Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)

1924-04-27 / 116. szám

1924 április 27, BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Törökország sem kot szerződést Oroszország ellen Símarad a román miniszterelnök konstantinápolyi útja A budapesti lapok több Ízben hí­rül adták, hogy Bratianu román mi­niszterelnök, két minisztertársa kí­séretében a görög-keleti húsvéti ünnepek alatt ellátogat Konsíaníi­­nápoíyba, ahol a török kormánnyal tárgyalásokat kezd barátsági szer­ződés létrehozása érdekében. A legujaibb jelentés szerint Bra­­riianu miniszterelnök törökországi útja végleg elmarad, annak ellené­re, hogy a román kormány kon­stantinápolyi képviselője: F Halit y minden tekintetben gondosan elő­készítette már a román premier út­ját. A konstantinápolyi látogatás el­maradását román politikai körök úgy magyarázzák, hogy Bratianu azért változtatta meg szándékát, mert az a véleménye, hogy a jelen­legi török kormányt hamarosan fel­váltja egy ellenforradalmi kabinet, amellyel sokkal könnyebb lesz Ro­mániának megegyeznie. A hivata­los magyarázattal szemben azonban erősen tartja magát az a verzió, mely szerint ízmed pasa — az oro­szok intervenciójára — tudomására adta a nála ez ügyben járt román megbízottnak, hogy Törökország semmi esetre sem köt szerződést Szovjetoroszország eilen, a román miniszterelnök látogatásának tehát semmi célja nincsen. A nyilvánvaló kudarc, amely Ro­mániát török részről érte, nagyon kellemetlenül hatott Bukarestben, ahol biztosra vették, hogy Törökor­szág szívesen együttműködik Ro­mániával és arra is hajlandó lesz, hogv belépjen a Szovjetoroszorszá­­got körülzáró blokkba, amelynek létrehozásán a román diplomácia most fáradozik.-----------­­----­Scotus Viator kritikája az utódállamokról Jugoszláviában hat különböző évszázad éi Londonból jelentik: A Review ej Reviews legutóbbi számában Scoíus Vialot rendkívül alapos tanulmányt ir az utódállamokról. Megállapítja, hogy nem az antant darabolta szét az egy- 1 kori monarchiát, hanem az magától hullott szét darabokra. A cikk ezután behatóan foglalkozik az egyes utód­államokkal. A csehszlovák köztársaság szá­mos nehézséggel küzd : belvidéki hely­zetében el van szigetelve, határa igen hosszú és a déli oldalon rosszul van megvonva, három milliónyi német ki­sebbséggel áll szemben ér emellett igen sok a gazdasági nehézsége amiatt, hogy a régi monarchiától örökölt ipara nincs semmiféle viszonyban mostani piacaihoz. Súlyos problémát jelentenek a csehek és a szlovákok között fennálló ellentétek és a még megoldatlan vallási nehézségek. Másik oldalon a köztársaság kitünően kép­zett hivatalnoki kart örökölt a régi monarchiától. Jugoszláviában az „összenövés“ problémája jóvá! több nehézséggel jár. Scotus Viatcr azt állítja, hogy művelt­ségi színvonal tekintetében most hat különböző évszázad él ugyanannak az államnak határai között. A Pasics­­kormány opporlunus és csupán ellen­felei egyenetlenségének és taktikai ügyetlenségének köszönheti, hogy hosz­­szu ideje huzza már életét. Romániában Bratianu liberális kor­mánya túlszárnyalta a közigazgatási és a választási visszaélések eddigi rekordját és a törvényellenesen meg­alkotott parlament,, segítségével túlzott centralizmust vezetett be, amennyiben a gyulafehérvári szerződés feltételei­nek ellentmondó alkotmányt iktatott törvénybe. Ausztria talpraál'ását annak a kö­rülménynek köszönheti, hogy meg­csonkítását zúgolódás nélkül'fogadta. Mostani létét biztosítja a? is, hogy antanttal szemben táplálnak. Németországban a gazdasági helyzet megromlott. Magyarország tekintetében Scotus Viator : megelégszik avval, hogy kivo­natban közli KárolyfMihá;ynak egyik beszédét, melyet nemrégiben tartott egy szocialista társaság előtt. Végső következtetésül Scotus Viator igyekszik eloszlatni azokat az aggá­lyokat, amelyeket Angliában a kis-Az angol bankárok a magántulajdon visszaállítását követelik a szovjetkormánytól Rakovszki nyilatkozata az orosz-angol tárgyalásokról Londonból jelentik: