Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)

1924-04-27 / 116. szám

Pošlarina plaćcna u gofovom Cnnepl szám *— 4 fa 3 ffiaf Posfaszáltitási dij készpénzBén !e fii elvé XXV. évfolyam BSBSBSBS&S'L? .\^Z^r2äBE3$2ä^eagaEÖ3a Sísgjeíenik rsüncbn rcggvi, ünnep után és iiétíőn délben Telefon íiíeí: Kiodéhivatal 8—53. Szerktsztössg 5—ÍO Snbotica. VASAMAP, 1924 április szám* Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Snbotica, Aleksandrova ni. 1.(Leibach-palota) ; Szerkesztőség: Aleksandrovs ul. 4, (Itossia-Fomiére-paloia) Davidovics másfél órás kihallgatáson volt a királynál pastes a bjelinai nápgyülésen felel Davidovics zsgretó beszédére Kadicsék választási egye^%eiaSs ellenzéki pártokkal . • » B®ógrs3l>öl jelentik : A helpo-**''’"” no"* tmc»nolr.« f»l !i5>»ui!/n> iftikai életben teljesen úrrá lett az ünnepi hangulat és szélcsend, úgy, hogy a szombati napon sem történt olyan esemény, mely a válságot közelebb hozta volna a megóváshoz. Szombaton megje­lentek a beogradi lapok húsvéti számai is és három napig a sajtó munkája is szünetel, úgy, hogy az ünnepek alatt a közvélemény figyelmének intenzitása is csök­kenni fog. A legfontosabb eseménye a szombati napnak D ívidovics Ljuba audienciája volt. Politikai körökben nagy feltűnést keitett, hogy az ellenzéki blokk vezére délután 5 árukor megjelent az udvarnál, ahon­nan fél hétkor távozott. Az audien cia a politikusok közt nagy meg­lepetést keltett, mert arról előze­tesen senkinek sem volt tudo­mása. A kihallgatás lefolyásáról és eredményéről semmit nem le­hetett megtudni, mert Davidovics az udvarból egyenesen lakására ment és a sajtó képviselőinek semmiféle felvilágosítást nem volt hajlandó adni. A Radios párt önállóan lép fel a Vajdaságban Zagrebből jelentik: A Radios párt köreiben kelletlenül fogadják az ellenzéki blokk néhány párt­jának azt a kívánságát, hogy Ra­­dicsék ne áüitsanak föl jelöltlis­tákat Délszerbiában és a Vajda­ságban. A horvát köztársasági parasztpárt erősen el van rá ha­tározva, hogy minden áron részt vesz a választásokon Délszerbiá­ban, még ha más pártokkal együt­tesen is. A Vajdaságban viszont feltétlenül önálló listával lépnek fel, az azonban még nem biztos, A hósok csontja Athéni jelentés alapján hirt ad­tunk arról a botrányról, ami most a görög közvéleményt fogiaikoz­­-tatja. A görög vizeken — mondja a hír — néhány nappal ezelőtt holland gőzös haladt keresztül, ra'fcly Szmirnából ezer zsák ein» ffWKSontot szál Ütött műtrágya gy ór­iás céljára Amszterdamba. Utána még több hajórakomány érkezett Szmirnából s összesen tízezer zsák emberi csontot exportáltak Hol­landiába. A kisázsisi mészárlások áldozatainak csontjait ipari célokra akarja felhasználni a holland nagy­tőke. Egyelőre még nem lehet tudni, hogy á görög kormány irá­lyért lépésre határozza el magát ebben az ügyben. Egyelőre még . . . nem lehet tudni . . . milyen lépésre . . . . határozza el magát o kormány . . . Kit nyugtat meg ez a diplomáciai dadogás, ez a köntörfaiuzó téío­­vaság, ez a lázas ssmmitfevés ? Ki bizzo ennek a kérdés, .ck *?ijív. Térését a görög Kormányra, nme lyik nyilván^abban látja a fősé­relmet, hogy görög vizeken vit­ték keresztül a gyilkos fertelem áruit. Pedig nem is érdemes láza­dozni. Kiéri, miért, kérdezzük e fáradt lemondás elernyedt gesz • tusával. Hiszen itt voltaképen csak őszintébben, csak mezítelenebből, csak leplezetlenebbé!, de ugyanaz történik, amit a lelkesedés gőzébe s a szólamok zászlószövetébe szo­kotttakargatni az óvatosmegfontoií ság. Amikor azért indítottak hábo­rút, hogy a búr gyémántmezőket megszerezze magának az angol nagytőke, amikor a német ipari termékek elhelyezése, vagy a német vegyi ipar titkainak meg­szerzése fűtötte a háborús jelsza­vakat s öltöztette fel a háború mezítelen céljait a nacionalizmus nemzeti viseletébe, nem ugyanaz történt-e, amit most ilyen förtel­mes egyszerűséggel végeznek el a hollandiai műtrágyagyárak. Ak­kor is emberi életekből, piros vérből, fiatal testekből főzték ki, gyűrték össze, égették ki a gyé­mántot, az aniiin festékei és az aszpirint, akkpr is a mások gyer­mekeinek árvaságával, a mások asszonyainak özvegységével, a mások szétroncsolt karjaival, ki­­csurgott szemeivel és kitépett lábaival szereztek piacot a Daim­ler motoroknak és a Dürkopí varrógépeknek. Glolre és revanche ? Népek szabadsága és önrendelkezési jog? A megsértett semlegesség és az utolsó háború a végső békéért ? Jó lenne ezekre a waterloi csata katonás vezényszavát idézni. A fiatal fiuk és a roggyant lábú apák háborúba mentek részegen a jelszavaktól, amit világosan hű­vös józansággal suttoglak, dalol­tak, sikoltoztak a fülükbe a mii­­trágyagyárosok és a rézgálictröszt lapjai. Ennyit ért az emberi élet, hogy amikor százezrével dőltek