Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)

1924-04-15 / 105. szám

1924. április 15. BACSMEGYE1 NAPLÓ 3. oldal Az ellenzéki blokk | közös választási listával lep fel a sombor! kerületben A sombor! kerületi demokrata-párt | Davidovicsiioz csatlakozott Somborból jelentik: A sombor;! demokrata-párt vasárnap ülést! tartott, amelyen a sombori kerü- 9 leti demokrata-párt két részre sza-1 kadt. A párt majdnem egyhangúlagi Davidovics Ljubúhoz csatlakozott ,\ csupán a párt kilenc tagja — a!;-l tiv és nyugdíjazott állami tisztvi-jj selők -- léplek ki a pártból. A ki- f lépettek meg fogják alakítani a| Pribicsevics-pártot. A demokrata-1 párt elnöke, dr. N kolics György \ is megtartotta eddigi tisztségét. | A demokrata-pórt elhatározta,! hogy a sombori kerületben erő- j teljes agitációt kezd és élénk vá­lasztási propaganda készít elő. Ennek érdekében a demokraták már husvétkor ellenzéki népgyü­­léseket tartanak Somborban, ame­lyen résztvesz Ribr.r Ivan dr., es parlament volt elnöke, valamint; a többi ellenzéki pártok kiküldöttei, igy a földmüvespártiak is. A sombori demokrata-párt egy­ben elhatározta, hogy a lep,köze- j lebbi választásokon nem külön lis- \ iával vesz részt, hanem az ellenzéki pártok közös listájával. Az egye­sült ellenzék listavezetője Rbat Ivan dr. lesz. 'T ■ ■ nmmmxnmvetfví'jic* ' v: ■- 'Smi■■ i mir-Romámla védelmi szerződést köt japánnal Nagyszabású akció Oroszország korüizárására A vitás Besszarábia miatt a ro­mán diplomácia minden erejével jj igyekszik megerősíteni: pozícióját I Szovjeíoroszarszág ellen. A román királyi pár párisi és londoni útját a ■ nagyhatalmak védelmének kiesz- 1 közlése végeit rendezték és a szóm- > széd Oroszország elleni katonai í szövetséget készítették elő a román \ kormánykörök azzal is, hogy Japán j trónörökösét vendégül látták Buka- \ restben. A nagyszabású diplomáciai | akciónak, amely eddig néhány kel-1 lemetlenséget hozott már Bratianu 1 miniszterelnöknek, a jelek szerint | két Uelyen eredménye lett: Parisban j és Tokióban■ A francia kormány, í mint azt már jelentettük, a francia- | csehszlovák szerződés mintájára j hajlandó szövetséget kötni Romá- ] mával a besszarúbiai status-quo fen- | tartására. Az angol lapjelentések \ szerint ugyanilyen értelemben dön- f tött Japán is, amely, mint a Times jj közli, a közel jövőben szerződést ir j alá. amely román-orosz háború ese- jj lén lén érvénybe. A szerződésben, Japán kötelezettséget vállal arra, hogy szükség esetén nagyobb kato­nai segítséget nyújt Romániának. amely ugyanezt garantálja a szer­ződésben Japán számára arra az esetre, ha Japán konfliktusba keve- jj rednék a szovjettel. A román kormány — mint a Pá- | risi lapok irják — Törökország I megegyezését is tervbevette. Bra- \ tianu miniszterelnök és több román államférfi április 20-án látogatást tesznek Konstantinápolyban és való­színűleg ellátogatnak Angorába is. A török politikai körök állítólag szimpatikusán fogadják Románia közeledését és hajlandók Romániá- \ val barátsági szerződés megkötő- j sőre. I Lengyelország magatartása a j Szovjetoroszország körülzárására« Irányuló román diplomáciai akció j kérdésében még ismeretlen. A leg-f utóbb olyan hírek terjedtek el. hogy I Lengyelország elutasította Francia-s országnak azt az ajánlatát, hogy orosz-román háború esetén Romá­nia mellé álljon. Ezeket a hireket a lengyel hivatalos sajtóiroda megcá­folta azzal, hogy a lengyel kormány eddig nem tett nyilatkozatot. Legújabb párisi jelentések szerint a román királyi pár párisi látogatása nem járt teljes sikerrel, mert Fran­ciaország nem hajlandó a tervezett szerződésben arra kötelezni magát, hogy Oroszországgal való konfliktus esetén fegyveres segítséget nyújt Romániának. Merénylet készült Horthy Miklós ellen A budapesti rendőrség1 letartóztatta a terv elhatározóit Budapestről