Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)

1924-03-11 / 70. szám

1924. március 10. BACSMEGYE1 NAPLÓ 3. oldal Magyarország gazdasági tárgyalásokat kezd az SHS királysággal Az aj budapesti jugoszláv követ munkája Budapestről jelentik: A jugo­szláv kormány nemrégiben, mint ismeretes, visszahívta Milojevics budapesti követet és helyére ki­nevezte Popovics Tihamért, aki már elfoglalta hivatalát, sőt a na­pokban már ét is adta akreditáló levelét Horthy kormányzónak. Milojevics követ visszahívását és Popovics Tihamér kinevezéséi magyar politikai körökben úgy magyarázzák, hogy a jugoszláv kormány a személycserével tij politikai kurzust kezd Magyaror­szággal szemben. A helyzetet jól ismerők szerint ez a kurzus­­változás elsősorban a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kiépítési­nek lehetőségeit hozza meg. Annak ellenére, hogy a SHS. királyság és Magyarország között továbbra is fennállnak a politikai ellenté­tek, valószínűnek tartják a ma­gyar kormánykörök, hogy miután a magyar kormány már több Ízben kifejezte hajlandóságát a gazdasági tárgyalások megindítá­sára, a jugoszláv kormánnyal r'ú videsen sikerül megegyezni a tár­gyalások lefolytatására. Hír szerint Popovicc követ ezirányban már megbeszéléseket folytatott az il­letékes magyar körökkel, ame­lyek mindent elkövetnek, hogy s két ország között az ellentétek elsimuljanak és a gazdasági tár­gyalások minél előbb megkez­dődhessenek. Egyelőre az előze­tes megbeszéléseknek még nincs semmi konkrét eredményük, de biztosra veszik, hogy a jugoszláv­­magyar delegátusok még ezen a tavaszon összejönnek, hogy a kél ország közti kereskedelmi egyez­ményt megteremtsék. Keresetében Károlyi Mihályné azokat az ékszereket igényli, ame­lyeket a kommün alatt maga he­lyezett letétbe a Magyar Általá­nos Hitelbank főintézeténél. Az ékszereken kívül kisebb értékű drágaságokra is igényt tart a ma­gyar népköztársaság volt elnöké­nek felesége, aki keresetében elő­adja, hogy az ingóságokat rész 'ven örökölte, részben ajándékba kapta s ezért azok az ő kizárólagos tu­lajdona. Tulajdonjoga bizonyítá­sára hivatkozik a beadványban gróf Andrássy Gyuláné, gróf Pap penheim Sziegfriedné és gróf Czi­­ráky Józsefné tanukra. A központi járásbíróság az igény­­kereset tárgyalására rövidesen ha­tárnapot tűz ki. Sok a gimnázium és kevés az elemi iskola Közoktatásügyi vita a parlamentben Beogradból jelentik: A parlament hétfői ülésén Jovamvics Ljuba ház­éin ok bejelentette, hogy 20 megvá­lasztott. képviselő benyújtotta man­dátumát igazolás végett. A parla­ment elhatározta, hogy a mandátu­mokat. az igazoló bizottság elé uralja. A napirenden levő közoktatásügyi tárca költségvetéséhez elsőnek Mar­­kovics Szvetiszláv radikális szól hozzá. Hangsúlyozza, hogy nem akarja a költségvetés jóoldalait di­csérni, csupán a hiányokra mutat rá. A nép között az analfabetizmus nagyon el van terjedve nemcsak a háború előtti Szerbiában, hanem a többi tartományokban is. Szükség van az elemi iskolák szaporítására. A középiskoláiknál az a baj. hogy a gimnáziumok túltengenék különösen a háború utáni iskolaalapítások kö­vetkeztében. Szerinte elég lett volna a gimnáziumokból annyi, amennyi a háború előtt volt, inkább ipari és földműves iskolák számát kellett volna szaporítani. Követeli, hogy a külföldön tanuló diákok ösztöndíjait szállítsák le. Foglalkozik a boszniai közoktatásügyi állapotokkal és ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a mu­zulmánok Kémül pasa uralmát kí­vánják. Milkovics Hassan: Hazugság! Markovics Szvetiszláv: Rátér a ; közoktatásügy egyéb kérdésére, vé­­j gül kijelenti, hogy a költségvetést f elfogadja. \ Agá-ionovics demokrata beszél ez­­j után. Kifejti, hogy szerinte a légion- i tosabb tárca a közoktatásügyi, mert • ez a nemzeti szellem letéteményese. { A közoktatásügy politikai fontossá­■ gát hangsúlyozza, rámutat arra, j hogy célszerű politikával kiegyen­­l Hihetők a néptömegek közti kulturá­­j lis ős egyéb különbségek. Az elem. i iskolai tanterv