ki a sorból, részvénytársaságok évi je­lentéseinek üres rubrikáit töltöt­ték ki. Mennyi üresség maradt a szivekben, a családi asztal mel­lett, a hitvesi ágyban, a bölcső mellett s milyen kövérre híztak a biláncok. Most leplezSdött le az Angol Bank szerepe a görög köztársasági mozgalomban, most Írtak először arról a stinnesi kon­cepcióról, mely a Ruhr-ellenállás j I toztatta szemétté a német már­kát, hogy milliárdokra menő va­­lorizálatlan hiteleit játszva fizesse vissza. Ez csak szemérpresebb, ildomosabb, pallérozott módja volt annak a gazdálkodásnak, ami Kisázsia leölt keresztényei­nek csontjait most trágyává örli fel. Hány vers, imádság, himnusz fohászkodik azért, hogy a hősök kiömlő vére trágyázza meg e földet ? 1 A hollandiai műtrágya­­gyárosok meghallgatják az imád­ság fohászát s műtrágyát készí­tenek a hősök csontjaiból. Mi fog nőni azon a főidőn, amit vérre! áztattak és embercsonttal trá­gyáztak ? hogy nem vesznek-e fel listájukra bunyevácokat is. Az már bizonyos, hogy Radicsék a szombori kerületben Ribar Iván dr. demokrata párti listáját nem tá­mogatják. Hasonlóképen szó sem lehet arról, hogy Szlovéniában választási paktum jöjjön létre a klerikálisok és a Radics párt kö­zött. Minthogy Korosec teljesen elfogadja Radics álláspontját a három külön népről (szerbek, horvátok és szlovének), ezen az alapon Korosec elvitatja Radics­­nak azt a jogát, hogy a másik nép területén jelölteket állítson. A muzulmánokkal Boszniában fennáll a lehetősége egy válasz­tási paktumnak, amelynek a meg­kötésére azonban még nem ke­rült sor. Radics-párti körökben a legha­tározottabban megcáfolják azo­kat a sajtóhíreket, mintha Davi­dovics hétfőn a Zajednica helyi­ségében a zajednicsárokkal és Redicsékkal közös jelölő, liszták fölállításáról tárgyalt volna. Azt is cáfolják, hogy Davidovicsot jelölnék zagrebi képviselőnek, abban az esetben, ha ő bele­egyezne abba, hogy Radicsék Szerbiában is fölállítsák jelölt­­lisztéikat. A választási egyezségekről — mint Radics-párti körökben mond­ják — csak a választások kiírása után kezdenek tárgyalni, arról pádig, hogy mikor következik be, a legelíentétesebb kombiná­ciók vannak forgalomban. Előkészületek a parlament május 3-iki ülésére A parlament elnöksége közbeh előkészületeket tesz a parlament május 3-ikára összehívott ülésére. fovanovics Ljuba házelnök elren­delte a parlament titkárságánál, hogy a képviselőket írásban és táviratilag meghívják az ülésre. A helyzet mostani állása mel­lett nem valószínű, hogy a par­lament ősszeüléséig az uj kabi­net megalakulhasson, mert még abban az esetben is, ha valame­lyik politikus addigra megbízást kapna kormányalakításra, igen kétséges, hogy a kabinetet egy­két nap a'att sikerülhetne össze­állítania. * A politika súlypontja ilyen kö­rülmények között nagyrészt új­ból átterelődött a vidékre, ahol már mindenfelé a választásokat megelőző hangulat uralkodik. Az ország minden részéből beérkező jelentések nagy választási előké­születekről számolnak be. A leg­nagyobb érdeklődés a radikális­­pártnak a boszniai Bielinában keddre egybehívott népgyülésa felé fordul, ahol, mint inár jelen­es miniszterelnök nagy ina. a politikát helyzet­ről. Pasics ez alkalommal, hir szerint, válaszolni fog Davidovics Ljuba beogradi beszédére is. Alkotmányjogi vita a par­lament feloszlatásáról Politikai és közjogi körökben nagy vita folyik arról, hogy a kor­mány kívánságára Icöleles-e a király feloszlatni a parlamentet, vagy nem. A radikális-párt azt az álláspon­tot képviseli, hogy a kormány kívánságára az uralkodónak al­kotmányos kötelessége a parlamen­tet feloszlatni és uj választásokat elrendelni. A radikálisok ezt a té­telt az angol parlamenti gyakor­latból vett példákkal támasztják alá. A Samouprava, n radikális­párt hivatalos lapja már több cik­ket irt ebben az értelemben. El­lenzéki részről ezzel szemben igyekeznek a radikálisok állás­pontját megcáfolni és hivatkoznak arra, hogy e tekintetben nem sza­bad az angol gyakorlatot döntő motívumnak elfogadni, hanem fi­gyelembe kell venni más államok parlamentáris szokásait is, ame­lyek szerint nem szükséges, hogy a király a lemondó kormány kí­vánságát feltétlenül teljesítse. Az alkotmányjogi vitába most beleszólt /ovanovics Slobodan, a beogradi egyetem nagytekintélyű közjogi tanára is, aki a Politika húsvéti számában „A parlament feloszlatása“ címen vezércikket irt a kérdésről. Jovanovics Slobodan elfogadja alaptételül az angol par­lamenti gyakorlatra való hivatko­zást és éppen erre, valamint a mostani vezető angol politikusok nyilatkozataira alapítja azt a kon­klúziót, hogy nem egészen helyes a radikális-párt álláspontja. * Elsősorban Asquiflinek legutóbbi Lapunk mai száma 24 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents