Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)
1924-04-27 / 116. szám
4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ Ialatok, amelyek az államnak hitelezői, hónapok óta képtelenek követeléseikhez jutni. Az, hogy az állam, illetve az állami intézmények .nem fizetnek, nemcsak az állam tekintélyét sérti, hanem megbénítja az egész közgazdasási életet. A kereskedelmi és iparkamarák es a képviselők feladata volna odahatni, hogy a pénzügyi és egyéb minisztériumok tudatára ébredjenek. hogy az adós — fizess elve az államra is kötelező. A baranyai lakosság Delipajics jóvoltából, teljesen el van zárva a külvilágtól. Számos kereskedőt, akik üzleti ügyeik elintézése végett nem tudtak külföldre utazni, súlyos károsodás ért. Pavlovics dárdai főszolgabíró minderről jelentést tett felettes hatóságainak jjés sürgős beavatkozást kért az ifjú I adóhivatali kiskirály letörésére. (m. a.) „Vigyázni kel a nemszláv lakosság érzékenységére“ A subotisai főispán bemutatkozó beszéde Habsburg! József ezt-sínemül prágai urak asztalán Interpelláció a csehszlovák parlamentben Prágából jelentik: A csehszlovák | parlamentben Tomasek Hlinka-párti l képviselő interpelláció keretében i szóvá tette Hubsburgi József kistapolcsányi kastélyának kifosztását. 1919-ben ugyanis a pozsonyi adóhivatal 11 nagy ládát szállíttatott Pozsonyba a kistapolcsányi kastélyból. A ládákban ékszerek és igen értékes ezüst és porcellán evőeszköz készletek voltak akkori 5—6 millió értékben. A csehszlovák hatóságok akkor ,! megállapítótták, hogy Habsburgi Jó- jj zsef a ládákat át akarta csempészni Magyarorszá gba. Az interpelláló Tomasek elmon- ] dotta. hogy Kvecha Ottó pozsonyi { adóhivatali főnök a ládákat Pozsonyba, majd onnan Prágába szál-j litotta. ahol sokan látták a drága evőeszközöket bizonyos előkelő urak \ aszMdán. Hivatkozik Tomasek Tassy •képviselőnek egy régebbi interpellációián. arm szerint Mic'ura volt szlovák miniszter a tapolcsányi kastély felszereléséből rendezte be nagybittsei villáját. Az interpelláció a csehszlovák parlamentben óriási izgalmat keltett. \ Szubotica város tanácsa Malagurszki Albe polgármester vezetésével szombaton délelőtt kilenc órakor mutatkozott be Gyorgyevics Dragoszláv, Szubotica város ui főispánja előtt. A városi tanács bemutatkozása után az uj főispán a közgyűlési teremben fogadta a városháza tisztviselő karának tisztelgését is. A teljes számmal jelenlévő tisztviselők előtt, a szyboticfii magyarságot is közelebbről érdeklő következő beszédet mondotta Gyorgyevics D:agoszláv főispán: — Azzal a céllal főttem Önök közé, hogy ezentúl Ö tökhöz hasonlóan én is a közigazgatásnak szenteljem munkámat. Megkövezem, hogy mindernd dolgozzék, magamat se, de önöket sem fogom kímélni a murikában. Fegyelem kell ahhoz, hogy munka legyen és ha munka lesz, rend islesz. Megkövetelem az egyes ügyosztályok vezetőitől, hogy tisztviselőik fölött szigorú fegyelmet tartsanak és a hivatalnokoktól viszont megkövetelem, hogy hivatalfőnökeiknek mindenkor engedelmeskedjenek. Minden ügyei pontosan és gyorsan kell elintézni. A nagy restancia csak a tisztviselő hanyagságát bizonyítja. — A közönséggel szemben figyelmesen, udvariasan kell viselkedni, tekintet nélkül arra, hogy az illelö szegény vagy gazdag, szláv, vagy nem szláv, kalholikus, vagy nem katholikus. Különösen vigyázzanak a nem szláv lakosság érzékenységére. A hivatalos érintkezésekben azonban lehetőleg az államnyelven beszéljenek. A cirii és a latin írás teljesen egyenlő joguak és senki sem erőszakolhatja rá bárkire is az egyik vagy a másik irás használatát. Mindenki azt az írási használja, amelyiket a fél megkíván. Végül kijelentette az uj főispán, hogy a szorgalmas és pontos tisztviselők mindenkor barátjukra találnak benne. A főispán beszéde után Jovánovics Vásza rendőrkapitány mondott üdvözlő beszédet a tisztviselői kar nevében. Poincaré a szakértők jelentése ellen Belgium hajlandó likvidálni a megszállást Pénzügyigazgatósági határzárlat Baranyában A dárdai pénzizgyigazgcitő nem ad ki adóbizony latot — Kiküldőit munkatársunktól — A dárdai