Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)
1924-03-19 / 78. szám
1924. fnérclus 19. 3. ófdáí repülőgépek pedig a legvakmerőbb mutatványokkal — valóságos szaltomortálékkal, szárnyaikkal függőleges vonalban — cikáznak a király autója fölött. Zug, zeng az egész város, mialatt a királyt a Mwúcipío palotája elé viszi az autó, hogy ott átadják neki a város aranykulcsait. És ekkor megint megdördülnek az ágyuk, katonai zenekarok himnuszokat fújnak és a réztrombitákon ott játszik az aranyos napfény. Fiúmét átvette az olasz király. Tiltakozó gyűlés Za?rebban Fiume annexióia ellen Zagrebbóí jelentik: Fiume hivatalos annexiójának napján impozáns tiltakozó gyűlést rendezett a zagrebi akadémiai ifjúság az akadémia csarnokában Fiume elvesztése ellen. A szónokok annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy a jugoszláv diplomáciának ezt a vereségét sikerülni fog idővel renarálni. A jugoszláv ifjúság arra fog törekedni, hogy alkalmas időpontban az elvesztett szláv tengerparti területeket visszaszerezze. A gyűlés határozatában kijelenti, hogy a jugoszláv Isztria, Gorica. Triest. Zadar és Fiume nem veszett el végleg az S. H. S. királyság számára. A gyűlés után az ifjúság lelkes tüntető felvonulást rendezett Zagreb uccáin. A rendőrség több tűnte tőt letartóztatott. Harding nem vállalja a magyar főbiztosi tisztséget Hír szerint Ziünmermann lesz a főbiztos Parisból jelenük: Jói értesült körökből hírlik, hogy William G. fíardingnafc a Népszövetség formális meghívását a magyarországi főbiztosi tisztségre március 13-án kézbesítették. A kezdeményezés Harding meghívására Sir Arthur Seltertöi indult ki. Harding kijc'enfette, hogy nem hajlandó a meghívásnak eleget tenni, hanem maga helyett három férfiul hozott javaslatba, akik véleménye szerint a magyarországi főbiztosi tisztség betöltésénél elsősorban jöhetnek tekintetbe. A javaslatba hozott neveket titokban tartják, de az a hír, hogy hogy Zimmermann ausztriai főbiztost hívják meg a magyarországi főbiztosi tisztségre.--------------------------------------------Fordalat a Sazarevói földművesek birtok-pőrében Csenden karhatalommal elvették a háromezer holdas birtokot - dobrovoljacokfcól Becskerekről jelentik: A budapesti Altruista Bank. illetőleg a lazarevói földművesek birtok-pőrében váratlanul fordulat állott be. A háromezer holdas birtokot a budapesti bank tudvalévőén 1918-ban eladta Í00 lazarevói földművesnek azzal, hogy a telekkönyvi átírást csak a teljes összeg kifizetése után eszközli. A birtokvétel után néhány hónappal az agrárreform-bizottság kiküldöttjei megjelentek a birtokon és abban a hiszemben. hogy a birtok a budapesti banké — szekvesztrum uiá vették. A földművesek, illetőleg az Altruista Bank emiatt port indított a jugoszláv államkincstár eilen és a pör nemrégiben az elsőfokú bíróságon — a fökimivesek javára dőlt el. Az Ítélet ellen az állam megbízásából llics Brankó noviszadi államügyész felebbezést jelentett be azzal az indokolással, hogy az Altruista Bank alapításában a magyar állam is részes és ezért — a trianoni jrékéSKérzöctésr atapiím — a juBACSMEGYEI NAPLÓ ■■ ■ „ntn , r» — goszláv államkincstárt megilleti a földbirtok egy része. A felebbezés a noviszadi tábla elé került, amely eddig nem tűzte ki a pör tárgyalását. A becskereki törvényszék kedden váratlanul uj helyzetet teremtett a bonyolult birtokügyben. A felperes földmivesek kérelmére ugyanis a végrehajtási törvény 230. szakasza alapján, a 3000 holdas birtokot bírói zár alá vette és ennek kezelését a földmivesek jogi megbízottjára: dr. Radoszav István ügyvédre bízta. Radoszav ár. kedden délután kiutazott a birtokra és csendőri karhatalommal elvette a dobrovoljácoktól a nekik művelésre kiosztott földet és átvette a birtok kezelését. Vita Nincsics külügyminiszter expozéjáról a magyar parlamentiben Támadják a kormányt a valorizációs javaslat miatt Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés keddi ülésén az elnök felolvastatta a kormányzó leiratát, a mellyel a földreform-novellát viszszaküidi. mert a 0- szakasz a katonatiszteket kizárja a földosztásból. Az ülés első szónoka Eőry Szabó Dezső volt. aki élesen birálta a kormány