Rakovszki. a szovjetdelegáció vezetője nyilatko­zott az angol-orosz tárgyalásokról. — Az angol-orosz tárgyalások — mondotta — formálisan folynak. Hi­szek abban, hogy a tárgyalások ked­vezően végződnek. Engedményekre természetesen, éppen az eredmény érdekében mindkét részről szükség van. A tárgyalásokat nem zavarják az olyan megnyilatkozások sem, mint az angol bankcsoport egy ré- I szének memoranduma, amelyben a j; szovjetkormánytól követelték a ma­gántulajdon visszaállításéit és a kül­kereskedelem ellenőrzésének meg­szüntetéséi. A szovjetkormány vála­sza erro a memorandumra röviden és kategorikusan az volt: ennyit so­hasem! Rakovszki kijelentette még, hogy az angol-orosz kereskedelem rövi­desen fellendül, mihelyt Oroszország megkapja a kért kölcsönt. A szovjet­­kormánynak a kölcsönt illetőleg az a szándéka, hogy annak legnagyobb részét megrendelésként visszahagy­ja Angliában. A háborús adósságok kérdésében Oroszország csak az esetben ismeri e! az angol követe­lést. ha viszont Anglia elismeri az oroszok ellenkövetelését. A magyar kormány betiltotta a budapesti ellenzéki lapok megjelenését Csak a kormány hivatalos lapjai jelenhetnek meg Budapestről jelenti o Magyar Távirati Iroda : A magyar beliigy­­* miniszter szombaton a Budapesten megjelenő összes időszaki lapok megjelenését és terjesztését béní­totta, kivéve n kormány által ki­adott „Reggeli Hírek", „Esti Hí­rek*1 és „Morgenzeitung“ citnü lapokét. A belügyminisztérium által ki­adott rendelet szerint, kétségte­len, hogy a nyomdai munkásság terrorisztikus föllépésével —amely tulment a szigorúan vett bérharc keretein — olyan helyzetet te­remtett, amely lehetővé tette, hogy egyes budapesti lapok a sztrájk ellenére is megjelenhettek és tendenciózus jelentéseikké! befolyásolhatták a közvéleményt. „Az ország nyugalmának és köz­rendjének megóvása érdekében — mondja a rendeletben Rakovszky — nem tartom megengedhetőnek, hogy az olvasóközönség a szélsősé­ges sajtóorgánumok kiadása által félrevezettessék és ezért megokol­nak találom a Budapesten.meg­jelenő összes időszaki sajtóter­mékek megszüntetését“. A Magyar Távirati Iroda mun­katársának illetékes helyen kije­lentették, hogy a rendeletet a sajtószabadság megvédése érdekében adták ki, mert a kormánynak az a véleménye, hogy tűrhetetlen ál­lapot, hogy egy „terrorisztikus" kis csapat kénye-kedvétől függjön, hogy mely lapok jelenhetnek meg, melyek nem. A betiltó rendelkezés a Nép­szava, *A Nép és Szózat citnü na­pilapokra, valamint a többi lapok együttes kiadásában a sztrájk alatt megjelent Magyar Sajtó cimti lapra vonatkozik, úgy, hogy most a sajtó csak a kormánynak áll Budapesten rendelkezésére. Az ellenzéki pártok körében, különösen a fajvédőknél, nagy felháborodást keltett a kormány betiltó rendelete, amelyre szerin­tük semmi törvényes alapja nem volt a belügyminiszternek és a leg­nagyobb porhintésnek mondják azt a hivatalos magyarázatot, n mely a sajtószabadság védelmének mondja a sajtó elnémiiását. A magyar szakszervezeti tanács titkára a budapesti szedösztr ajkról Beogradi munkatársunk beszélge­tést folytatott a budapesti szedő­sztrájkról Gál Benővel, a magyar szakszervezeti tanács titkárával, aki a jugoszláv szociáldemokrata-párt vasárnapi kongresszusának magyar­országi kiküldöttjeként érkezett Beo­­gradba. Gál Benő, aki maga is nyomdász, megdöbbenéssel hallotta munkatársunktól a hirt. hogy a ma­gyar kormány a Népszava megjele­nését betiltotta. A magyar kiküldött annak az aggodalmának adott kife­jezést. hogy a Népszava betiltásának komoly következményei lehetnek. Elmondotta ezután Gál Benő. hogy az a hír. mintha a budapesti nyomdatulajdonosok a békebeli munkabérek 80 százalékát ajánlot­ták volna fel a szedőknek, minden alapot nélkülöz. A szedők heti 100.000 korona javítást követelnek azonnal, ami megfelelne a békebeli bérek 80 százalékának. A munka adók azonban csak heti 75.000 koro na béremelést akarnak adni. azt is csak fokozatosan három hónán alatt. A kormány által kiadott Reggeli Híreket, Esti