Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)
1924-04-01 / 91. szám
1924 április 1. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Vita a numerus clausnsró! A magyar nemzetgyűlés hétfői ülése Budapestről jelenük: A nemzetgyűlés hétfői ülésén harmadszori olvasásban elfogadták a földreformnovella újból tárgyalt második szakaszát. t Móz er Ernő, a közjogi és honvédelmi -bizottság nevében bemutatta a bizottság jelentését a háborúban elesett hősök megünnepléséről szóló törvényjavaslatról. A középiskolai reformról szóló javaslat általános vitájának folytatása alkalmával Bozsik Pál polemizált a kultuszminiszterrel, aki szerint az összes tanügyi mozgalmak a protestantizmusra vezethetők vissza. Ezzel az állítással szemben, amely a kultuszminiszteri székből hangzott el, kötelességének érzi, hogy rámutasson arra a rendkívüli pedagógiai és kulturmunkára, amelyet a magyar katolicizmus már a mohácsi vész előtt kifejtett. Kétiiiy Annával vitatkozva rámutatott arra, hogy a polgári iskolák fejlesztésére igen számottevő munka folyik. Sok aggodalommal nézi a törvényjavaslat legfontosabb intézkedéseit, főleg azt hibáztatja, hogy a humanisztikus gimnáziumban nem fognak tanítani második modern nyelvei a németen kívül. Drózdy Uyőző felszólalásában a numerus clausas-iörvény megváltoztatáséi. illetőleg megszüntetéséi követelte és támadta Klebeísberg Kunó gróf közoktatásügyi minisztert a középiskolai reform vitája során tett kijelentéséért, amely szerint nem kivan javaslatot tenni a numerus clausus megváltoztatására. Az elbocsátott középiskolai tanárok ügyével foglalkozva szóvátette Drózdy, hogy — mint mondotta — a kurzus inkvrziciós bizottságaiban, amelyek a fegyelmi ügyeket intézték, olyanok ültek főként, akik maguk is kiszolgálták a kommunizmust. Az ülés délután ért véget. ... ........ ■ — Besszarábia a szovjetkorraáiiv ellen A román kormány propagandája A román kormánykörök — mint Bukarestből jelentik — nagy nyugtalansággal várjak a bácsi orosz-román konferencia döntését a besszarábiai kérdésben. Minden jel arra vall, hogy Szovjetoroszország minden erejével jogi igé nyének elismerését akarja kierőszakolni. Ezzel fü<?g össze az az akció is, amelyet Bzsszarábiában az orosz parasztok és a kommunisták indítottak Oroszországhoz való csatolás érdekében, álliíólag a szovjetkormány biztatására, aki a bécsi konferenciát igyekszik a népmoz gálámmá! befolyásolni. A román kormány az orosz propaganda ellensúlyozáséra Besszarábiában szintén tüntetéseket rendeztet és az utóbbi napokban minden nagyobb besszarábiai városban gyű léseket hívtak össze, hogy Románia mellett hozzanak határozatokat. A legsikerültebb gyűlés Besszarábia fővárosában Kisenewhen folyt ie, ahol körülbelül ötvenezren tiltakoztak a szovjetkormány igényei ellen. A kisenewi gyűlésen Gurie archamandriia elnökölt, alelnöke pedig Zirelson rabbi képviselő volt. A szónokok valamennyien hangoztatták, hogy Besszerábiának a történelem és civilizáció jogán románnak kell maradnia. A gyűlés után a tömeg s francia konzulátus és a román hadtestparancsnokság elé vonult, majd azelőtt az épület előtt tüntetett, amelyben annak idején az országtanács kimondotta az egyesülést. Becsből jelentik • Hétfőn a román és orosz delegátusok megkezdték tanácskozásaikat. Bár Besszarábia kérdése még nem került sorra és mindkét fél igyekszik a többi vitás ügyek tárgyalása utánig elhalasztani ezt a problémát, a hétfői ülésen erősen feszélyezett hangulat volt megállapítható. Átlói lehet tartam, hogy az összeütközést mégsem lehet elkerülni és a konferencia hamarosan fétbcszakad. jStresemann a Rubrellenáilás folytatását követeli \ Marx kancellár nyilatkozata Németországnak a Népszövetségbe való belépéséről Moszkvában készülnek a Magyarországgal való) politikai tárgyalásokra Grats Gusztávval nem tárgyalnak az oroszok vonuljon vissza. Garaminak ezt az értesülését Bethlen annakidején nem cáfolta meg, illetőleg csak azt jelentette ki. hogy emigráns politikusok nyilatkozataira nem válaszol, úgy hogy valószínűnek látszik, hogy az államfői kérdés végleges rendezése összefüggésben van a szanálási javaslattal. Moszkvai jelentések szerint a szovjetek külügyi népbiztossága is előkészíti az anyagot a Magyarországgal való tárgyalások megkezdésére a szovjet elismerése és a diplomáciai viszony helyreállítása tárgyában. Moszkvában ebben a kérdésben a magyar kormány kezdeményezését várják. Ezzel' egyidőben Budapestről jelentik, hogy az a félhivatalos jellegű gazdasági bizottság, amelynek Gratz Gusztáv álí az élén, nem utazott el, mert a szovjetkormány Gratz személye iránt a magyarországi kommunizmusról irt könyve miatt nem viseltetik bizalommal. Budapesti jelentések néhány nappal ezelőtt beszámoltak arról, hogy a magyar kormány — a többi államok példáján okulva — intranzigetis nemzeti politikája ellenére tárgyalásokra készül Oroszországgal a szovjetkormány elismerése és a diplomáciai viszony mielőbbi felvétele tárgyában. Berlinből jelentik: A választási korteshadjáratban vasárnap Marx kancellár, Stresemann külügyminiszter és Jarres belügyminiszter nagy beszédet mondott. A birodalmi külügyminiszter Hannoverben a német néppárt birodalmi párígyülésén bontott zászlót ugyanakkor, amidőn a kancellár a centrumpárti népgyülésen toborzott nagy hallgatóságot. Stresemann külügyminiszter azzal is ellenkezésbe jutott Marx kancellárral, hogy a Ruhr-területen a küzdelem folytatásai mellett tört lándzsát, holott kancellár korában ő is elitéRe a szabó tál ást. Kifejtette., hogy a kormány a szövetségeseknek nyújtandó anyagszállításokat attól teszi függővé, vájjon szabadon fog-e rendelkezhetni a Ruhr-terület és a Pfalz fölött. Marx kancellár a centrumpárti választói gyűlésen főleg a gazdasági kérdéseket tárgyalta és a párt választási jelszavát igy fejezte ki: Küzdelem a birodalmi egység fen- I tar fásáért, az egységes gazdasági élet helyreállításáért a haza megmentésére, harc az igazságért, a jogért és szabadságért. Németország kész belépni a Népszövetségbe, de csak mint egyenrangú fél s ott fogja folytatni a küzdelmet a teljes igazságért. Jarres belügyminiszter a nyugatnémetországi sajtószervezet kölni gyűlésén beszélt és azt fejtegette, hogy addig nem lehet békés megoldásról szó, mig a megszállott német területen idegen akarat iog uralkodni. Nagy aggodalommal néz április 15-ike elé, amikor a Micumszerződések határideje lejár. Ezeket a szerződéseket meghosszabbítani képtelenség és a kormány ilyen tárgyalásokban nem hajlandó résztvenni, mert a német nép nem bírja Smeg a terheket. Hasvét illán a magyar kormány napirendre tűzi államfő-kérdést az Több keresztény ellenzéki képviselő lemond mandátumáról Budapestről jelentik: A kormánynak azt a kívánságát, hogy a szanálási törvényjavaslat tárgyalását a nemzetgyűlés husvétig minden körülmények közt befejezze, az ellenzék nem hajlandó teljesíteni. Minden párt tagadja, hogy obstrukcióra készülne, nincs azonban egyetlen ellenzéki képviselő sem, aki nem óhajtana élni a kritika jogával a javaslattal szemben. Minthogy a felhatalmazás megadása azt jelenti, hogy két és. fél évre a parlament kiadja a kezéből a legfontosabb jogot, a budget-jogot. a legteljesebb elkeseredés lett úrrá az ellenzéki pártok tagjai körében. A kormány magatartása miatt már pénteken hire járt a parlamentben, hogy az ellenzék tagja' passzivitásba lépnek, mert semmi értelme sincs a parlamenti küzdelmeknek. A szocialista képviselők véleménye megoszlik a követendő taktika kérdésében. Egyik részük kirnéfet'en harcot hirdetakormány ellen és a kimerítő kritika szükségességét hangoztatja a javaslattal szemben, másik részük céltalannak tartja a harcot és a passzivitásba vonulást sürgeti. A keresztény ellenzékek közül többen arra határozták el magukat, hogy lemondanak mandátumukról. A fajvédők a szocialisták és a keresztény ellenzékiekkel