elavult. Azzal vádolja \ meg a kormányt hogy pártpolitikái I visz az iskolákba. Figyelmezteti a : közoktatásügyi minisztert. hogy Boszniában, Montenegróban és Dal­­l mániában uj iskolaépületekre van I szükség. Uj egyetemeket .vélemé­­\ nye szerint, nem keli felállítani, mer. I az egyetemek csak növelik a tiszt­­j viselő-proletárok számát. Népegyc­­‘ temeket követel. A közoktatás ü: j vezetését nem pártpolitikus mi-nísz­­; térré, hanem közoktatásügyi tandcs­­; ra kellene bízni. Agatonovics beszéde után a Ház - megszavazta a bolgár egyezmények I sürgősségét. A parlament legközelebbi ülése l kedden lesz, amelyen, hír szerbit, ? Rates. Balázs is fel fog szólalni a , közoktatásügyi költségvetés vitájá­­j ban és szóvá teszi a vajdasági köz­■ oktatás anomáliáit. Poincaré a felhatalmazási javaslat változatlan megszavazásához köti miniszterelnökségét CsütortökSa fel akarja velci a szenátusiján & bizalmi kérdést Károlyi Mihályné igénykeresete a magyar államkincstár ellen Ékszerei kiadását kéri Budapestről jelentik : A Károlyi Mihály ellen foganatosított zárlat alkalmával n hitbizományi inga!­­Ianokon kívül tudvalevőleg zár alá vette a fairóság Károlyi Mihály összes ingóságait, a palotában és a parádi kastélyban talált bú­torokat, drágaságokat, arany-, eziisl­­■nemüekel, lupékét, ékszerekei, vala­mint a különböző pénzintézetek­nél Károlyi Mihály nevén keze’t értékpapírokat. Károlyi Mihályné mintegy két évvel ezelőtt a maga és gyermekei részére taitásdij megítélését kérte s ez elsőfokú bíróság helyt is adott kérelmének, de a törvényszék és a Kúria megváltoztatta a já­rásbíróság végzését s elutasította Károlyi Mihályné kérését azzal bz indokolással, hogy a feleségnek és kiskorú gyermekeknek csak; az esetben járna tartásdij a zár alá vett vagyon jövedelméből, ha Karolyi Mihályi nem követtél: volna külföldre. Károlyi Mihályné most jogi képviselői, dr. Narv Vince, dr. Búza Barna és clt. Ács Jenő ügy­védek utján igénykereset adott be a budapesti központi járásbí­rósághoz. Palásból jelentik: Vasárnap korán reggel minisztertanács volt az Eiy­­séeben Millerand elnöklete alatt, hogy megvitassa a pénzügyi viszo­nyokkal és a frank árfolyamának újabb zuhanásával kapcsolatban elő­állott politikai helyzetet. A tanácsko­zásról a lapokhoz a külügyminiszté­riumtól a következő kommüniké ér­kezett: A kormány megvitatta mindazo­kat a rendszabályokat, amelyek szükségesek, hogy a mostani pénz­ügyi bajokat orvosolja és a. frank árfolyamának hanyatlását feltartóz­tassa, evégből a szenátusban oda fog hatni, hogy az előterjesztett pénzügyi javaslatokat mielőbb meg­szavazzák s e részben emlékeztetni fog a kamarában tett nyilatkozatai­ra. amelyek az állami kiadások leg­messzebbmenő korlátozására vonat­koztak, * hogy véget lehessen már vetni az eddigi helytelen kölcsönpo­­litikának. A szenátus pénzügyi! bizottsága vasárnap délután három órakor tar­tott ülést. A pénzügyi bizottság ter­vei arra irányulnak, hogy az idei ál­lami költségvetésen kerek egy mil­liard frank megtakarítást lehessen eszközölni és körülbelül négy milli­árd uj adójövedelemhez jusson az állam. Esti; 8 óráig tartott a tárgya­lás s a tanácskozást hétfőn folytat­ták. A vasárnapi estilapok azt írják, hogy Poincarét nem izgatta különö­sebben a szenátusi* bizottságnak az a határozata, amellyel a felhatalma­zási törvényjavaslatot elvetette s biztos*-? veszi, hogy végül ugyan abban a szövegezésben fogja meg szavazni a szenátus ezt a javaslatot, mint ahogyan a kamarán keresztül­ment. A pénzügyi bizottság 36 tagból áll és a szavazás úgy alakult, hogy 18 szavazat volt a felhatalmazási ja­vaslat mellett, 7 szavazat ellene s a tagok egy része tartózkodott a sza­vazástól ilyen körülmények között — írja a Liberté esti lapja — nem kell kormányválságtól tartani, mez vagy a pénzügyi bizottság lógja meggondolni magát, vagy a szerní­­tus plénuma. Sokkal komolyabb az a nézeteltérés, amely Poincare és a szenátus között a pénzügyi javasla­tok és a fölhatabnazási törvényja­vaslat napirendretüzése