Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)
1924-04-27 / 116. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1CPA jSrNrlUl 97 beszédére hivatkozik, amelyben Asquith azt a felfogást védi, hogy • mindaddig, amíg akad a parlamentben olyan párt, amely hajlandó vállalni a kormányzás!, a királynak nem kell a megbukott kormány kívánságára a parlamentet feloszlatni. Macdcna d azon az állásponton van, hogy a kormány kívánságára a király köteles a parlamentet Minthogy Pirkmayemé a főtargyaláson nem vehet részt, a vizsgáióbiró, szembesítette Csarugával. A szembesítés izgalmas lefolyású volt. Pirkmayerné, a borzalmas tragédia miatt, elkeseredéstől fojtott hangon, könnyek között mondta a haramia szemébe a bestiális gyilkosság részleteit. Csaruga sápadtan hallgatta végig a súlyos vádakat és halk hangon tagadta, hogy része lett volna a gyilkosságban. Kijelentette, hogy soha életében nem volt Tompa j évéin, A szembesítés után a vizsgálóbíró figyelmeztette Csarugát, hogy a vizsgálat alkalmával részletes vallomást tett az erclészlak ellen intézett támadásról. A haramia azonban konokul rázta a tejét és megmaradt tagadása mellett. A főtárgyai ás elé izgalmas feszültséggel néz messzi vidék népe. feloszlatni, de bevallja, hogy ez a gyakorlat nem egészen észszerű és bizonyos korrektivutnra szorul. Macdonald szerint az alkotmányban nemcsak a parlament leghosszabb időtartamát kellene megállapítani, hanem azt a mi j nimumot is, ameddig a képviselő-i házat együtt kell tartani. ........................-------------------------------------------------------------------------------------V— i Csaruga ellen május tizenkettedikén kezdik meg \ a fii tárgyalást '< A haramiavszér visszavonta beismerő í vallomását Oszijekről jelentik: Csaruga és társai bűnügyében a vizsgálat már befejeződött „és május 12-én az oszijeki törvényszéken megkezdődik az izgalmas bünper főtárgyalása. Husvét előtt a vizsgálóbíró még. egy helyszíni szemlét rendelt ei Pakrac melletti Miijevci községben, ahol: Csaruga társaival Sirola csendőrt gyilkolta meg. A bünper tárgyalása több hétig fog tartani. Csaruga a vizsgálati fogság alatt teljesen megváltozott, magábazárkózott lett és állandóan azt hangoztatja, hogy a vizsgálóbíró előtt tett vallomásaiból semmi sem igaz és 1 azt állítja, hogy azokat csak ötletszerűen találta ki. Egyik áldozata a Tompojevcin legyilkolt Pirkmayer erdőmester öz-' •vegye.-aki a rablótámadás alkalmával súlyosan megsebesült és még ma is űz oszijeki kórházban fekszik. 3zías jelszavával műn: meg a vajdaságban a választási harc A Davidovícs-párt a nemzetiségek fSldíioz-jutiatásáért A radikálisok mentőakcióra gondolnak J Kétségtelen, hogy a választási agitációban a legnagyobb szerepet a Vajdaságban az agrárreform kérdése fogja játszani. Ha nem is történt a parlamentben komoly kísérlet arra. hogy a nemzeti kisebbségeket is földítöz juttassák, a választások előtt minden párt jelöltje egyformán főidet ígért a magyar és német földnélkülieknek. Az a kevés választó, aki hitt az ígéretekben,, hamar csalódott. Legutóbb a vajdasági radikális képviselők között komoly akció indult meg a nemzetiségek földhöz juttatása érdekében. Ebben a kérdésben a képviselőknek komoly konfliktusuk is támadt Pastes miniszterelnökkel. A döntést a közbejöttkormányválság hiúsította meg. A most meginduló választási küzdelemben ezt a helyzetet az ellenzéki