Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)

1924-04-03 / 93. szám

1D24 április 3. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. egyhangúlag elfogadta. A párt él­­nőké eszerint dr. Milics Ivó egye­temi tanár lett. A1 elnökök: dr. Magarasevícs Sándor és dr. Pet­­rovics Markó. Titkárok : Maistro­­vics Steván és Vuletin Ivó. Pénz­táros: Grubovác Pájó. A választ­mány tagjai: Susnyarac Mihajló, Terzin Dusán, Carevics Vlako, Grebenarovics Milán, Medakovics lila, dr. Gancsevics Ante, Pervan Ante, Radojcsics, Budiszavljevics és Kistely Frányó. A gyűlés végül elhatározta, hogy megalakítják a pártszerve­zetet Szentén, Sztarakanizsán, Bajsán és Topolán is. A szerve zési munkálatokkal dr. Gancsevics Antét bízták meg. Eredménytelenül oszlott fel az orosz-román konferencia Oroszország ragaszkodik a bessz­­arábiai népszavazáshoz Bécsből jelentik: Az orosz-ro­mán delegáció szerdán ismét ösz­­szeült. Az ülésen Kresztinski, az Qrosz bizottság vezetője hosszabb nyilatkozatot tett, amelyben kije­lentette, hogy Románia Besszará­­biát a lakosság nagy többségének akarata ellenére tartja megszállva és a leghatározottabban vissza Ula­­silolia azt a román javaslatot, hogy a szovjetkormány ismerje, el Romá­nia fenhatóságát Besszarábiára. Krestinski az orosz delegáció ne­vében azt javasolta, hogy a kon­ferencia beszélje meg a besszarábiai népszavazás előkészítését. Hangsú­lyozta, hogy a konferencia eset­leges félbeszakításáért Románia viseli a felelősséget és nem Szov­­jetoroszország, mely mindent meg­tett már eddig is -a kérdés békés rendezésére. A román delegáció vezetője Krestinski nyilatkozatára megismé­telte a román kormány elutasító határozatát. Minthogy ezekután a két bizottság álláspontját nem le­hetett összehangolni, a konferen­ciát hivatalosan befejezettnek nyilvá­nították. A középiskolai-reform vitája a magyar nemzetgyűlésen A magyar ncmzetgyfdés szerdai ülése Budapestről jelentik: A nemzet­gyűlés szerdai ülésén a középiskolai reformjavaslatot tárgyalták. Honion­­nay Tivadar rövid beszéde után Lendvai-Lehner István fajvédő kap szói, aki Klebelsberg gróf kultuszmi­niszter felszólítására kijelenti, hogy a »hermaírodita típus« kijelentését, amely miatt a kultuszminiszter meg­sértődött a Házon kívül is hajlandó megismételni. Az utóbbi időben — folytatja beszédét — az elnöki szék­ből nagyon szigorúan kezelik a ház­szabályokat, de mindig csak akkor, amikor olyan képviselő iil az elnöki székben, aki Héjjas Iván kegyelmé­ből képviselő. (Nagy zaj a kormány­párton.) Rothenstein Mór: Úgy látszik iga­­tat mond. Pakots József: Ö csak tudja! Lendvai-Lehner: Ez a képviselő, aki az ébredőknek köszönheti man­dátumát. az utóbbi időben furcsa klo­­tiir alá veti az ellenzéket. (Az elnök felszólítja, hogy tartózkodjék az el­nök kritizálásától. mert megvonja tőle a szót.) Inparlamentárisnak mondotta azt a közbeszólást, hogy hermaírodita típus. Kifogásolja ez­után. általános derültség közepette, az előadói javaslat idegen szavait és kijelenti, hogy a kultúra, pedagógia, fizika, vszichika szavak helyett jó magyar szavakat lehelne használni. Bessenyey Zenó: A hermafroditát miért nem mondja magyarul?! (De­rültség.) A tanügyi reformjavaslat vitája befejezése után az interpellációkra tértek át. Gömbös Gyula ismét Győrffy őr­nagy-hadbíró áthelyezése ügyében intéz kérdést a honvédelmi minisz­terhez. Kijelenti, hogy a honvédelmi miniszter legutóbbi válaszában ha­mis képet adott a parlamentnek Győrffyről, akinek egészen más mi­nősítése van, mint amilyent a mi­niszter mondott. Klárik (szociáldemokrata): Nem járt el bitóhoz méltóan Győrffy, ami­kor azt mondta, hogy Isten vele Mi­hály! Gömbös követeli, hogy a miniszter olvassa fel Győrffy minősítési lap­ját. A görög kormány erőszakkal is feníartja a köztársaságot Április 13-ikára rendelték el a népszavazást Athénből jelentik: Április 13-ikára rendelte el Papanasztasziu kormá­nya a népszavazást az államforma kérdése fölött, amelynek az a fel­adata, hogy