Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)
1924-03-14 / 73. szám
fdSt&nnai plaćeea u gotovpm Ära esry és fél dinár P«ftíasxálHtási dij készpénzben V., Or^Bu^Pest rszaShaztér III XXV. évfolyam Subotica, FENTEK, 1924 március 14. 73. szám Megjelenik nsinđjn reggel, üraep ntáo és kétfen délben TELEFON SZÁM: K: adóhivatal ÍS-S?. Szerkeszt őség 5*1ö Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SZERKESZTŐSÉG s Kreíja Aleksaaára ulice 4. sz. alatt Kiadóhivatal: Kralja Aleksacdra uliea 1 (Le!buch-palota) Magya rsag és katfeolicizmus A zentai magyarok panaszos levéllel keresték föl a Bápsmegyei Napló szerkesztőségét. Elmondják a panaszos levelek, hogy e Tisztividék magyarságát „pravo- Szláv hittérítők“ keresik fel, akik azzal igyekeznek a kaíholilcus magyarokét a görög keleti vallásra való áttérésre rábírni, hogy a görög keled íöldnélküüel; földhöz jutnak. Nem lehet lebecsülni ennek e jelenségnek dokumentutroszerüsé géí. Á legelső, amire rávilágít: 4 magyarság kielégith'etetlen és csillapíthatatlan földéhsége. Milyen izzó lehet a földhöz való ragaszkodás, milyen határtalan lehet a föld szerelme s milyen fájdalmas a főidnél!: üli zse’lerség, ha alkalmasnak tartják crrs, hegy elszakítsák vele a magyarságot s ikathaücizmustól. j Nem tudjuk, leik azok, akik a ThszavldékS- magyarság Kór étben ezzel a eólzsttal á ezzel a kecseg tetesse! agitálnak. Nem tudjuk, másoktól nyert megbízás, vagy a maguk nemzeti érzete vagy faji ösztönük parancsa alapja-e ennek az akciónak. Végeredményben természetesen nem jelentene ez «agy különbséget, de a helyzet megismerésére s a tisztán látásra adne módot. Botorság és oktalanság lenne, fia a Szerbek, Morvátok és Saio,vének királyságában,, ez egyesült ‘délszlávok országában valaki csak érinteni is akarná a görögkeleti vallás jogait 3 ha nem ismerné el azt a kiváltságos helyzetet s annak a kiváltságos helyzetnek ininden konzekvenciáját, melyét a görög keleti egyház a jogosultságok és ténylegességek szerint élvezhet. Nem lehet azonban elfeledkezhetni arról sem, hogy az ország népének feie ícatholikus s nem Tehet szemet hunyni az elolt a tény előtt sem, hogy vallási ellentétek is tényezői annak a békétlenségnek, mely a szerbeket és horvátokat a legalapvetőbb kérdésekben egymással szembe álüt ja. Amíg ezek az ellentétek csak a ténylegességen nyugosznak, a lelkiismeretes gondnak nem lehet más szerepe, mint lokalizálni a vallási különbség felfellángoló ellentéteit. Amikor azonban politikai törekvések helyezkednek a könnyén kihasználható különbségek kiélezésére, akkor már óvást kell jelenteni az ellen, hogy a nemzeti, népi, történelmi és szociális különbségekhez a vallási különbségeket is hozzá akarják bilincselni. A földnélküliség nemcsak szociális probléma, hanem nemzetiségi is. S ezt a szociális és nemzetiségi problémát — mely így is fájdalmasan messze esett a megoldástól — most a vallásos meggyőződés érzékenységével akarják még elmélyíteni. Azoknak, a kik azt hangoztatták, vagy még mindig azt a meggyőződést vallják, hogy a magyarság helytelenül választotta meg politikai törekvéseinek irányát, amikor a nemzetiségi szervezkedés útjára lépett, ime, a tények adják meg a cáfoló választ." Magyarnak lenni nemcsak egy nemzetiséghez való tartozást jelen', hanem egy osztályhoz való tartozást is. A jogállapot s a tényleges holy zet a magyarokét nemcsak a nyelvnek és kulturénhk közönségével tereli össze, hanem a sorsnak, a áajtórend'tzabályoknak, n földnélküliségnek közösségével is. A magyarság gyűjtőfogalma nem csak egy nemzetiséghez való tartozást, hanem Iassanfcint, de ugyiótszik már kikerülhetetlenül "• egy társadalmi osztályhoz való tartozást is jelent S ezt a társadalmi vpsstály*, a zetet most olyan tünetek ia rtyiígtalánitják, amelyek ősi vállasakhoz való ragaszkodásért jogvesztést s ősi vallásuk elhagyáséért politikai és gazdasági előnyöket ígérnek. Ismételjük, nem tudjuk, menynyire kell hinni az uj prófétáknak, de fontosabb az, hogy földnélkfiii magyarság mennyire hisz nekik. Jó! esnék hallani azoknak cáfolatát, akiket tekintélyük vértez föl minden gyanúsítás vagy ráfogna ellen. Addig pedig csak azt kérhetne zavarják mag ezt a sok mindennel megzavart magyarságot niég a vallásában is. Ne vegyék el tőlük a földi megnyugvást és égi vigasztalást, hadd vethessék úgy a keresztet, mint ahogy ősidőktől fogva tanulták apáiktól, tehessenek úgy hitet vallásukról, mint ahogy a legelső kézmozdulattal tanulták még karorfülö gyerekkorukban. Akathoiicizrmis olyan fölmérhetetlen lelki kincse, szivébe zárt frigyládája a sors uj utalra került magyarságiá;. hogy . leiképek végső nyur galmót veszt el, aki hozzá akar nyúlni. jük A parlament vita