pénzügyi politikáját. A' belső kölcsönt törvény- és alkotmányellenesnek mondotta. Támadta Vass József minisztert, aki többször élesen közbeszólt. Utána Rassay Károly beszélt. Kijelentette, hogy a magyar koronát nem a spekuláció tette tönkre. hanem a kormány stabilizáló akciója, amely mellékes körülményekre helyezte a súlyt, míg a! fontosabbakat elhanyagolta. A kényszerkölcsönt ui adónak mondotta. Zsirkay János kijelentette, hogy az ország öt legnagyobb bankja a mellényzsebéböl ki tudja fizetni a kényszerkölcsönt. Tiltakozott az ellen. hogy a lakosság rovására a kormány túlságosan kíméli a bankokat. Kiss Menyhért politikai és jogi szempontból birálta a valorizációs javaslatot. Ezután hosszasan foglalkozott a budapesti lapok tudósítása alapján Nincsics jugoszláv külügyminiszternek a szkupstinában hétfőn elhangzott expozéjával. Adatokat sorolt fel arra vonatkozóan, hogy mikor mennyi élőállatot szállított Magyarország jóvátétel fejében az S. H. S. királyságnak és mennyit kell még szállítania. Cáfolatot kért a kormánytól azokra a híresztelésekre nézve, hogy a jóvátétellel kapcsolatban ígéretet tett a kormány arra. hogy lemond a Romániával szemben fennálló kártérítési igényéről. A kormány azt áhította, hogy Magyarország a Hsantant államainak mindeddig nem fizetett jóvátételt. mig most Nincsics nyilatkozatából ennek az ellenkezője derül ki. Követeli végül, hogy a kormány a legerélyesebben bánjon e! a koronacsempésző bankokkal. Az elnök Kiss Menyhért beszéde után az ülést berekesztette. A horvát képviselők első csoportját csütörtökre várják BeográcSba Kedden benyújtották a Radtcs-pM további harmincegy mandátumát igazolás v g-it Beogradból jelentik: Kedden délelőtt Macsek dr. és Predavec, a Radics-párt alelnökei megérkeztek Beogradba és újabb mandátumokat hoztak igazoltatás végett. A két horvát képviselő délelőtt 11 órakor a muzulmán párt parlamenti klubhelyiségébe ment és meghívták oda dr. Pecsics demokrata és flohnyec klerikális képviselőket is. akiknek átadták megvizsgálás végett a magukkal hozott 31 megbízólevelet. Dr. Pecsics és Hohnyec a verifikációs bizottság irodájába ment, hogy megállapítsák, adtak-e be panaszt a benyújtott mandátumok ellen. Ezután Macsek és Predavec a klerikális párt klubhelyiségébe ment a muzulmán párt néhány tagjával együtt, ahol tüzetes tanácskozást folytattak a politikai helyzetről, különösen pedig arról, hogy a Radics-párti képviselők inkor jöjjenek Beogradba. Ezenkívül az ellenzéki blokk belső ügyeiről tárgyaltak és a Radios i párti képviselők hír szerint megte- j kintették azt n jegyzőkönyvet, amit : a szükebb. blokk megalakulásáról, a j pártvezetők legutóbbi tanácskozásán \ felvettek és erre vonatkozóan meg tették megjegyzéseiket. Predavec e megbeszélés után az j újságírók előtt tett nyilatkozatában] kijelentette, hogy a múlt héten Bécs-j ben volt és Radios Istvánt informál-. ] ta a beogradi politikai helyzetről.1 Radios jóváhagyta n párt eddigi lépéseit és felhatalmazást adott a horvát köztársasági parasztpárt elnök-, ségének. hogy a megkezdett politi-; kát folytassa. Közölte Predavec,] hogy még a keddi nap folyamán , újabb harmincegy mandátumot nyújtanak be és mihelyt azoknak igazolása megtörténik, az összes igazolt képviselők bevonulnak a beo- ] gradi parlamentbe. A párt paria-i menti akcióját az ellenzéki blokk] több» pártjaival egyetértésben fogják végrehajtani. Ami a minden oldalról felmerülő intrikákat illeti. — mondotta Predavec, — azokat egyáltalán nem méltatjuk figyelemre. Mi a magunk utján haladunk és a nép, amelynek akaratát tolmácsoljuk, majd Ítélni fog annak helyességéről. Tömegeink hangulata kedvező és eddigi eljárásunk a nép körében teljes megértésre talált. Egyébként nem azért jöttünk ide. hogy romboljunk, hanem hogy együtt építsük ki a jövőt. Délután Macsek és Predavec hosszú ideig tanácskoztak Davidovicc sál, Koroseccel és Spahoval. Erről a tanácskozásról, amelynek lefolyásáról nem közöltek részleteket. a következő kommünikét adták ki: Ma az ellenzéki blokk képviselői. valamint Macsek és Predavec urak közt tanácskozások folytak. Ezen a tanácskozáson eszmecsere folyt a politikai helyzetről és megállapították, hogy