Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)

1924-04-28 / 117. szám

2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 április 28, ellenzék a választási hadjáratban hatalmas tőkét kovácsolhatna magá­nak minden engedményből, amelyet Poincaré a szövetségesek nyomásá­ra kénytelen lenne megadni. Mint Brüsszelből jelentik: Theurtís belga miniszterelnök és Hymans belga külügyminiszter párisi utazá­­isának céljáról az Echo de Paris brüsszeli levelezője azt írja. hogy a k^t államférfin Parisban nem mint közvetítő lép fel, hanem a francia kormány előtt a jóvátételi kérdésben való személyes nézetét fejti ki és azon lesz, hogy a közelgő tárgyalá­sokon a belga álláspont nagyobb méltánylásban részesül jön. A lap levelezője szerint Brüsszelt kellemetlenül érinti, hogy annak ide­jén a belga szakértők tanulmányait kevés figyelemre méltatták. A szak­értői jelentések most igazoljak az annak idején való belga tanulmá­nyok jelentőségét.. A szakértői bi­zottság belga delegátusa meg van győződve arról, hogy a német köl­csönnek, ha haladéktalanul elhelye­zik. sikerülnie kell. Ezen a nézeten van Daves amerikai tábornok is, aki Brüsszelen átutaztában ily értelem­ben informálta Albert királyt. Ez ok­ból Theunis és Hymans Poincarénál valószínűleg sürgetni fogja a pénz­ügyi műveletek meggyorsítását. Londoni jelentés szerint az angol válaszjegyzék, amelyet szombaton nyújtottak át Parisban, lapjelentések szerint szorosan ahhoz a nyilatko­zathoz igazodik, amelyet a minisz­terelnök az alsóházban tett. Újabb párisi jelentés szerint a jó­vátételi bizottság vasárnap közzé­tett a szövetséges kormányoktól a szakértők javaslatára érkezett vála­szokat. Ebből kitűnik, hogy úgy Bel­gium, mint Anglia és Franciaország egyhangúlag elfogadta a szakértők javaslatait. A francia kormány kije­lenti, hogy végleges állásfoglalása csak a jóvátételi bizottság határoza­ta után fog megtörténni és tiltakozik az ellen, hogy a német kormányt a szövetségesek egyenrangúnak te­kintsék. A zálogokról csak akkor hajlandó Franciaország más garan­ciákra áttérni, ha Németország be­tartja a jóvátételi bizottság feltéte­leit. Berlini jelentés szerint a német birodalmi kormány választási felhí­vásában kijelenti, hogy Németor­szágnak nagy áldozatot kell hozni, i hogy á végromlástól megmenekül­jön, A szakértői bizottság javaslata alapján akarjuk — mondja a német kormány — a jóvátételi kérdést ren­dezni és a Rajna-, meg Ruhr-vidék felszabadításáról tárgyaim. ' ságból. Kordics kimutatja javaslatában, hogy a szembenálló két nagy blokk között számbelileg nem nagy a kü­lönbség, azért nagyobb figyelemben kell részesíteni a semlegesek 44 fő­ből álló blokkját, amelynek állás­­foglalása az erőviszonyokat döntően eltolhatja. Ezért azt ajánlja a koro­nának, hogy a földművesek klubja, a semlegesek klubja, a németek j klubja és a dzsemjet kapjon egy-egy I miniszteri tárcát és néhány államtit­kári állást és akkor hosszú időre I ki lesz huzva a válság méregfoga. A megteremtendő nemzeti kisebb­ségi minisztérium élére önmagát de­­zignáíja a javaslat szerény de nem feledkezik meg Raics Ba­lázsról sem, akit vallásügyi államtit­kárnak ajánl és dr. Kraftról sem, akinek tárcanélküli minisztériumot szán. Egyébként úgy áliitja fel Kolum­busz tojását, hogy egy évig a Pa­­sics-Pribicsevics-féle koalíció, egy évig az összes pártokból koncentrált alakulat, egy évig pedig az ellen­zéki blokk legyen megbízva a kor­mányzással. Szóval nem is olyan nehéz a vál­ságból való kibontakozás, mint a milyennek látszik. Kordics rámutat az egyedül helyes útra, nem az övé a felelősség, ha tanácsa elöl elzár­kóznak. Ä dobrovoljacok visszakapták az Altruista-Bank lazarevóí földjeit A novisadi tábla megszüntette a zárgondnok működését összeütközés a régi bérlök és a telepesek között Ismeretesek annak a bonyodalmas pörnek a részletei, amely már több év óta foiyik az Altruista Bank laza­­reváci és martonosi parcellázott bir­tokainak régi vásárlói és az állam­­kincstár, valamint a bank között. A budapesti Altruista Bank még 19i8 novemberében eladta lazare­­váci és martonosi: földjeit kisebb parcellákban a két község lakossá­gának. holdanként 3000 koronáért. A vevők - - mintegy százhuszan — holdanként 1000 koronát ki is fizet­tek, azonban mivel nem egyenlítet­ték ki az egész vételárat, a vásárolt földeket a telekkönyvben nem írták át a vevők nevére. Ezért 1919-ben, agrárreform életbeléptetésekor az egész birtokkomplexumot az agrár­­reíorm-minisztérium szekvesztriw alá vette. A lazareváci és martonosi vevők emiatt pert indítottak, amely­ben kérték a birtoknak nevükre való átírását, azonban közben az Altruis­ta Bank — a föld árának nagy emel­kedése folytán •—• ugyancsak peres utón az eladás megsemmisítését akarta elérni. Az állam képviselője is kérte, az eladás érvénytelenítését. A becskereki törvényszék Ítéletet is hozott ebben az ügyben és a birtokot a régi vevőknek Hétté, ami ellen ak­kor úgy az állam képviselője, mint az Altruista Bank felebbezett. A fe­lebbezés alkalmával az agrárreform­­minisztérium saját kezelésébe vette a birtokot és azt dóbrovoljácok közt felosztotta. A bíróság közben, két hónappal ezelőtt zárgondnokot neve­zett ki a birtokra. A zárgondnoknak, dr. Radoszavljevics Steván ügyvéd törvényes joga alapján a földeket a rési vevőknek adta bérbe. Szombaton délelőtt a noviszadi Táblától átirat érkezett a becskereki agrárreform-kirendeltséghez. amely szerint a Tábla megsemmisíti a tör­­vényszéknek zárgondnok kirendelé­séről szóló határozatát. A döntés alapján az agrárreíorm-miniszté­­riumnak ismét jogában áll az agrár­reform céljára a földet igénybe ven­ni, a dobro voRácokat visszatelepiteni. . A Tábla döntéséről már szomba­ton tudomást szereztek a dobrovol­jacok, akik közül ötvenen még az­nap délelőtt kimentek a földekre, hogy azokat birtokba vegyék. A régi. vevők éppen vetési munkálatokkal voltak elfoglalva. A dobrovoljacok a földműveseket elkergették és akik ellenállást kíséreltek meg, azokat botokkal megtámadták. Végül a földművesek eltávoztak és a dobro­­voíjácok birtokukba vették a földe­ket. A bérlők most kártérítési pórt indítanak, mert a földeket már nagy­részt bevetették és megmunkálták. Harci készültségben a budapesti rendőrség ... Szörnyen egyszeri a politikai válság- megoldása Koráié Mate] Petrov megoldási tervezete A politikai válság megoldása egyre késik, nyilván azért, mert nem talál­ják meg a nagyfejnek a mai khaosz­­ból kivezető utat. Kordics Matej Petrov ncmzet­­•gyuiési képviselő tudja a válság megoldásának módját s amit tud, azt igen helyesen, nem rejti véka alá, hanem tudomására hozza a leg­illetékesebb tényezőnek: a királynak. Kordics Mátéi neve akkor jutott be a magyar sajtóba, amikor néhány héttel ezelőtt megjelent Suboíicán és tájékozódni próbált itteni politikai körökben aziránt, hogy milyen esé­lyei volnának annak az ö kedvenc tervének, amely szerint a kisebbségi pártok blokkba tömörülnének a két versengő fél, a nacionalista és ellen­zéki blokk konkurenciájául. Puhato­lózásai vajmi kevés eredménnyel jár­tak. Most aztán gondolt egy nagyot és egyenesen a király elé terjesz­tette azt a javaslatát, amellyel ki akarja segíteni az országot a vál* A munkásság- a betiltás eile felvonulást — A lapszed Budapestről jelentik: Az ellenzéki' lapok betiltása, valamint a munkás­ság május 1-i felvonulása ellen ki­adott rendelet miatt a budapesti munkásság körében rendkívül izga­tott a hangulat. A lakosság kedélye is nyomott a lapok hiánya miatt, ellenőrizhetetlen forrásból hirek kel­nek szárnyra készülő általános sztrájk­ról, sőt forradalmimozgalmakról is. A Népszava betiltása előtt meg­jelent legutolsó, szombati számában felszólította a munkásságot, hogy május 1-én minden szervezett mun­kás jelenjen meg a kijelölt gyüleke­zési helyeken és úgy tudják, hogy a betiltó rendelet ellenére is meg­tartják a liinlető felvonulást. A ha­tóságok előkészületeket tesznek en­nek megakadályozására és a rend biztosítására. A budapesti rendőrség május 1-én és az ezt követő napo­kon harci készültségben lesz. Háromezer szavazat a nyomdászsztrájk folyta­tása mellett A nyomdai munkások szakszerve­zetének főbizalmi testületé tudva­lévőén úgy határozott, hogy nem uére megtartja a május 1-i ok folytatják a sztrájkot foglal állást a legutóbbi egyeztető tárgyalás megállapítása tekintetében, hanem leszavaztatja az összes nyom­dai