jóváhagyja a nemzet­­gyűlésnek a köztársaság mellett és a dinasztia detronizálásáról hozott határozatát. Az ország hangulata után ítélve a népszavazás eredménye teljesen bizonytalannak látszik, mert a fai­vak lakossága, különösen Tráciá­­iban. még mindig monarchista ér­zelmű. Bár a kormány bizik a köz­­társasági eszme győzelmében, még­is minden előkészületet megtesz ar­ra az esetre is. ha a nép a kormány akarata ellenére a monarchista ál­lamforma mellett döntene. A bel­ügyminiszter kijelentette , hogy a kormány el van tökélve, hogy a ha­talmat nem adja ki kezéből. A mi­niszter nyilatkozatában hivatkozik arra, hogy Franciaországban is csak csekély többséggel, a törvény­­hozásban pedig csak egy szavazat többséggel kiáltották ki a köztársa­ságot, ami mégsem volt akadálya a köztársaság megerősödésének. Né­hány év múlva, — mondotta, — már senki sem fog gondolni az ál­lamforma megváltoztatására. Meg­győződése szerint a Pelloponezosz­­tban nagy többsége lesz a köztár­saságnak, ahol általános gyűlölettel gondolnak a dinasztiára. A nép megunta a viszálykodásokat és ren­det és békét kíván, amit a mostani kormány biztosítani is fog. .4 kor­mány katonai intézkedéseket tesz arra az esetre, ha mégis a király­ság mellett döntene a népszavazás. A helyőrséget megerősítették. György király Angliába költözik Bukaresti jelentés szerint a ro­mán kormány a semlegesség állás­pontjára helyezkedett a görög ál­lamforma kérdésében. Emiatt kö­zölte György görög királlyal, hogy ha Romániábau publikálják a det­­ronizálás tiltakozó kiáltványát, ak­kor el kell hagynia Görögországot. Hir szerint György királynak fel­tett szándéka, hogy rövid időn be­lül elhagyja Romániát és Angliába fog letelepedni. Helyreáll a békeállapot Angia és Görögország között Londonból jelentik: Macdonald miniszterelnök az alsóházban tar­tott beszédében kijelentette, hogy a lausannei békeszerződést Angliának fontos államérdekből minél előbb ra­tifikálnia kell. miután mindaddig, mig a ratifikálás meg nem történik, Anglia és Görögország közt nem áll helyre a békeállapot. Megkezdődött a vizsgálat a csongrádi merénylők ünneplése ügyében Piroska János — Kossuth Lajoshoz hasonlítja magát Alibi-tanuk jelentkeznek Csongrádról jelentik: Szerdán délelőtt Csongrádra érkezett Sze­gedről Zombory János vizsgálóbíró és Balázs Sándor ügyész, akik megtartják a vizsgálatot a Piroska testvérek csongrádi fogadtatása ügyében. Fábián Béla szombati in­terpellációja után Pesthy Pál igaz­ságügyminiszter tudvalévőén beje­lentette a nemzetgyűlésnek, hogy az esetről nincs tudomása, azonban nyomban vizsgálatot indít és a mennyiben valóban tüntetőén fo­gadták volna a szabadlábra helye­zett Piroskáékat, akkor a tettesek ellen bűntett feldicsérése címén ha­ladéktalanul megindittatja az eljá­rást. Az igazságügyminisztemél hét­főn kihallgatáson volt a szegedi Ítélőtábla elnöke. Kedden délben pedig az igazságügyminisztérium­­ból tclefonutasiíás érkezett a sze­gedi főügyészségre ebben az ügy­ben. A vizsgálat arra is kiterjed, hogy a szabadonbocsátott gyanúsítottak fenyegető magatartást tanusitanäk-e terhelő tanukkal szemben? A szerdán megindult vizsgálat eddig a következőket állapította meg: Piroska János öccsével. Piroska Györggyel pénteken délután félket­­tőkor érkezett Csongrádra Félegv­­iza felől. Az állomáson 70—15 fő­nyi csoport várta megérkezésüket. A fogadtatás részleteire vonatko­zóan eddig Tóth István csongrádi polgármester szolgált a legmegbíz­hatóbb felvilágosítással, aki szerint, mikor a vonat megállóit, ennek a csoportnak a tagjai Piroskáékhoz szaladtak. Forgó Ferenc, a bűntett egyik súlyos gyanúsítottja, aki szin­tén letartóztatásban volt, utóbb azonban szabadonbocsátötták, kivált a csoportból, Piroska Jánoshoz sza­ladt. ölbekapta, össze-vissza csó­kolta. A csongrádi állomáson, Tóth pol­gármester előadása szerint, lelkes üdvözlő szavakkal köszöntötték Pi­roskáékat barátaik. Az üdvözlés után Piroskáék gyalog vonultak be a városba az