nélkül» egyhangúlag igazolta a Radics-párti mandátumokat A radikálisok is megéljenezték a szavazás eredményét Viiics képviselő újabb támadása a szttboiicai Fermm-gyár elles Beogradból jelentik : A parlament csütörtöki ülésén, amely fél tíztől csupán tizenegyig tartott, a formalitások elintézése után rögtön ’ rátértek a napirendre, a melynek első pontja az igazolóbizottság jelentése volt a beterjesztett 20 Radlcs-párti.képviselő mandátuménak ratifikálásáról. A jelentést — nagy csöndben — Kodes Vlajkó előadó olvasta föl. A radikálisok nyugodtan hallgatták az előadót, aki ismertette a bizottság véleményét a mandátumok igazolásáról. Mikor Kocics befejezte a jelentés felolvasását és Jovanavics házelnök feltétté a szokásos kérdést, hogy van-e valakinek a jelentéshez megjegyezni valója, a képviselők közöl senki sem jelentkezett szólásra. Ülve maradt mindenki akkor is, mikor a házelnök felhívta azokat a képviselőket, akik a bizottság jelentéséi nem fogadják el, hogy álljanak fel. Néma csendben hirdette iá végül .Jovanavics Ljuba, hogy a parlament egyítangulag igazolta a 20 Radics-párti képviselő mandátumát. Az, eredmény kihirdetését az egész Ház hosszan megtapsolta. Feltűnő volt, hogy a tüntető tapsot a ra dikálisok kezdték — és csak úgy ment végig aztán padsorokon. A bizottság jelentésének elfogadása után Agatohovics mondotta ei interpellációját a larmancei vasúti gyár munkásainak béréről. Elmondotté, hogy a megszállás idején a gyár munkásainak az állam adós maradt a bérekkel; amelyeket mindmáig nem fizettek ki nékik. Rámutatott arra a lelkiismeretlen mulasztásra, mellyel ezeknek s szegény gyári munkásoknak jelentékeny .kárt okoztak. Kojics közlekedésügyi és' kereskedelmi miniszter azonnal válaszolt Agatinovicsnak. Kijelentette, hogy a munkásoknak járó Összegeket csak pénzügyi nehézségek nem tudta eddig kifizetni. Megígérte azonban, hogy a bérek kiutalásét o legsürgősebben el fogja intézni. Támadás a suboficai Ferrum-gyár ellen Vuics Demeter földmüvespárti íölszólalásában foglalkozván a közlekedésügyi minisztérium működésével — éies támadást intézett a szubőtícai Ferrum-vag go ngyá t ellen. Vuics, aki már egyizber. foglalkozott a Ferrum-gyérrái a parlamentben és beígérte, hogy minden második héten szóváteszi az ügyet, — Ígéretéhez híven I " ismét előhozakodott régi vádjaival. Adatokkal igyekezett bizonyítani, hogy a gyárral szemben a vasatügyi hatóságok föltűnően szolgálatkészek és mindenkor hajlandók a vállalat időn kint megürült kasszáját — megtömni. Ha a gyár nak — mondotta — szüksége van pénzre, egyszerűen egész 0 vagyonokat tolnak be a gyár udvarára, amelyeket 2—3 nap után, minden javítás nélkül, mini javított kocsikat adnak vissza a vasutigazgatóságnalc. Ezt a gyár munkásai és tisztviselői is tanúsíthatják, akiket egyébként a gyárigazgatóság rosszul fizet és erősen kihasznál. Személyében támadta Seiner Kálmán vezérigazgatót, aki szerinte, az üzelmek élén ált. Azzal vádolta, hogy a gyár felügyelő-bizottságét sohasem hívja össze — nehogy a gyér vezetése körüli machinációkra rájöjjenek. Kijelentette: feltűnőnek tartja, hogy e gyár visszeélései azóta öltöttek negyobb mérvet, amióta a kereskedelmi miniszter meglátogatta a vállalatot. Követelte, -hogy ne a novissedj ip&rfoliigyelöséget, hanem a központot bízzák meg a gyár eüanűritésével. Mit ígért Janlcovics a szlovéniai vasutasoknak Utána Zsebet klerikális a szlovéniai vasutasok szomorú helyzetéről beszélt. Kijelentette, hogy a kormány saját törvényeit sem hajtja végre. (Tiltakozás a radikálisoknál.) Eőmutatott egy választási plakátot, amelyet annak idején fankovics Velizár volt közoktatásügyi miniszter adott ki a szlovén vasutasoknak s amelyben megígérte nekik, hogy helyzetükön sürgősen javítani fog. A plakát, amsiy kézrői-kézre járt, nagy izgalmat keltett. Az ellenzék és a radikálisok között éies szócseía támadt, amely anynyira elfajult, hogy a válaszolni akaró Kojics miniszter hangja teljesen elveszett a lármában. A miniszter beszédében, amelyet csak a gyorsírók hallgattak, visxszoutasitotte Zsebot kijelentéseit, Agatonovics rövid felszólalása után a ház elhatározta, hogy az interpelláció felett napirendre tér. Az ülés tizenegy óra után ért, véget. Megró viditik a költségvetési vitát A parlament elnöke J.ovanovics Ljuba csütörtök délelőtt konferenciára hívta össze a. pártok vezetőit, akik előtt kifejtette, hogy a házszabályok értelmében a költségvetési vita 60 napos határideje rövidesen lejár és ezért szükség van arra, hogy a vitát megrövidítsék. A pástok vezetői megígérték, hogy a párttagokat rövid felszólalásra fogják bírni. A költségvetés vitája ilyenformán előreláthatólag egy-két héten belül befejeződik.
