Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)

1924-04-28 / 117. szám

Poštarina plaćena u gotovom Ära egy és fél ÓÍJSár & . 0^* jPjj Up®8 ■ i Pcsta^áI|I^si r [V. évfolyam Sufeotica, HÉTFŐ, 1924 április 28. 117. szása reggel, ünnep után és hétfőn délben (indáhivatal 8—58. .’. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Megállapították a Magyar Párt becskereki nagygyűlésének programját Az elnöki tanács ülése Az országos Magyar Párt elnöki* tanácsa vasárnap délelőtt Suboticán ülést tartott, amelyen a május 4-iki becskereki nagygyűlés programját állapították meg. Az ülésen részt vettek dr. Sdntha György, az or­szágos Magyar Párt elnöke, Föl­döné Árpád a sombori, Király Ká­roly az adai, ti­szaszenfmildósi, Csettle János dr. a sentai, dr. Gráber és dr. Mara Jenő a bánáti Magyar Párt veze­tői, dr. Nagy Ödön az országos párt ügyvezető elnöke, dr. Streliczki Dénes főtitkár, dr. Békeifi György, dr. Székely Áron és Váss Kálmán. A becskereki nagygyűlés pro­gramját az elnöki -tanács a követ­kezőképen állapította meg: 7. Dr. Várnái Imre üdvözli a megjelenteket. 2. Dr. Sántha György elnöki •megnyitóbeszéd«:* *' " 3. Dr. Nagy Ödön beszámolója a párt eddigi működéséről. 4. Dr. Gráber László előadása az agrárkérdésről. 5. Dr. Deák Leó előadása az iskolakérdésről. 6. Dr. Csettle János ismerteti az ügyrendet. 7. Dr. Váradi Imre előadása a párt politikai irányelveiről. A beszédek elhangzása után az országos Párt uj vezetőségét válasz­tották meg. Mint Becskerekről jelentik, a bán­sági Magyar, Párt becskereki szer­vezete vasárnap délelőtt Várady Imre dr. elnöklete mellett ülést tar­tott, amelyen a párt május 4-ikén, vasárnap, Becskereken tartandó nagygyűlésének előkészítésével fog­lalkoztak és megállapították a vi­déki résztvevők fogadtatásának és elhelyezésének részleteit. A vajda sági szervezetek reprezentánsait, akik már szombaton megérkeznek Becs­kerekre, az állomáson fogadóbizott­ság várja és magánlakásokban és szállodákban helyezik el őket. Dél­után a Magyar Közművelődési Egyesület Arany János-előadást tart a Kaszinóiban, este 8 órakor pedig társasvacsora lesz a Klub­­kávéházban. Vasárnap 9 órakor lesz a nagygyűlés a Kaszinó helyi­íie: * ségeiben. Szaboílca VII. és Vili. kerületi magyarságénak .szevezkedő gyűlése Vasárnap délután 2 órakor a Magyar Párt suboticai vezetősége szervezkedő taggyűlést tartott a gubógyár előtti téren a VII. és Vili. Kerületi magyarság részére. A gyű­lésen több százan vettek részt és a vezetőség részéről kiküldött szó­nokokat nagy lelkesedéssel hallgat­ták. Takács Antal nyitotta meg a gyűlést és fölkérte a megjelent ve­zetőségi tagokat, hogy ismertessék a Magyar Párt programját. Ezután dr. Nagy Ödön lépett az emelvény­re. Nagyhatású beszédében ismer­tette az átalakulás következtében előállott helyzetet, amelybe az itte­ni magyarság, mint nemzeti kisebb­ség került. Azután a Magyar Párt megalakításának szükségességéről beszélt és a párt programját vá­zolta. — Követeljük — mondotta —, hogy vegyék figyelembe a kisebbség jogait, adják meg nekünk mindazt, amihez a törvények szerint jogunk van. Követeljük a nyelvtörvény meghozatalát, hogy magyar anya­nyelvűnket a bíróságok és hatóságok előtt intézményesen használhassuk. Követeljük^ hogy az adóztatás pro­gresszív és igazságos legyen és jogtalanul elvett iskoláinkat adják vissza. Követeljük a törvény előtt s a jogokban való teljes egyenlőséget, mert nem akarunk továbbra is má­sodrendű állampolgárok lenni. Az évtizedeken át becsülettel szolgált s elüldözött magyar