állomásról, Piroskáék házába, ahol nagy ebéd volt. Az ebédre a családtagokon kívül hiva­talosak voltak barátaik, mintegy 15-20-an. Köztük voltak természe­tesen azok is, akiket annak idején bünrészességgel terhelten letartóz­tattak, de azóta már kiszabadultak. Az ebéd az esti órákig tartott. Este társasvacsorát rendeztek Piroskáék tiszteletére a Kaszaniczky-vendég­­lö különtermében. A banketten öt­­venen-hatvanan veitek részt. Üd­vözlő beszédek is elhangzottak. A vacsora éjszaka félkettőig tartott. A társaság tagjai az éjszakai órák­ban feltűnő hangosan vonultak vé­gig a városon. A vizsgálat során megállapították, hogy a Kaszaniczky-féie vendéglő­ben, a társasvacsorán, nem hang­zottak el formális beszédek, csak egy-két lelkes szóban üdvözölték Piroslát) Jánost, aki beszédében vá­laszolt az üdvözlésekre. Ö volt az egyetlen, aki szónoklatot tartott. Lelkesen ünnepelte önmagát. — Kossuth Lajos is három évig szenvedett ártatlanul, — mondta, — én is három hónapig ültem ártatla­nul. A hallgatóság e szavakra lelkes éljenzésben tört ki. A vizsgálóbíró szerdán délelőtt kezdte meg a kihallgatásokat a de­tektívek jelentései alapján. Piroska Jánost is ki akarta hallgatni Zom­­borv vizsgálóbíró, de nem találták meg Csongrádon. Néhány nappal ezelőtt Budapestre utazott és azóta nem tért vissza. A vádlottak első csoportjának szabadonbocsátása óta Csongrádon olibitanuk jelentkeztek, igy például Kádár Mihály önkéntes jelentkezés alapján azt vallotta a Csongrádon tartózkodó vizsgálóbíró előtt, hogy a merénylet időpontjában egy au­tomobilt látott a Magyar király­szálló előtt és az autóból dobták a bombát a szálló ablakán át a terem­be. Személyleirást az autóban ülők­ről nem tudott adni. A vizsgálóbíró a vallomást jegyzőkönyvbe vette. E vallomással szemben mind a rendőrség, mind pedig a cséndőr­­ség kétségtelenül mcgállapitotta. hogy autó abban az időben nem is járt Csongrádon. a kézigránátot az uccáról Simkó László vágta be az ablakon, akinek az uccün Bölöny Miklós segédkezett. Ezt a tettesek maguk is beismerték kihallgatásuk alkalmával, autóról abban az idő­ben szó sem volt. Meggyilkoltak egy topoki földbirtokost Decemberben történt gyilkosság ügyé­ben most rendelte el a nyomozást a szuboticai ügyészség A szuboticai ügyészség hétfőn rejtélyes bűnügyben rendelt el nyo­mozást. özvegy Vojcsena Péter-né topolai lakos ugyanis dr. György Imre szuboticai ügyvéd utján felje­lentést tett az ügyészségen, hogy múlt év december 24-én, a szubo­ticai közkórházban elhalálozott fér­je nem természetes halállal fialt, meg, hanem gyilkosság áldozata. A feljelentés szerint Vojcsena Pé­ter topolai földbirtokosnak peres földbérleti ügye volt özvegy Juhász Antalné született Gombos Viktória csantavéri lakossal. A pert meg­nyerte, a szuboticai törvényszék kötelezte az alperes Juhásznét, hogy a perelt földbérletet adja át Vojcsenának. Vojcsena október 17- én ment ki Juhásznéhoz, hogy át­vegye a földet. Ott azonban Sza­kács Márton, Szakács Ferenc és Bencsik Péter földmivesek, akik ép Juhásznénál tartózkodtak, megtá­madták és megverték. Vojcsena visszament Topolára és feljelentést tett támadói ellen. November 21-én ismét kiment a csantavéri földekre, a neki itélt föld átvételére. Szakács­ék azonban most is ráíámadtak és úgy összeverték, hogy súlyos sérü­léseket szenvedett. Családja orvost hivatott hozzá. Az orvos megállapí­totta, hogy Vojcsena súlyos belső sérüléseket is szenvedett, a bordá­ját is betörték, erről orvosi bizo­nyítványt is adott. Minthogy a be­teg állapota aggasztó volt behozták a szuboticai közkérházba. ahol Voj­csena Péter sérüléseibe december 24-én belehalt. A közkórház Voj­csena haláláról elmulasztotta érte­síteni a hatóságokat és az elhunyt holttestét december 25-én kiadta a családnak. A holttestet Topolára szállították, ahol el is temettek. Időközben a kezelő orvos meg­tudta, hogy Vojcsena meggyilkolá­sa miatt nem történt feljelentés. Felkereste az elhunyt családját és-

Next

/
Thumbnails
Contents