pártok erősen kihasználják a radikálisok ellen. Már az eddigi: agitációs üléseken is sokat szerepelt az agrárreform kérdése és különösen a Davidovics-párt remél sikereket annak hangoztatásával, hogy q radikálisok amin' kormányon voltak, nem takarták megvédeni i vajdasági-, igrdrérdekeket. A Davidovics-párt abbén a kérdésben is szembehelyezkedik Prbicscviccsel és híveivel, akik még m:a is azon az állásponton vannak, hogy a nemzetiségek nem részesülhetnek a földosztásban, mig a Davidovics-párt azt az elvet vallja. hogy nemzetiségi különbség nélkül kell a í öld nélkülieket földhöz Juttatni. A radikális-pártban ez a kiélezett kérdés nagy elkedvetlenedést okoz. A szuboticai radikális-párt egyik vezetője beismerte a »Bácsmegyei Napló« munkatársa előtt, hogy az agrárkérdésben a Vajdasági radikálisokat ért kudarcok eltávolítják a párttól sok hívét s a vajdasági radikális képviselők egyrészc is elégedetlen a kormány makacsságával. A vajdasági radikális képviselők közül többen már szóvá is tették a radikális klubban, hogy ez a kérdés döntő befolyással lehet a vajdasági választási eredményekre, mert a radikális választók egyrészének bizalma megrendült képviselőikben, akik nem tudtak eredményt elérni a vajdasági agrárérdekek védelme terén. Érthető tehát, hogy a vajdasági Radikálisok nagy idegességgel néznek a kérdésnek a fejleményei elé- S miután a kormány is belátja már, hogy milyen súlyos károkat jelenthet a Vajdaságban az agrárreform : végrehajtásának eddigi módja, né: hány napja már tárgyaláson folynak ? abban a kérdésben, jiogy milyen módon korrigálhatná a kormány eddigi hibáját még a választások előtt. Nincs kizárva, hogy ideiglenes rendelettel fogja az agrdrreform tör-. í vény jav as lat letárgyalusáig a Vajdaság agrárkiváiságait kieíégitcrü. Hogy ez a mentőakció mit adna a : nemzetiségeknek, arról ma még nem1 5 lehet szó. ä Mindenesetre figyelemreméltó, I hogy az uj választások a Vajdaság- I ban az a gr árreform jegyében és a íj földosztás jelszavával fognak megindulni. 'Kétszáz koronás közbéke Himnusz-por a pozsonyi I törvényszék előtt Prágából jelentik: A pozsonyi törvényszék a napokban ismét himnusz-, I port tárgyalt. A törvényszék előtt tizen-? I négy ember állt azzal a váddal ter-Ihelten, hogy Csallóközön a Várkonyi-templomban a magyar himnuszt énes kelték. A védők hivatkoztak a táblának |a komáromi himnuszperben hozott í íelmeníő ítéletére, amelynek megokojjiása szerint „a nemzeti dalok éneklése tiltva nincs, hacsak tartalmuk az ? illámra, vagy a többi nemzetiségekre ! sértő kifejezéseket nem tartalmaz. A magyar himnuszban egyetlen szó sincs I országról, vagy politikai államról, tehát ' ez nem is a magyar állam éneke, I hanem az országhatároktól függetlenül ja magyar népé.“ jj A bíróság ezt az érvelést nem tette i magáévá, hanem a vádlottakat a köztársaság védelméről szóló törvény 14. I szakaszának 3. pontja értelmében bújj nősnek mondotta ki közbékeháboritűs a vétségében és fejenkint kétszáz korona f büntetésre Ítélte. ■mese»**« . msar-.v. A galambos, meg a templomos Miió Irta: Sz. Sziget hg Vilmos Mitó nevű ismerősöm kettő volt. és egyikük sem szerette a nőket. Hűségesebb hozzánk a verklis veit, félénk tekintetű félszeg legény, aki a világért se nézett volna szembe. De kérdésekre se lehetett tőié határozott választ kann!, mindig zavart volt. főleg a cselédlányoknak fordított hátat, akik