járás ifjú pénzügyigazgatója, az alig 23 éves Delipajics Denis, — nemrégen már megírta a Bácsmegyei Napló — beszüntette az útlevelek kiállításához szükséges adób Izonylatok kiadását. Delipajics ellen az utóbbi időben számos panasz merült fel egész Baranyában szeszélyes és egészen egyéni adókivetési és adóbehajtási módszere miatt, amellyel az amugyis agy (»sanyargatott baranyai magyarok bajait tetézi. Az elintézetlen utievélkérvények száma már háromszázhuszra emelkedett és Delipajics, az .fiú adófőnök minden nap uj és válogatott kifogásokkal kergeti el az utlevéikérőket Schneider Bruno pélmonostori fakereskedő atyja még 1918-ban meghalt. Ennelc ellenére Delipajics az elhunytra kivetette az adót 1922-lg és az adóösszeget Schneider Bruno örököstől be is hajtotta. A fakereskedő nemrégen külföldre akart utazni és megjelent az adóhivatalban adób.zony latért. Delipajics ekkor kisütötte, hogy Schneider atyja az 1923,. és 24. évre adóhátralékban van és kijelentette, hogy amig ez; a hátralékot nem rendezi!;, nem ád adóbizonylatot. Nem is adott. Mert a halott nem akart fizetni. Schremrn József pélmonostori kereskedő okmányokkal igazolta, hogy adóügyei teljesen rendezettek, hátraléka nincs és útlevelet kért. Delipajics gondolkozott egy kicsit, aztán így szóit: — Nézze kedves Schramm, fizessen, na mondjuk__ kétezerötszáz dinárt á contó előre az ezerkilencszázhuszonötödik évre— Schramm, akinek sürgős volt az útja, csakhogy szabaduljon, leszúrta a kétezerötszáz dinárokat, mint adóelőleget. De adóbizonylatot azért ezután sem kapott, Londonból jelentik: A Daily News jelentése szerint Poincaré nyilván arm törekszik, hogy a ióvátételi probléma rendezésének akadályokat gördítsen az útjába. Anglia és Belgium. valamint — mint hire jár — Olaszország a szakértői jelentés elfogadása mellett vannak, azonban a francia miniszterelnök további fentartásokkal él. Párisi jelentés szerint az Oeuvre brüsszeli tudósítója arról értesül, hogy a belga kormány felfogásában változás állott be. Eleinte azon a nézeten voltak, hogy a Ruhr-viáék megszállása oly szankciókkal helyettesítendő. amelyeket a szövetségesek előre és egyöntetűen állapítanak meg. London a belga miniszterek nagy meglepetésére nem mutatott hajlandóságot ehhez a tervhez. A külügyi hivatal úgy találja, hogy túlságos sok nehézség merülne fel, semhogy meglehetne állapodni a szankciók módjáról és arról, hogy mit lehet komoly mulasztásnak nevezni. Ezt az álláspontot Brüsszelben a londoni belga követ juttatta kifejezésre. Ennek elutazása után más alapot találtak. A szakértők je-, leütését most szószerint veszik és arról beszélnek, hogy megszűnténk azokat n gazdasági ás pénzügyi intézkedéseket. amelyek a Rnhr-v’déket a német birodalom több’ részé'öl elválasztják és csak helyőrségeket hagynak hátra, amelyeket fokozatosan vonnak vissza Németország fizetéseinek arányában. qTMgtorszá sü Parisból jelentik: Azokban az utasításokban, melyeket az angol kormány a nagykövetek konferenciájába kiküldött angol delegátushoz intézett a konferenciának a németországi ellenőrzés tárgyában adandó válaszára nézve, az angol kormány kijelenti, hogy a jelen pillanatban időszerűtlen volna végleges felszólítást küldeni Berlinbe. Célszerűbb volna egyelőre arra szorítkozni, i hogy Németországot a kérdés ren- i dezésének szükségességére figyel- 5 meztessék. , i Briand helyesli Poincaré j ióvátételi politikáját Londonból jelentik: Briand képviselő egy választói gyűlésen hangsu-: lyozta annak szükségességét, hogy . a legközelebbi választások olyan köztársaságra vezessenek, amely Franciaország és a forradalom tra- . dicióira emlékeztet és amely lehető- ! vé teszi azoknak a német rágalmak-' nak végleges megdöntését, amelyek j Franciaországot imperialista és ka-1 tonai hegemóniára törekvő államnak í tüntetik fel. Briand tiltakozott az el- ’ len. hogy ő a rulir-vidékl megszállás ; kérdésében Poincaré ellenfele, volna 1 Hivatkozott a megszállás alkalma- ] val tett kijelentésére, mely szerint a; köztársaságiaknak kötelességül-: Po-; incaré köré seregleni Hasonló körülmények