közhivatalnokok és öreg nyugdíjasok ügyét rendez­zék s a magyar rokkantak részere is egyformán fizessék a rokkantsági il­letéket. Követeljük, hogy a föld­osztást igazságosan hajtsák végre, a rászorult magyar, népet is juttas­sák földhöz, a földet elsősorban ide való földnélküliek és kisgazdák kap­ják s az elvett földeket ne használ­ják kortescélokra. Követeljük a soviniszta terror megszüntetését, az erőteljes mun­kásvédelmet, jóléti intézmények lé­tesítését s végül az erkölcs, becsü­let, a megértés és megbékülés po­litikájának rendszeres bevezetését. Az ellentéteknek meg kell szűnni, bátran és elszántan csatlakozzanak az itteni magyarok zászlónk alá, mert sikert csak szent, egyesült akarattal és bátor kitartással érhe­tünk el. Csettle János beszéde Nagy Ödön után a suboticai Ma­gyar Párt sentai vendége, dr. Csettle János, a sentai szervezet ügyvzetö­­elnöke, mondott lelkes beszédet. — Két esztendeje — mondotta Cspttle —, hogy megalakult a jugo­szláviai magyarság pártja. Két év eltelte után emelte fel szavát az itt­élő magyarság, hogy jogait érvé­nyesítse. A békekötés milliószámra juttatta a magyar népet idegen ha­talom alá. Hogy milyen a magyar­ság helyzete Csehszlovákiában, Ro­mániában,» azzal mi nem foglalkoz­hatunk, mert nekünk elsősorban az a célunk, hogy a jugoszláviai ma­gyarság teljes jogegyenlőséghez jusson. Egységesen kell fellépnünk, hogy megvédjük mindazon jogain­kat amelyeket a békeszerződések és az alkotmány biztosit számunk­ra. A helyzet eddig az volt, hogy a szláv pártok működése a magyar­KíadoMvatel: Suftoíka, Aletísaudrovo a?, 1. íieiUECÜ-píjjíí a) Szerkesztőség: Aleksandrova a!. 4. (Rossií^Fonciére-palaía) megjelenteket, hogy válasszák meg a VII. és Vili. kerületi magyarság szervező bizottságát. Takács Antal előterjesztésére a következőket vá­lasztották be a köri szervező bizott­ságba : VII. kör. Elnök Tafuics Antal, al­­einök Konc András. Bizottsági ta­gok: Vetró János, Árkosi János. Bu­kón Péter. Gabik Antal. Farkas Cz. János, Fischer Henrik. Gombos La­jos, ifi. Gáltíy György. Harangoz József. Kopasz Antal. Kathy Jenő, Koncz Dávid. Mikaska Kálmán. Kis György. Magyar Mihály, Nagyka­­náss Janes. Petiik Antal. ár. Singer Béla. Ularik Lajos, Zomborszki Dá­niel. Garat Ferenc, idősb Kormányos Kálmán. íij. Kormányos Kálmán. A Szegedi szőlők részére: Kiss Sán­dor, Tankó Béla. Szólal Lajos, Ha­ntik Tamás, Csajkás Mihály, Lányi Béla és Táborszln István. Vili. kör. Elnök: Görlczöl Mihály*4 aleí.rrök: Szekér Sándor. Tagok: Ba­rer György. Bartos Pál. Domonkos Bertalan, F.hcrhtrdt Károly, Futó Pál. Kocsis József, Löxvenbcrg Ja­kab. Meiiskó Kálmán,„ifi. Parik Je­nő. dr. Pataki Antal. ur. Ruby György. Rizs^nyi Pál. SzUbericHnsr Ferenc, Szakmdisztér Imre, Nagy András, Tóth Lajos, (isik Antal, An­tal Rókus, Radvánszki Kálmán és Futó György. A Halasi szőlők ré­szére: Molnár Megyeri Pál, Toro-* nyák Mihály, .lend István. Patrik János. Szabó Simon, Horváth János és Kalmár Gyula. A szervező bizottságok megvá­lasztása után még Görög Lajos mondott rövid beszédet, majd Ta­kács Antal berekesztette a szervez­kedő gyűlést. A szwboticai szervezet vezetősége legközelebb az eiső és a második köri magyarság részére rendez szervezkedő gyűlést. ság rovására ment, sem politikai, sem gazdasági, sem kulturális térén nem érvényesíthettük jogainkat. 