tekintetében keletkezett. Poincaré azt kívánja, hogy a szenátus már csütörtökre tűzze ki a plénumban ezeknek a sürgős javaslatoknak tárgyalását és az egész kormány lemondásával fe­nyegetőzött ellenkező esetben. A helyzet már most az, hogy ha a pénzügyi bizottság estig végez ts munkájával, a jelentést nem készít­heti el olyan időben, hogy a házsza­bályok szerint a javaslatok már csü­törtökön a szenátus napirendjére kerülhessenek s most számottevő politikusok igyekeznek rábírni Poin­carét, hogy legalább 24 órával tolja ki a határidőt. Hogy sikerülni fog-e nagy kérdés. Marcel IIútin, az Echo de Paris jól értesült politikai munka­társa, azt irja, hogy a miniszterel­nök hallani sem akar elhalasztásról, ragaszkodik hozzá, hogy a szénám a felhatalmazási tör > ’é»yjayastatot a kamara által elfogadott szövegbe szavazza meg és a csütörtöki ülésen fölveti a bizalmi kérdést. iD'Annnnzié és Csicserin népbiztos szerelmi levelezés«-* A költőt Moszkvába hívják Rómából jelentik : Az olasz-orosz kereskedelmi szerződés megkötésé után D’Annunzio táviratot küldött Csicserin orosz külügyi népbiztos­nak, amelyben emlékezteti Őt, hogy a genusi konferencián a szerző­dést előre megjósolta és fői kéri, hogy látogassa meg, ha Olaszor­szágba ion. Csicserin távirati válasza né­hány nappal ezelőtt érkezett meg. A népbiztos megígéri D’Annunzió­­nnk, hogy iöitetienüi föl fogja ke­! resni, amikor Olaszországba uta­zik és arra kéri a költőt, hogy jöjjön Moszkvába, mert viszonozni szeretné azt a szives vendéglá­tást, amelyet D’Annunzio gardo­­nei villájában élvezett. I Kulíara vesztegzár akit jj Miért cm használhatják a sztara- I auvavícrkb kSnyvti: ukat ? I Sztaramoravicáróí jelentik: Az át­­\ alakulás után a helyi hatóság bezár­­jj ta a sztaramoravicai Polgári Köri- és I lepecsételte a kör könyvtárát is, a I mely a község lakosságát olvas­­\ mátmyal látta el. Azóta a sztara­­: iroravicai polgárság többször tett ) kísérletet, hogy a könyvtárat ismét jj megnyissák a közönség számára. I de illetékes helyről mindannyiszor ! elutasító válasz érkezett. I A hivatalos álláspont ugyanis az, l hogy a Polgári Kör könyvtára csak * akkor oldható fel a zár alól, ha a : kör működését a hatóság újból en­­} geclélyezni fogja. -Viszont a kör mü­­• ködösének engedélyezését ahhoz a í feltételhez kötik, hogy a vezetőség ! kétharmad részben szláv legyen, jj Ennek a feltétéinek a sztaramoravi-Í 1, cai Polgári Kör annál kevésbbé te­het eleget, mert az egész községben csak 8 szláv család van. A bonyolult I probléma tehát csak úgy volna megr- I oldható, ha a sztaramoravicaiak j megfelelő számú szláv családot tele­lj pitenének a községbe, hogy így a f Polgári Kör vezetősége és válaszí­­j mánya az előírás szerint legyen I megszervezhető. * — ..-.................................................. Elmaradt a Prőnay—Magasházy párbaj Horthy szárnysegéde a »árbaj elöl vidékre uriiv t Budapestről jelentik: Múlt óv március havában Prónay Pál és Magasházy László őrnagy között lovagias ügy támadt, mert Prónay, tüntetőleg nem fogott kezet Magas­­házyval. Magasházy László vitéz Svastics Imre ezredes és Koós Miklós száza­dos utján provokáltad:» Prónay Pált, aki Keresztes Artur és Abonyi An-, ezredeseket nevezte mpz .még-' bfeottaiul. A tárgyalások közben' azonban Prónay Pál segédei megbí­zatásukról lemondottak és helyettük Prónay Pál nevében őrgróf PalUtví. dili György és dr. Rácz Vilmos lép­tek be 1923 május havában. A meg­bízottak megállapodtak az ügy ; veres elintézésében és feltételeiben a párbaj idejét és helyét azonban a főparancsnokságtól leérkezendő jó­váhagyás utánig elhalasztották. Idő­közben Rács Vilmos és a nemzeti; hadsereg közti affér, amelynek kö­vetkeztében Rácz és Pallavicini György a megbízatásukat Prónay­­nak visszaadták, aki újabb .segéde­ket bízott meg a lovagias ügy étin-, tézésére. A megbízottak a napokban összeültek és ez alkalommal Magas­házy segédei arra való hivatkozás - sál, hogy Prónay ellen becsületsér

Next

/
Thumbnails
Contents