úgy képzelték el páratlan tudatlanságukban a verklist, hogy Mitó abba tetszése szerint helyezheti el a kedvenc népdalokat. Akárhányszor már korán reggel beállított hozzánk Mitó, de ellátogatott még aznap délután is. ami határozottan túlzásnak mondható, mert mellőzve érezhették magukat más uccák más lakói. A zene azonban nem szólt mindig. Mitő megkapta a maga táplálékát, szerszámát a fészerbe állította és leste a galambokat. Hogy szavamat ne feledjem, az udvarunk hatalmas gyermeki átszóhely volt. cda járt a fcl-gimnáz'um diákja még akkor is. amikor haragban voltam egyik-másikával. Az uccai front felén hatalmas kukcrica-kotárka húzódott végig s ezen okon oda szoktak a diákokon kivül a galambok is. Mindig úgy képzeltem el. hogy a galambok tanácskozásokat tartanak, pletykálnak. dicsekednek. — Pompás tarlót találtam, mesélte egy fehérke. Tegnap is ott zsuroztunk. A Krézji sűrű feibólintásokkal járt néhány sort és visszabugta. — Maid bolond leszek, hogy olyan messzire fáradjak, mikor a Magyar uccában állandó terített asztal vár. Az csak a lakmározó hely. soha senki el nem ijeszt. Aztán odajár a Mitó is. — A Mitó. a Mitó! — lelkendezett a többi galamb, a rusztikus Gatyás, a snájdig vöröstollu Posta, meg a filigrán Purczli. Az szeret minket a legjbbban^ Szó ami szó. Mitónak csak az az egy szenvedélye volt. a galamb. Ezért verklizett egész nap. megelégedett akármilyen ételmaradékkal. Az ő táplálkozása nem volt fontos, csak a galambjainak jusson. Hetipiacon ő köszöntötte hajnalban az érkezőket. — Hoztak-e galambot? Zenélés közben sokszor váratlanul abbahagyta a kurbiizást. nekiszaladt az uccának. — Az enyimek szállanak ott. még elszöknek! A daliam? amit folytatnia kellett, ilyenkor szaggatott lett. Mitó határozottan egyéniséget vitt bele a verklibe is. nem ragaszkodót a zeneszerző intencióihoz. hanem a saját indulatát rezeg tette. Minden pénzét galambra költötte s akitől ajándékba kapott ahhoz hü maradt. mint a kutya. De éheznie is Iehe-A hosszú bandzsal gyerek hosszút tűnődött, feiét sokáig forgatta, mint varjú, ha csontba néz. de semmi eredményeset kisütni nem tudott. — Hát péidául a vármegyeháza? — Aha. az is van. oldalán a Szent János szobrával. És nini, maid elfelejtettem, nagyon szép az apácák intim kis fehér kápolnája, meg a piaristák házi temploma, falain a hatalmas bibliai freskókkal. Mitó előtt ezzel véget értek a középületek. nem lehetett őt helyből mozdítani. Később azonban nagy pénzt örökölt és meg sem állt' Prágáig. Három-négy hónapban került egyszer haza, az első útja hozzánk vezetett, a testvéremmel lelkendezett. tett volna, akkor se adott ei belőlük-. Hozzánk való ragaszkodása is a nagy rnadártömegelés miatt volt. gyönyörködött bennük, bírálta, minősítette őket. Bitang gyerekek szeretteit megzavarni a boldogságát s mikor legjobban benne volt a zenélésben, a fülébe kiáltották: — Mitó. elszabadultalt otthon a galanibjakl. Közönséget, verklit hagyott magára gazdátlanul, rohant haza a város szélére. — Nem is igaz mondta, mikor lihegve visszatért. Csak a Csirke kalandozott el. de már megjött. A másik Mitó ismerősömre azt mondta mindenki, hogy félkalpag. Az iskolában nem boldogultak vele, a szép fo-galmáí lehetetlen yolt a fejébe verni. — Szép. mint egy templom! — mondta. ha éppen hasonlatot kellett belőle kicsikarni. — Sorold fel a városok középületeit Mitó — intette a tanár. — Először van a nagytéren a sváb templom román stílben, aztán van a Panics próta temploma, ennek gyönyörű az ikonosztáza. a másk görög-keleti templom a Gradnulicában található a kétszázéves szent fa mögött. Azon a vonalon található a tótok temploma, a reformátusoké azonban csak később épül. épp ügy a zsidóké. Azt mondják, ez igen csinos lesz. — Ezek csak a templomok. Más középületet nem ismersz. Mitó?