jelentik: A budapesti rendőrség hétfőn a következő kom­münikét tette közzé: — A budapesti rendőrség letar­tóztatta Starol Sándor 23 éves vas­munkást és két társát. Hosszabb val­latás után bevallották, hogy Horthy Miklós kormányzó ellen merényletet akartak elkövetni. Starol kihallgatá­sakor anarchistának mondta magát ■ kijelentette, hogy meggyőződése ; szerint a kormányzó elleni merény­­í lett kötelessége volt. Két társát ille- I főleg a rendőrség megállapította, ■ hogy a merénylet előkészítésében nem vettek részt, csupán tudtak Sta­rol szándékáról. A rendőrség a három letartózta­tott munkást átadta az ügyészség­nek. A görög népszavazás a köztársaság mellett döntött Ä királypártiak a szavazatok 30 százalékát kapták Athénből jelentik: Az államforma kérdésében megejtett népszavazás vasárnap minden rendzavarás nél­kül folyt le. A beérkezett jelentések szerint a köztársaság mellett a vá­lasztók 70 százaléka szavazott. A rojaüsták mindenütt elbuktak, még azokon a vidékeken is. ahol biztos többségre számítottak. A republiká­nusok Tesszáliában és a szigeteken a várakozásnak megfelelően a sza­vazatok több mint kétharmadát kap- Athénben vasárnap este a köztár­saságiak nagy tüntetéseket rendez­tek- A kivilágított uccákon késő éj­félig sok ezer ember éltette a köz­társaságot. A tömegnek Papanasz­­tasziu miniszterelnök beszédet mon­dott. amelyben méltatta a köztársa­ságiak győzelmét és hangsúlyozta, hogy ezekuíán az általános megbé­­külésnek kell következnie. jnem hiszem, hogy Passes tart­hatná magát és meg fog bukni az ellenzék nyomósa alatt. Ha uj választásokat kívánna, annál rósz" szebb neki. — Sokan közülünk csak attól félnek, hogy végül is becsapnak bennünket a szerb demokraták és hogy maga Davidovics is az utolsó pillanatban átpártol Pasics­­hoz és hogy ilyen módon kiját­szók a horvót köztársasági pa­rasztpárt képviselőit. Azonban tudni kell, hogy Davidovics Ljuba Í becsületes ember, amit még az ellenfelei is elismernek és ugyan­ilyen becsületes Jovanovics Joco is, a volt londoni és bécsi követ és ilyenek a többi demokrata és földmives-vezérek is. Éppen ez a különbség az ellenzék és Pasics­­kormánya erkölcsei között. — Csak egyszer döntse meg Pesics káros uralmát az uj kor­mány, Jugoszlávia minden nemzeti­ségétől támogatva, hozzá fog látni fs szerb földmivespárt is a de­mokratapárt tradícióinak megvaló­sításához, valamint a horvát köz­társasági perasztpártéinak is. Jugo­szlávia őszintén demokratikus elemeinek ilyen együttes kor­mányzása folytán Makedónia visz­­szanyeri biztonságát és ráléphet a maga fejlődése Híjára. Monte­negró is meg fog szabadulni la­kosságának vad üldözésétől és Radies a bolgároknak kínálja Macedóniát A horvát parasztvezér legújabb nyilatkozata A Független Macedonia, cimü bol­gár irredenta lap legutóbbi számá­ban Radics István nyilatkozatát közli, amely ismét nagy felháboro­dást keltett Radics ellen a beogradi politikai körökben. A horvát pa­­raszt-párt elnöke ebben a cikkben nyíltan követeli Macedóniának Bul­gáriához való visszacsatolását. Ra­dics nyilatkozata — amelyet a beo­gradi külügyminisztérium sajtó osz­tálya tett közzé — igy hangzik: — A vidovdéni a.xotmányt: csak forma kedvéért hozták meg ; Pa­stes abban a törekvésében, hogy megteremtse Nagv-Szerbiát, ame­lyet Jugoszlávia-ként állít be, az alkotmányt csak álarcnak hasz­nálta. Szabadság az SHS. király­ságban nincs, azt eltaposták. Egyedül Beogradhan van viszony­­!agos sajtó- és szólásszabadság. Beogrsdon kívül a reakció kény­­urasíeodik, még maguk ellen a -zerbek ellen is. Mindenfelé n kor­rupció és erőszak politikája uralko­dik : Rigómezőn, Macedóniában és Montenegróban. Macedóniában a zsarnoki önkénnyel szemben a for­radalom és a titkos szervezetek ak­ciói a harc természetes utjai. Pnsics­­nsk Alexandrov Todor adja meg a választ. Kérdezze meg önma­gától