alkalmazottakat, hogy maguk döntsenek a megállapodás elfoga­dásáról és további magatartásukról. A szakszervezet vezetőségének in­tézkedése szerint szombat reggel meg is kezdődött a szavazás a szakszer­vezet Sándortéri helyiségeiben. — Reggel 8 órától délután 5 óráig folyt a szavazás, amelyet a munkásság mindvégig nagy érdeklődéssel kisért. A Gutenberg-palota egész környékét már a kora délelőtti órákban nágy tömeg lepte el. A szavazásra érke­zők száma a déli órákban egyre nö­vekedett. Úgy déltájban körülbelül 2000 ember volt együtt a Gutenberg­­palota környékén. A szavazás titkos volt és valamennyi munkás és mun­kásnő teljesen elkülönítet? helyiség­ben adta le a szavazatát. Lenn az utcán a szavazó helyiség bejárata alőtt röpcédulákat osztogattak, amelyekben éles szavakkal a sztrájk tovább folytatására hívták fel a mun­kásságot, A szavazás befejezése után hozzá­fogtak az urnák felbontásához és a szavazólapok összeszámlálásához. — Szombaton éjjel állapították meg a szavazás eredményét,, amely szerint az eredmény a következő: leszava­zott Összesen 2939 munkás és mun­kás no; 2703 szavazó a sztrájk tovább­folytatása mellett nyilatkozott, 203 pedig a munka újra való megkez­dését kívánta, 33 érvénytelen szavazat volt. A jugoszláv szociáldemokrata szakszervezetek országos kongresszusa Belga, francia, magyar és bolgár kikül­döttek is részt veitek a kongresszuson Beogradból jelentik: Az amster­­dami internacionáléhoz tartozó jugo­szláviai szakszervezetek vasárnap délelőtt kilenc órai kezdettel tartot­ták meg szokásos kongresszusukat a beogradi uj munkásotthon helyisé­gében. A kongresszuson a szakszer­vezetek kiküldöttekkel képviseltették magukat és a kiküldöttek mandátu­mának igazolására bizottságot vá­lasztottak, amely egész délelőtt dol­gozott. Az amsterdami központot Sosen­­bach. az internacionale főtitkára képviselte, aki a kongresszus meg­nyitása után német nyelven üdvö­zölte a jugoszláv szociáldemokrata szakszervezeteket. A kongresszus tagjai ezt az alkalmat felhasználták arra, hogy nagy tüntetést rendezze­nek Soseríbttch mellett, elégtételül azért a kudarcért, amely az amster­­dami internacionale főtitkárát egy ljubljanai szociáldemokrata ülésen érte, ahol a klerikális és kommunis­ta munkások nem engedték szóhoz jutni. A belga szakszervezetek nevében ezután Maßrtens franciául, a cseh­szlovák szociáldemokraták nevében pedig Tayerle cseh nyelven üdvö­zölte a kongresszust és mindhárom beszédet ár. Topalovics Zsivko tol­mácsolta. Ezután általános1 figyelem köze­pette Gál Benő budapesti kiküldött, a magyarországi szociáldemokrata szakszervezetek megbízottja beszélt és magyár nyelven a magyarorszá­gi munkásság háború utáni helyzetét ismertette. A magyarországi mun­kásság keresete ma a békebeli jöve­delemnek csak 47 százalékát éri el és igy a nyomor és betegség nagy pusztításokat visz végbe soraikban. A munkások szine-java külföldre megy. mert otthon nem tud megélni. Beszél a szakszervezeti munka egy­ségéről. Mindaddig, mig a szemben álló tábor olyan erős. mint ma^ csak egységes munkásmozgalommal le­het eredményeket elérni. A magyar munkásság megtanulta,, hogy csupán lelkesedéssel nem lehet sikereket el­érni és a jövőt megalapozni. Ezért a szakszervezetekben nagy intenzitás­sal folyik az erők egységesítése. A munkaadók erős szervezettsége nemcsak az országhatárokon belül, hanem internacionális vonatkozás­ban is teljes mértékben érvényesül, ezért a munkásságnak is teljes erő­vel ki kell építenie a nemzetközi szervezeteket. A külföldön dolgozó magyar munkásság is megőrzi szer­vezettségét, amire a magyar munkás mindig büszke volt és amihez a jö­vőben is ragaszkodni fog. Ismerteti a magyarországi szakszervezetek­ben észlelhető ellenzéki mozgalmat, amelyek vezetői azonban ügyelnek arra, hogy a szakszervezetek egy­ségét meg ne bontsák. Végül á ma­gyar munkásság nevében köszönti a jugoszláviai szakszervezetek taná­csát. Gál Benő beszédét Brkics Vojin képviselő tolmácsolta szerb nyelven. Danev bolgár nyelven tolmácsolta a bulgáriai szakszervezetek üdvözle­tét. Beszédében kitért a bolgár szo­ciáldemokratáknak a ■ kommunista szakszervezetekkel vívott kiizdel-

Next

/
Thumbnails
Contents