1922 junius 26-ig azzal az indokkal fosztották meg az íttélö magyarsá­got politikai jogai gyakorlásától, hogy opciós joga vau. 1922 junius 26-ika után pedig egyszerűen nem vették fel a magyarokat a választót névjegyzékbe, A kormány eljárása nem volt igazságos. Akkor, amikor kötelességeinket teljesítjük, amikor katonát és jó katonát adunk az ál­lamnak, megköveteljük, hogy az ál­lam többi népeivel együtt egyenlő jogokat élvezzünk, egyenlő elbánás­ban részesüljünk. Eddig lépten­­nyomon önkényeskecfést tapasztal­tunk. Bezárták iskoláinkat, felosz­tották földeinket. Tőreimmel vár­tunk, vártuk azt a pillanatot, ami­kor uj államunk vezetői megváltoz­tatják irántunk táplált gyűlöletüket. Végül meg kellett alakítanunk az ittélő magyarok országos pártját, mert az évek folyamán tapasztalhat­tuk. hogy csakis masunkra vagyunk utalva, csakis magunk vívhatjuk ki jogainkat. Szervezett tömegre van szükségünk, és ha igy sem kecseg­­nagyobb eredmény, legalább egységesen a világ ítéletére appd­­lálhatunk. — A Magyar Párt nem a gazda­gok, se nem a szegények pártja, hanem az ittélő magyarságé. Pro­gramunk az eddigi sérelmek meg­szüntetésére irányul. Nem ígérünk földet, vagyont, mint a többi párt, mi csak azt az egyet Ígérjük, hogy képviselőink szent kötelességeinknek fogják tekinteni sérelmeink meg­szüntetését és jogaink kivívását. A szervző-bizoítságok meg­választása Csettle nagy tetszéssel fogadott beszéde után Nagy Ödön felhívta a Belgium szakit a francia jóvátételi politikával A belga és as olasz kormány elfogadta a szakértők javaslatát Franciaország elszigetelt helyzetbe kerül Párisból jelentik: A Chicago Tri­bune értesülése szerint a jóvátételi bizottsághoz intézett belga hivatalos válaszjegyzék, amely szombaton ér­kezett meg Parisba, nem tartalmaz semmiféle fentartást vagy feltételt a Ruhr-szankciók vagy a biztonság te­kintetében. A jegyzék kifejezetten kijelenti, hogy elfogadja Daves je­lentését (dues egészeben a jóvátétel gyakorlati és méltányos megoldá­sául. Ez annyit jelent, hogy Belgium eltávolodott. Franciaországtól és csatlakozott Nagybrittamtiához, va­lamint Amerikához. A francia külügyminisztériumban most már nem tagadják, hogy Theu­­nis és Hymans Parisba jönnek, ahol hétfőn tárgyalni fognak Poincaréval a jóvátételi kérdésről. Belgium meg­kísérli. hogy a közvetítő szerepét játssza Franciaország és Anglia kö­zött és hogy kiegyeztesse egymás­sal Poincare és Macdonald felfogá­sát. Amikor azonban Tkeunis hivatalo­san magáévá tehe 1 szakértőit ja­vaslatait. ezzel máris szembekerüli a francia állásponttal és ez az eltá­volodás valószínűleg még nyilván­valóbb lesz, ha Poincaré továbbra is ragaszkodik a maga politikájához. Párisi belga körökben úgy tudják, hogy Themis állásfoglalását nagy­ban befolyásolta Coolidge beszéde, amelyben az elnök teljes mértékben magáévá tette Daves tervét és annak a reményének adott kifejezést, hogy ezt a tervet valamennyi érdekelt fél elfogadja. ,. A jóvátételi bizottság már csak az olasz kormány jegyzékét várja, amely valószínűleg héttőre megér­zik. Hir szerint Mussolini a közép­időn marad, amennyiben egyrészt támogatja a brit felfogást és elfo­gadja a szakértők jelentését, más­részt azonban bizonyos fentartások­­ka! él. A Chigaco Tribune úgy véli, hogy Olaszország a szakértők jelen­tésének elfogadásával kapcsolatban bizonyos előnyöket óhajt elérni An­gliánál a vele szemben fennálló olasz adósságok tekintetében. A helyzet tehát az. hogy Francia­­ország elszigetelt állapotba fog ke­rülni. hacsak Poincaré nem ejti el a maga kívánságait. A Quai d’Orsay felfogása változatlanul az, hogy a végleges döntést el kell halasztani a május 11-én megtartandó választá­sok utáni időre, mert különben az

Next

/
Thumbnails
Contents