között ők is ugyanazokhoz az óvóintézkedésekhez folya- 5 módnak, mint Poincaré, mert a mi- i niszterelnökhöz hasonlóan ő is legfőbb gondjának tartja Franciaország biztonságát és a megkötött béke íentartását. Nem mindig helyeselte ugvnn a miniszterelnök pénzügyi politikáját de azért nem szabad őt Poincaré engesztelhetetlen ellenfelének tekinteni. Morgan tárgyalásai a í Ióvátételi Vzoífcággal , Parisból jelentik: A ióvátételi bizottság tagjai megbeszéléseket foly-. tattak a Párisban időző Morgan amerikai bankárral. Az Echo de Paris jelentése szerint különösen a, Morgan és az angol delegátus, Dorman Angels közötti tárgyalásoknak van nagyobb jelentőségük. A tárgyalások főleg abban az irányban , folytak, hogy miképpen lehetne a jövőt ói éli határozat értelmében kibocsájtható nvolcszáz milliárd arany-; márka kölcsönt elhelyezni a világ-1924 április 27 piacon. A Chicago Tribune párisi kiadása szerint Morgan vasárnap Londonba utazik. Brüsszeli jelentés szerint Morgan tárgyalásainak nincs semmi összefüggésük a belga frank alátámasztására szolgáló kölcsönkibocsájtási akciójához. Ä szohoticai Lloyd olaszországi tanulmányútja Májas 12-éra indulnak útnak A szuboticai Kereskedők és Gyárosok Egyesületének Olaszországba tervezett. kirándulása — amelyről már beszámolt a „Bácsmegyei Napló“ — a megva'ósulás stádiumába jutott. A Lloyd titkári hivatala érintkezésbe lépett Olaszország beogradi követségével, az SHS. királyság olaszországi diplomáciai képviseleteivel, valamint a megtekintendő olasz városok kereskedelmi testületéivel, amelyek mind készséggel karolták föl a kirándulás eszméjét és támogatásukról biztosították a Lloydot. Az érdekelt hatóságoktól és testületektől nyert közlések után a Kereskedők Egyesületének vezetősége részletesen kidolgozta az utazás programját, amely annyiban változott .meg, hogy a kirándulók ezúttal csak Eszakolaszország városait keresik fel, azután Dalmácia kikötőit fogják meglátogatni. A terv szerint a kirándulás május 12-ikén kezdődik és három hétig, junius 3-ikáig tart. Az utazás során a következő városokat fogják felkeresni: Susak, Fiume, Triest, Velence, Milano, a Comoi tó, Ventimiglia, Pisa, Florenz, Bologna, Ancona, innen hajóval mennek a dalmáciai Zadar, Sibenik, Split, Metkov.'cs városokba, onnan vonaton Sarajevón és Bródon át Suboticára. A kiránduláson a tagok, ezek családtagjai és vidéki vendégek, valamint nők is résztvehetnek. Jelentkezni írásban a szuboticai Lioyd titkári hivatalánál junius 5-ikéig lehet, jelentkezési dij 200 dinár. Az utazási költség a gyorsvonat II. osztályán és a hajó I. osztályán, elsőrendű szállodával és ellátással egvütt az előirányzat szerint körülbelül 3000 dinárt és 2000 lírát tesz ki. Amennyiben a Lloyd a kilátásba helyezett uta zási kedvezményeket megkapja, úgy a költségek csökkenni fognak. Az olasz követség ez alkalommal díjmentes vízumot ad az útlevelekre. Az említett városok kcreskedelm, egyesületei és kamarái értesítették 3 Lloydot, hogy ünnepélyes fogadtatásban fogiák részesíteni a szuboticaiaka! és gondoskodnak kényelmükről. Olaszországban az utazás megrendezésében részt vesz a SHS. királyság milánói főkonzulátusa is.--------——OT—.. ......................... A svájci vas ml katasz* •tréfa saene-iültjei 3zemtav.uk az SsareütkSzés borxaiinfcirój Zürichből jelentik: A bellinzonai vasúti katasztrófa teljes borzalmassága a menekültek leírásából domborodik csak ki. Különösen meg rázok azok a jelentések, amelyek elmondják. hogy, a megmenekültek kénytelenek voltak az egymást követő robbanásokat és a romok alá temetett szerencsétlen emberek borzalmas kiáltását hallgatni, anélkül, hogy sgitségükre valamit tehettek volna. Miután meggyőződtek, hogy a legcsekélyebb segítséget sem nyújthatják, a menekültek szomorú menete megindult a bellinzonai pályaudvar felé, ahol a könnyebben sebesültek orvosi segítségben részesültek. A Baseler Nachrichten szerint az égő kocsikból csak három utasnak sikerült megmenekülnie. Es pedig Divoux André naneyi tanárnak, Mehler Farkasnak és Schöntau Pálnak. mindketten frankfurti lakosok.