teljes az összhang az ellenzéki blokk további munkáját illetően. Közelebbi megegyezést a munka részleteire nézve majd a horvát köztársasági parasztpárt képviselőinek megérkezése után lehet létrehozni. ami a mandátumok verifikálása irtán fos megtörténni. A kommünikének az ad különös érdekességet, hogy ebben jelenti ki először hivatalosan az ellenzéki blokk vezetősége, hogy a Radicspárti képviselők Beogradba jönnek és hogy a bevonulás a mandátumok igazolása után meg fog történni. Egyes verziók szerint, amit a hord vát paraszipáríi képviselők nyilat-! kozata is megerősített, a Radicspárti képviselők csoportonként fognak Beogradba jönni és az első csőport megérkezése már csütörtökre várható. Az újabb mandátumokat délután 5 I órakor átnyújtották a parlament elnökségének. Predavec, a Radicspárt alelnöke. Pecsics demokrata, j Hohnyec klerikális és Kulenovics muzulmán képviselők társaságában jelent meg a parlament elnöki hivatalában. ahol Bakics, a szkupsiina alelnöke és Kobasica titkár fogadták őket. Bakics átvette a benyújtott I mandátumokat, azonban amikor I Predavec azokról, mint legutóbb is «történt, átvételi elismervényt kért, I annak kiállítását az alelnök megta- 1 gadta azzal az indokolással, hogy • az elismervényre nincs szükség. A ) jelenvolt ellenzéki képviselők erre I egymás közt vettek fel jegyzököny- I vet a *mandátumok átnylátásáról. I Azt is megállapították, hogy két Radics-párti képviselő elvesztette a megválasztásáról szótó megbízólevelet. amelyek helyett nyilatkozatot adtak be a parlament elnökségének és kérték mandátumuk igazolását. Az elnökség a bejelentést tudomásul vette.-------------— A nagyváradi püspök irredenta szellemis végrendelete Kínos viták Széchenyi Miklós gróf végrendelete felett Kinos eset foglalkoztatja az erdélyi magyarságot. Három nappal ezelőtt dr. Schriffert Béla kanonok, pápai kamarás benyújtotta a nagyváradi járásbírósághoz néhai gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök végrendeletét, amelyben magánvagyonának örökléséről intézkedik. A püspök, aki az erdélyi magyarság egyik vezetője és román szenátusi tag volt — a végrendeletben minden vagyonát a nagyváradi Ssent-Sziv alapítványnak hagyta azzal a kikötéssel, hogy az örökség »ha a nagyváradi katolikus egyházmegye ketté szakiitatnék, úgy. hogy annak egy része magyar, másik része pedig román területen maradna — akkor az egész Szent-Szív alapit* I vány osztatlanul az egyházmegye J magyar részéé lesz.« Az alapítvány 5 egv részének sorsáról a végrendelet I hasonló módon intézkedik, és \ hangsúlyozza, hogy »amig Nagyvá- i rád román hódoltság alatt van, ez í az összeg kezeltessék magyar terű ] íeten, mint külön alapítvány és gya; rapittassék. amig Nagyvárad felsza\ badul . . .« A püspök a végrendelet? ben utódjául, mint aki a Szent-Szív j alapítvány fölött rendelkezik, az ' egyházmegye magyar részén mü- i ködő vikáriust, vagy apostoli adnii( nisztrátort nevezi meg és meghagy* j ja, hogy csak neki áll jogában a vaí gyón kezeléséről intézkedni. ; Széchenyi Miklós gróf püspök : végrendeletével élénken foglalkozik • Erdély magyar sajtója, amely egy- I részt csodálatosnak tartja, hogy a : püspök, aki életében a magyarság egyik reprezentáns vezetője volt — . nem gondolt a magyar kulíurintéz\ ményekre, másrészt bátor szóval ' megállapítja, hogy ezzel a végren delettel súlyos konzekvenciákat zu\ ditott a magyarságra. »Meg kell j mondanunk — írja az egyik nagys váradi lap — a halott iránti köteles \ emberi! kegyelet félretevéséve], hogy ) a végrendeletből sem a politikai böl: cscsség. sem az egyházfejedelemre 5 kötelező felejösségérzet nem nyilat■* í kozik meg. És az erdélyi magyar-* ' ság. amelv csak a püspök halála : után olvassa e végrendeletet, a maga részéről minden azonosságot $ felelősséget elhárít az abban foglalt politikai kifejezések minden követ• I kezményelért.« j Nagyon megnehezíti azonban d í magyarság sajtójának dolgát, hogy f a román lapok nagyon erősen kU \ használják a püspök végrendeleté-* í ben levő irredenta-lzü kitételeket;, .! melyeknek hangsúlyozásával a rőt - mán sovinizmus újabb rohamra itu ; dúl az erdélyi magyarság kisebb ? ségi jogai ellen.