Híreket és Morgenzei tungot — mint Gál Benő elmondotta —• kis munkaadók szedik — estén­ként 250.000 korona munküdijért. aminek ellenében lényegesen kisebb munkateljesítményt nyújtanak, mint a rendes lapszedők, akik ew egész hétre csak 370.000 koronát kapnak. A budapesti hirlapszedők a magyar szakszervezeti tanács titká­ra szerint ragaszkodnak ahhoz a minimumhoz, amit egy magyaror­szági munkás a megélhetése feltéte­leinek biztosítására követelhet. Hogy mi lyen esélyei varnak a nyomdászok bérharcának, arra nézve a magyar •kiküldött nem nyilatkozott. Gál .Tenő végül kijelentette, hogy az újabb fordulatra való tekintettel már vasárnap este visszautazik Bu­dapestre. - ' ' - * p ’ ' A munkásság újból lázong Bulgáriában Bulgária véd- és dacszövetséget kötött Törökországgal Szófiából jelentik: Az az erélyes fellépés, amelyet az utóbbi hetekben a bulgár kormány a kommunista szervezetekkel szemben tanúsított, hasonló ellenállásra ingerelte a munkásszervezeteket. Ez a munkás­mozgalom most1 főleg a kormány ál­tal feloszlatott fogyasztási szövetke­zet tagjai között indult meg. A moz­galom nem jelentéktelen, egyrészt azért nem, mert a szövetkezet kebe­lében mintegy százezer munkás tö­mörül. másrészt azonban azért sem, mert ez a százezer munkás most a szövetkezet elkobzott pénzét, mint­egy tízmillió levét, követeli vissza. A munkásságnak ez a mozgalma már megszólaltatta a külföld hasonló munkásszervezeteit, s a tiltakozó át­iratok Csehszlovákiából és Lengyel­­országból már el is mentek a brüsz­­szeli szövetkezeti központhoz. A mozgalmat csak erősebbé teszi a Cankov-kormány eljárása, amely a tízmillió leva elkonfiskálását azzal tetézte, hogy a kommunista-párt épületét — amely mintegy negyven­­millió ievát ér — birtokbavelte, s a közlekedésügyi minisztériumot már oda be is költöztette. Úgyszintén le­foglalta a kommunista-párt nyomdá­ját is. s abból államnyomdát csinált. A meginduló munkásmozgalmak hiréve! egyidejűleg érkezik az a: má­sik hir is Bulgáriából, hogy Török­ország és Bulgária között véd- és dacszövetség jött létre, amely sze­rint mindkét szerződő fél arra köte­­jezi magát, hogy nemzetközi bonyo­dalmak esetén egymást katonailag segítik. Bulgár részről a szerződés ügyében Radeff Simon, a bulgár kormán:/ konstantinápolyi meghatal­mazott minisztere tárgyalt a török kormánnyal. Hir szerint a szófiai nemzetgyűlés ezt a konvenciót Iz­mod pasa szófiai látogatásának ide­jén fogja ratifikálni.-----— ——a——.......... Nem fizet a kincstár JA legrosszabb üzlet az államnak szállítani Az államkincstárnak sokféle esz­köz* áii rendelkezésére, hogy adó­saitól, a saját polgáraitól, behajtsa' azokat az összegeket, amelyekkel ezek az államnak tartoznak. Akinek adótartozása van, nein kaphat utle- 1 velet, nem folyamodhat lakásért, sáruját sem vámolják cl. Az állam­kincstár azonban csak akkor eny­­'nyire skrupulózus, amikor pénzt kell behajtania, akkor azonban, amikor , az állam az adós s az állam hiva­­{tatoknak kellene fizetniük, nyoma sincs ennek a pontosságnak. Nemrégiben egyik szuboticai ga­bonakereskedő jelentett fizetéskép­telenséget, aki azért ment tönkre, mert a katonai kincstár által kiál­lított tbonnokat nem volt képes ér­tékesíteni, az állam volt adósa, s neki magas kamatot kellett fizetnie. Az, hogy bizonyos tisztviselői ka­tegóriák nem kapják meg pontosan a fizetésüket, hogy nyugdíjasok nem jutnak rendes időben az illetmé­­jnyeikhez. sajnos, már nem újság. Kezd azonban megszokottá válni az is. hogy azok a vállalatok, amelyek a kincstárnak szállítanak, nem tud­ják megkapni a benyújtott számláik í összegét. A vasút, posta s az állam más vállalatai három hónaponként álla­­fpitják meg-költségvetésüket. Drá- I gábban vásárolnak, mint ha az j egész szükségletüket egyszerre I szereznék be s a három hónap má- Jsodik felében, amikor »kifogy a hi­­' tel«, nem fizetik szállítóikat. 1 A többi állami hivatalt s intéz­ményt sem lehet a pontos fizetés mintaképének tekinteni. Azok a vál-

Next

/
Thumbnails
Contents