccsal, foglalkozni fog n\r Horvát Köztársasági ParasZt- I pártnak az alkotmány kérdésében elfoglalt álláspontjával, a pártnak a parlamenttel szemben fennálló viszonyával és a párt köztársasági programjának kérdésével. Megállapítja a kiáltvány, hogy az ellenzéki blokknak többsége van a parlamentben, rámutat a montenegrói helyzetre és hangsúlyozza a jugoszláviai parasztnép együttműködésének s&üíy»égességét. A manifesztum ^’ékufi^keny hangú és a pártnak ríM a reményét fejezi ki, hogy B-cgrad és Zagreb között létrejöhet a megegyezés. Arra is utal a manifesztum, hogy az ország nem fog összeomolni, ha tiszteletben tartják a parlamentarizmus rendszerét. A kormány Radios kiutasítását kéri Becsből A I:orv.it képviselők — a D e Stunde szerint — arról is értesültek, hogy a jugoszláv kormány demársot intézett a bcogradi osztrák követ utján az osztrák kormányhoz és ebben rámutat arra, hogy Radies István bécsi működésével túllépi azt a határt, amelyen belül a menedékjog megilleti. Az állítólagos demars a nemzeti kisebbségeket összehívó akciót veszi különösen rossz néven Rádióstól és megállapítja, hogy politikai menekülteknek nem szabad olyan éles államellenes politikát űzni, mint aminőt Radics az osztrák állam területén folytat. Minderre hivatkozással azt követeli a jugoszláv kormány Németausztria kormányától, hogy vonja meg Rádióstól a menedékjogot és utasítsa lei a horvát köztársasági paraszivezéri Ausztria területéről, vagy pedig kényszerítse arra, hogy hagyjon föl az SHS. királyság elleni propagandájával. Az osztrák kormány — írja a „Stunde“ — ennek a demarsnak a hatása alatt azt a tanácsot adta Rádiósnak, hogy utazzék el Becsből. Radics erre azt válaszolta, hogy nem folyta! a jugoszláv állam ellen propagai d -, hanem csak Pastes és a nagyszert) eszme elten küzd. Különben is magánember, még ha egy nagy párt vezére is. Nem akar forradalm it, hanem a békés megegyezést keresi a szerbekkel. Tudomásul veszi az osztrák kormány tanácsát, de oiigha fogja követni, mert páritiiveinek az a kívánságuk, hogy közel tartózkodjék Zagrebhez, a könnyebb érintkezés céljából. Kijelentette Radics, hogy nem utazik el Becsből, hanem bevárja esetleges kiutasítását, sőt akkor is csak az erőszaknak engedve hagyja ei az osztrák fővárost. Rades a „Stunde“ munkatársa előtt kijelentette hogy Londonban az ottani osztrák követ utján ka-Ä Radics-párt végrehajtó-bizottsága ülést tartott - Becsben A kormány demarsa Ausztriához — Radios ioyaliíási nyilatkozatot tett az uralkodónak — Eredménytelen tárgyalások Beogradbó! jelentik: A göreg keleti husvét második napján, hétfőn a politikai életben a teljes ünnepi csend után ismét némi élénkség mutatkozott. Az ellenzéki pártvezérek, Spaho és Lázics kivételével hétfőn már Beogradban voltak'és megérkezett Beo gradba dr. Krnyevics, a Radics-párt főtitkára is, aki egész nap fontos politikai tárgyalásokat folytatott az ellenzéki pártok vezéreivel. Petrovics Nasziáz az ellen zéki vezérek tanácskozásán Krnyevics hétfőn délelőtt Koroseccel tanácskozott, délután pedig az ellenzéki vezérek: Daviclovics, Korosec, Krnyevics és a radikális párti Petrovics Nasztaz folytattak hosszú tanácskozást. A megbeszélés anyagáról nem közöltek semmit a sajtó képviselőivel, valószínű azonban, hogy az értekezleten Krnyevics referált a zagrebi politikai helyzetről és a Radics által legutóbb Becsből küldött utasításokról, Davidovics pedig referált szombat esti királyi audienciájának az eredményéről. Politikai körökben óriási feltűnést keltett, hogy az ellenzéki vezérek tanácskozásaikba már hivatalosan is bevonják Petrovics Nasztáz képviselőt, annak ellenére, hogy az még nerii lépett ki a radikális-pártból, sőt még n radikális képviselői klubnak is, tagja. Radics loyalitási nyilatkozata Krnyevics Beogradba érkezésé nek politikai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak és az különbözöképen kommentálják. Olyan hírek is elterjedtek politikai körökben, hogy Rí-.dcs azért, hogy az ellenzéki blokk kormányképességét növelje, valamely formában loyalitási nyilatkozatot juttatott a királyhoz. Hogy ez milyen formában történt, arra nézve különböző verziók vannak forgalomban. Az egyik verzió szerint Drvidovics s rombat esti audienciáján Radics nevében olyan kijelentést tett az uralkodó dőlt, amely alkalmas arra, hogy'elosztassa a korona bizalmatlan rágdt a horvát köztársasági parasztpárttal szemben. A másik verzió szerint Radics maga juttatott távirati utón loyalitási nyilatkozatot a királyhoz. A harmadik verzió szerint pedig Radics kiáltványt intéz a horvát r.éphez, ' amelyben a király, az átlóm és az alkotmány iránti loyaliiását hangsúlyozza. Ezeket a verziókat ma lehetetlen ellenőrizni, mindenesetre jellemző azonban a politikai helyzet zavarosságára, hogy ilyen kevéssé vannak tájékozva fontos politikai kérdésekről még a rendszerint beavatott körök is. A Radics párt manifesztuma % Becsből jelentik : A Die Slund hétfő délután megjelent számának közlése szerint a Horvát Köztársasági Parasztpárt fiz képviselője április 23-tói 25-ikéig Radics 1st ván elnöklete alatt konferenciát tartott Becsben. A tanácskozáson Predavec, Macsek dr., Krnyevics és a pórt végrehajtó bizottságának tagjai vettek részt, akik referáltak- Rsdicsnak a politikai helyzetről Egyben 'manifes’tumot dolgoztak ki, melyet május 1-én fognak a horvát néphez intézni. A manifesztum éles polémiát