-T- El se hiszed, kisasszony, hogy mennyi templom van Prágában és az I egyik gyönyörűbb a másiknál. — Látta mindet? — Ah. hogy képzelsz ilyet, kisaszszonykám! Nem megy az úgy. hogy s"-'cre. nózz meg., aztán térj haza! Egy hét se elég egvre. de volt amit két hétig tanulmányoztam. A jövő héten megyek megint vissza, mert a Hradzsinra kerül a ser. Nem leszek ón ezzel készen két év alatt sem. közbe leszaladok Rómába. Velencébe, meg Milanóba. Később betért az udvarra, ahol nagy lapdázás folyt a másik Mitó verkliszava mellett. — Nem is hiszed, milyen szép templomokat láttam Prágában. — adta fel nekem a szót. — Elhiszem. Mitó. csak várj egy kicsit. most én vagyok a futó. A verklis éppen szünetelt s izgatottan lesett egy hatalmas török-galambot. — Nem az enyim ez? Sose jár a török az örvössel! — A templom a legszebb a világon, kezdte templomos M-itó a beszédet a galambossal. — Meg a galamb, mondta amaz. — A galamb csak galamb, de a templom az igazi. Te sose jársz templomba? — Nem érek rá. felelte a verklis. Hol hagynám azalatt a szerszámomat? Valaki ellopná. Vettem tegnap egv sirálvj galambot, jaj de szép. Benn tartom a jszobában, hogy szokjon, csak későbbi engedem ki. i .......... . I I— Nagyon szeretnék Velencébe menni. ábrándozott templomos Mitó. Te nem szeretnél? A keszeg öreg legény bambán bámult s maga elé. Hogy milyen értelein embefrek vannak a világon, hát vajion mi I ütött ehhez! I n — Nem szeretnék, mondta később. IMeience csak falu. de ha tudnál ott szép galambokát____ — Ostoba vagy. én Velencéről beszéltem. az egy nagy város és a vízre épült. — Ahá. bólintott a verklis, de nyomban meg is ütődöít. Hol vannak akkor a galambjai? Azok nem élnek a vízben. — Azok a Szent Márk téren vannak, sokan vannak, ezerszámra. És ott van a legcsodálatosabb templom is. — Galar.ibfésZekkel? — Csupa galamb fészekkel. De nem ez a fontos, hanem a templom. Sose szeretnéd látni? — A galambokat szeretném. Van ourcli is. meg sirály is? — Amilyet akarsz. Ez a templom olyan régi. hogy el se tudom neked mondani, mikor épült. Állítólag szebb a prágaiaknál is. Mihelyt azokkal végeztem. elmegyek Veiecébe. I — Igazán mondod, hogy van ott ezer galamb is? Mitó hazaszaladt a Szent Márk téri képért, elhozta a verklisnek, aki aznap nem muzsikált többet. Nézte a képet, c’emezte a galambokat, több csodálatos fajtát felfedezett, amilyent eddig nem látott. I — Ma láthatnám, sóhajtotta, elmennék inkább a templomodba is. Mert galambbal szép a tempóim.------Mikor utoljára jártam otthon, a pátriámban., a Kegyes Móló már nem élt. Megnézett mindent, ami után a szive áhítozott, aztán visszaadta gyönge porhüvelyét a teremtenek. A verklissel a templomban találkoztam, ott állt a * szentelt víztartó körül a koldusok soráéban. öreg volt és megtört, nem; ismert I rám, bár a hangom ismerősnek tetsz- I hetett. mert felütötte a fejét. 8 — Van-e még galambod. Mitó?I — Nincs, mondta, mind elröpültek. i Talán ezért történt, hogy vćnségére «mégis eljutott a templomba.