Nincsics, miért fejleszti ki Alexandrov Todor akcióját? —• Ami bennünket, horvátokat illet, Pasted ceníraliszíikus politi­kája minket nem testvérként ke­el, hanem fegyverrel bekebele­zett népként. Á gyűlölet n horvá­­íok és szerbek között átmeneti és azt Beogrodnak mostani hozzánk való hivatalos viszonyé tartják éb­ren, de azonnal el fog aludni, mihelyt bekövetkezik az ország helyes föderalisztikus berende­zése. — Mi hiszünk Bulgária jó és őszinte baráti szándékéban. Ezért rendeznünk kell hozzá való vi­szonyunkat és ehez az első lépés az lesz, hogy Bulgáriának vissza­djuk mindazt, amit tőle a baka resti békeszerződéssel jogtalanul el­vettek. Ezt meg lehet csinálni és csak igy lehetünk egymás barátai. Nálunk Horválországben egyáltalá­ban nem fordítanak figyelmet a Pasics müve, csak azért, hogy elterelje a figyelmet Fiúménak Olaszországnak való átengedé­séről. — Pasics radikális kormánya, mióta csak uralmon van, egyebet sem csinált, mint álmodozik és uj háborúkat készít elő és pedig két irányban : belső háborút Szer­biában, Macedóniában, Monte­negróban, Boszniában, a Vajda­ságban, Dalmáciában és Horvát­országban és külső háborút Bul­gária ellen. — Másik fontos szomszédunk Albánia. Ha majd helyes módon rendeztük politikai és földrajzi határainkat Bulgáriával, Albániá­val és a többi balkán államokkal, akkor megfelelő mértékben csök­kenteni fogjuk hadseregünket és az egész militsrisía-rojalista rend­szerünket. A békés szomszédság meg fogja könnyíteni az unió vagy föderáció útját, ami maga­­magától meg fog jönni. Meg fog jönni forradalmi utón és a földmű­vesek együttműködése utján, a melyben az intelligencia főszere­pet fog játszani. — Ami a mostani válság ki alakulását illeti, arra nézve a kö vetkezőket mondhatom: Már a katonai körök nem állanak Pasics mögött, kivéve a Fehér Kéz szerve­zet egy kis csoportját. A válasz­tásokon a radikálisok rovására a földműves pórt fog megerősödni és ez az, amitől Pasics legjobban fél. A horvátok a földműves párt­nak kezet fog nyújtani. Én tehát Bulgária ellen lanszirozott intri­kákra, mert jól tudjuk, hogy ez falvainak fc'.duiásától, Bosznia igazsághoz és békéhez jut, a Vaj­daság megszűnik a fosztogatás tárgya lenni és Horvátország is lassankint rátérhet a zagrebi ön­kormányzatra. Az interjút, amely Becsből van keltezve, a macedóniai lap Un­­(erberger D. aláírásával közli. Ez a név sajtókörökben teljesen is­meretlen. Az orosz kommunista­párt átszervezése Béke Trockij és Siaovjew között Varsóból jelentik: Az orosz kom­munista-párt belső válsága megoldó­dott. A két csoport — Sinovjew és Trockij írakciója — a legutóbbi veg­­rehajtóbizottsáci ülésen megegyezett a párt átszervezésének keresztülvitele tárgyában és ezáltal sikerült a kom­munistapárt kettészakadásánák veszé­lyét elhárítani. A Trockij vezetése alatt álló kisebb ■ ség tudvalévőén, pártdemokráciát kö­vetelt : a tagok egyenlőségének szi­gorú megvalósítását és a felelős he­lyeknek — elsősorban a végrehajtó­­bizottságnak — választás utján való betöltését. A jelenlegi végrehajtóbizott­ság — amelyben Sinovjew hivei van. nak többségben — ezzel szemben a kinevezésekkel dolgozó rendszertakarta továbbra is fenntartani, a fegyelem rideg alkalmazásával. A pártdemokrá­ciára irányuló kívánság azonban olyan erős volt, hogy áttörte a tanácskozó­­termek falait, erős visszhangra talált az egész országban, úgy, hogy végül is Sinovjew híveinek engednie kellett. A végrehajtóbizottság magúévá tette az ellenzék követeléseit s egy hatá­rozati javaslatban azok háromnegyed részét megvalósította. Az ellenzék indítványairól a vég­leges dömést a május 10-én tartandó pártkongresszus fog hozni, amely előreláthatólag elfogadja a végrehajtó­bizottság javaslatait, amelyek közt szerepel az is, hogy újabb tömegekéi vonjanak be a párt kereteibe.

Next

/
Thumbnails
Contents