ellentétben változatlanul az őbstrukció álláspontján állanak. Mind a hét fajvédő felszólal és hét teljes ülés kibeszétésére készülnek. Ha a szocialisták is a kimerítő kritikát fogják elhatározni, akkor husvétig semmi szíri alatt sem emelkedhetnek törvényerőre a szanálási javaslatok. Azon az értekezleten, amelyet Bethlen a javaslat átengedésére vonatkozólag az ellenzék vezéreinek bevonásával rendezett, szóba került az ország közjogi helyzetének kérdése is. Bethlen a leghatározottabban kifejezte, hogy az ország közjogi helyzete és az államfő kérdése megoldhatatlanul tovább igy nem maradhat és kijelentette, hogy az államfőkérdést a szanálási akció befejezése után nap rendre tűzhet önek tartja. Bethlennek az értekezleten tett ez a kijelentése megerősíti Garami Ernőnek londoni útja után tett nyilatkozatát. amely szerint az angol munkáspárt vezetői1 előtt Bethlen kifejezte azt a készségét, hogy n szanálás’’ akcióval kapcsolatosan tanácsolni fogja Horthy kormányzónak, hogy A szlavóniai ármeatesités csődje A gazdák akciója a Karasica-vncsisai árnsentesitő társulat ellen A Dolni-Mihojiacon székelő, karasica vucsisa ármentesiíő társulat ellen — mint Noviszadrói jelentik — az utóbbi időben egyre súlyosabb panaszokat hangoztatna a gazdák. Az armeníésitő társulat, amelynek pénztárába pontosan befizetik az ármentc,sütési dijakat feltűnő hanyagsággal kezeli a rábízott földterületek«. Pár hónap óta — attól kezdve, mióta a gróf Majláth-féle nagybirtokot feloldották a szekvesztrum alól és Bodrin név alatt részvénytársaság vette át, — a társulat egyebet sem csinál, mint a volt grófi-birtokon végzi a lecsapolás munkáját. A kisebb gazdák földterületeit pedig úgy elhanyagolja, hogy az érdekelteknek eddig is több milliós károkat okozott azzal, hogy a csatornákat csak akkor tisžtitja ki, amikor már a gazdák vetéseit a viz teljesen elöntötte. Az árméntesitő társulat ellen a károsult gazdák, mint értesülünk, a társutot legközelebbi ülésén fel fognak lépni és követelni fogják, hogy a lecsapolás és ármentesités munkáját. a társulat a jövőben lelkiismeretesen és pontosan végezze úgy. a hogy pontosan fizetik a gazdák a kirótt társulati dijakat. Ha ez az akció eredménytelen maradna, a társulat tagjai a földmivelésügyi minisztériumhoz fordulnak és kérni fogják, hogy a társulatot bírja rá kötelességeinek pontos teljesítésére. Elítélték Ilallbrohp László* Tizcnötnapi elzárás é3 kétszáz tíir.ái pénzbüntetés kezboirányokosásért Halbrohr László, aki szombaton este a szuboticai korzón felháborító módon, orvul megtámadta és inzultálta Kalmár Elemér dr. ügyvédet, hétfőn délelőtt vádlottként állt a rendőrbiróság előtt, amely botrányokozás címén vonta felelősségre. A merénylet lefolyására vonatkozólag Mázics kerületi kapitány hallgatta ki a vádlottat, aki beismerte, hogy ólomvégü botjával többször egymás után fejbeütötte Kalmár ügyvédet, de azt hangoztatta, hogy a merénylet önvédelemből történt. —- Kalmár dr. akart engem megtámadni — mondotta Halbrohr — és én csak védekeztem, kérem erre vonatkozólag tanúim kihallgatását. Mázics kapitány, minthogy a merénylet szemtanúinak' vallomásából megállapítható volt. hogy Halbrohr védekezése nem felel meg a valóságnak és ő volt a — hátulról — támadó fél. mellőzte az újabb tanuk kihallgatása iránt tett indítványt és még a délelőtt folyamán kihirdette Haibrohr László előtt a rendőrbiróság Ítéletét. A rendőrbiróság 1366— 1924. k. számú ítéletével Halbrohr Lászlót uccui botrány okozásért tizenöt napi elzárásra, azonkívül tiz napi elzárásra átváltoztatható kétszáz dinár pénzbüntetésre Ítélte. Az ítélet indokolásában kimondotta a rendőrbiróság, súlyosbító körülménynek tekinti, hogy Halbrohr brutálisan hajtotta végre a támadást. Halbrohr fölebbezést jelentett be az ítélet ellen. A rendőrbiróság Ítéletével nincs befejezve az ügy. mert a bíróság előtt súlyos testi sértés büntette miatt is megindult az eljárás ellene.
